Hogyan készítse fel gyermekét az iskolára

A gyermek iskolaérettségét nem kizárólag az írás- és olvasási képesség határozza meg. Mindenekelőtt a fizikai, érzelmi, intellektuális, kommunikációs és személyes tulajdonságai azok, amelyek lehetővé teszik számára, hogy alkalmazkodjon az új környezethez és megbirkózzon az új felelősséggel.

Milyen a gyermek iskolaérettségi állapota?

A gyermek iskolaérettségét nem az olvasás, számolás és íráskészség formális elsajátítása határozza meg. Az általános szellemi érettség eredménye, a szellemi, szociális, érzelmi, fizikai fejlődés átfogó mutatója. Úgy vélik, hogy 7 éves korukra a gyermekeknek rendelkezniük kell minden olyan eszközzel, amely az iskolai sikerhez szükséges. De a gyermek fejlődése egyéni folyamat. Egyes gyerekek 6,5 éves korukban készen állnak a változásra, másoknak még egy év óvodára van szükségük.

A gyermek iskolaérettségi szintjének meghatározása

Gyermeke iskolába kerülése fontos szakasza az életnek. Az, hogy mennyire áll készen az iskolára, meghatározza, hogy mennyire jól tanul. A gyermekek iskolaérettségét jóval korábban, legalább egy évvel a beiratkozás előtt el kell kezdeni.

A híres gyermekpszichológus, Lev Vygotsky nem választotta el az iskoláztatást a gyermek fejlődésének korábbi szakaszaitól. Az oktatási folyamatnak követnie kell a gyermek fejlődési szakaszait. Az óvodai tantervet a proximális fejlődési zóna alapján kell kialakítani. Ezután az iskolába való átmenet zökkenőmentes, természetes folyamat lesz, a szükséges ismeretek és készségek kialakulásával 6-7 éves korig.

A pszichológusok számos kritériumot alkalmaznak az iskolaérettség meghatározásához.

Fizikai felkészültség

A gyermeknek először fizikailag készen kell állnia az iskolára. Ezt a kritériumot a szervezet alapvető életkori normáknak való megfelelése határozza meg. Az iskolára való fizikai felkészültség a következő mutatókat foglalja magában:

1. Biológiai jellemzők, testsúly, testmagasság, fáradtság, teljesítmény, a vizelet- és emésztőrendszer érettsége, verbális válaszok.

2. Általános fizikai egészség, erő, gyorsaság, mozgékonyság, koordináció.

3. Az alapvető mozgások fejlesztése, görnyedés, ugrás, kúszás, guggolás és futás.

4. Finommotoros készségek fejlesztése, ceruzatartás, kis tárgyak áthelyezése egyik helyről a másikra, tiszta vonalak rajzolása.

5. Hatékony öngondoskodási készségek, öltözködés, cipőfűző bekötése, edények elrakása, alapvető evőeszközök használata, öngondoskodás, kézmosás, WC-használat.

Iskolakezdés előtt fizikális alkalmassági vizsgálaton kell részt venned. A gyermek fizikailag akkor tekinthető iskolaérettnek, ha:

1. magassága és súlya a korhatáron belül van;

2. Az útlevélkor és a biológiai kor megegyezik;

3. Nem szenvednek akut krónikus betegségben;

4. Nincsenek olyan funkcionális vagy mentális fogyatékosságok, amelyek nem korrigálhatók.

Általánosan elfogadott nézet, hogy a tejfogak állandó fogakra való változása a csontrendszer felkészültségének jele. Az antropológiának van egy egyszerű tesztje a tanulásra való fizikai felkészültség meghatározására. Kérje meg gyermekét, hogy emelje fel a kezét, és érintse meg az ujjhegyét a feje ellentétes oldalán lévő füléhez. A kéznek a fej fölé kell kerülnie. Ha sikerül, akkor készen áll az iskolára, ha nem, akkor nem.

A Romberg póz teszt segít megérteni a fizikai felkészültséget. Kérjük meg a gyermeket, hogy álljon az egyik lábára, a másik lábát hajlítva, a lábfejét a térdéhez szorítva. Kinyújtott karok, csukott szemek. Ha egy gyermek 8-10 másodpercig képes állni, akkor készen áll az iskolára. Ha nem, akkor ez a csontváz éretlenségére utal.

Személyes felkészültség

A személyes felkészültség magában foglalja a gyermek új társadalmi helyzetének kialakult elfogadását. A gyermek önmagához, mint tanulóhoz, a tanárokhoz, a többi tanulóhoz és a többi tanulóhoz való hozzáállása határozza meg. Ez a készenléti szféra nem külső tulajdonságokkal, aktatáskával, füzetekkel, tankönyvekkel, új ceruzákkal, tollakkal, szép formával vonzza az iskolát, hanem az új tudás megszerzésének lehetőségével. Ami a kognitív fejlődést jelzi. Az iskolára pszichológiailag felkészült gyermek azért akar iskolába járni, hogy valami érdekeset tanuljon, nem pedig azért, mert egy robot majd vesz neki egy autót.

A személyes felkészültség általában a társadalmi felkészültséggel együtt jár, és a következő mutatókkal határozható meg:

1. annak megértése, hogy mi a „jó” és mi a „rossz”;

2. Kommunikációs készségek, képesség a felnőttekkel és a gyerekekkel való kommunikációra;

3. A problémák agresszió nélküli megoldásának képessége;

4. A tanár tekintélyének megértése;

5. A tanár meghallgatásának képessége;

6. a kérdések feltevésének képessége;

7. Megfelelően reagáljon az észrevételekre;

8. Értékelje saját cselekedeteit és mások viselkedését.

A gyermeknek erős tanulási motivációval kell rendelkeznie. Tegye fel neki a következő kérdéseket:

1. Iskolába akarsz járni??

2. Miért akarsz tanulni??

3. Mi szeretnél lenni, ha felnősz??

Ha az iskolába akar menni, hogy szép egyenruhát, fényes táskát viseljen, személyesen felkészületlennek tekintik. És ha iskolába akar menni, hogy orvos legyen, vagy akár „sok pénzt keresni”, akkor tisztában van a tudás megszerzésének fontosságával.

Szellemi felkészültség

Az intellektuális felkészültség azt jelenti, hogy a gyermek széles látókörű, specifikus tudáskészlettel rendelkezik. 6 vagy 7 éves korukban még mindig figuratív gondolkodásmóddal rendelkeznek, amely a tárggyal való valós cselekvéseken alapul. Az iskolaérett gyermek elkezdi fejleszteni az analitikus gondolkodást, a tárgyak, jelenségek közötti kapcsolatok megtalálásának képességét, a minta reprodukálását. Az értelmi felkészültség az információ hallás útján történő észlelésének, memorizálásának képességére utal. A tanulásra kész gyermekektől elvárható, hogy 15-20 percig képesek legyenek fenntartani a figyelmüket egy adott feladatra.

Az iskolára való szellemi felkészültség meghatározására a pszichológusok a Kern-Jirásek-tesztet használják, amelyet nem nehéz otthon elvégezni. A következő feladatokból áll:

1. Kérje meg gyermekét, hogy rajzoljon egy embert.A szülők nem avatkoznak be a folyamatba, csak szemlélőként viselkednek. Egy gyermek, aki készen áll az iskolára, nemcsak a törzset, a fejet, a lábakat, a karokat, hanem a lábakat, az arcot a szájjal, a szemekkel, a szemöldökkel, az orrral és az orral is rajzolja. Lehet szakállad, bajuszod az arcodon, hajad a fejeden, kalapod, és öt ujjad van a kezeden. A figurának teljesnek kell lennie, a testrészeknek egymáshoz kell kapcsolódniuk, nem pedig a levegőben „lógniuk”.

2. Javasoljon egy egyszerű mondatot az írott levelekben.A bírálat itt a minta utánzását, a betűk méretét, a vízszintes vonaltól való eltérést, a kis és nagy betűk arányát értékeli.

3. Pontok csoportjának rajzolása.Ez a feladat azt vizsgálja, hogy a pontok száma megmarad-e, és elhelyezi őket a térben. Egy oszlopban vagy sorban egy pontnyi eltérés megengedett. A minta csökkentése elfogadható, a növelése nem.

Az értelmi felkészültség terén a kisgyermeknek képesnek kell lennie:

1. Végezzen egyszerű találgatós játékokat;

2. talál egy plusz elemet a csoportban;

3. Adja hozzá a hiányzó elemeket;

4. különböző és hasonló tulajdonságokat találni;

5. rekonstruálni egy eseménysort.

Pedagógiai felkészültség

Az iskolaérettség nem alapvető mutatója a gyermek iskolaérettségének. Ez azonban nem az elsődleges mutatója a gyermek iskolaérettségénekAz elvárás az, hogy a 6-7 éves korú gyermekek ismerjék a következő matematikai készségeket:

1. Számolás 10-ig és vissza;

2. objektumok növelése és csökkentése eggyel, kettővel;

3. egyszerű geometriai ábrák ismerete;

4. ismeri a „kisebb-nagyobb”, „szélesebb-tágabb”, „egyenlő” fogalmakat;

5. objektumok összehasonlítására;

6. tárgyakat egyenlő részekre osztani.

Szükséges íráskészség:

1. Tartsa helyesen a tollat;

2. Vonalakra rajzolás;

3. rajz a négyzetekre;

4. egy kép árnyékolása;

5. másolás egy modellből.

Olvasási készség:

1. A mássalhangzók és a magánhangzók megkülönböztetése;

2. megkülönböztetni a betűket és a hangokat;

3. egy adott hanghoz illeszkedő szavak;

4. a szót szótagokra bontani.

Persze senki sem követeli meg, hogy a gyerek tudjon olvasni… De ma már egyre több gyermek megy iskolába, aki már olvas. Ahogy a pedagógusok mondják: „Olvasni tudni az idő követelménye”.

Mentális felkészültség

A mentális felkészültség magában foglalja:

1. a körülöttük lévő világ ismerete;

2. a meglévő tudás felhasználásának képessége;

3. kíváncsiság;

4. kitartó figyelem;

5. Fejlett memória;

6. Fejlett szókincs.

Memóriateszt:

Az auditív memória 6 éves korban kezd kialakulni. Korábban csak figurális memorizálással rendelkezett. De mint tudjuk, az iskolában a legtöbb információt a gyerekek pontosan a fülükkel érzékelik.

1. Olvasson fel a gyermeknek 10 nem kapcsolódó szót lassú tempóban.

2. A szavakat 4 alkalommal olvassuk fel.

3. Ha egy gyermek 7-8 szót megjegyzett, az a jól fejlett hallási memória jele.

Ha egy gyermek 3-4 szót nevez meg, az a gyermek hallási memóriájának éretlenségét jelzi.

Gondolkodási és beszédteszt

A javasolt gyakorlatok segítenek a többes szám megértésének bemutatásában, példaként egyes számú főneveket használva. A gyermek feladata az lesz, hogy a megadott szavakat egyes számból többes számba fordítsa. Például:

1. könyv-könyv;

2. játék-játék;

3. gyermek-gyermek;

4. testvérek;

5. város-városok.

Legfeljebb 10 másodperc gondolkodási idő a válaszon. Azoknak a gyerekeknek, akik 10-ből 7 szó esetében hibáznak, további munkára van szükségük a beszéd és a gondolkodás fejlesztése érdekében.

Következtetési teszt

A technika lehetővé teszi, hogy azonosítsuk a gyermekek következtetési képességét a javasolt minta alapján. A gyermek kap egy analógiát, pl. uborka-zöldség. A feladat ezután az, hogy találjanak egy analógiát a „tulipán” szóra. Keressünk egy szót a „tulipánra”, ahogy az „uborka” a „zöldségre” vonatkozik. És a következő szósorozatot javasoljuk:

1. földön;

2. virág;

3. harmat;

4. kert;

5. gyom.

Előfordulhat, hogy a gyermek nem érti meg a feladatot első alkalommal. Segíts neki megtalálni a megfelelő szót. A következő szópárt teljesen egyedül találja meg. Minél hamarabb utasítja vissza a felnőtt segítségét, és önállóan megbirkózik a feladattal, annál jobb a tanulási képessége.

Milyen gyermeket tartanak alkalmatlannak az iskolára

A pszichológusok úgy vélik, hogy a gyermek nem áll készen az iskolára, ha az:

1. Nem képes végigülni egy leckét 30 percig.

2. Képtelen hosszú időn keresztül koncentrálni.

3. Gyakran zavart, gyorsan elfárad.

4. Nem tud barátkozni az osztályban, konfrontálódik vagy visszahúzódik.

5. Nem akar iskolába járni.

6. Elkezdtem sokat betegeskedni.

7. Fél a felnőttekkel beszélni.

A pszichológiailag felkészületlen gyermekeket nem szabad iskolába küldeni, ami egyedülálló módon károsítja a gyermek pszichéjét.

Mit kell tudnia egy gyermeknek 6-7 éves koráig

Mire a gyermek iskolába kerül, elvárható, hogy a következőket tudja:

1. Mi az anya, az apa és a közvetlen családtagok neve?.

2. a saját adatait, azaz a nevét, vezetéknevét és apai nevét.

3. Lakcím.

4. Az országod, a városod.

5. Ismerje meg a területén gyakori állatokat, növényeket és rovarokat.

6. Az évszakok, hónapok és a hét napjai.

7. Alapszínek.

8. Népszerű sportok.

9. Meg tudja különböztetni a vadállatokat a háziállatoktól, a ragadozókat a növényevőktől, a fákat a bokroktól, a zöldségeket a gyümölcsöktől.

10. Időzítés.

11. Az időjárás megértése.

12. Fogalmak általánosítása, pl. az uborka zöldség, a rózsa virág, a málna bogyós gyümölcs.

13. A „jobb”-„bal” megkülönböztetése.

Ez csak egy durva lista azokról a dolgokról, amelyeket egy gyermeknek iskoláskorára tudnia kell. A szükséges készségeket és ismereteket fokozatosan fejlesztik, az óvodai és otthoni órákon a gyermekkel együtt.

Ahhoz, hogy a gyermek kényelmesen érezze magát az iskolában, fontos, hogy minden tényezővel készen álljon. Csak ebben az esetben képes lesz megbirkózni a rendszeres terheléssel, sikeresen megtanulni az iskolai tananyagot, könnyen alkalmazkodni az élet új szakaszához, megtalálni a barátait.