A gipszkarton és a gipszkarton összehasonlítása | Melyik a jobb a falak számára?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy az új épületek befejező munkálatai vagy felújítása során melyik lehetőséget válasszuk a falak kiegyenlítésére – gipszkarton burkolat vagy gipszkarton burkolat? Erre a kérdésre senki sem tud egyértelmű választ adni, mivel mindegyik kivitelnek vannak bizonyos előnyei, de hátrányai is. Szakértőink – profi építők – elemezték a gipszkartonnal és gipszkartonnal történő befejezés sajátosságait, és kiemelték az egyes módszerek előnyeit és hátrányait, ami segít a végső döntés meghozatalában.

A jobb áttekinthetőség érdekében az alábbi táblázatban összefoglaltuk a falak befejezésének mindkét módszer előnyeit és hátrányait.

MÓDSZER NEVE	JUTALMAK	FOGALMAZÁSOK
GIPSZKARTONNAL VALÓ BURKOLÁS	+ KÖNNYŰ MUNKATECHNIKA; + A MUNKA ÉS A FELHASZNÁLT ANYAGOK VISZONYLAG ALACSONY KÖLTSÉGEI + RÖVID SZÁLLÍTÁSI IDŐK + “A MUNKA TISZTASÁGA, AMELY NEM TERMEL SOK HULLADÉKOT ÉS TÖRMELÉKET; + KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ GIPSZKARTONLEMEZEK HASZNÁLATÁNAK LEHETŐSÉGE SPECIÁLIS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEKKEL RENDELKEZŐ HELYISÉGEK BEFEJEZÉSÉHEZ; + A GIPSZKARTON FELHASZNÁLÁSÁNAK KÉPESSÉGE, HOGY ÖSSZETETT FORMÁJÚ BELSŐÉPÍTÉSZETI ELEMEKET ÉS FORMATERVEKET HOZZON LÉTRE; + A KÖZMŰVEK ELREJTÉSE A GIPSZKARTON FELSZÍNE ALÁ LEHETSÉGES.	– CSÖKKENTI A HELYISÉG HASZNOS TERÜLETÉT, HA A KERET FÖLÖTT BURKOLATOT KÉSZÍT; – A GIPSZKARTONLAPOK ALACSONY ELLENÁLLÁSA A MECHANIKAI BEHATÁSOKKAL SZEMBEN; – MEGNEHEZÍTI A SZEKRÉNYEK, POLCOK STB. FELAKASZTÁSÁT A FALRA..
PLASTERING	+ A FELÜLET TARTÓS, ÉS ÉVTIZEDEKIG KITART FELÚJÍTÁS NÉLKÜL; + A VAKOLATBEVONAT MÉG A JELENTŐS MECHANIKAI IGÉNYBEVÉTELEKNEK IS ELLENÁLL + VAKOLT FALAK BIZTONSÁGOSAN FEL LEHET AKASZTANI BÚTOROK, NEHÉZ BELSŐ KIEGÉSZÍTŐK, HÁZTARTÁSI ÉS ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK; + VÉKONYSÁGA MIATT A GIPSZKARTON NÉMILEG CSÖKKENTI A HELYISÉG HASZNOS TERÜLETÉT; + A DEKORATÍV GIPSZKARTON SEGÍTSÉGÉVEL, AMELY A TÍPUSOK ÉS TEXTÚRÁK NAGY VÁLTOZATOSSÁGÁVAL RENDELKEZIK, GAZDAG ÉS EREDETI BELSŐ TEREK HOZHATÓK LÉTRE.	– A MUNKA ÖSSZETETTSÉGE ÉS HOSSZÚ ÁTFUTÁSI IDEJE; – A TECHNOLÓGIA SZIGORÚ BETARTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE, AMELYET MAGASAN KÉPZETT SZAKEMBEREKNEK KELL ELVÉGEZNIÜK; – “NEDVES” FOLYAMATOK, NAGY MENNYISÉGŰ SZENNYEZŐDÉS ÉS TÖRMELÉK KÉPZŐDÉSÉVEL EGYÜTT; – A MUNKÁLATOK ÉS A FELHASZNÁLT ANYAGOK VISZONYLAG MAGAS KÖLTSÉGEI.

Mi a gipszkarton

A gipszkarton egy előre gyártott építési termék, amely vékony falú, mindkét oldalán vastag kartonréteggel laminált építőgipszből álló lap. A gyártók többféle gipszkartontípust gyártanak, amelyek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, és amelyeket különböző célú helyiségek díszítésére terveztek.

Gipszkarton típusok és alkalmazásuk

Név	Jelölés	külső nézet	Tulajdonságok	Alkalmazás
Standard	GKVLO	Lapfelület szürke, kék jelölésekkel	Nem rendelkezik különleges tulajdonságokkal	Falak és válaszfalak burkolására használják olyan helyiségekben, ahol normál üzemi körülmények uralkodnak
Időjárásálló	GIPSZKARTON	Zöld felület kék jelöléssel	Ellenáll a nedvességnek	Magas páratartalmú helyiségek – uszodák, zuhanyzók, konyhák, fürdőszobák stb. – falainak befejezésére használják..
Tűzálló	GKLO	A lap felülete rózsaszínű, piros jelölésekkel	fokozottan ellenáll a magas hőmérsékletnek	Tűzvédelmi korlátok és burkolatok kialakítására használják fém és egyéb teherhordó szerkezeteken a tűzállóság növelése érdekében
Nedvességálló és tűzálló	GKVLO	A lap felülete zöld színű, piros jelölésekkel	Egyszerre növeli a tűz- és nedvességállóságot	Magas páratartalomnak kitett, ugyanakkor tűzveszélyes helyiségek, pl. fürdők és szaunák befejezéséhez
Akusztikus	ACU	A lap lila felülete	Fokozott zajvédelmi tulajdonságokkal rendelkezik	Olyan helyiségek befejezéséhez használják, amelyek hangszigetelése különleges követelményeket támaszt – koncerttermek, hangfelvevő stúdiók, moziteremek, hálószobák stb..

A gipszkarton geometriai jellemzői

A leggyakoribb gipszkartonlap mérete 1200 x 2500 mm, bár a gyártók más méretű lapokat is gyártanak: a szélesség 625 mm, a hossz 1500 mm és 4000 mm között van. a lemezvastagság 6,5 és 12,5 mm között lehet. A gipszkartonlapot az élprofil alapján is meg lehet különböztetni:

1. téglalap alakú szegély PK jelöléssel;

2. szegélyezés egyoldalú ritkítással – jelölés OK;

3. szegély, egyik oldalán félköríves – jelölés PLK;

4. szélei elvékonyodtak, egyik oldalán félkör alakúak – PLUK jelölés;

5. lekerekített él – ZK jelölés.

A gipszkartonlapok szélei profilozottak, hogy a beépítés után egyszerűbbé tegyék a közöttük lévő fugák kikészítését.

A gipszkarton különleges jellemzői

A gipszkarton fő célja a falak és mennyezetek felületének kiegyenlítése. A gipszkartonlapok használatakor a következő tulajdonságokkal és alkalmazási szabályokkal kell tisztában lennie:

1. Normál használatú helyiségek falainak és válaszfalainak burkolására, valamint könnyű válaszfalak építésére favázas vagy vékonyfalú acélprofilokkal 12,5 mm vastagságú szabványos gipszkartonlapot használnak;

2. Vékonyfalú acélprofilokból készült vázszerkezetű mennyezetek és álmennyezetek, valamint normál használatú helyiségekben lévő fagerendák burkolásakor 8 vagy 9,5 mm vastagságú szabványos gipszkartonlemezeket használnak;

3. A különleges működési feltételekkel rendelkező helyiségek falainak és mennyezetének burkolására – fokozott páratartalom vagy tűzveszély, fokozott zajszigetelési követelmények mellett – megfelelő tulajdonságokkal rendelkező – tűzálló, nedvességálló vagy akusztikus – gipszkartonlemezeket használnak;

4. a legalább 6,5 mm vastagságú szabványos gipszkartonlapokat összetett alakú szerkezetek, például boltíves falak, lekerekített falak, kerek oszlopok és pillérek, különböző magasságú álmennyezetek stb. építéséhez használják.., Mivel a gipszkartonlap nedvesítés vagy a lap felületének szegmensekre vágása után meghajlítható.

A gipszkartonnal burkolt felületek technikája

A falak és mennyezetek gipszkartonnal való borításának technikája egyszerű, és a fagerendák vagy vékonyfalú horganyzott acélprofilok keretének burkolását jelenti, amelyeket a fal vagy a mennyezet felületéhez rögzítenek. A keret vízszintes vezetősínekből áll, amelyeket a padlóhoz és a mennyezethez rögzítenek a fal mentén, valamint függőleges csapokból, amelyeket 600 mm-es osztással szerelnek fel, és a vezetősínekhez rögzítenek. A 600 mm-es távolság nem véletlen, mivel ez az 1200 mm-es gipszkartonlapok szabványos szélessége.

1. A keret felállítása után a gipszkartonlapok összeszerelése következik; a gipszkartonlapok függőlegesen kerülnek beépítésre, és önmetsző csavarokkal rögzülnek a keret csapjaihoz és a vezetősínekhez. Van egy rögzítés a kerület mentén minden egyes lemez és pontosan a közepén, az önmetsző csavarok kerülnek a távolság 200-250 mm, a találkozásánál két szomszédos lemezek kerülnek egy résbe.

2. Az összes tábla felszerelése után az illesztéseket maszkolószalaggal lezárjuk, majd az illesztéseket és a burkolat teljes felületét beragasztjuk. A vékonyított szélű gipszkarton használata megkönnyíti a hézagok kitöltését és magas minőségű kivitelezést biztosít. Az alapozás után a falfelületet alapozzák és a belsőépítészeti megoldásoknak megfelelően – festve, tapétázva, csempézve stb. – befejezik..

3. Ugyanezt a technológiát alkalmazzák a mennyezetburkolatoknál is.

A falak vagy mennyezetek gipszkartonnal történő kiegyenlítésének másik lehetősége, hogy a lapokat közvetlenül a felületre rögzítik egy speciális ragasztóanyaggal, keretezés nélkül. Ennek fő feltétele, hogy a felületek tökéletesen egyenletesek legyenek, ami számos előkészítő munkát igényel.

A gipszkarton burkolatok előnyei és hátrányai

A gipszkartonnal burkolt falak előnyeia burkolólapok használatának fő okai a következők:

1. A munka technológiájának összetettsége, amelyet nem szakemberek is el tudnak végezni a kézzel való munkavégzés alapvető készségeivel. A gipszkartonlapok könnyen megmunkálhatók – fűrésszel vághatók, nedvesítés után hajlíthatók vagy szegmensekre vághatók;

2. a munkálatok és a felhasznált anyagok viszonylag alacsony költsége a falak kiegyenlítésének más módszereivel összehasonlítva;

3. Rövid határidő a burkolási munkálatokhoz;

4. A munka “tisztasága”, mivel a gipszkartonozás sokkal kevesebb hulladékot, építési hulladékot és szennyeződést termel, mint más, különösen “nedves”, habarcsot használó befejező eljárások;

5. A különböző típusú gipszkartonok használatának lehetősége, amelyeket kifejezetten a speciális működési feltételekkel rendelkező – nedvességálló, tűzálló vagy akusztikus – helyiségek befejezéséhez terveztek;

6. A gipszkartonlemezek felhasználásának lehetősége építészetileg kifejező belső terek kialakítására, összetett formájú elemekkel;

7. Abban az esetben, burkolat egy keret lehetséges, hogy elrejtse a mérnöki kommunikáció alatt egy felület gipszkarton vagy eszközök ebben a térben a további hő- vagy zajszigetelés.

A hátrányok közé tartoznak:

1. A hasznos tér csökkenése a keretre szerelt burkolat esetében, amely ugyan szorosan a falakhoz van illesztve, de “megeszi” a néhány centiméteres teret;

2. A gipszkarton nem túl ellenálló a mechanikai igénybevételekkel szemben;

3. a szekrények, polcok stb. falra akasztásának nehézségei..

Mi a gipszkarton

A falak vakolása a korábban előkészített aljzatra egy réteg vakolathabarcs felhordásából áll, amely eltérő összetételű lehet. A vakolóhabarcs fő összetevője a kötőanyag. A habarcsot cement, mész vagy gipsz kötőanyaggal keverik. A habarcs egyik vagy másik összetételének kiválasztása a vakolandó fal anyagától függ. a falak építéséhez használt alapanyagok: tégla vagy kő, beton és fa. Minden esetben a vakolás folyamata a saját szabályai szerint.

A kőre vagy falazatra történő vakolást cement- vagy mészhabarccsal végzik különböző adalékanyagokkal, betonfelületeken – cementkötőanyagon alapuló habarccsal, fafelületeken – mész-gipsz habarccsal.

A vakolástechnológia általában három oldatréteg: egy szóróréteg, egy alapozóréteg és egy fedőréteg egymás utáni felhordásából és simításából áll. A stukkónak három típusát különböztetjük meg, attól függően, hogy hogyan alkalmazzák és milyen vastagságúak: közönséges, fejlett és kiváló minőségű stukkó. Az adott helyiség rendeltetésétől és használatától függően különböző típusú gipszkartonokat használnak.

Kő- vagy betonfelületek vakolása

Bármilyen típusú vakolat alkalmazása előtt elő kell készíteni a felületet, amelynek technológiája a falak anyagától függ.

1. A vakolattal való bevonásra szánt kő-, tégla- és betonfalfelületeket először is meg kell tisztítani a különböző szennyeződésektől – por, olaj- és olajfoltok, a falazat felületén lévő felszálló sók… A fugázás nélkül végzett falazási és kőművesmunkák jól alkalmazhatók bármilyen típusú vakolathoz, biztosítva a jó tapadást a befejező réteghez. Sima betonfelületeken e célból kaparást vagy bevágást kell készíteni.

2. A tökéletesen sima felület elérése érdekében a falat először a függőleges és vízszintes síkban szintezési technikákkal ellenőrzik, majd ezt követi a jelek vagy esztrichek beépítése. A fal függőleges síkját egy fém vízmértékkel kell ellenőrizni, amelynek átmérője nem haladhatja meg a 20 mm-t; a vízszintes síkot vakolóléc és vízmérték segítségével kell ellenőrizni. A tégla- és fafalakba történő viszonyítási pontok felszereléséhez szögeket vagy fa léceket lehet beütni; betonfelületekhez habarcsbélyegzőket használnak, amelyek csonka csúcsú, körülbelül 5×5 cm méretű, a leendő vakolatréteg vastagságának megfelelő magasságú piramisok. Fémleltári osztályokat is használnak.

3. A szögek és bélyegzők a falhoz vannak rögzítve 1-3 méter távolságra egymástól, valamint a falak és a mennyezet 300-400 mm távolságra vannak a falhoz rögzítve. A jó minőségű vakolat elérése érdekében az előkészítő kiegyenlítő réteg elrendezése előtt állítsa be a habarcsból vagy 50×50 mm keresztmetszetű fagerendákból készült gerendákat. Abban az esetben, ha a habarcs, amelyből készültek, nem felel meg a befejező réteg habarcs összetételének, a jelzőfényeket és a jeleket a vakolási munkák befejezése után levágják.

4. A falak kiálló részei – oszlopok, pilaszterek – vakolathálóval vannak borítva, mivel a befejező réteg nem tapad jól az ilyen kiálló részekhez. Ehhez 10×10 mm-es szemméretű finom dróthálót vagy szintetikus szálas hálót használnak. A vakolat repedésének megelőzése érdekében a különböző anyagokból épült falak közötti fugákat is erősítsük meg a fugák mindkét oldalán 50 cm szélességben. A fém- és üvegszálas hálókkal történő megerősítést a falakon lévő különböző hornyok, például az elektromos vezetékeket és egyéb kommunikációs csatornákat tartalmazó hasadékok és csatornák fedésére is használják.

5. Többféle üvegszálas hálótípus használható: kígyózó, radiális és üvegszálas háló. A gipszvakolat lavsanból, polipropilénből készül. A megerősített pince kialakításához a szükséges helyeken az első réteg vakolóhabarcsot kell felvinni, majd a hálót bele kell ágyazni, és ezt követően azonnal a második réteg habarcsot kell felvinni.

Fából készült falak vakolása

A fából készült falfelületek vakolása előtt azokat is megtisztítjuk a szennyeződésektől, majd 45 mm távolságra egymástól finom lécekkel kárpitozzuk. A zsindelyek rögzítése két léc metszéspontjának egy harmadikba való szögelésével történik, ha a mennyezet kárpitozott, és minden lécen keresztül, ha a falak kárpitozottak. A lécek a padlófelülethez képest 45 fokos szögben vannak elhelyezve. egyszerű módja – kárpitos panelek, amelyek előre gyártott vízszintes felületre, majd gyorsan rögzíteni a falfelületre.

A lécek végei közötti távolságnak legalább 3 cm-nek kell lennie, különben ha a nedves vakolat alatt megduzzadnak, repedések keletkezhetnek a felületen. A zsindelyeket a fal aljától kezdve, a tetejére érve, ha szükséges, folytassa a mennyezet kárpitozását.

A fából és más anyagból készült falak közötti fugákat fémhálóval kell megerősíteni. Ha a vakolati munkákat magas páratartalmú helyiségekben – fürdőszobákban, konyhákban és WC-kben – végzik, akkor a falak nedvességzáró réteggel való borítása előtt a falakat egy nedvességzáró réteggel fektetik.

A vakolati munkák befejezése után a befejező rétegnek több hétig kell száradnia. A falfelületet ezután több rétegben alapozzák és vakolják. A gitt megszáradása után egy réteg speciális alapozót visznek fel, majd megkezdődhet a befejező munka – festés, tapétázás, csempézés stb.. a belsőépítészeti megoldásoknak megfelelően.

A vakolat előnyei és hátrányai

A falak vakolattal történő kiegyenlítésének előnyei a következők:

1. a burkolat tartóssága. A falak minőségi vakolása után a burkolat sok évtizedig szolgál majd javítás nélkül, az aktualizálás csak egy felületi befejező rétegnek – festéknek, tapétának vagy burkolatnak – lesz kitéve;

2. tartósság és megbízhatóság – a gipszkarton bevonat még a jelentős mechanikai igénybevételeknek is ellenáll, ami a gipszkartonról nem mondható el;

3. bútorok, nehéz lakberendezési kiegészítők, háztartási és elektronikai készülékek és egyéb berendezések minden félelem nélkül felakaszthatók a vakolt falakra;

4. A gipszkarton kis vastagsága miatt csak kis mértékben csökkenti a helyiség hasznos területét;

5. A sokféle típusú és textúrájú dekoratív vakolat használatával gazdag és eredeti belső terek hozhatók létre.

A gipszes módszer hátrányai a következők:

1. A gipszkarton gipszkartont néhány héten belül fel kell vinni a falfelületre;

2. a munka technológiájának szigorú betartása, amelyet magasan képzett szakembereknek kell elvégezniük;

3. “Nedves folyamatok nagy mennyiségű szennyeződéssel és törmelékkel

4. Viszonylag magas munkadíjak és felhasznált anyagok.