A világ 10 legjobb zeneszerzője a The New York Times szerint

Bár a zenei világot rendkívül befolyásolják a divatos trendek, van egy terület, amely több mint száz éve változatlan: a klasszikusok. A klasszikus zeneszerzők művei nagy sikert arattak alkotóik életében, és idővel világszerte ismertté váltak. A klasszikus zenét a felsőoktatási intézményekben tanulmányozzák, sőt, az emberi pszichére gyakorolt jótékony hatása miatt terápiás célokra is használják. A közelmúltban a tekintélyes New York Times zenei szakértője egy nagyszabású tanulmányt készített az emberiség történetének tíz legkiemelkedőbb zeneszerzőjének azonosítása érdekében. Nézzük meg, mely zeneszerzőket tartják a világ legjobbjainak…

A New York Times listája a világ legjobb dalszerzőiről

Jelölés	hely	Zeneszerző	értékelés
A New York Times a világ egyik legnagyobb zeneszerzőjeként tartja számon	10	Bartók Béla	4,1
9	Richard Wagner	4.2
8	Giuseppe Verdi	4.3
7	Johannes Brahms	4.4
6	Igor Stavrinsky	4.5
5	Claude Debussy	4.6
4	Franz Schubert	4.7
3	Wolfgang Amadeus Mozart	4.8
2	Ludwig van Beethoven	4.9
1	Johann Sebastian Bach	5.0

Bartók Béla

Értékelés: 4.1

A huszadik század egyik legfelismerhetőbb újítója felbecsülhetetlenül sokat tett a világzenéért. A leendő zeneszerző 1881-ben született a romániai Nádszentmiklóson. Szülei már korán belé nevelték a zene szeretetét. Bartók édesanyja zongorázott, édesapja pedig amatőr zenész volt, aki a helyi zenekarban játszott. Már ötéves korában el tudott játszani egy zongoradarabot az apjával. Első nyilvános bemutatkozását 11 éves korában tartotta. A kárpátaljai Vinogradovban egy jótékonysági zenekarban játszott, ahol nemcsak Beethoven, hanem saját szerzeményei is felcsendültek. Nem sokkal később a fiatal zeneszerző Pozsonyba költözött, ahol Erkel Lászlótól tanult, és felvették a Zeneakadémiára, ahová felvételi vizsga nélkül nyert felvételt.

A diploma megszerzése óta Bartók fényes zenei karriert futott be. Olyan operákat írt, mint A Kékszakállú herceg vára, és olyan baletteket, mint A fából faragott herceg és A csodálatos mandarin. Ez utóbbit a cenzorok nem fogadták el, mivel túlságosan obszcénnek tartották. Bartók több, a népi folklór által inspirált művet is komponált, ezek közül az egyik a Balkáni táncok. A zeneszerző a náci időkben nem volt hajlandó Németországban fellépni, sőt az Osztrák Zeneszerzők Szövetségéből is kilépett, mivel meggyőződéses antifasiszta volt. A háború kitörésekor Bartók az Egyesült Államokba emigrált, ahol New Yorkban élt. A Merkúr egyik kráterét egy híres zeneszerzőről nevezték el.

Richard Wagner

Értékelés: 4.2

A német zeneszerző nagy hatással volt az európai zenei kultúrára és általában a művészetelméletre. Operakompozíciói a maguk idejében valóban forradalmiak voltak. Wagner 1828-ban kezdett zenét tanulni, nevelőapja, Ludwig Geyer színész bátorítására. 1831-től a lipcsei egyetemen tanult zenét. Wagner sokáig színházi kórusvezető, majd karmester, később udvari karnagy volt a szász udvarban. A zeneszerző hírneve a Rienzi című operájával kezdődött. The Last Stand. 1849-ben részt vett a drezdai felkelésben, támogatva a monarchia helyébe lépő köztársasági kormány létrehozásáért folytatott küzdelmet Németországban. A forradalmárok veresége után Zürichbe ment. Wagner itt kezdte meg a híres Der Ring des Nibelungen című ciklusának munkálatait, és itt alkotta meg a Trisztán és Izolda című zenedrámát is…. 1864-ben a zeneszerző Münchenbe költözött, ahol megírta a Siegfried és a Der Godsboden című operákat. Élete utolsó időszakát Velencében élte le.

Wagner zenéje tükrözte a zenedrámáról alkotott filozófiai koncepcióját. Ezt tartotta a művészet megtestesítőjének és művészetének igazi értelmének. A zeneszerző reformista nézetei már korai műveiben, például a „Repülő hollandban” és a „Tannhäuser”-ben is világosan kirajzolódtak. Wagner operái jelentős lökést adtak az európai és az orosz zene modernista irányzatainak. A zeneszerzői munka mellett zeneelméleti, valamint művészetelméleti és művészettörténeti írásokkal is foglalkozott. Wagner filozófiájának alapvető lényege az a meggyőződés, hogy a világ harmóniája csak akkor valósulhat meg, ha a szépség és az egyetemes szabadság, a két alapelv, a szépség és az egyetemes szabadság egységben van.

Giuseppe Verdi

Értékelés: 4.3

Az olasz zeneszerző munkássága a 19. századi olasz opera virágkorát jelentette… 28 operai remekművet hagyott hátra, amelyek később számos utódja számára ihletforrásként szolgáltak. Érdekes egybeesés: Verdi 1813-ban született, ugyanabban az évben, amikor későbbi művészi riválisa, Wagner is született. Giuseppe Verdi szegény családban nőtt fel, és minden esélye megvolt arra, hogy apjához hasonlóan kocsmáros legyen. Amikor azonban szülei észrevették fia művészi tehetségét, adtak neki egy spinétet (egy kis billentyűs hangszer), és Pietro Baistrocchi mellé küldték tanulni. Verdi ezután Bussettóban tanult zenét a Filharmóniai Társaság igazgatója mellett. Tizennyolc évesen megpróbált bejutni a milánói konzervatóriumba, de nem vették fel, mert zongorajátéka „nem volt elég magas” (a konzervatórium ma az ő nevét viseli), így magánúton folytatta tanulmányait.

Verdi 1830-ban lépett először nyilvánosság elé. A zeneszerző megérdemelt hírnevét és a kritikusok elismerését azonban az Otello című operájának bemutatója hozta meg. Hosszú és termékeny karrier után úgy döntött, hogy második felesége, Giuseppina Strepponi énekesnő példáját követve befejezi zenei pályafutását. Verdi azonban hamarosan visszatért az opera világába, megírta a Rigolettót, majd a Traviattit, amely nagy sikert és nemzetközi hírnevet hozott neki.

Johannes Brahms

Értékelés: 4.4

Johannes Brahms német zeneszerző és zenész a romantika egyik kulcsfigurája. Hamburgban született egy nagybőgős családban, akiktől örökölte a zene szeretetét. Brahms gyermekkorától kezdve zongorát, fúvós és vonós hangszereket, valamint zeneszerzéselméletet tanult. Tízéves korában már koncerteken lépett fel. Miután elvégezte a magániskolát, a tizennégy éves Brahms megtartotta első zongoraestjét. Zeneszerzőként 1852-ben debütált, miután írt egy fis-moll szonátát. Egy évvel később Brahms megismerkedett Robert Schumannal és Liszt Ferenccel, ami pozitív hatással volt zenei pályájára. Közvetlenül ezután számos kiemelkedő zongoraművet és kamarazenei művet komponált. Brahms néhány évig udvari zenészként szolgált az udvarnál, de hamar belefáradt ebbe a munkába.

Az 1868-as év különösen fontos volt a zeneszerző számára, hiszen ekkor mutatták be egyik legismertebb művét, a Német requiemet. A siker a későbbi kompozícióira is várt. Miután Brahms híressé vált, sokat utazott Európa-szerte. A kor előrehaladtával megbetegedett, de szinte az utolsó napjaiig dolgozott a zenével. Összesen több mint nyolcvan művet írt különböző műfajokban, az opera kivételével. Tehetségét és eredeti stílusát leginkább szimfóniáiban mutatta meg.

Igor Stravinsky

Értékelés: 4.5

A híres orosz zeneszerző és zongoraművész Stravinsky a 20. század egyik legnagyobb zenei egyénisége volt. Zenészcsaládban nőtt fel, gyermekkorában zongorázni tanult, később magánórákat vett Rimszkij-Korszakovtól, akitől első darabjait komponálta. A fiatal tehetséget hamarosan kiszúrta a színházi személyiség Diagilev, aki felkérte Stravinskyt, hogy komponáljon baletteket társulata számára. Ez a három balett – A tűzmadár, a Petruska és a Szent tavasz – hozta meg számára a nemzetközi hírnevet. Az első világháború kitörése előtt Stravinsky családjával Svájcba, majd a francia fővárosba költözött, és soha nem tért vissza szülőföldjére. Itt írta meg A fülemüle és A katona története című operáit. Zongoristaként nem sokkal később debütált, amikor részt vett egy saját szerzeményű koncerten.

Az 1930-as években Stravinsky elsősorban versenyműveken dolgozott, hegedűre és zongorára komponált. Sokat turnézott, eljutott az Egyesült Államokba is, amelyet a II. világháború kitörése miatt hagyott el. Stravinsky hosszú ideig Kaliforniában él, és számos kiemelkedő művet ír, köztük az Orfeusz című balettet és a Lovaglás című operát. A világ első Stravinsky-múzeuma 1990-ben nyílt meg az ukrajnai Ustilugban, a Volinyi régióban.

Claude Debussy

Értékelés: 4.6

A zeneszerző zenéje a klasszikus romantika és a 20. századi modernizmus között helyezkedik el. Az impresszionista iskola legjelentősebb képviselőjének tartják.

Claude Debussy Párizs külvárosában született és nevelkedett egy szegény kereskedő családban. Kiskorától kezdve zenét tanult, tízéves korában belépett a párizsi konzervatóriumba, ahol Antoine Marmontel zongoraművésznél tanult zongorázni…. Tanulmányai során Debussy többször összeütközésbe került konzervatív tanáraival, akik helytelenítették tanítványa zenei kísérletező kedvét. A zeneszerző hosszú időt töltött az orosz mecénás, von Meck családjánál, velük utazott, mint zenei nevelőjük. Különösen nagy hatással volt rá egy oroszországi út, ahol Debussy megismerkedett Csajkovszkij munkásságával, akiről nagy csodálattal beszél…

A francia fővárosba visszatérve Debussy sokkal szélesebb ismeretségi kört alakított ki, nagy örömére az énekesnő Vannier-nek, akinek később több románcot is dedikált, köztük a híres „Mandolin”-t és a „Fülbevalóban”-t is. Későbbi műveiért a zeneszerző elnyerte a Római Nagydíjat. Az új stílus kreatív keresését tovább segítette Erik Satie-val való megismerkedése. Debussy egyik legfontosabb kompozíciója a L’Après midi d’un faune című impresszionista prelűd volt.

Franz Schubert

Értékelés: 4.7

Franz Schubert a klasszikus romantika műfajának fontos alakja. Zenéje olyan eredetiségről és függetlenségről tanúskodik, amelyre a maga korában nem volt példa. Kompozíciói a mai napig népszerűek a klasszikus zene kedvelői körében.

Schubert Bécs külvárosában született egy plébániai iskolai tanár és amatőr zenész családjában. Édesapja hegedülni tanította, idősebb testvére pedig megismertette a zongorával. Nyilvánvaló zenei tehetsége ellenére a leendő zeneszerző tanári szemináriumot végzett, és ugyanabban az iskolában tanított, ahol az apja… Szabadidejében zenélt. Első műve a Sátán mulatságos vára című opera volt. Schubert sikerét az 1816-ban komponált Az erdei király című balladája hozta meg. Néhány évvel később szülővárosát elhagyva Géleize-be költözött, és magánzeneórákat kezdett adni Esterházy gróf lányainak. Franz Schubert 1828-ban adta első és egyetlen nyilvános koncertjét, élete legnagyobb és legdicsőségesebb pillanatát. Alig több mint hat hónappal később azonban a nagy zeneszerző tífuszban meghalt.

Rövid élete ellenére Schubert kilenc szimfonikus művet, több tucat kamara- és zongoradarabot, valamint több mint 600 dalt hagyott hátra. Az egyik legnépszerűbb és máig felismerhető műve A hattyúdal című gyűjteménye, amelyet nem sokkal halála előtt írt.

Wolfgang Amadeus Mozart

Értékelés: 4.8

Mozart kiváló osztrák zeneszerző és virtuóz muzsikus volt, a klasszikus versenymű műfajának egyik megalapítója. Fenomenális tehetsége már nagyon fiatalon megmutatkozott. Mozart munkássága óriási hatással volt az európai és nyugati zenei kultúra további fejlődésére. A fiatal zseni mindössze 35 évet élt, és mintegy 600 művet hagyott hátra, amelyek többsége elismert remekmű.

Mozart egy udvari hegedűművész családjában született, gyermekkorát Salzburgban töltötte. Hároméves korában kezdett zenét tanulni, és ötéves korában már saját kis darabokat komponált. Apja, aki nagyon szerette volna a kis virtuóz tehetségét kibontakoztatni, utazásra vitte, amelynek során Beethoven különböző arisztokraták otthonában adott koncerteket, végül pedig apjával és nővérével együtt meghívták Bécsbe, ahol Mária Terézia császárnőnél hallgatták meg. A zeneszerző serdülőkorát azzal töltötte, hogy alkotott és előadott. 1782-ben az osztrák fővárosban mutatta be Der Ablegation des Seraglio című operáját, amely hamar népszerűvé vált, többek között a szomszédos országokban is.

Beethoven hírnevének csúcsán a koncertezést és a tanítást is összekapcsolta, és mindkettőért jelentős honoráriumot kapott. A Le nozze di Figaro és a Don Giovanni című operákat tartják a legélénkebb műveinek. Rövid idő után azonban hírneve alábbhagyott, ami anyagi nehézségekhez vezetett. Mozart mégis szó szerint egész életében zenén dolgozott. Utolsó, befejezetlen műve a híres Requiem volt.

Ludwig van Beethoven

Értékelés: 4.9

Legendás zeneszerző, a bécsi klasszikus iskola képviselője, az egyik legtöbbet játszott zeneszerző évszázadokon át, és mind a mai napig. Korának minden műfajában dolgozott, de a hangszeres kompozícióit tartják a legnagyobb remekműveinek.

Beethoven a németországi Bonnban született és nőtt fel. Apja tenorista, nagyapja pedig kapellmeister volt. A zeneszerző első műve 12 éves korában látott napvilágot. Sokat tanult zenét, de édesanyja halála arra kényszerítette a 17 éves fiút, hogy félretegye tanulmányait, és csatlakozzon egy zenekarhoz, hogy anyagilag támogassa a családot. Beethoven ennek ellenére folytatta tanulmányait, előadásokat hallgatott a bécsi egyetemen és magánúton is tanult. Haydn volt a tanára, majd Salierinél tanult. Beethoven már az első koncertjeitől kezdve virtuózként szerzett hírnevet, és előadásmódja merészségével és eredetiségével élesen kitűnt.

Az osztrák fővárosban töltött idő alatt számos zongoraszonátát és számos versenyművet komponált. 1796-ban Beethoven egy belsőfül-gyulladás miatt kezdte elveszíteni hallását, ami majdnem öngyilkossághoz vezetett. De szerencsére tartózkodott ettől a lépéstől, és végül a világnak bemutatta legzseniálisabb műveit, köztük a Fidelio című operát, a hatodik és a kilencedik szimfóniát.

Johann Sebastian Bach

Értékelés: 5.0

Bachot széles körben minden idők legnagyobb zeneszerzőjének és orgonistájának tartják, és az ő zenéje szolgált alapul a legtöbb nagy zenész számára, akik később évtizedekig vagy akár több száz évig éltek. Élete során több mint ezer kompozíciót komponált különböző műfajokban. Bach legtöbb műve az egyházi zene kategóriájába tartozik, mivel meggyőződéses protestáns volt.

Bach örökletes zenészcsaládban nőtt fel, 10 éves korára a fiú árván maradt, és idősebb testvére nevelte fel, aki megtanította hangszeren játszani. 15 évesen Lüneburgba ment tanulni, majd az énekiskola elvégzése után Ernst herceg udvari zenésze lett Weimarban. Bach ezután orgonista volt a templomban, szabadidejében pedig zenekari műveket írt. Weimari pályafutása végére a zeneszerzőt széles körben ismerték és tisztelték. 1717-ben Bachot a keteni Anhalt herceg alkalmazta kapellmesterként. Ebben az időben keletkeztek a híres Bradenburg-versenyek. A maestro 1729-től pedig a lipcsei zenei főiskola vezetője volt.

A zseniális muzsikus egyik legnagyobb műve A fúga művészete ciklus, amelynek létrehozásában Bach minden tapasztalatát és a polifonikus kompozíciók megírásához való egyedülálló tehetségét kamatoztatta. A ciklus nem volt teljesen befejezett, mivel nem sokkal a zeneszerző halála előtt íródott. Későbbi éveiben népszerűsége csökkent, és csak a huszadik században kezdték újra átgondolni kompozícióinak jelentőségét. Bach zenéje ma már rendkívül értékes kulturális örökségnek számít, és a Voyager űrszonda aranylemezén is szerepel.