...

Tégla és pórusbeton összehasonlítása | Mi a jobb?

A tégla és a pórusbetonblokkok két népszerű kisméretű téglatípus, amelyeket tartó-, önhordó és válaszfalak építéséhez használnak. Építőipari szakértőink áttekintették ezen anyagok tulajdonságait és jellemzőit, és összehasonlító elemzést készítettek az előnyeikről és hátrányaikról, így Ön megalapozottan dönthet az egyik vagy a másik anyag mellett.

Tégla

tégla

A téglák két fő típusra oszthatók: kerámia és szilikát.

Kerámiatégla és kő

A kerámiatéglák úgy készülnek, hogy egy műanyag agyagmasszát téglává formáznak, majd kemencében kiégetik, ami a kő szilárdságát adja. A tégla lehet egyszerű és hatékony. A normál tégla testes, míg a hatékony téglák a gyártási folyamat során kör vagy téglalap alakú lyukak kialakításával készülnek. A hatékony termékek használata biztosítja a falak hőszigetelésének javulását, és lehetővé teszi a falak vastagságának csökkentését a téglából készült falakhoz képest.

A kerámiatéglák mellett ma már a kerámiakövet is használják az építőiparban. A különbség a kő között – a nagy méret és az üregek kötelező jelenléte. A követ és a téglát belső és külső falak, válaszfalak, oszlopok és alapok építéséhez használják. A termék standard színe a vörös, de pigmentekkel a standard színt lehet variálni.

Mivel a modern téglaépületek külső falai ma már három rétegben készülnek – egy belső réteggel, amely a teherhordó funkciót látja el, egy szigetelőréteggel és egy külső, burkolóréteggel -, ezért a burkoláshoz speciális burkoló- vagy burkolótéglákat és -köveket gyártanak. A burkolat oldalát, amely az épület homlokzatán kívülre kerül, különböző módon kezelik dekorációs célokra. A téglalap alakú burkolótéglák mellett egyes gyártók számos formázott terméktípust kínálnak összetett homlokzatok és építészeti elemek létrehozásához.

Kerámiatermékek műszaki leírása:

  1. Méretét tekintve a téglák háromféle lehetnek: standard 250h120h65 mm, vastagított 250h120h80 mm és moduláris 288h138h63mm;

  2. kő – hagyományos 250x120x138 mm, megnagyobbított 250x250x138 mm, moduláris 288x138x138 mm. Van egy vízszintes mélyedésekkel ellátott kő is, amelynek mérete 250x150x120 (250) mm;

  3. burkolótégla – a szokásos 250x120x65 mm, vastagított 250x120x88 mm, moduláris 288x138x63 mm;

  4. burkolókő – közönséges 250x120x138 mm, nagyított 250x250x138 mm, moduláris 288x138x138 mm.

  5. Szilárdsági osztály, azaz a termék függőleges nyomóterheléssel szembeni ellenálló képessége – normál termékek esetében M75-M300, burkolt termékek esetében M75-M150

  6. Fagyállósági osztály, azaz a fagyasztás-olvadás bizonyos számú ciklusának való ellenállóképesség: F 15,25,35,75;

  7. átlagos sűrűség: a hatékony téglák és kövek esetében 1400-1450 kg/m3, a közönséges téglák esetében 1600 kg/m3

  8. a látható betonblokkok vízfelvevő képessége 14% vagy annál kevesebb.

Szilikát téglák

Homokot, meszet, vizet és pigmenteket tartalmazó nyersanyagok tömegéből, formákba préseléssel és ezt követő autoklávban történő forró gőzkezeléssel állítják elő. A formák sokfélesége szerint hasonló a kerámia betonhoz; lehet egyenes vagy homlokbeton, és lehet teljes vagy üreges. A mészhomoktermékek standard színe fehér, de a burkolótéglákat általában pigmentek hozzáadásával különböző színűre színezik.

Műszaki adatok:

  1. a következő méretekben: szimpla 25012065 mm, moduláris (szükségszerűen üreges) 25012088 mm, moduláris kő 250120138 mm;

  2. Tartóssági osztály – M75 – M300;

  3. fagyállóság – F15, 25, 35, 50;

  4. Átlagos sűrűség – 1800-1850 kg/m3;

  5. Vízfelvétel – legfeljebb 14% az arcápoló termékek esetében.

pórusbeton

Pórusbeton

A pórusbetonblokkokat ipari körülmények között állítják elő cement, kovahomok, égetett mész és víz keverékéből, amelyhez bizonyos mennyiségű alumíniumport adnak. A reagens hozzáadása után az oldatban a keveréket azonnal speciális tartályokba helyezzük, ahol a kémiai reakció eredményeként a nyers tömeg duzzadása és térfogatának növekedése a gáz – hidrogén képződése miatt, ami finom pórusokat hoz létre, egyenletesen elosztva az egész termékben. Miután a betonmassza elért egy bizonyos közbenső keményedési szakaszt, egy speciális gépen dróthúrokkal szabványos méretű tömbökre vágják. A pórusbetonblokkok gyártásának utolsó fázisa a nagynyomású gőzzel történő autoklávozás, amelynek során a termékek elérik a meghatározott szilárdságot. A késztermékeket ezután marják – ha szükséges, a végekbe hornyokat és bordákat vágnak, és a felületeket megmunkálják.

Meg kell jegyezni, hogy az autoklávozott, gyárilag gyártott pórusbetonblokkokat gyakran összetévesztik a habosított betonblokkokkal. A habbetonblokkok a gyártócsarnokban és közvetlenül az építkezésen is elkészíthetők. A habosított betontömbök gyártásához használt kezdeti nyers keverék cementből, homokból, vízből és habból áll, amelyet külön-külön, speciális fúvószerrel állítanak elő. A keveréket speciális formákba helyezik, ahol a habbuborékok a megszilárdulás során egyenletesen eloszlanak a habarcs teljes térfogatában, így habbeton keletkezik. Ebben az esetben a szükséges szilárdság megszerzésének folyamata természetes hőmérsékleten és páratartalom mellett történik.

A pórusbeton blokkok a gyárban high-tech berendezésekkel készülnek, ami lehetővé teszi, hogy kiváló minőségű termékeket kapjon, mint a habbeton. Például a pórusbetonblokkok esetében a szabványos geometriai méretektől való eltérés értéke 1-3 mm, míg a habbetonblokkok esetében ez az érték egy nagyságrenddel nagyobb lehet. Az olyan jellemzők, mint a pórusbetonblokkok hővezető képessége, szilárdsága egy bizonyos sűrűség mellett szintén jobbak, mint a habbetonblokkoké.

A pórusbetonblokkokat méretük szerint falválasztó blokkokra, sűrűségük és szilárdságuk szerint pedig hőszigetelő, hőszigetelő szerkezeti és szerkezeti blokkokra osztják. Ezenkívül más blokkfajtákat is gyártanak: fogantyúkkal a megragadáshoz, nyelves és hornyos végekkel a falazat szoros illesztéseinek létrehozásához, U-alakú – a falazatban lévő megerősített szalagkorlátok eszközéhez.

Műszaki specifikációk

A pórusbetonblokkok a GOST 31360-2007 szerint készülnek, amely szerint a termékeknek a következő paramétereknek és műszaki jellemzőknek kell megfelelniük:

  1. a falblokkok vastagsága – 200-500 mm, a válaszfalblokkok vastagsága – 100-150 mm, hossza – 600 és 625 mm, magassága 200, 250, 300 mm;

  2. a D300-D500 minőségű szigetelőtömbök sűrűsége 300-500 kg/m3, a D500-D900 minőségű szigetelő és szerkezeti tömbök sűrűsége 500-900 kg/m3, a D1000-D1200 minőségű szerkezeti tömbök sűrűsége 1000-1200 kg/m3;

  3. erőnléti osztály: D300 – B1 (10-15 kg/cm2), D400 – B2.5 (32 kg/cm2), D500 – B3.5 (46 kg/cm2), D600 – B4 (55 kg/cm2), D700 – B5 (65 kg/cm2), D800 – B7,5 (98 kg/cm2), D900 – B10 (130 kg/cm2), D1000 – B12,5 (164 kg/cm2), D1100 – B15 (196 kg/cm2), D1200 – B20 (262 kg/cm2);

  4. Fagyállóság – F25-F50;

  5. Vízfelvétel – több mint 50 %.

Az előnyök és hátrányok táblázata

Termék neve

Előnyök

Hátrányok

Téglák

+ nagy szilárdság. Lehetővé teszi bármilyen teherhordó szerkezet építését, beleértve az alapokat is;

+ Tartósság – a téglaházak akár 100 évig és tovább is használhatók;

+ környezetbarát – kizárólag természetes anyagokból készült;

+ Tűzbiztonság – az anyag nem éghetőnek minősül;

+ esztétikus megjelenés, a színárnyalatok választéka, amely lehetővé teszi az építészetileg kihívást jelentő homlokzatok kialakítását;

+ magas hangszigetelő tulajdonságok;

+ alacsony vízfelvételi tulajdonságai, ami különleges időjárásállóságot biztosít számára.

– magas, a téglákénak majdnem kétszerese;

– nagy súly, ami egy erős és drága alapítvány megépítését igényli;

– időigényes és bonyolult, kis elemekből álló falazás, amely a kivitelezők magas képzettségét igényli;

– A burkolaton megjelenő kivirágzás lehetősége, amelyet különböző időigényes módszerekkel kell eltávolítani;

– a hőszigetelő tulajdonságok alacsonyabbak, mint a pórusbetonblokkoké.

pórusbeton blokkok

+ A nagy méreteknek köszönhetően az építési idő rövidebb, mivel a falazási munka gyorsabb;

+ a blokkokat a ragasztóra fektetik, ami a falak hőtechnikai tulajdonságainak növelését segíti elő a fugák vastagságának csökkentésével, azaz a hideghidak kizárásával

+ környezetbarát – a termékek tiszta természetes anyagokból készülnek;

+ könnyen kezelhető kéziszerszámokkal – fűrészelhető vagy vágható. Ebben a tekintetben, amikor szóló közművek a falakban minden gond nélkül lyukasztott rések és lyukak;

+ tűzbiztonság – a blokkok nem éghető anyagnak minősülnek;

+ magas zajszigetelő tulajdonságok;

+ magas hőszigetelő tulajdonságok, amelyek magasabbak, mint a tégláké;

+ alacsony súlya lehetővé teszi, hogy nehéz alapítványok építése nélkül gazdálkodjon, ami olcsóbbá teszi az építkezést

+ jó vízgőzáteresztő képesség, amely lehetővé teszi a falak „lélegzését”, egészséges mikroklímát biztosítva a helyiségekben.

– magas higroszkóposság, azaz nedvességfelvevő képesség, ezért a külső falakat speciális impregnálással kell védeni a nedvesedés ellen;

– törékenység – a blokkok könnyen törnek, ha mechanikai behatásnak vannak kitéve;

– külső burkolatot igényel;

– zsugorodásra való hajlam, ami falazatmegerősítést igényel.

tégla

Az anyagok fő különbségei

Az anyagok közötti fő különbségek a következők

  1. különböző nyersanyagokból készülnek;

  2. különböző méretűek;

  3. A fektetés különböző összetételű – tégla cement-homok habarccsal, blokkokból – ragasztószeres összetétel segítségével történik;

  4. a téglák sokkal nehezebbek, mint a tömbök

  5. A tégla lényegesen erősebb;

  6. a blokkok sokkal higroszkóposabbak, mint a téglák;

  7. a téglák esztétikusabb megjelenésűek és alkalmasak a homlokzatok építészeti kialakítására;

  8. a téglák lényegesen drágábbak, mint a pórusbeton blokkok.

Milyen hasonlóságok vannak az anyagok között

Az anyagok hasonlósága a következő

Mindkét anyag – kis egység, amellyel lehet végezni falazott falak;

téglák és blokkok alkalmasak ugyanezen szerkezetek építésére;

mindkét anyag környezetbarát

mindkét anyag tűzálló;

mind a tégla, mind a blokkok jó zajszigetelést biztosítanak.

Következtetések: Nem lehet egyetlen következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy mi a jobb – a tégla vagy a pórusbetonblokkok. Mindkét anyagnak megvannak az előnyei és a hátrányai, ezért a felhasználás jogát. Ha a pénzügyek lehetővé teszik, akkor minden bizonnyal jobb, ha egy házat teljesen téglából építünk. a pórusbetonblokkok alacsony költségű megoldásokhoz is használhatók. Jó megoldás, ha mindkét anyagot használják, pl. a belső falakhoz blokkokat használnak, a burkolat pedig téglából készül.

Értékelje a cikket
( Még nincsenek értékelések )
Cybulya Guculka

Helló mindenkinek! Én vagyok Cybulya Guculka, és nagy lelkesedéssel osztom meg szenvedélyemet a háztartási gépek javításával és telepítésével kapcsolatban. Ennek az oldalnak az írójaként engem a technológia iránti szeretetem és a vágy hajt, hogy segítsek másoknak megérteni és megoldani a gépeikkel kapcsolatos problémákat.

Haz-epitese.info - építési, javítási, dacha telek, lakás, vidéki ház, hasznos tippek, fotók
Comments: 2
  1. Richárd

    Szeretném megtudni, hogy a tégla és a pórusbeton közül melyik anyag a jobb választás építkezésnél? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a döntésnél?

    Válasz
  2. Péter Farkas

    Mi a jobb választás, tégla vagy pórusbeton? Ki tájékozottabb ezeknek az anyagoknak az előnyeiről és hátrányairól? Melyik tartósabb és jobban szigetel? Milyen áron érhetőek el? Kinek ajánlott ezek közül választani? Remélem, hogy valaki tud segíteni nekem a döntésben!

    Válasz
Megjegyzések hozzáadása