- A világ legnagyobb majmai
- 1. helyezett: keleti gorilla (185 cm magas)
- 2. pozíció: Nyugati gorilla (170 cm magas)
- 3. helyezett: szumátrai orángután (magassága 150 cm)
- A 4. helyen: Kalimantani orángután (magassága 150 cm)
- 5. helyezett: A közönséges csimpánz (140 cm magas)
- 6. hely: törpe csimpánz (115 cm magas)
- 7. helyezés: Medvebocs (115 cm magas)
- 8. helyezés: Siamang (90 cm magas)
- 9. helyezett: Gulman (90cm magas)
- 10. helyezés: A mandrill (80 cm magas)
*A legjobbak áttekintése a szerkesztők szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az információ szubjektív, és nem minősül reklámnak vagy vásárlási ajánlásnak. Vásárlás előtt kérdezzen meg egy szakértőt.
Majmok, a főemlősök egy alrendje, amelybe az ember is beletartozik. Sokan közülük evolúciós szempontból nem állnak rokonságban az emberrel, mivel a Homo sapiens és a majmok közös őse csak néhány millió évvel ezelőtt létezhetett. A majmok és az emberek közötti hasonlóságot már régóta felismerték és kulturálisan dokumentálták. A főemlősök némelyike nagyon kicsi, némelyikük pedig nagyon nagy, több mint egy ember mérete és súlya. Ez utóbbiak a világ legnagyobb majmai, és itt tárgyaljuk őket.
A világ legnagyobb majmai
| Jelölés | székhely | Név | LOSS | SÚLY |
| A világ legnagyobb majmai | 1 | Keleti gorilla (magassága 185 cm) | 185 cm. | 110 kg. |
| 2 | Nyugati gorilla (magassága 170 cm) | 170CM. | 160KG. | |
| 3 | Szumátrai orangután (magassága 150 cm) | 150CM. | 135KG. | |
| 4 | Kalimantani orangután (magassága 150 centiméter) | 150CM. | 90KG. | |
| 5 | Normál csimpánz (magasság 140 cm) | 140CM. | 80KG. | |
| 6 | Törpe csimpánz (115 cm magas) | 115CM. | 60 KG. | |
| 7 | Medvebocs (115cm magas) | 115CM. | 45KG. | |
| 8 | Siamang (90 cm magas) | 90CM. | 13KG. | |
| 9 | Gulman (90cm magas) | 90CM. | 11KG. | |
| 10 | Mandril (magasság 80 cm) | 80CM. | 30KG. |
1. helyezett: keleti gorilla (185 cm magas)
Értékelés: 5.0
A keleti gorilla (Gorilla beringei) a világ legnagyobb és legmasszívabb majma. Bár magassága az emberéhez hasonló, súlya sokkal nagyobb – a hímek átlagosan 160 kg-ot nyomnak, de akár 220 kg-ot vagy még többet is. A nőstények kisebbek – mindössze 150 cm magasak és 70-110 kg testtömegűek. A gyapjú fekete, és az egész testen nő, kivéve az arcot, a mellkast, a lábakat és a kezeket. Az idősebb gorillák, az emberekhez hasonlóan, megőszülnek.
A faj a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ruandában és Uganda délnyugati részén az egyenlítői erdőkben, alföldi és hegyvidéki területeken él. Gyümölcsöt, növényi szárakat és leveleket, virágokat, gyökereket, fakérget és fát, gerinctelen állatokat eszik. A keleti gorillának két alfaja van, a síkvidéki gorilla és a hegyi gorilla.
A rokonok átlagosan 35 egyedből álló csoportokban élnek. A csoportot egy hím vezeti, és több kifejlett nőstényt és a domináns hímetől származó utódokat is magában foglal. A fiatal hímek 11 éves korukban elhagyják a csoportot, és mire elérik a pubertáskort, 15 éves korukban már saját maguk termelnek. A nőstények korábban, 10 éves korukban válnak éretté, és két évvel korábban távoznak, hogy egy másik, velük nem rokon csoporthoz csatlakozzanak. A gorillák 40-50 évig élnek.
Ennek a majomfajnak a populációja csökkenő tendenciát mutat. A hegyi alfajnak csak 680 egyedet számlál. A síksági gorilla alfaj gyakoribb, de a száma is csökken – 1995-ben 16900 keleti síksági gorilla élt, ma már csak 5000 majom maradt. Csökkenő számuk oka többek között az erdők mezőgazdasági célú kiirtása és a gorillák húsáért történő leölése.
2. pozíció: Nyugati gorilla (170 cm magas)
Score : 4.9
A nyugati gorilla kisebb, mint a keleti; a hímek 160-170 cm magasak, a nőstények 120-140 cm magasak. A kisebb nyugati gorillák súlya 140-160 kg a hímeknél és 60-80 kg a nőstényeknél. A nyugati gorillának két alfaja van, a síksági gorilla és a folyami gorilla, a folyami gorilla nagyobb, és magasságban és tömegben megelőzheti a nyugati gorillát. Szőrzetük sötét színű, de világosabb, mint a keleti fajoké.
A faj Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Nigéria, Gabon, Kongói Köztársaság és valószínűleg a Kongói Demokratikus Köztársaság, Angola, Kamerun, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Kongói Köztársaság és valószínűleg a KDK esőerdeiben él. Főleg gyümölcsökkel táplálkozik. Napközben az állatok 1-4 kilométert tesznek meg, hogy megkeressék azokat a fákat, amelyekről még nem ettek gyümölcsöt. Minden mozgás egy kb. 30 km²-es egyedi csoport területén belül történik. Kisebb “családok”, mint a keleti gorilláknál, mindössze 2-20.
A nyugati gorillaállományt 150 000-200 000 egyedre becsülik. Bár jóval több van belőlük, mint a keleti gorillákból, a faj állapota kritikusnak számít. A folyami alfaj kis létszámú – mindössze 280 egyed maradt fenn. Megőrzésük érdekében a kameruni kormány létrehozta a Takamanda Nemzeti Parkot. A park a nigériai határon fekszik, és 115 folyami gorillának ad otthont.
3. helyezett: szumátrai orángután (magassága 150 cm)
Értékelés: 4.8
Ez a majomfaj, annak ellenére, hogy kisebb, mint az ember, sokkal masszívabb, mint az ember. A szumátrai orángután (Pongo abe)
Csak az indonéziai Szumátra szigetén található. Az erdőben él, a fák tetején, ritkán jön le a földre. Táplálkozás gyümölcsökkel, diófélékkel, mézzel, fakéreggel. Néha állati eredetű táplálékot fogyaszt, például a lassú lóriát, amelyre alkalmanként vadászik. A szomjúság oltására a növény leveleiről cseppeket nyalogat, vagy az eső után az üregekben felgyülemlett vizet issza.
Az egyedek egyedül élnek, csak a nőstények töltenek időt a kicsinyeikkel. Ennek oka, hogy a sziget erdeiben kevés gyümölcsfa van, és egy nagy létszámú csoport egy helyen gyorsan felfalná az élelmiszerkészletet. Hosszú élettartam – átlagosan 30 év, egyesek akár 60 évig is élnek. A pubertás 8-12 éves kor körül következik be a nőknél és néhány évvel később a férfiaknál. A kölykök csak 6-8 éves korukban hagyják el az anyjukat, amikor már teljesen képesek önállóan élni.
Ez a faj egyre csökkenő számban fordul elő. 2016-ban 14600 volt – négyszer kevesebb, mint 75 évvel ezelőtt. Alacsony egyedszáma és endemizmusa miatt a fajt a kihalás veszélye fenyegeti. Indonézia programokat indít az orángutánok védelmére, de a fákat kivágják a pálmaolajért, és az orvvadászat folytatódik – a helyi törzsek a húst élelmiszernek, a koponyákat pedig ékszernek használják. 2016-ban azt jósolták, hogy az orángután 2026-ra kihal.
A 4. helyen: Kalimantani orángután (magassága 150 cm)
Értékelés: 4.7
A kalimantáni orángután (Pongo pigmaeus) majdnem olyan magas, mint a szumátrai orángután, de súlyát tekintve elmarad – a hímek súlya 50-90 kg és ritkán haladja meg a 100 kg-ot, míg a nőstények súlya 30-50 kg. Kalimantanban honos, a sziget trópusi esőerdeiben, Indonéziában és Malajziában található. Növényeket, néha rovarokat, madártojásokat, fiókákat eszik. több időt tölt a földön, mint a szumátrai.
A szumátrai orángutánokhoz hasonlóan a kalimantáni orángutánok is egyedül élnek. A hímek agresszió jeleit mutatják egymás láttán, de az orángutánok nem territoriálisak. A hímek csak a szaporodás érdekében érintkeznek a nőstényekkel. A gyerekeket csak az anyjuk neveli. A szumátrai orángutánhoz hasonlóan hosszú, akár 4 éves vagy annál is hosszabb szoptatási idővel rendelkeznek. A nőstény leopárd általában 14 vagy 15 éves korában hozza világra első utódait.
A kalimantani orángután 54500-zal több, mint a szumátrai orángután. Azonban még ennél a fajnál is csökkenő tendenciát mutat. Az erdőirtás csökkenti az orángutánok táplálékellátását, ami a termékenység csökkenéséhez vezet. Kalimantánban az is gyakori, hogy illegálisan vadásznak orangutánokra húsért és trófeának szánt koponyákért. Ezért az előrejelzések szerint 10-20 éven belül ki fog halni, akárcsak szumátrai társa.
5. helyezett: A közönséges csimpánz (140 cm magas)
Értékelés: 4.6
Az ötödik legnagyobb majom a közönséges csimpánz (Pan
A csimpánzok Nyugat- és Közép-Afrika erdeiben és szavannáin élnek. Mindenevők, gyümölcsöket és dióféléket, leveleket, magvakat és gumókat, mézet, rovarokat és gombákat fogyasztanak. Csoportokba tömörülhet és vadászhat más majmokra, például majmokra vagy patás állatokra. A leopárdkölyköket is megölik, hogy megakadályozzák a csimpánzok szaporodását: a leopárd az egyetlen ragadozó, amely csimpánzokra vadászik.
A majmok közül csak a csimpánzok képesek saját vadászszerszámokat készíteni. Ezt úgy teszik, hogy letépnek egy ágat a fáról, lehúzzák róla a kérget, és a fogaikkal kihegyezik. Az eszköz alkalmas a fák üregeiben élő kis galagómajmok vadászatára. Ezt főként nők és gyermekek teszik.
A csimpánzok 20-150 vagy több tagú közösségeket alkotnak. Fészket építenek a fákon, ahol alszanak, és a nap felét a lombkoronában töltik. A földön járnak, általában négy végtagon, de képesek lábra állni is. Minden csoportnak megvan a saját területe, ahonnan más csoportokat igyekszik kiszorítani. A példányok élettartama 50-60 év, az ivarérettség 11 éves korban következik be. A gorillákkal ellentétben a csimpánzok hajlamosak arra, hogy a kicsinyeiket csoportban tartsák.
A közönséges csimpánzok populációja 250 000 fő. Vadászatuk, valamint befogásuk és eladásuk általánosan tilos. Előfordult azonban, hogy egyedeket fogtak be és családokat irtottak ki, és a faj élőhelyét a túllegeltetés is tönkretette. A tilalom előtt vásárolt csimpánzokat visszavásárolják és visszahelyezik a vadonba.
6. hely: törpe csimpánz (115 cm magas)
Értékelés: 4.6
A törpecsimpánz vagy bonobo (Pan pan paniscus) kisebb, mint a Pan
Közép-Afrikában, a Kongó és a Lualaba folyók közötti trópusi erdőkben található. Becsült száma 29-50 ezer, a faj kevéssé tanulmányozott. A közönséges csimpánzokhoz hasonlóan közösségekben élnek, de a közönséges csimpánzoktól eltérően egy nőstény áll az élükön. Az azonos neműek közötti konfliktusok, amelyek sok más majomra jellemzőek, a bonobóknál ritkák. A majmok folyamatosan kommunikálnak egymással egy olyan jelrendszer segítségével, amelyet az ember még nem tudott megfejteni.
A törpecsimpánzok más jelzőrendszerek megtanulására való képességét is megállapították. Egy amerikai kísérlet során egy kanzi bonobo hím egyedet megtanítottak 3000 angol szó helyesírására és 500 szó használatára egy lexigrammal – szavakat ábrázoló absztrakt grafikus szimbólumokkal – ellátott billentyűzeten. Emiatt a bonobókat tartják az emberhez intelligencia szempontjából legközelebb álló majomfajnak.
7. helyezés: Medvebocs (115 cm magas)
Rangsor: 4.5
Ha a fenti fajok mindegyike az emberszabásúak, vagyis a majmok családjába tartozott, akkor a hetedik helyet egy másik családból, a majomfélék családjából származó faj foglalja el. A medvebocs (Papio ursinus) 115 cm magas és 21-45 kg (átlagosan 31 kg) súlyú. A nőstények kisebbek és 12-25 kg közötti súlyúak. Szőrzete barna vagy szürke, és a medvebocs abban különbözik a többi páviántól, hogy a hímek sörénye hiányzik. A majmoktól eltérően a mormotáknak 45-84 cm hosszú farka van.
Afrika déli részén, Angolától, Zambiától és Mozambiktól Dél-Afrikáig megtalálható. Erdők és szavannák, valamint sivatagok és füves hegyoldalak lakója. Éjszaka a majmok felmásznak a dombok, sziklák és sziklák tetejére, ahol a ragadozók nem érhetik el őket. Mindenevő, gyümölcsöket, füvet, virágokat, magvakat és egyéb növényi táplálékot, gombákat, rágcsálókat, madarakat eszik, kis antilopokat is zsákmányolhat.
A páviánok csoportokban élnek – vegyesen vagy egy ivarérett hím, nőstények és utódaik. A vegyes csoportokban van egy domináns hím, aki utódokat szül. Nem domináns egy életen át, egy másik kiszoríthatja, ami gyakran megöli az előző domináns utódait. A páviánok összetett csoportos viselkedéssel rendelkeznek, grimaszok és testtartások, hang és testkontaktus révén kommunikálnak.
A medvebocs számos és nem veszélyeztetett. Csak néhány populáció csökken, például a dél-afrikai Fok-félszigeten, ahol a védett oroszlánok és leopárdok vadásznak rájuk, és élőhelyüket elpusztítják. Sok csoport vándorol be a városok közelébe, emberi ételmaradékokat szednek fel, és megtámadják az embereket, a helyiek pedig lelövik őket. Bár a faj egészére nézve nem jelent veszélyt, ez a populáció védett.
8. helyezés: Siamang (90 cm magas)
Értékelés: 4.4
A Xiamang (Symphalangus syndactylus) egy nagymajom, a gibbonok legnagyobbika. A siamang 75-90 cm magas és 8-13 kg közötti súlyú. Mint minden gibbon, nagyon hosszú karjai vannak, több mint 1,5 m hosszúak. Testüket fekete gyapjú borítja. Van egy torokzacskójuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy nagyon hangosan énekeljenek – hangjuk 3-4 km távolságból is hallható.
A sziámánok Szumátrán és a Maláj-félsziget déli részén élnek. Az erdőkben élnek, akár 3800 méteres magasságban, és idejük nagy részét a fák tetején töltik. Jól tudnak úszni. Fák leveleivel és gyümölcseivel, madártojásokkal és kis állatokkal táplálkoznak. Monogám párokban élnek, és minden párnak saját foltja van, amelyet aktívan védelmeznek. A kölykök az első két évben anyatejen élnek, a harmadik évben elhagyják szüleiket, és 6-7 évesen válnak ivaréretté. Akár 40 évig is élhet.
A Siamangot jelenleg nem fenyegeti a kihalás veszélye. Számuk azonban az illegális vadászat és az erdőirtás miatt csökken. Szumátrán és a Maláj-félszigeten természetvédelmi övezeteket hoztak létre a sziámángok és más állatok védelmére.
9. helyezett: Gulman (90cm magas)
Értékelés: 4.3
A marmosetek közül a második legmagasabb a gulman (Semnopithecus entellus), más néven langur és hanuman. A hím 80-90 cm magas, farokhossza 90-100 cm. A hím gulman akár 20 kg-ot is nyomhat. A nőstények kisebbek, 70-80 cm magasak és legfeljebb 9-11 kg súlyúak. Szőrzete szürke vagy sárgásbarna színű. A pofája, a keze és a lába fekete.
Indiában, Nepálban, Tibetben, Srí Lankán és Bangladesben található. Az élőhelyek közé tartoznak a trópusi száraz erdők és száraz cserjék a szubtrópusokon és a trópusokon. növényi táplálékkal, rovarokkal és a madárfészkek tojásaival táplálkozik, jelentős károkat okozva az ültetvényekben.
Nagy csordákban élnek, amelyek hímekből, nőstényekből és gyermekeikből állnak. Minden csoport 30-60 km²-es területet birtokol, és azt keményen védi. A nőstények 3-4 éves korukban, a hímek 4-5 éves korukban válnak felnőtté. A hímeket a serdülőkor után kirúgják, majd saját csordát alapíthatnak. Várható élettartam 20 év.
A gulmanok számosak és nem veszélyeztetettek. Indiában a gulman szent állatnak számít, Hanuman isten megtestesítője. Ezért nem ölik meg az indiánok a majmokat még akkor sem, amikor azok megrohanják az ültetvényeiket. A brit gyarmatosítók megpróbálták megölni őket, de a helyiek tiltakoztak, elrejtették a majmokat, és még a briteket is megölték.
A gulmanok mára számos indiai városban megtelepedtek, ahol több mint kétezer egyedből álló kolóniákat alkotnak. Az indiaiak ételt hagynak ezeknek a majmoknak, és nem próbálják elkergetni őket.
10. helyezés: A mandrill (80 cm magas)
Értékelés: 4.2
A legnagyobb majmok családjának egy másik képviselője, a mandrill (Mandrillus sphinx) teszi teljessé a legnagyobb majmok rangsorát. A család második legnagyobb képviselője (a medvebocs után) – a hímek 80 cm magasak és 25-30 kg súlyúak, a nőstények 55-60 cm magasak és 12-15 kg súlyúak. Farok rövid – 3-6 cm. Hímek élénk színűek: vörös orr, kék csontos barázdákkal az orr mentén, fehér, sárga vagy vörös szőrszálakkal az arc körül és barna törzzsel. A nők nem rendelkeznek ilyen színgazdagsággal.
A mandrill nedves trópusi erdőkben él Kamerunban, Gabonban és a Kongói Köztársaságban. Gyakran élnek a sziklák között. Növényekkel, gyíkokkal, rágcsálókkal táplálkozik. Akár több száz egyedből álló csoportokban tartják magukat. A csoportokban nőstények és utódaik vannak, az ivarérett hímek egyedül élnek. Várható élettartam – legfeljebb 30 év, pubertás 4 év múlva.
A mandrill veszélyeztetett fajnak számít; ennek oka az erdőirtás. De jelenleg az orvvadászat veszélyesebb a fajra nézve. A Kongói Köztársaságban a legveszélyeztetettebb populáció a következő. Eközben a fogságban született majmokat visszatelepítik a vadonba, és sikeresen gyökeret eresztenek ott.
