16 Haruki Murakami legjobb könyvei közül

A Tokióban élő posztmodern írónő, Haruko Murakami a modern irodalom egyik legnépszerűbb és legkeresettebb szerzője, akinek könyveit 50 nyelvre fordították le, és világszerte nagy példányszámban adják el őket. Az EXPERTOLOGY online magazin bemutatja Haruki Murakami 16 legjobb könyvének rangsorát – mindenképpen írja fel őket az olvasási listájára, és értékelje az élmény nagyságrendjét!

Haruki Murakami legjobb könyveinek rangsora

Jelölte	hely	termék neve	értékelés
Haruki Murakami legjobb könyveinek értékelése	1	Csodaország fék nélkül és a világvége (1985)	4.9
2	Vadászbirkák (1982).)	4.8
3	A Clockwork Chronicles (1995).)	4.8
4	A norvég erdő (1987).)	4.8
5	Hallgasd a szél dalát (1979, 1983).)	4.7
6	Tánc, tánc, tánc (1988).)	4.7
7	Miről beszélek, amikor a futásról beszélek (2007).)	4.6
8	Flipper 1973 (1980.)	4.6
9	A határtól délre, a naptól nyugatra (1992).)	4.5
10	Kedvenc szputnyikom (1999.)	4.5
11	Egy jó nap a kengurunak (1986).)	4.5
12	Underground (1997).)	4.5
13	Kafka a tengerparton (2002).)	4.5
14	Színtelen Tzkuru Tazaki és vándorlásának évei (2013).)	4.4
15	Az utóhatás (2004-2005)	4.4
16	Tokiói legendák	4.4.

Csodaország fék nélkül és a világvége (1985)

Értékelés: 4.9

A közönség kedvence – a „Fék nélküli Csodaország és a világvége” című regény. Haruki Murakami a mű létrehozásakor szokatlan technikát alkalmazott – a párhuzamos történetszálakkal rendelkező fejezetek váltakozása: a páros – a fék nélküli Csodaországról, a páratlan – a világ végéről. A szerző szerint ezeket a történeteket az agy különböző agyféltekéinek munkájával írták, ami nagyon különböző mély gondolatokkal és érveléssel töltötte meg a szöveget.

A Csodaországban egy olyan emberről van szó, akinek van egy technikája a tudatalatti kezelésére. „A világvége” elbeszélése egy korábban megírt történetet, „A szellemfalas város” címűt foglalja magába, a szerző tudatközpontúan mesél egy titokzatos, fallal körülvett városról, amelynek minden lakója nélkülözi az árnyékot… A város hőse egy könyvtárban kap munkát, ahol halott egyszarvúak koponyájából kell álmokat olvasnia. Első pillantásra abszurd, de Murakami mesterien vezeti az összes leírást, fenntartja az olvasó érdeklődését, és a végén mindkét vonalat egybefonja.

A regény fő irányvonala a tudatalatti és a tudatos spekulációkat vezeti, arról, hogy van-e lélek, mi a személyiségfogalom… Az elbeszélés tele van érdekes leírásokkal, amelyek teljesen elrepítik az olvasót egy párhuzamos könyvvilágba.

A birkavadászat (1982).)

Értékelés: 4.8

A rangsor második helyén a Birkavadászat című regény áll, a Patkány-trilógia harmadik része. A szerző ismét elmeríti az olvasót a lélekről, annak céljáról és lehetőségeiről szóló beszédben.

A cselekmény egy ősi japán legendán alapul, amely egy bárányról szól, akinek a lelke emberekbe költözik, és az ő alakjukban próbál káoszt, rendetlenséget és anarchiát teremteni a Földön. A regény egy „áldozat” szerepében játszódik, előbb egy professzor, majd egy magányos, visszahúzódó, öniróniára hajlamos férfi… Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen személy megpróbálja felforgatni a fennálló rendet..? Az a tény, hogy a juhok lelke korlátlan képességekkel ruházza fel a „hordozót”, így egy elszegényedett paraszt leszármazottja mégis egy nagy szervezet vezetőjévé válik. De miután a Lélek minden levét kipréselte belőle, talál egy harmadik áldozatot – egy embert, aki rájött, hogy mi fog történni vele, és honnan „fúj” a „szél”. A könyvben olyan misztikus és szokatlan összefüggések vannak, amelyekben sokan nehezen hisznek.

A Birkavadászat könnyen felfogható önálló regénynek, annak ellenére, hogy a trilógiához tartozik. A szerző fantáziája, aki egyébként azt állítja, hogy fogalma sincs, miről szól a könyv, és az olvasóra bízza a spekulációkat és a következtetéseket.

A Clockwork Chronicles (1995).)

Értékelés: 4.8

A harmadik legmagasabban rangsorolt regény, A Clockwork Bird Chronicles egy Toru Okada nevű férfi története. Ülő életmódot folytat, majd felmond, és a megtakarításaiból és felesége, Kumiko keresetéből él. Egy nap szerencsétlenségek kezdenek történni a hőssel: eltűnik a macska, majd a felesége – aki egyébként a regényben a gonoszt megtestesítő perverz testvér befolyása alá került. A történet előrehaladtával Toru találkozik egy médiummal, aki először segít a hősnek megkeresni a macskát, majd feltárja a férfinak a látnoki üzletág titkait.

A regény érdekes, Murakamira jellemző nyelven íródott, a szerző sok médiumot használt az elbeszélésben, a cselekmény érdekes és lenyűgöző. A misztikus irodalmi thriller a modern férfi élet valóságát mutatja be egy olyan világban, ahol az egyik első szerep a szexé. A cselekmény összefonódik a 20. század eleji Japán történelmével.

Haruki Murakami a fantasy a saját stílusában, ami egy jó történeten belül furcsának tűnik néhány olvasó számára. Ezért szeretik őt az irodalom szerelmesei szerte a világon.

A norvég erdő (1987).)

Értékelés: 4.8

Szokatlan, hogy egy japán regényében Norvégia erdeiről olvashatunk, de Murakami Haruki szinte egyáltalán nem írja le a természetet. A történet élén az önéletrajz áll, amit az író sem megerősíteni, sem tagadni nem tud.

A történet középpontjában egy japán férfi, Watanabe áll, aki Hamburgba költözött. A Beatles dalaira emlékezik vissza egyetemi éveire és barátaira, akik közül az egyikük halála megváltoztatja a főszereplő világképét, ahogyan barátnője, Naoko is. Idővel a fiatalok elkezdenek nagyon szorosan együtt lógni, de Watanabe bonyolult jelleme megakadályozza, hogy új barátnőt találjon. Ez nem akadályozza meg abban, hogy régi szerelmével lógjon és szórakozzon a barátjával. Itt a hős rájön, hogy valami történik a lelkében, de továbbra is vonzódik az új barátnőkhöz.

Hallgasd a szél dalát (1979, 1983).)

Értékelés: 4.7

A Hallgasd a szél dalát a Patkány-trilógia első regénye. Murakami 1979-ben írta, majd 1983-ban átdolgozva újra kiadta, és ez a változat széles körben népszerűvé vált.

Nehéz meghatározni a cselekményszálat – az elbeszélés tele van érveléssel, különböző történetek leírásával, itt fektették le a főszereplő Patkány képét és a későbbi regények – a „Ponball 1973” című második rész és a harmadik, már említett „A birkavadászat” című könyv – cselekményének előzményeit.

Miért szeretik az olvasók a Hallgasd a szél dalát című regényt?? A szerzőnek könnyű a szótagolása és az egyszerű előadásmódja – ez volt az egyik előfeltétele a könyvnek -, miután Murakami rájött, hogy képes a „tökéletes” szöveg megalkotására… Néhányan talán unalmasnak találják a narrációt, de összességében jó módja annak, hogy lazítson és belemerüljön a saját életéről szóló gondolataiba.

Tánc, tánc, tánc (1988).)

Értékelés: 4.7

A Patkány-trilógiát már említettük, de a sorozatban négy regény van, az utolsó a Tánctánc. A könyv olyan eseményekről szól, amelyek néhány évvel A birka vadászata című könyv cselekménye után történtek. A történet középpontjában egy lenullázott ember áll, aki a korábban leírt életmanőverek után megpróbálja újra megtalálni önmagát a kapitalizmus eszméivel zsúfolt világban. „Táncolj, táncolj, táncolj” – ez a birkaember tanácsa, egy kísérlet arra, hogy a hős fejébe ültessen valamit, amit még nem töröltek ki teljesen a tudatalattijából. A regény második felében a hős újra megtanulja értelmezni a sors jeleit és elemezni a körülötte zajló eseményeket.

Amiről beszélek futás (2007).)

Értékelés: 4.6

A „Miről beszélek, amikor a futásról beszélek” középpontjában a futás és a szerző érvelése áll. A könyv egy emlékirat, szinte Murakami Haruki életrajza, egy igazi futás leírása rövid vagy hosszú távokon, maratonokon és ultramaratonokon. Az írónak sikerül összehasonlítania a futást és az irodalmi munkát, méghozzá mesteri és váratlanul világos módon.

A könyv nem az egészséges életmódról szól, hanem a versenyekre való felkészülésről és a különböző távolságok leküzdéséről. Minden fejezet más-más időben keletkezik, különálló történetek, szinte egy történetbe nem kapcsolódnak össze. Murakami szerint a könyvet minden korosztály futóinak ajánlja.

A regény számos országban népszerű. Furcsa, hogy Haruki nem írta meg hamarabb, mivel egy másik futás során rájött, hogy befejezi a menedzseri karrierjét, és író lesz.

Flipper 1973 (1980).)

Értékelés: 4.6

A Patkány-trilógia második regénye, a Pinball 1973. – a korai Haruki Murakami műve. A történet középpontjában Patkány áll, a főhős, aki elhagyta a nagyvárost. Paintball ikrek telepednek le a házában, a paintball iránti szenvedély, amely később a regény főhősét is megfertőzi ezzel a szerelemmel.

A hős elindul, hogy megtalálja és megvásároljon egy antik „Rocket” gépet (egy nyerőgépet), és egy paintball-gyűjtőtől találja meg.

A cselekmény érdekes és magával ragadó, mint a szerző összes műve, az emberek, tárgyak és jelenségek szemléletes leírásával. Murakami felhívja a figyelmet a világ és a dolgok szokatlan szerkezetére. Például tudjuk, hogy mindennek van egy bejárata és egy kijárata, így működnek a dolgok errefelé, de egy egérfogó nem..

A határtól délre, a naptól nyugatra (1992).)

Értékelés: 4.5

A kilencedik, A határtól délre, a naptól nyugatra című regényt a kritikusok Murakami Haruki művei közül az egyik legmegrendítőbbnek tartják.

A középpontban Hajime áll, aki egyetlen gyermekként nőtt fel egy olyan családban, amely különbözött a társaitól – Japánban a családok köztudottan nagyok voltak… Előítéletes volt, és a fiú érezte, hogy. Amíg az életében egy lány, aki épp olyan más, mint Shimamoto… Ez egy boldog barátság volt, ami végül tinédzser szerelemmé nőtte ki magát… Az élet azonban fordulatot vesz, és a szereplők elválnak egymástól, különböző városokban élnek, és elveszítik a kapcsolatot. Hajime sikeres vállalkozóvá válik, családot alapít, és az élete zökkenőmentesen zajlik. De aztán a sors újra összehozza a hőst az egykor szeretett és még mindig felejthetetlen Shimamotóval. Nem meglepő, hogy a lángok újra fellobbannak, de vajon a hősök képesek lesznek-e a tüzet fenntartani és megtartani?

A „South of the Border, West of the Sun” című regényt meghatóan írják, a cselekmény intrikus, mert a végét egyszerűen lehetetlen megjósolni. A mű számos ajánlást kap az olvasóktól és a kritikusoktól.

Kedvenc szputnyikom (1999.)

Értékelés: 4.5

Az én szeretett Szputnyikom a szerző szerint szokatlan dolgokról szól, amelyek normális emberekkel történnek.

Az elbeszélés középpontjában Surime áll – egy általános iskolai tanárnő belezúgott, és egy másik nő, Myuu felé fordítja a figyelmét, aki jóval idősebb Suriménél. Szereti a fiatal tehetséget, de szexuálisan nem vonzódik hozzá, ami fáj a fiatal írónak, aki viszont teljesen össze akar olvadni imádata tárgyával.

Egy görög szigetre tartó kiránduláson Muyuval Surime eltűnik. A küldetéshez csatlakozik K. (név nélkül), találkozik a látomások világával, sőt egy „kettévált” Muu. Surime visszatér, sikerül megtalálnia magát…

A Szputnyik egy finom metafora, amely egy olyan embert ábrázol, aki úgy tűnik, hogy tétlenül repül az életében, állandóan vágya és szerelme tárgyának közelében tartózkodik. Ebben a regényben sok a viszonzatlan szerelem, a szereplők folyamatosan holtponton vannak az érzéseikkel, és próbálnak szabadulni belőlük.

Egy jó nap a kengurunak (1986).)

Értékelés: 4.5

Az első értékelt novelláskötet, az Egy jó nap a kengurunak különösen az útközbeni vagy egy rövid hétvégi kiránduláson való olvasásra alkalmas novellák rajongóinak szól. Murakami gyűjteményében ez a formátum még mindig kivétel, de nagyon sikeres.

A könyvben olyan szereplőkről szóló történetek olvashatók, mint egy kenguru-zeneszerző, egy másik műben a szerző egy százéves lány történetét írja le, egy intrikus vámpír egy taxiban, a már híres Ember, a birka karaktere, és más kész történetek, amelyek közvetve Murakami Haruki regényeihez köthetők. A japán író pályája korai szakaszában alkotta meg ezt az antológiát, a benne szereplő művek azonban éppoly szívhez szólóak és érdekesek, mint későbbi regényei, és az élet értelméről és aspektusairól szóló elmélkedés nyomát hagyják maguk után.

Underground (1997.)

Értékelés: 4.5

„A földalatti egy dokumentumregény, amely az 1995-ös tokiói földalatti tragédián alapul, amelyet a terrorista csoport vagy az Aum Shinrikyo szekta rendelt meg. A szerző a szarin-támadás 62 szemtanújának élettörténetét írja le.

A regény története érdekes. A szerző és csapata a terrortámadás szemtanúival beszélgetett, akik 1996 folyamán, januártól decemberig válaszoltak. Az interjúk összes párbeszédét felvették, majd strukturálták és kinyomtatták. Az utolsó fejezetben Murakami megosztja az olvasókkal saját tapasztalatait, érzéseit és érzelmeit, és feltárja, hogy hol volt akkoriban, az Aum Shinrikyo szekta lényegét – sok japán egyszerűen nem értette meg a szervezet veszélyességét.

A valós események és a szemtanúk beszámolóinak művészi feldolgozása a dokumentumfilm műfajával szimpatizáló olvasóknak is tetszeni fog. Az „Underground” egyike Haruki Murakami kevés olyan művének, amelyet nem fűszereznek fantázia és kétértelmű spekulációk és feltételezések.

Kafka a tengerparton (2002).)

Értékelés: 4.5

Murakami kilencedik regénye, a Kafka a tengerparton nemzetközi bestseller lett, 2005-ben a The New York Times amerikai lap a világ tíz legjobb regénye közé választotta, és elnyerte a World Fantasy Awardot.

A cselekmény két szereplő – Tamura Kafka és az öreg Nakata – körül forog. Mindkettőjük sorsát jelentősen befolyásolják a próféciák, egy túlvilági párhuzamos világ képviselői – és mégis a huszadik század második felében játszódik a cselekmény.

Egy 15 éves fiú elszökik otthonról, mert apjával folyamatos nézeteltérés van; az ok egy apai jóslat, hasonlóan az Epidote mítoszához, amely szerint az örökös az anyjával fog élni és megöli az apját. A fiatalember Takamatsu városába költözik, és felveszi a Kafka álnevet. Sakura találkozik Saeki-sannal, és beleszeret, bár a lányt az anyjának tekintik, és Sakura elfogadja őt testvérének.

Nakata, egy fiatalember, aki szemtanúja volt egy idegen űrhajó leszállásának, felfedezi, hogy természetfeletti képességekkel rendelkezik, de társaihoz képest szellemileg is fogyatékossá válik… Most már képes kommunikálni a macskákkal, ami segít neki megélhetést keresni azzal, hogy segít felkutatni a négylábú teremtményeket a város utcáin. A két szereplő sorsa váratlanul keresztezi egymást: Nakata megöli Kafka apját, de az utóbbi pólóján az esemény után az apja vére van… Tehát a jóslat mégiscsak valóra vált.

A regényben a valóság keresztezi a párhuzamos világokat, egy idő nélküli várost, ahol halott emberek élnek, a szerző újra megnyitja az útkeresés és a jelek olvasásának kérdését.

Színtelen Tzkuru Tazaki és vándorlásának évei (2013).)

Értékelés: 4.4

Tskuru Tazaki egykor gondatlan diák volt, akit „színes” nevű barátok vettek körül… Az egyetem második évében a főhőst hirtelen elküldik legközelebbi társai, minden magyarázat nélkül. Hirtelen „színtelenné” válik, és úgy érzi, arra van ítélve, hogy egyedül maradjon.

Tizenhat év telt el. Tzaku Tazaki sikeres mérnök, de a regényen végigvonul egy vörös szál, a szomorkodás, a nosztalgia és a barátaitól való elvonulás nyoma egy rossz szakítás után… Egy új barátja, Sara megkéri, hogy derítse ki, mi történt vele a főiskola második évében? Ettől a ponttól kezdődik a főszereplő utazása a finnországi Nagoyába. Vajon megtalálja azt, akit keres?? Vajon választ kap a kérdéseire??

Aftermrak (2004-2005)

Értékelés: 4.4

A rangsor utolsó előtti regénye, az Aftermrak. A cselekmény álom és valóság között mozog, a darab cselekménye egyetlen éjszaka keretei között zajlik. Marie, egy 19 éves diáklány, könyvet olvas egy kávézóban éjszaka. Takahashi harsonán játszik. Ismeri Eri-t, Marie nővérét, aki kómában van (mély álomban). Marie sorsa egy szerelmi szálloda recepciósnőjének életét is érinti, akit egy kínai prostituált és egy szadista számítógépes szakértő ver és rabol ki… Minden sors összefonódik, némelyiknek célja van, másoknak élete tétlen.

„Az utóélet egy vizuális útmutató arról, hogy nagyon különböző emberek hogyan élnek egymás mellett.

Tokiói legendák

Értékelés: 4.4

A rangsort Haruki Murakami egy másik novelláskötete, a Tokyo Legends zárja. Ez valójában egy gyűjteménye a városi japán legendáknak, amelyeket a szerző színesen tár fel a könyv lapjain. Egy cápahalott szörfös, aki a tengerpartokon bolyong, egy családapa, aki eltűnik a 26. és a 24. emelet között, egy szokatlan vese alakú kő, akinek saját szándékai vannak, egy majom, aki idegenek nevére vadászik.

Haruko amúgy is hátborzongató legendái szó szerint életre kelnek a műben, libabőrös lesz az olvasó bőre. „Tokyo Legends” értékelni fogják a miszticizmus rajongói.