Az IPS és a TFT kijelzők közötti különbségek

A képernyőgyártók folyamatosan új technológiákat fejlesztenek és találnak ki a lehető legjobb képminőség biztosítása érdekében. Azok az idők, amikor egy kijelző csak egy színt jeleníthetett meg, már régen elmúltak – még 40 évvel ezelőtt is. A modern képernyőknek több millió színt kell megjeleníteniük (még akkor is, ha az emberi szem nem képes megkülönböztetni az egyes tónusokat a másiktól), széles betekintési szöget kell biztosítaniuk, és ideális esetben drámaiságot kell adniuk a képnek, hogy valóban filmszerű és drámai élményt nyújtsanak.

Jelenleg a legjobb színvisszaadást, kontrasztot és telítettséget háromféle mátrix – OLED, AMOLED és QLED – biztosítja. De őrülten drágák. Az AMOLED csak a zászlóshajó okostelefonokba van beépítve, a Samsung QLED paneljei pedig 1000 dolláros árú tévékben találhatók.

A középső („megfelelő”) árszegmensben két technológia – TFT és IPS – található. Szinte minden típusú mobil és otthoni elektronikai eszközben megtalálhatóak – számítógépek és laptopok monitorai, okostelefonok és táblagépek képernyői, sőt, még okosórák is. És felmerül a kérdés – mi a különbség a képernyők IPS és TFT típusai között??

Egy kis elmélet: hogyan működnek a képernyők általánosságban?

A képernyők kialakítása meglepheti azt, aki nem ismeri a gyártás technológiáját. A pixelpontok mindegyike nem egy kis LED, mint ahogyan az látszik, hanem egy fényáteresztő vékony filmekből álló elektromechanikus rendszer.

Ezek a vékony filmek elektromosan szabályozottak. Bár nincsenek feszültség alatt, 90 fokos szögben helyezkednek el a mátrix mögötti fényforráshoz képest. Ebben az esetben a pixel fehérnek (vagy feketének, ha a képernyő ki van kapcsolva) tűnik. Amint a mátrixra áramot vezetnek, a film forog – és így fényt vet. Általánosságban úgy néz ki, mintha csak egy finom szűrőkből álló rendszer lenne, csakhogy ezek nagyon kicsik és hatalmas számban vannak.

Ezek a filmek folyadékkristályos technológiával működnek. Valójában ez az oka annak, hogy a legtöbb modern kijelzőt folyadékkristályos kijelzőnek nevezik. Mivel félvezető anyagokból készülnek, valójában teljes tranzisztorok.

Ezért nevezik az LCD technológiával készült képernyőt TFT mátrixnak. A TFT a vékony film rövidítése

A hagyományos TFT képernyőkön (vagy inkább mátrixokban, amelyeket ma már együttesen „TFT”-nek neveznek) a fent említett vékony színes és polarizáló filmek függőleges spirál alakban helyezkednek el. Ez nagyon praktikus, és a gyártás egyszerű. De ennek a technológiának is vannak kisebb hátrányai, gondoljunk csak a következőkre.

Az IPS (ami a síkbeli kapcsolás rövidítése) a TFT tényleges fejlesztése. Az egyetlen különbség az áttetsző lemezek elhelyezésében van. Nem függőleges spirálban, hanem egy vízszintes síkban helyezkednek el. Ez pedig egyszerre több előnyt is jelent.

A TFT képernyők leírása és jellemzői

A TFT leggyakrabban a TN+TFT technológiát használó képernyőkre utal. Vannak azonban más változatok is, de ezek nem annyira elterjedtek. Ezeket ma már leggyakrabban számítógépes és háztartási készülékekben használják, a monitoroktól a fejlett hűtőszekrények kijelzőrendszereiig.

A TFT legfőbb előnye az alacsony ár. Ezt egyszerű gyártás révén érik el.

A TFT képernyőket gyakran választják a játékosok is. Végül is, az ilyen kijelzőknek van egy másik fontos előnye is – a nagy válaszsebesség. A fényáteresztő fólia szinte azonnal elfordul, így a „kép” gyorsan megváltozik. Ez különösen fontos a gyors tempójú játékok – lövöldözős játékok, akciójátékok és különböző online projektek – esetében. A modern TFT-képernyők válaszideje például 1 milliszekundum vagy annál hosszabb.

Az alacsony árért azonban viszonylag átlagos színvisszaadással kell fizetnie. A színtelítettség gyenge, ami a képet egy kicsit tompává teszi az IPS, LTPS vagy AMOLED mátrixhoz képest. A TFT-kijelzők nagyon szűk betekintési szöggel rendelkeznek – oldalról, felülről vagy alulról nézve a színek egyes esetekben a teljes elsötétedésig torzulnak.

A TFT képernyők legfontosabb előnyei:

1. Válaszidő 1 milliszekundumtól. Szinte azonnali képváltást biztosít a kijelzőn, ami különösen fontos a játékoknál;

2. Alacsony energiafogyasztás. Az ilyen kijelzőkkel ellátott okostelefonok és táblagépek hosszabb akkumulátor-üzemidővel rendelkeznek;

3. Alacsony ár. Az ilyen típusú mátrixszal rendelkező monitorok és kijelzők viszonylag olcsók, kivéve a speciális gamer verziókat.

4. A TFT képernyők legfontosabb hátrányai:

5. Viszonylag alacsony színvisszaadás. A színek és árnyalatok ezen a kijelzőn nagyon halványan jelenhetnek meg. Ez nagy hátrány a monitorok tervezési és nyomtatási célú használatakor, mivel a monitorokon megjelenő színárnyalatok nem egyeznek meg a papíron vagy más hordozókon megjelenő árnyalatokkal;

6. Kis betekintési szögek. Már a képernyő síkjától való 20-30 fokos eltérésnél a megjelenített árnyalatok deformálódnak – sötétebbé vagy világosabbá válnak. És 70 foknál a kép a rossz minőségű kijelzőkön még inkább megkülönböztethetetlenné válik.

Ma a TFT-monitorokat elsősorban a játékosok használják, és megmaradtak az alacsonyabb árkategóriában. A mobilpiacon ezt a technológiát egy új, LTPS nevű technológia váltja fel.

Az IPS képernyők leírása és jellemzői

Az IPS egy meglehetősen „fiatal” technológia, amely viszonylag nemrég jelent meg: 1996-ban. Eredetileg a TFT hiányosságainak kijavítására fejlesztették ki. Az eredmény kiváló színvisszaadás, mély feketék és fehérek, valamint számos egyéb javulás.

Az IPS fő előnye azonban az, hogy élethű színvisszaadást biztosít – csatornánként 8 bitet. Lehetővé teszi az érzékelő számára, hogy az iparági szabvány szerinti 16 millió tónust megjelenítse. Az IPS képernyők megoldást jelentenek a tervezők, művészek és más kreatív szakemberek számára. Szó sincs róla – még az Apple elismert Retina technológiája is az IPS logikus továbbfejlesztése.

Az IPS jó megoldás otthoni használatra is. Az ezzel a technológiával készült képernyők kiváló betekintési szögekkel rendelkeznek: akár 178 fokos látószöggel. Így még akkor is, ha oldalról vagy felülről nézi a kijelzőt, a kép nem torzul, és a tónusok megmaradnak. Nyílt térben nem biztos, hogy praktikus, hogy.

Ugyanakkor IPS-televíziókat szinte soha nem gyártanak – egy fontos okból: képernyőik nagyon energiaigényesek. Pontosabban, nagyobb, mint a folyékony mátrixú társaiké. Emellett ezek a képernyők használat közben észrevehetően melegebbé válnak, különösen, ha túl gyakran frissíti őket.

Nem számíthatsz nagyon gyors válaszidőre ezeken a képernyőkön. Még a legújabb, csúcskategóriás modellekre is jellemző a 3-5 milliszekundumos válaszidő. Ez alkalmatlanná teszi őket a „hardcore” játékosok számára.

Az IPS képernyők legfontosabb előnyei:

1. Valósághű színvisszaadás és a megjelenített tónusok szélesebb skálája. Ez teszi őket alkalmassá professzionális használatra – például tervezők és művészek számára;

2. Jó feketék visszaverődése. Nem tűnik túl szürkének. Ez a mátrix minőségétől függ, azonban egyes olcsó opciók még mindig elszínezik az árnyalatot;

3. 178 fokos betekintési szög. Az árnyalatok nem változnak vagy deformálódnak oldalról, alulról vagy felülről nézve.

4. Az IPS képernyők legfontosabb hátrányai:

5. Megnövekedett energiafogyasztás. A monitorok vagy televíziókészülékek esetében ez az energiafogyasztás indokolatlan növekedéséhez, a mobileszközök esetében pedig az akkumulátor gyorsabb lemerüléséhez vezet;

6. Viszonylag magas ár, amelyet a gyártás bonyolultsága okoz;

7. 3 és 5 milliszekundum közötti képernyő válaszidő. Ezáltal a mozgó objektumok „lemaradhatnak”, vagy „teleportálhatnak” a képernyőn keresztül. Gyors játékokban vagy akciójelenetek nézésekor jelentkezik.

Az IPS képernyők mobil eszközökben, laptopokban és otthoni monitorokban találhatók. Az okostelefonokban és a táblagépekben azonban ezeket is fokozatosan felváltják az újabb képernyők, mint például az LTPS vagy az AMOLED.

IPS és TFT összehasonlítása

Hasonlítsuk össze a két technológiát. Mindegyikre jellemző, de nem csak egyes modellekre jellemző tulajdonságok.

Ha az IPS és a TFT között választ, valószínűleg az előbbit fogja előnyben részesíteni. Kivéve persze, ha a válaszidő döntő fontosságú. De ne feledje, hogy a mindennapi használat során (webes szörfözés, irodai alkalmazások, egyéb „nem dinamikus jelenetek”) az 1ms és 5ms frissítési idő közötti különbség nem lesz észrevehető.