Hogyan tervezzük meg megfelelően a jövőbeli ágyak és ültetések helyét?

A természet megadta a növényeknek az eszközöket, hogy megküzdjenek a napfényben elfoglalt helyükért. A növények megfelelő kombinációja kiváló eredményeket hoz. A zöldségek elhelyezésének megtervezése előtt figyelembe kell venni a versenyük mértékét, a kölcsönös befolyásolást. A vetésközi termesztés és a szomszédos kultúrák sajátosságai az allelopátia, vagyis a kölcsönös együttérzés törvényein alapulnak.

A növények kompatibilitásának alapja

A tudomány minden növényt, gombát vagy baktériumot élő szervezetnek tekint. Biokémiai reakcióknak, emésztő- és kiválasztórendszernek ad otthont, és gázcserét folytat a környezettel. Molekuláris szinten negatívan vagy pozitívan befolyásolják szomszédaikat. Egyes növények olyan inhibitorokat termelnek, amelyek gátolják vagy elnyomják a versenytársak fejlődését.

Minden fűszál megkapja a szükséges vegyületeket a talajból, de a saját hulladéktermékei megmaradnak. A következő évben ugyanott egy másik növénynek kell nőnie, amelynek saját táplálkozási preferenciái vannak, és amelynek az előző lakó bomlástermékei nem ártanak. Ezért van helye a természetben a faji sokféleségnek, és ezért váltogatják egymást a vadon élő növények a gyógynövénykertben.

A növények kulturális szabályozásában a zöldségeket az ágyban minden évben cserélni kell, hogy a talaj ne fáradjon el, és termékeny maradjon. Az egynyári kultúrák váltakozásának betartása a növénytermesztés alaptörvénye.

Az egymással kompatibilis növények egy ágyásban, egymás mellett termeszthetők. Az antagonistáknak messze kell ülniük, egy akadályon túl. Ezt figyelembe veszik a parcellaspecifikus növények feltérképezésekor. Vetésforgó a jó termésért.

A zöldségnövények kompatibilitási táblázata a zöldségeskertben

Minden kertésznek más és más növényeket kell ültetnie a saját jellemzőiknek megfelelően. Nem kell kísérleteznie – a növényi élet sokéves megfigyeléséből és szakértői kutatásból profitálhat. Az agronómiai táblázatok felsorolják azokat a növényeket, amelyek szomszédai vagy elődei lehetnek egy adott növénynek, és azokat, amelyek a talajban olyan nyomokat hagynak, amelyek károsak rá nézve.

Egy példa a termés kölcsönös befolyásolására

Zöldség	Barátságos	Depresszív
Burgonya	Káposzta, borsó, cékla	Uborka, paradicsom
Káposzta	Cékla, burgonya
Sárgarépa	Paradicsom, borsó, hagyma	Fűszeres gyógynövények
Dill
Bors	Cékla, paradicsom	Uborka, borsó
Hagyma	Sárgarépa, uborka	Borsó, káposzta
Paradicsom	Káposzta, hagyma	Burgonya, uborka
Uborka	Borsó, káposzta	Burgonya, paradicsom
Répa	Káposzta, hagyma	Levélmustár

A felsorolt zöldségek közül néhányat közös ágyásba lehet ültetni, kölcsönösen előnyösek lesznek. Vannak semlegesek, mint például a kapor. Egyedül nő, vagy osztja az ágyást anélkül, hogy bárkit is zavarna, de a sárgarépát nem. A vegyes vetéságyak növényekkel szépen néznek ki és nagyobb a hozamuk. Válassza ki a növényeket az általános fény-, öntözési és tápanyagigényüknek megfelelően.

A vetésforgó meghatározó a növénytermesztés szempontjából. A növényváltás kötelező; a monokultúrás földterület kimerül, a terméshozam csökken, betegségek jelennek meg.

A vetésforgóban a növénynek kedvező talajt kell kapnia, amelyet az előző kultúra javított.

Példák ágyváltásokra

Előfutárok optimális	A termés	Nemkívánatos elődök
Cékla, káposzta	Burgonya	Solanaceae
Sárgarépa, hagyma, uborka	Káposzta	keresztesvirágúak, paradicsom
Tök, hagyma, paradicsom	Répa	Burgonya, gyökérnövények petrezselyem, zeller
Uborka, hagyma	Paprika, paradicsom	Solanaceae
Napraforgófélék. Hüvelyesek, káposztafélék	Hagyma	Fokhagyma, uborka
Paradicsom, káposzta	Uborka	Minden sütőtök
Uborka, hagyma, fokhagyma	Répa	Keresztesvirágú növények, gyökérnövények

Ha a vetésforgóban talajkárosító káposzta és burgonya szerepel, zöldtrágyát kell vetni.

Ha a burgonyaültetvényt már évek óta használják, akkor azt bőséges mennyiségű szervesanyag-szalma éves kijuttatásával és zöldtrágya vetésével lehet javítani. Az üvegházban a felső talajréteget eltávolítják, a keretet kén-dioxiddal fertőtlenítik, a fácéliát elvetik és a talajba dolgozzák. Ezek az intézkedések segítenek elkerülni a talaj „kifáradását”.

Mi magyarázza a növényi antagonizmust

A növények olyanok, mint az emberek – egyesekkel barátkoznak, másokat pedig elkerülnek. Minden fűszálnak saját illata van, ami a fitoncidok kiválasztásának köszönhető. A harmat és az eső kimossa a levélből a szomszédok számára hasznos vagy káros vegyületeket. A gyökerek fenolos vegyületeket képeznek, vagy barátságos biotikus hatásúak. A növények tápanyagok, védő antibiotikumok, kolinok és más anyagok metabolikus készletét képezik. Vagy kölcsönhatásba lépnek, vagy harcolnak a napfényben elfoglalt helyükért.

Vannak olyan növények, amelyek minden szomszédot túlélnek – üröm, édeskömény… A búzafű gyökérzete olyan anyagokat tartalmaz, amelyek elnyomják más növények fejlődését. Ezek az intolerancia szélsőségei. A káposzta mellett a szőlő veszít az ízéből, és a gyökerei eltérnek a szomszédjától.

A borsót mindenféle hagyma és fokhagyma nyomasztja, de jól megfér a gyökérnövényekkel együtt. Úgy tűnik, mit kell megosztani a paradicsomot és a burgonyát – az egyik gyökérnövény, a másiknak magszaporítása van. A paprika, a paprika és a padlizsán a nadragulyafélék családjába tartozik, és közös kártevőkkel és betegségekkel küzd. Egymás mellé vagy egymás után ültetni őket – felhalmozódnak a problémák. Ezenkívül a paprikáról a hüvelyesekre átterjed a gyakori antraknózis betegség – ezt is figyelembe kell venni a vetésforgó kialakításakor.

Ugyanez vonatkozik a keresztesvirágúakra is – a káposzta és a retek rokonok. Ez azt jelenti, hogy sem a fehérrépát, sem a retket nem szabad a káposzta előtt és után vetni – gyakori betegségek. A látszólag igénytelen levélmustár, de elnyomja a cékla növekedését, és szívesen tartózkodik a hagyma és a káposzta szomszédságában.

Hogyan szervezzük meg a vetésforgót egy nyaralóban

A vetésforgó kialakításának legbonyolultabb módja, amely a 4. évben ugyanarra a helyre való visszatéréssel jár, ha a zöldségeskert területét 4 egyenlő szektorra osztjuk. Minden zónának különböző fényerősségű területeket kell tartalmaznia:

1. 1. csoport – a talajok könnyűek, termékenyek, humuszban gazdagok. Komposztot alkalmazunk az ültetés alatt – tökfélék, káposztafélék.

2. 2. csoport – zöld növények, hagyma, fokhagyma, paradicsom és retek.

3. csoport – minden gyökérnövény a burgonyán kívül. Ásványi műtrágya.

4. 4. csoport – burgonya, szerves és ásványi trágyák alkalmazása.

Minden szezon után a talajt egy másik növénycsoport számára készítik elő. Fontos a mész azonnali kijuttatása, a szerves anyag beépítése a talajba a rekultivációhoz, valamint a felszabadult magágyak trágyázása oldaltrágyával és tápanyagokkal.

Különlegességek kiskertek számára

A saját telkén kiválaszthat egy sor vitamint zöldek, zöldségek a megfelelő mennyiségben a fogyasztás számára. A gyógynövények több szakaszban történő termesztése, a vitaminok kinyerése az ágyásból ritkítással lehetséges a közös ültetvényekben, ahol az egyik növény támogatja a többi növény fejlődését.

A különböző gazdálkodási technikák hívei alapvetően megosztottak:

1. Klasszikus – szerves-ásványi műtrágyák használata, monokultúrák külön ágyásokban.

2. A természet törvényein és az allelopátián alapuló biogazdálkodás hívei. Itt a vegyes telepítés használatát az elmélet és a gyakorlat is megerősíti.

3. Mittlider kertészek, akik szeretnek zöldségeket termeszteni keskeny magágyakban, kiegyensúlyozott ásványi műtrágyával.

A kertészek esztétikusan szép parcellákra, rendezett, gyomok nélküli magágyakra és egészséges vitamintermelésre törekszenek.

A zöldségvetőágyak típusai

A növények speciálisan előkészített területeken, úgynevezett ágyásokon nőnek. Könnyen karbantarthatónak kell lenniük, növénybarát irányban kell elhelyezkedniük:

1. Az alföldön az észak-déli ágyak egyenletes melegséget és megvilágítást kapnak.

2. Száraz, napos helyen a növények jobban érzik magukat, ha a parcella keletről nyugat felé árnyékban van.

3. A lejtőn át, az egyenetlen talajon…

A szélesség a határoktól lehetővé teszi, hogy a kéz középre nyúljon. Ha alakos kontúrt használnak, a talajműveléshez lábtartót kell biztosítani. Az 50-60-90 cm-es sortávolságnak lehetővé kell tennie a könnyű karbantartást, a tömlőhordást és a talicskás mozgást.

Magas meleg ágy készítése

A vékony, köves, kertészkedésre alkalmatlan talajon lévő parcellát magas ágyásokkal lehet ellátni. Ebből a célból a termékeny talajréteget eltávolítják, az aljába drénezést, száraz ágakat, füvet, papírhulladékot helyeznek. Ezután rétegesen alakítsuk ki, a termőföldet keverjük össze a komposzttal. A réteges sütemény vastagsága a növények esetében 40 cm.

A bármilyen anyagból – lapos pala, palatábla, deszka – készült szegéllyel ellátott magaságyás jól fog kinézni. Az autógumik csak virágágyásokhoz alkalmasak. A doboz szélességének alkalmasnak kell lennie a növények gondozására. Egy vagy több növénytől és a tervezéstől függően 50-100 cm széles szerkezetet választanak. A magas ágyak közötti távolság 60-80 cm.

Előnyök:

1. Az alsó rétegben lévő szerves anyagok úgy működnek, mint egy tűzhely. A talajmaradványok lebomlanak és a hőmérséklet emelkedik.

2. A magaságyást gyorsan megtisztítják a hótól, és a talaj korán felmelegszik.

3. Az öntözővíz nem pang, és a humusz nem mosódik ki.

4. 2 vagy több korai érésű növényt lehet betakarítani.

5. Több évig működik, amíg az alsó rétegek termékeny aljzattá nem válnak.

Amint a talaj megállapodott, a kerítésdoboz új melegágynak használható.

Ágy a földszinten

Magaslat nélküli ágyazás sík, napos telken. Fontos, hogy a kiválasztott terület vízszintes, a talaj víz- és légáteresztő legyen. A sortávolságnak lehetővé kell tennie az öntözőtömlő, a gépek, a gépek és az öntözőberendezések szabad áthaladását, szabad mozgását. Itt fontos a megfelelő szomszédok kiválasztása, hogy ne árnyékolják a növényt, és ne osszák meg a betegségeket.

Maga a talaj a jobb vízelvezetés érdekében kissé megemelkedik a talaj fölé. A növénysorok hosszanti vagy keresztirányban helyezkednek el. Az alacsony területeken a gerinc magassága magasabb, hogy a felesleges nedvesség távozni tudjon. A hegyvidéki területeken viszont a talajszintre helyezett ágyásokat a talaj szintjén alakítják ki.

A zöldségnövények ültetési helyének éves előkészítése során a talaj kémiai és szerves trágyával gazdagodik. Tavasszal a Trichoderma baktériumok és a szénabacillus biológiai szerek formájában történő hozzáadása elnyomja a kórokozó gombák fejlődését. A megfelelő művelés nem meríti ki a termőföldet, hanem termékenyebbé teszi azt.

Mittleder módszer

Jacob Mittlaider, az úttörő tudós több éves, számos országban folytatott, a termesztett mezőgazdasággal kapcsolatos kutatásai után kifejlesztett egy hatékony módszert a kereskedelmi célú zöldségtermesztésre. A Mittlider ágyás a teljes terület 30 %-át foglalja el, de bármely növény terméshozama meghaladja a hagyományos gazdálkodás átlagos terméshozamát.

Minden egyes zöldség fejlődésének feltételeit a sajátosságai alapján teremti meg. A tápanyagok kiegyensúlyozottak és jól időzítettek. Csak ásványi sókat használnak. A szerves anyagok hozzáadása kerülendő.

Mittlider alacsony ágyak a szabadban. Egyenes, kelet-nyugati irányú, 45 cm munkaszélességű, földből vagy építőanyagból készült szegéllyel ellátott ágyás. A két szalag közötti távolságnak 105 cm-nek kell lennie.

A dobozban lévő talaj bármi lehet, amíg a gyökerek számára könnyű a légzés és a mozgás. A bokrokat a szegélyek mellé ültetik, 2 sorban, középen egy barázdával a víz és a tápanyag számára. A legjobb a csepegtető öntözés, naponta, augusztusig este, utána csak reggel. Kiegyensúlyozott tápanyagrendszer.

Jellemzők:

1. A sortávolságot soha nem szabad megművelni.

2. A lazítás és a locsolás kizárt.

3. Csepegtető öntözés, naponta.

4. Szerves takarmányozás nem alkalmazható.

Egy ilyen kertben nem nőnek gyomok – az utakat megművelik, és a táplálék és a víz csak a növények gyökereihez jut.

Mittlaider magas ágyak dobozok előkészítetlen talajon, bármilyen szubsztrátummal csomagolva – fűrészpor, homok, tőzeg és egyéb inert anyagok és műtrágyák keverékeivel. A tölteléket soha nem változtatják meg.

Mittlider ágyások nem készíthetők, ha a termesztés alapvető feltételeit nem tartják be:

1. Alacsony hely magas talajvízszinttel.

2. szabálytalan domborzati viszonyokkal rendelkező vagy árnyékos helyen.

3. Nincs napi öntözés a gyökérnél.

4. Autópálya vagy ipari létesítmény közelében.

A módszerből nem vehetők ki egyes összetevők, a művelési mód követése esetén az ágyak a növény számára működnek.

Következtetés

A növényvilágban a természet törvényei lehetővé teszik a faji sokféleség megőrzését a molekuláris-genetikai szabályozás révén. A termesztett zöldségtermesztésben meg kell tanulni, hogy ne a termésért harcoljunk, hanem a növények tulajdonságait használjuk ki arra, hogy az előző termés hulladékaiból táplálékot nyerjünk.