...

Aivazovszkij 15 leghíresebb festménye

Ivan Aivazovszkij – a XIX. század híres orosz művésze, a festészet történetének egyik leghíresebb festője. Hosszú élete során mintegy hatezer képet festett, és ezek közül több mint négyezret tengeri témáknak szentelt. Aivazovszkij gyermekkora óta, amelyet Feodosia kikötővárosában töltött, a tenger kimeríthetetlen inspiráció forrása volt számára. Életében a festő munkássága nagyon népszerű volt, és nevét nemcsak az Orosz Birodalomban, hanem számos európai országban és a Közel-Keleten is jól ismerték. Aivazovszkij nagyon ritkán festett életről, inkább a tengerről alkotott saját vízióját festette vászonra. Néhány remekműve az Orosz Múzeumban és a Tretyakov Galériában látható, de a legtöbb a Feodosia Aivazovszkij Galériában található. Mindenkinek, aki csak egy kicsit is érdeklődik a művészet iránt, be kell őt vonnia művészeti ismeretei közé. Ebben a gyűjteményben a kiemelkedő mester 15 leghíresebb festményéről mesélünk.

Aivazovszkij leghíresebb festménye

Jelölés hely név értékelés
A leghíresebb Aivazovszkij-festmények 1 A hullám 5.0
2 Káosz 4.9
3 Fekete-tenger 4.8
4 A hullámok közepén 4.7
5 Vihar a tengeren éjszaka 4.6
6 Tenger. Koktebel 4.5
7 Szivárvány 4.4
8 Holdfényes éjszaka Caprin 4.3
9 Navarinói tengeri csata 4.2
10 Egy süllyedő hajó 4.1
11 Nápolyi öböl 4.0
12 A chesmensi csata 4.0
13 Két török hajó megtámadta a Mercury brigget 4.0
14 Konstantinápoly és a Boszporusz látképe 4.0
15 A kilencedik akna 4.0

A hullám

Értékelés: 5.0

A hullám

Aivazovszkij „Hullám” című képe egy téli nap viharos tengerét ábrázolja; a vászon leglátványosabb eleme a közeledő hullám, amely egy süllyedő hajót és egy törékeny, menekülő matrózokkal zsúfolásig teli csónakot készül elnyelni. A festményt a tengeri természet hihetetlen erejének és egy maroknyi ember végzetes tehetetlenségének érzése hatja át a tomboló katasztrófával szemben. Különösen drámaiak az előtérben lévő emberek, akik mindent megtesznek, hogy a még nem elsüllyedt árbóctető kísérteties reményébe kapaszkodjanak.

A festményt a meglehetősen szűk tónustartomány jellemzi. Kifejező erejét főként apró részletekkel éri el, mint például a sűrű hab és a villámok visszatükröződése a hullámok magasba szökő csúcsain. Az alul rejtőző horizontvonal és a víz fölött alacsonyan lógó fenyegető ólomfelhők tökéletesen érzékeltetik a közelgő katasztrófa hatását.

Káosz

Értékelés: 4.9

Káosz

A „Káosz” Aivazovszkij leghíresebb vallási témájú művének számít. Abban az időben a művész Olaszországban élt, és velencei tengeri tájképekkel tökéletesítette tudását. A festmény híre gyorsan eljutott a Vatikánba, és XVI. Gergely pápa érdeklődni kezdett iránta. A „Káosz” című festményéért az orosz festő aranyérmet kapott a pápától, aki később kifejezte hajlandóságát, hogy megvásárolja a festményt. Aivazovszkij azonban nem volt hajlandó fizetni, és a vásznat egyszerűen a Vatikáni Múzeumnak adományozta.

A művész nyilvánvalóan a világ teremtéséről szóló bibliai beszámolót vette alapul, amely szerint „a föld látatlan és üres volt”… és Isten Lelke lebegett a víz felett”. A káosz zabolátlan és hullámzó tengeri hullámok és viharfelhők formájában jelenik meg, amelyek közül az egyik egy titokzatos sötét alakot formáz. És fölöttük, fölöttük Isten fényes sziluettje, kinyújtott karokkal, a belőle áradó fény visszatükröződött a sötét hullámokban. A spirituális szimbolika, valamint a sötétzöld színpaletta a belső erő és a festmény mágneses vonzerejének érzetét kelti a nézőben.

Fekete-tenger

Értékelés: 4.8

Fekete-tenger

Az egyszerű kompozíció és a visszafogott színvilág ellenére sok művészettörténész a Fekete-tenger című festményt nagyszerű festménynek tartja. A képen csak a tenger és az égbolt látható, de a festő ügyességének és a féltónusok használatának köszönhetően valósághűnek, élőnek és végtelennek tűnnek… A keskeny félgömb két részre osztja a vásznat: egy komor égbolt, benőtt felhőkkel és a néző felé emelkedő szürke hullámhegyekkel. Aivazovszkijnak sikerült pontosan érzékeltetnie azt a feszült pillanatot, amikor egy heves vihar készül kitörni a tengeren.

A film hűen ábrázolja a Fekete-tenger valódi természetét, amely kiszámíthatatlan és meglehetősen veszélyes a hajózás számára. Erre utalva a távolban egy vitorlás hajó halvány sziluettje látható. A víz körülötte még mindig nyugodt és sima, de senki sem tudja, hogy a hajónak sikerül-e elérnie a horizonton látható mentő szárazföldet, vagy elnyelik a gyorsan közeledő elemek. Mint Aivazovszkij sok más művében, itt is nyomasztó bizonytalanság uralkodik.

A hullámok között

Értékelés: 4.7

A hullámok között

A festmény minimalizmusa miatt figyelemre méltó, még Aivazovszkij többi művének kontextusában is. De ennek köszönhetően a művésznek sikerült a tenger hullámainak szépségét és mozgékonyságát olyan bámulatos pontossággal ábrázolnia. A színskála a világos ezüstös kék árnyalatoktól az előtérben a táj távoli részén lévő gazdag mélykékig terjed. Különös figyelmet érdemel a fénysugár által átszúrt hullám, amelynek csúcsán hófehér, sűrű hab csillog.

Aivazovszkij nyolcvanegy éves korában festette a „Hullámok között” című képet, és mindössze tíz napot vett igénybe a befejezéséhez. Érdekes módon a vászon eredetileg a vízen kívül egy kis csónakot és embereket is ábrázolt. Amikor azonban a művész megmutatta a művet a rokonainak, az egyik rokona, aki hajómérnök volt, kétségeit fejezte ki, hogy egy ilyen hajó akár csak rövid ideig is megállná a helyét a magas hullámokon. A feldühödött Aivazovszkij szó nélkül elment a szobájába, és másnap bemutatott egy átrajzolt festményt, amelyen a hajónak nyoma sem maradt.

Vihar a tengeren éjszaka

Értékelés: 4.6

Vihar a tengeren éjszaka

A „Vihar a tengeren éjszaka” című festmény a romantika és az érzelmi festészet élénk példája, amely jellemző Aivazovsky kreativitására. Bár a festmény a tengeri elem viharos temperamentumát ábrázolja, nem hagy komor benyomást. A kompozíció egyik fő eleme a Hold, amelynek fénye a hullámokra esik, aranyszínűre festve azokat. A hold pályája a vízben tükröződve szinte átlátszóvá teszi a vizet, és kiemeli a habos csúcsokat a sötétből…

A hajó szintén a cselekmény fontos részének tekinthető. Nagy része sötét sziluettként maradt meg, ami lehetővé tette a kibontott vitorlák vizuális kiemelését. Nyilvánvaló, hogy a vihar ellenére a hajó szilárdan úszik, és a fedélzeten átcsapó hullámok nem akadályozzák meg, hogy folytassa tervezett útját. Dinamikus, a művész számos művének optimizmusával feltöltve.

A tenger. Koktebel

Értékelés: 4.5

Tenger. Koktebel

Kép „A tenger. Koktebel”, más néven „Koktebel-öböl”, Feodosia partjait ábrázolja. Aivazovszkij egyik legmarkánsabb és legmelegebb alkotása, amely élénken és természetesen közvetíti a Fekete-tenger nyughatatlan szépségét. A háttérben, a vászon jobb oldalán, a sziklás Cara-Dag emelkedik, amely szinte teljesen eltakarja a lenyugvó napot. Egy kis hajó a hullámokon, mögötte egy piros zászló leng, és egy csendesen a parton fekvő csónak, amely kontrasztban áll a művész romantikus művével.

A festmény felületének nagy részét a narancssárga és gyöngyházfényű festett esti égbolt foglalja el. Aivazovszkij nagy figyelmet fordított a parton feltűnő tengerre is; ügyes festésének köszönhetően hullámai áttetszőnek, szinte valóságosnak tűnnek.

Szivárvány

Értékelés: 4.4

Szivárvány

Amikor a „Rainbow” festményen dolgozott, az orosz tengeri festő némileg eltért a szokásos romantikájától, előnyben részesítve a klasszikus realizmust az elemekkel folytatott emberi küzdelem ábrázolásában. A cselekmény középpontjában egy tomboló vihar áll, amely hajótöréshez vezet. A hajó, amely a jelek szerint zátonyra futott, veszélyes dőlésszögben van, és bármelyik percben elsüllyedhet. Az előtérben tengerészek küzdenek a hullámokkal, miközben megpróbálják elérni a partot. Első pillantásra úgy tűnik, hogy nem fogják túlélni, és az erős hullámok elnyelik az emberi mentőcsónakot. Az előttük megjelenő szivárvány azonban a megváltást és a vihar közelgő visszavonulását jelképezi.

A kép nem tartalmazza a szerzőre jellemző élénk színeket; ehelyett a kék, a lila és a zöld lágy árnyalatain keresztül mesterien közvetíti a téma hangulatát. A háttér sokkal sötétebbre van festve, mint az előtér, és az egész képet mintha a tengeri pára vékony ködén keresztül látnánk. Ez a mélység és a valóság érzetét kelti, mintha a néző a cselekmény középpontjába kerülne.

Holdfényes éjszaka Caprin

Értékelés: 4.3

Holdfényes éjszaka Caprin

Ebben a korai művében Aivazovsky az éjszakai tájat örökítette meg Capri szigetének közelében. A sziget az olaszországi Campania régióban található, és a római császárok kora óta a Tirrén-tenger legnépszerűbb üdülőhelye. A kompozíció nagy részét az ég és a víz teszi ki, de a festményen néhány hajó is szerepel. Egy meglehetősen nagy, kétárbocos hajó felhúzott vitorlákkal tart egy sziget felé, míg a kisebb hajók valószínűleg éjszakai halászatot folytatnak.

A festmény színvilágát főként a kék és a hideg sárga árnyalatai alkotják. E szerény paletta ellenére a művésznek sikerült átadnia az éjszakai olasz tengerpart hangulatát. A holdfény elmosódott nyoma, amely a festmény középső részére esik, térfogatot és perspektívát kölcsönöz a képnek. Ezt a vizuális benyomást a finom ecsetvonásokkal árnyékolt, súlytalan felhők teszik teljessé.

Értékelés: 4.2

Navarini tengeri csata

A téma egy történelmi eseményen alapul, amely 1827 októberében történt. A Jón-tengeren a navarrai öbölben vívott tengeri csatát ábrázolja, amikor az orosz, angol és francia flotta hajói győztek a török hajók ellen. A csata eredménye jelentősen meggyengítette Törökország tengeri erőit, ami később felgyorsította a görög felszabadító mozgalmat, és a görög autonómiához vezetett. A törökök legyőzésében kulcsszerepet játszó híres orosz zászlóshajó, az Azov kerül a középpontba.

Mielőtt megalkotta volna a vásznát, Aivazovsky-nak nemcsak a csata helyszínét volt alkalma meglátogatni, hanem beszélni a résztvevőkkel és az események szemtanúival is. Ez lehetővé tette a művész számára, hogy a tengeri csatajelenetek brutalitását és ugyanakkor csábító energiáját is életre keltse.

Egy süllyedő hajó

Értékelés: 4.1

Egy süllyedő hajó

Az író egyik legdrámaibb műve, A fuldokló hajó egyben a legélénkebb grafikai tehetsége is. A felhasznált eszközök grafit és színes ceruza. A közel monokróm képen jól kivehető a hajót fenyegető bajban lévő hajó. A festményt körülvevő nagy hullámok azzal fenyegetnek, hogy a zátonyokra zúdítják, ami megtörténhetett volna a hajóval, amely a víz alól látszik az előtérben.

Avazovsky, aki ezúttal nélkülözte a tőle megszokott szín- és élénk színű hangsúlyokat, mesterien közvetítette a festmény érzelmi komponensét a részletek nagyon alapos kidolgozásának köszönhetően. A vászon egyetlen színes eleme a vitorlás árbocán lobogó zászló.

Nápolyi öböl

Értékelés: 4.0

Nápolyi öböl

A festő ezt a vásznat olaszországi útja során festette. Miután a festményt bemutatták a széles nyilvánosságnak, többször írtak róla a sajtóban, és számos híres európai ember kifejezte a vágyát, hogy megismerkedjen az orosz festő munkájával.

A Hold visszatükröződése az öböl vizében feldobja a táj általános sötét hangulatát. A bal oldalon az alvó Nápoly látható, míg középen a Vezúv csúcsát láthatjuk, az egyetlen aktív vulkánt a kontinentális Európában. Aivazovszkij, aki tengeri festő volt, nagyon jól megfestette a szárazföld textúráját: a homok, a fű és a kövek sikeres kontrasztot alkotnak a Tirrén-tenger sima felületével. Jobbra a Certosa di San Martino karthauzi kolostor, amelyet szintén fehér ruhás szerzetesek alakjai ábrázolnak. Mint sok más Aivazovszkij-mű, a kép a friss levegő és a nedvesség érzetét kelti.

Chesmens-i csata

Értékelés: 4.0

A chesmensi csata

A cseszmenszi csata – az orosz-török háború történetének legfontosabb csatája, 1770 júniusában zajlott, és az orosz flotta teljes győzelmével végződött. A művész azt a döntő pillanatot ábrázolja, amikor a török flottát végleg legyőzik. A központi figura a csatahajó, a Három Hierarchia zászlóshajó, a háttérben pedig a törökök hajóinak tüzei és robbanásai láthatók. A festmény azt a benyomást kelti, mintha az események középpontjában lett volna.

A vászon kitűnik a részletekre való odafigyeléssel, és ez nem meglepő, mivel Aivazovszkijnak hozzáférése volt az orosz flotta összes hajójához, és első kézből ismerte a hajók felépítését. Emellett tudta, hogyan kell a megfelelő hangulatot megteremteni a megfelelő színválasztással. A cseszmenszki csata színskálája egészében véve meglehetősen sötét, mivel a füst és a hamu szó szerint beborítja az eget, és tökéletes kontrasztot képez a tűz lángjával, amely vörös árnyalatokkal festi be a vizet. A kép vegyes érzelmi töltést hordoz: az orosz tengerészek győzelmének és hősiességének érzését, valamint a káosz és a pusztulás érzését.

A Mercury brigget két török hajó támadta meg

Értékelés: 4.0

A Mercury brigget két török hajó támadta meg

Az orosz Merkúr brigg és a török flotta két csatahajójának csatája a mai napig a haditengerészet történetében figyelemre méltó eseménynek számít, a bátorság, az ügyesség és a lelkierő példája. Az eseményre 1829-ben került sor a Boszporusz partjainál. A gyenge szél miatt a brigg nem tudott elmenekülni az üldözés elől, és csatába kellett bocsátkoznia, mindössze 18 ágyúval a fedélzeten, míg az ellenségnek 200 ágyúja volt. A kétórás csata során a Mercury mindkét hajó árbocát megrongálta ágyúszórókkal, és arra kényszerítette őket, hogy elhagyják a csatateret. Figyelemre méltó, hogy bár a brigg jelentős károkat szenvedett, a legénységből csak négyen vesztették életüket.

Aivazovszkij egy vásznon a csata hevét ábrázolja a rá jellemző nagysággal. Az enyhe szellő, amely enyhén növekszik a néző felé, közvetíti a pillanat feszültségét, és az ágyútűzből származó fehér füst szinte valóságosnak tűnik. Az összképet az égen gyülekező zivatarfelhők teszik teljessé.

Konstantinápoly és a Boszporusz-öböl látképe

Értékelés: 4.0

Konstantinápoly és a Boszporusz látképe

Aivazovszkij először 1845-ben járt az Oszmán Birodalom fővárosában, a Földközi-tengeri földrajzi expedícióval, az Admiralitás hivatalos festőjeként. Nagyon lenyűgözte a város maga és a Boszporuszra nyíló kilátás, ezért készített néhány vázlatot. Hazatérése után Aivazovszkij egy nagyméretű vásznat festett, amelyen részletesen ábrázolta az öböl és a Tophane Nusretiye mecset látványát.

Nyugodt és romantikus, tele napfénnyel, amely megcsillan a tenger nyugodt vizén. A művész ügyessége nemcsak a tájképben, hanem az épületek, hajók és emberi alakok részletes rajzolásában is megmutatkozik. A festmény messze a legdrágább Aivazovszkij összes műve közül, 2012-ben több mint négymillió dollárra becsülték.

A kilencedik akna

Értékelés: 4.0

A kilencedik akna

A „Kilencedik oszlopot” széles körben Ivan Aivazovszkij tehetségének csúcspontjaként tartják számon. A tenger iránti szeretetének és a tengeri tájak szépségének vászonra vitelére való képességének megtestesítője. Ez a remekmű mindössze tizenegy nap alatt készült, és szinte azonnal híressé vált Oroszország-szerte, majd hamarosan azon túl is. A festményt I. Miklós császár, Aivazovszkij munkásságának nagy kedvelője vásárolta meg. A festmény témája egy éjszakai vihar után még nyugodt, háborgó tenger képe. Az előtérben matrózok, akik egy árbocba kapaszkodnak. Rögtön mögöttük egy nagy hullám látható mögöttük, egy pusztító kilencedik hullám, amely nyilvánvalóan elhalad mellettük anélkül, hogy a fenékre rántaná őket.

Élénk, vidám színeinek köszönhetően a festmény optimista benyomást kelt, és a nézőben azt a bizonyosságot hagyja, hogy a legrosszabbnak vége. A művész a hullámokat a legrészletesebben örökítette meg: a máz ügyes használata lehetővé tette a víz rendkívül valósághű ábrázolását. A festmény a folyékony színátmenetek miatt is figyelemre méltó, a tenger és az ég harmonikus összkompozícióban egyesíti a tengert és az eget.

Értékelje a cikket
( Még nincsenek értékelések )
Cybulya Guculka

Helló mindenkinek! Én vagyok Cybulya Guculka, és nagy lelkesedéssel osztom meg szenvedélyemet a háztartási gépek javításával és telepítésével kapcsolatban. Ennek az oldalnak az írójaként engem a technológia iránti szeretetem és a vágy hajt, hogy segítsek másoknak megérteni és megoldani a gépeikkel kapcsolatos problémákat.

Haz-epitese.info - építési, javítási, dacha telek, lakás, vidéki ház, hasznos tippek, fotók
Comments: 1
  1. Gergő Orbán

    Kérdezem a cikk olvasóját, melyek az Aivazovszkij 15 legismertebb festménye?

    Válasz
Megjegyzések hozzáadása