A legtöbb modern merevlemez általában SATA-csatlakozót igényel a számítógéphez. Gyors, megbízható adatátviteli sebesség (azaz az adatok gyorsan és pontosan cserélődnek ki).
A SATA azonban egy fizikai interfész. Vagyis csak egy kábel és két csatlakozó. Még programozási szinten sincs rá kifejezés, mint például a SATA. Helyette az AHCI-t használják. A SATA merevlemezek azonban képesek emulálni az IDE-t, a kommunikációs interfész régebbi változatát. És ez közvetlenül a BIOS-ban van beállítva.
Ezért jogos a kérdés, hogy melyik interfészt válasszuk? Ebben a cikkben az AHCI és az IDE közötti különbséget tárgyaljuk – és azt, hogy melyik a jobb megoldás.
AHCI mód
AHCI (Advanced Host Controller Interface) üzemmód – „natív” SATA-interfész. Kifejezetten úgy tervezték, hogy elérje ennek a csatlakozási módnak az összes előnyét. A két legfontosabb pedig a hotplugging és az NCQ támogatás.
„Hotplugging” – ez a „merevlemez” normál működésére utal, amikor egy már csatlakoztatott és működő számítógéphez csatlakoztatják. Elvileg a legtöbb felhasználó számára egy ilyen művelet nem szokványos.Bizonyos esetekben azonban fontos:
-
Például, ha egy második „merevlemez” van telepítve a SATA-meghajtó helyett. Végül is, már jócskán benne vagyunk a 21. században, és a CD-ket és DVD-ket csak időnként használjuk. Praktikusabb, ha a lemezmeghajtó helyett speciális síneket szerel fel, és ezekbe egy további meghajtót csatlakoztat;
-
Vagy amikor olyan szerverrendszerekről van szó, amelyek gyors adatbázis- vagy fájltárolási változást igényelnek. Nincs szükség a „gép” kikapcsolására, csak távolítsa el az egyik HDD-t, és csatlakoztasson egy másikat;
-
Vagy valamilyen „merevlemezt” kell csatlakoztatnia, hogy ellenőrizze annak működését, vagy „mentse” az információkat egy számítógép összeomlása esetén.
Az NCQ (Native Command Queuing) egy olyan speciális technológia, amely a teljesítmény javítása érdekében átrendezi a merevlemezre érkező olvasási és írási parancsok sorrendjét. Ez a HDD-nél a legkifejezettebb.
A mágneses merevlemezek (HDD) a sávokon történő adattárolást jelentik. Mint a gramofonlemezek, csak sokkal gyorsabb és hatékonyabb. A fájlok véletlenszerű elérésének olvasási/írási sebességét pedig a sávok közötti távolság határozza meg.
Az NCQ úgy rendezi át az olvasási/írási parancsok sorát, hogy az többé-kevésbé konzisztens legyen. Ez felgyorsítja az információhoz való hozzáférést.
Természetesen SSD-k (szilárdtest-meghajtók) használata esetén az NCQ nem igazán szükséges. De ugyanezek a meghajtók még mindig túl drágák, és nem minden számítógépben találhatók meg. A hagyományos merevlemezek esetében az NCQ technológia jelentősen felgyorsíthatja az operációs rendszer indítását és javíthatja az erőforrás-igényes műveletek teljesítményét.
Egyébként az SSD-k csak AHCI módban működnek.
Az AHCI azonban meglehetősen új technológia. Ezért a régebbi operációs rendszerek, mint a Windows XP vagy a korai Ubuntu verziók egyszerűen nem támogatják. Természetesen telepítheti az AHCI illesztőprogramokat, de előtte valamilyen módon telepítenie kell az operációs rendszert.
Összefoglalva tehát.
Előnyök
-
Nagy átviteli sebességet biztosít, mivel integrált SATA protokollal rendelkezik;
-
Támogatja a forrócsatlakoztatható merevlemezeket;
-
Támogatja a dedikált teljesítménynöveléseket, mint például az NCQ.
Hátrányok
-
Nem kompatibilis a régebbi operációs rendszerekkel.
-
Ha újabb (2005 utáni) számítógépet használ, és viszonylag új operációs rendszerrel rendelkezik, ajánlott az AHCI módot választani.
IDE üzemmód
Az IDE mód a SATA merevlemezek PATA (IDE) kapcsolatát emulálja, hogy kompatibilitást biztosítson a régebbi szoftverekkel, például a Windows XP-vel vagy akár „régebbi” szoftverekkel.
Valójában az IDE üzemmódra semmi máshoz nincs szükség. Nem biztosít sem hot plugot, sem teljesítménynövelő technológiát. Az IDE üzemmód egyetlen feladata, amikor a HDD-t SATA buszon keresztül csatlakoztatja, hogy kompatibilitást biztosítson a régi szoftverek és az új technológiai megoldások között.
A merevlemez üzemmód kiválasztása közvetlenül a BIOS-ban történik. Ha azonban az operációs rendszert AHCI módban telepítették, majd valaki IDE módra váltott, a számítógép a legjobb esetben sem fog elindulni. Legrosszabb esetben a „kék halál képernyő” jelenik meg.
Összefoglalva tehát.
Előnyök
- Lehetővé teszi a régebbi operációs rendszerek telepítését új rendszerekre.
Hátrányok
-
Viszonylag lassú (100-133 megabájt/másodperc);
-
A modern transzfertechnológiák támogatásának hiánya.
A fent említett sebességek pedig elméleti értékek. A gyakorlatban sokkal alacsonyabb, mivel a külső csatlakoztatott eszközök „fogyasztják”. „A meghajtó ugyanarra a buszra van csatlakoztatva, mint a többi eszköz – nevezetesen egy 22 MHz-es frekvenciájú PCI-buszra. Tehát a 133 megabájt/másodperc sebesség elérése hazai körülmények között egyszerűen nem lehetséges.
Az IDE üzemmód célja az „új” hardver és a „régi” szoftver kompatibilitásának biztosítása. Legfeljebb.
Melyik a jobb – AHCI vagy IDE?
Ha SATA merevlemezzel rendelkezik, és új operációs rendszert tervez telepíteni a számítógépére – pl. Windows 7 vagy Windows 10 -, akkor mindenképpen az AHCI módot érdemes választania. Az IDE lassú, és a Windows 10 és korábbi verziók hardver-kompatibilitása miatt szükséges
És most hasonlítsuk össze a két működési módot.
Jellemzők | AHCI | IDE |
Szabványos interfész | SATA | SATA az ősi PATA protokoll emulálásához |
Kompatibilitás | Csak modern hardverekkel és operációs rendszerekkel működik | Bármilyen hardverrel működik – modern és nagyon régi hardverekkel egyaránt |
Támogatja az SSD-t | Igen | Nem |
Teljesítményjavítások | Igen, NCQ | Nem |
Hot plug támogatás | Nézd meg | Nem |
A lényeg az, hogy !Nincs sok választása, ha SSD-vel rendelkezik. Csak az AHCI SATA-t támogatja.
Egyébként, ha egy új merevlemezt szeretne egy régebbi alaplaphoz csatlakoztatni, vagy fordítva, akkor nem kell IDE módra váltania, hanem használhat egy speciális SATA-PATA adaptert. Léteznek és nem drágák.
Van egy fontos szempont. Ha az operációs rendszer AHCI módban lett telepítve, akkor továbbra is AHCI módban kell futnia. Ne változtasson meg semmit a BIOS-ban egyedül. Az operációs rendszer nem hajlandó elindulni vagy hibásan működik a protokollváltás után, késésekkel, hibákkal és a merevlemezhez való helytelen hozzáféréssel. Például az egyik partíció egyszerűen „eltűnhet”. Hasonlóképpen az IDE-k esetében.
Az AHCI-re történő frissítés, majd az operációs rendszer újratelepítése átlagosan 20%-kal javíthatja a számítógép teljes teljesítményét. És ez igaz a viszonylag régi számítógépekre is, amelyek Serial ATA 1.0. A következő generációs interfészekkel ellátott új „gépek” még jobb teljesítményt nyújtanak. A pontos érték azonban elsősorban magától a „merevlemeztől” függ. Például a WD Blue körülbelül 25%-os, míg a WD Green körülbelül 17%-os lökést biztosít.
Általánosságban elmondható, hogy jobb, ha nem a BIOS-beállításokban „turkál”. A beállítások helytelen módosítása adatvesztést és a „Windows” rendszer újratelepítésének szükségességét eredményezheti.
Az AHCI és az IDE összehasonlításáról szóló szöveg alapján azt szeretném megkérdezni, melyik technológia a jobb és miért?