Hogyan kell figyelni az általános iskolás gyerekekre

Az anyagot rövid magyarázattal kell kezdeni. Mivel fog találkozni az a felnőtt, aki arra a feladatra vállalkozott, hogy megpróbálja fejleszteni a gyermek figyelmét 7-től 10 éves koráig, vagy a középiskola 1. és 4. (5.) osztálya között.

Fel kell készülni arra a tényre, hogy annak ellenére, hogy a külső hasonlóság egy felnőtthöz, a kérdésekre való megfelelő válaszadás képessége és az az érzés, hogy a gyermek megérti a szavak jelentését, a 7-10 éves gyermek nem hasonlít a felnőtt gondolkodás építésének elveihez. Ahhoz, hogy fejleszteni tudd a figyelmét, meg kell értened, hogyan gondolkodik, majd meg kell próbálnod olyan „nyelven” kommunikálni vele, amit megért. Most pedig sorban végigmegyünk rajta.

A gondolkodási folyamatok fejlődésének pszichofiziológiai jellemzői a gyermekeknél

A csecsemők agytömege a felnőttek agytömegének körülbelül egynegyede. Tekintettel arra, hogy egy csecsemő önmagában 20-szor kevesebbet nyom, mint egy felnőtt, ez az arány lenyűgöző. Az agya óriási ütemben növekszik, kétéves korára ¾ része lesz egy felnőtt súlyának. A testsúly természetesen súlyosan „ki van kapcsolva”. Mi folyik itt??

A legtöbb idegsejt már a gyermek méhében megjelenik, és a tömeg megugrása az idegpályák egyfajta „szigetelését” biztosító sejtek (glia-sejtek) növekedéséhez kapcsolódik. A neuronok kis sejtek, amelyek különböző méretű csúcsokkal (axonok és dendritek) rendelkeznek, amelyek összekötik őket egymással, ezeken a csúcsokon impulzusok haladnak és információt hordoznak, így az agy képeket, gondolatokat és érzéseket alkot. Ezek az impulzusok teszik lehetővé testünk számára, hogy mozogjon, döntéseket hozzon, és általában véve, hogy éljen.

A jel instabil és szétszórt lesz, és az idegsejtek ágai akár el is pusztulhatnak, ha nincs „szigetelésük”, mint az elektromos vezetékeknek. Ez a myelinszigetelés glia sejtekből áll. Egy egyszerű mondatban összefoglalva – a mielin nagyon fontos dolog az agyműködés szempontjából.

A gyermek kész idegsejtkészlettel születik, amelyet nagyszámú idegsejtcsíra köt össze, de nagyon kevés myelinnel. Speciális vizsgálatok kimutatták, hogy a gyermekek agyában több idegsejt található, mint a felnőttekében!

(1)Amíg azonban nem alakulnak ki a megfelelő kapcsolatok közöttük, a rendszer nem hatékony.

A neuronális kapcsolatok szerkezetének „tervrajzával” van dolgunk. Lényegében ez egy tervrajz és vázlat a jövőbeli emberről, gondolkodásáról, világfelfogásáról, memóriaképességéről és egyéb jellemzőiről. A mozgása irányításának képességétől kezdve az összetett, absztrakt problémák megoldásának képességéig… Ez csak úgy fog megtörténni, hogy a mielinizáció növekedése fokozatosan és töredékesen történik az agy különböző részein.

Mit tehet és mit nem tehet egy általános iskoláskorú gyermek?

Most, hogy a fentieket megértettük, a felnőttnek meg kell tanulnia, hogy nem lehet átugrani a fejét… A gyermek lehet, hogy intelligensebbnek és gyorsabbnak tűnik, mint mások, de csak a korának megfelelő lehetőségek „folyosóján” lesz.

Az agy ugrásszerűen alakul ki, és egy bizonyos életkorhoz van „kötve”. Lényegében öt különböző személyiséggel van dolgunk a felnőtté válás során. A felnőtté válás során csak a gyermek útlevéladatai maradnak változatlanok. Egyébként a környezetével való érzékelés és kölcsönhatás módjai egészen mások.

Az első szakasz 3,5-4 év. A második ugrás 7-8 éves korban következik be. A harmadik fejlődési ugrás 11-12 év körül következik be. A középiskola pont e két ugrás folyosójára esik, és nem véletlenül. A kísérletek, jóval az agykutatás területén tett felfedezések előtt, megállapították a felnőttkor határait, amelyekhez az iskolai tanterv kapcsolódik

A gyermek fejlődését némileg fel lehet gyorsítani, de csak nagyon korlátozott és nagyon óvatos keretek között.

(2) Egyébként az oktatás és a tanulás folyamatát a felnőtteknek élvezniük kell és élvezniük kell, nem pedig kínozniuk. Mindössze annyit kell tenned, hogy nem sérted meg az alapelvet – „csak azt teheted, amit meg tudsz tenni”. Az elv a gyermekre és a felnőttre egyaránt vonatkozik. Az alábbi négy alapelvre épül ez a négy alaptétel.

1. 7-8 éves korban a fiatal először azonosítja az érzéseit. Természetesen mindig is átélte őket, de ebben a korban kezdi megérteni, hogy átéli őket, és feljegyzi: „örülök”, „fel vagyok dúlva”, „megsértődöm”, és így tovább. A felnőttek feladata, hogy megtanítsák őt a helyes használatra.

2. Az előbbivel kapcsolatban hirtelen „felfedez” körülötte más embereket. Elkezdi az érzéseit a körülötte lévő emberekhez kapcsolni – valaki, akit érdekesnek és vonzónak talál, valaki, akitől fél, valaki, aki nyomorúságot okoz, és valaki, aki optimizmussal tölti fel. Ez olyasvalami, amivel akkor fog találkozni, amikor iskolába megy, és ez szintén fontos tényező, amely befolyásolja a figyelmét.

3. Ebben az életkorban a gyermek fizikailag nem tudja „megjegyezni” az információkat, ez a készség csak 10 éves korában lesz elérhető. Az agynak a „szabad akaratért” felelős részei még nem fejlődtek ki, és csak 12 éves korban válnak teljesen kifejletté. Ebben a korban a „memória” mechanizmusa aktív, és születése óta ott van. De ez csak akkor indul be, ha a gyermeket érdekli, és ha ez nem sikerül, akkor hiábavaló lesz minden próbálkozás, hogy megtanítsunk neki valamit.

Ebben az életkorban a gyerekek nemcsak arról kezdenek gondolkodni, hogy mit fognak tenni, hanem a tetteik következményeiről is. Ez az az alap, amelyen a figyelem kialakulása kezdődik.

Milyen feltételek előfeltételei vannak a figyelem fejlődésének az általános iskolás gyermekeknél

Az 1960-as évek óta számos kísérlet bizonyította, hogy minél „gazdagabb környezet” vesz körül egy gyermeket, annál nagyobb mennyiségű agyszövetet termel. Ez a szövet olyan összetett „neurális együttesek” kialakításává fejlődik, amelyek a hatékony és rugalmas gondolkodás alapjául szolgálnak.

(3) A külső ingerekben gazdag környezet a gyermek tanulási és élettere, tele építőanyagokkal, festékekkel és filctollakkal, művészi gyurmával és műanyaggal, egyéb anyagokkal és tanulási játékokkal.

Ezt biztonságos szociális környezetnek kell körülvennie – olyan felnőtteknek, akik érdeklődést és szeretetet mutatnak, olyan kortársak közösségének, akikkel a gyermeknek közös az érdeklődése a sporttevékenységek vagy a fejlesztő műhelyek iránt.

Az ilyen környezet lehetővé teszi a gyermek számára, hogy gyorsabban összpontosítson a különböző tantárgyak tanulására, és fokozatosan és következetesen haladjon az önállóság felé, távolodjon el a gyámságtól és a felnövéstől. Mélyebb betekintést nyerhetünk ebbe a témába, ha megvizsgáljuk Maria Montessori módszereit.

(4)

Mi gátolja és rontja a figyelem fejlődését a kisdiákoknál?

A felnőtt, érett agyat egyfeladatú eszköznek tervezték, amely képes tudatosan koncentrálni korlátozott számú feladatra, amelyek vagy az információfogyasztással, vagy az absztrakt problémák megoldásával kapcsolatosak. Például nagyon nehéz egyszerre olvasni a híreket és háromjegyű számokat összeadni fejben.

A fiatal iskoláskorú gyermek agya számára, amely folyamatosan új idegi kapcsolatokat hoz létre és myelinizálja azokat, a mindenütt jelenlévő kütyükből származó információk túl sok „túlfogyasztása” csökkenti a tanulásra vonatkozó összetettebb ingerek iránti figyelmet. Ez viszont azt eredményezi, hogy a későbbiekben képtelen lesz absztrakt feladatok megoldására, és az összetettebb tantárgyak tanulásáért felelős központok egyszerűen hiányozni fognak a gyermek agyából a későbbi években. A „funkcionális analfabetizmus” és a „digitális demencia” tanúi vagyunk.

Ha egy általános iskoláskorú gyermeket, akinek az agyának az összetett feladatokért felelős központok kialakítására és a koncentrációs képességre kellene összpontosítania, a kütyükkel való „csevegés” elvonja a figyelmét, az eredmény sajnálatos lesz. Az absztrakt gondolkodásért felelős neurális hálózatok fejlesztésének lehetőségei szinte örökre elvesznek.

A WHO ajánlott iránymutatásai a kiskorúak számára a „kék képernyőkkel” való kommunikációra vonatkozóan az alábbiakban olvashatók. Bármilyen képernyőre – TV, okostelefon, laptop, tablet és hasonlók:

(5)

1. 3 éves kor előtt egyáltalán nem szabad semmilyen eszközt használni

2. 3 és 7 éves kor között, legfeljebb napi 30 percig

3. 7-10 éves korig napi 1 óra és nem több

4. 11 éves kortól a felnőttkorig napi 1-3 óra, ahogy a gyermek egyre idősebb lesz

A kisdiákok figyelmének fejlesztésére szolgáló módszerek

1. Minél fiatalabb a gyermek, annál fontosabb egy olyan felnőtt szerepe, aki képes a gyermekben tartós érdeklődést kelteni a tanulás iránt. Még akkor is, ha a vizuális anyag nem elegendő, egy olyan felnőtt, aki felkelti a gyermek utánzási vágyát, érdeklődését és izgalmát, a szükséges információk emlékezetének fő kritériuma lesz. A szülők ideálisak lennének erre.

2. L.. Vygotsky és követői, pl. Maria Montessori, a „proximális fejlődés zónája” technikák alkalmazásával felgyorsíthatják a gyermek tanulását, hogy felkeltsék a figyelmét. A módszer azon alapul, hogy a gyermekek képesek jobban odafigyelni a javasolt gyakorlatok tanulására azáltal, hogy valamivel (ami nagyon fontos szempont) a képességeik szintjét meghaladó tevékenységekben vesznek részt.

3. Az ilyen munkát képzett felnőttnek kell felügyelnie és közvetlenül támogatnia. Még ha ez a feltétel teljesül is, akkor is korlátozni kell. A gyermek azt a feladatot kapja, hogy a legközelebbi határig jusson el, miközben a problémát nem a neki diktált „felnőtt” megoldással, hanem gyermeki gondolkodási potenciáljának felhasználásával oldja meg. Megterhelő feladat az agy számára, de fejlődési lökést adhat. Ismétlem, a módszer nem lehet állandó módja a figyelem fejlesztésének.

4. A gyermek figyelmének fejlesztéséhez motivációra van szükség. A motiváció fő szabálya, hogy ahhoz, hogy valaki találkozzon veled, akarnia kell. Egy gyermek esetében ez teljes mértékben a felnőttől függ, de a felnőttet akadályozza a „felnőtt és okos ember” komplexus. Nem engedi, hogy ezt a szabályt. A szülők elvárják, hogy a gyermekeikre figyeljenek, mert megoldják a problémáikat, időt szánnak rájuk, lefoglalják őket, és örömtelivé teszik az életüket. Kívülről nézve van értelme, de sajnos nem működik.

5. A gyermek figyelmének fejlesztéséhez közös alapot kell találni. A felnőttnek meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy a gyermek közel akarjon lenni hozzá, meghallgassa a véleményét, bízzon benne, ezen keresztül kialakul a figyelem arra, amit a felnőtt tanít a gyermeknek.

6. Egy általános iskoláskorú gyermek számára a legjobb, ha minden tanulási feladatot megpróbálunk versenyekké alakítani. Ez nemcsak arra motivál, hogy jobban odafigyeljen a feladat lényegére, hanem ösztönzi a vezetői képességek fejlődését, az ösztönös győzelmi vágyat is.

7. A jegyzeteléssel kapcsolatos minden munkát írásban, kézzel kell végezni, ami a gyermek figyelmét a finommotoros készségeken keresztül még jobban összpontosítja. A billentyűzetet az általános iskolásoknak egyáltalán nem, vagy csak akkor érdemes használni, ha a feladat megköveteli. Kívánatos, hogy a gyermek azt, amit ír, „magának” ejtse ki. Ez segíti az agy különböző területein az idegi kapcsolatok kialakulását, fejlesztve a vizuális, mechanikus és auditív memóriát és figyelmet.