...

Oroszország 10 legrégebbi városa

*A legjobbak áttekintése a szerkesztők szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, és nem minősül reklámnak vagy eladási ajánlatnak. A vásárlás előtt konzultációra van szükség szakértővel.

Az orosz történelem gazdagabb, mint amilyennek elsőre tűnik. „Hivatalosan Kr. u. 862-ből származik, tehát jelenleg már jóval túl van az 1100. születésnapján. De még ez előtt az időpont előtt az orosz földeket szláv törzsek lakták, amelyek még nem egyesültek államban, de már erős kulturális tartalékot tartottak fenn.

Mindazonáltal Kr. u. 862-t tekintik a Kijevi Rusz – Oroszország őse – alapításának dátumának. De már ebben az időben is több nagyváros volt… Például Novgorod, amely a Kijevi Rusz fővárosa lett.

Tehát néhány orosz város régebbi, mint maga Oroszország. Ez azt jelenti, hogy hatalmas történelemmel és egyedi, jellegzetes kultúrával büszkélkedhetnek, amelynek megismerése érdekében érdemes körbeutazni az országot. És ebben a cikkben összegyűjtöttük Oroszország 10 legrégebbi városát.

Oroszország legrégebbi városainak rangsora

Jelölés hely Város Az alapítás éve
Oroszország 10 legrégebbi városa 10 Ryazan KR. U. 1095
9 Suzdal 1024 ÉV
8 Jaroszlavl 1010
7 Kazan 1005 ÉV
6 Vladimir 990 ÉV
5 Szmolenszk 863 ÉV
4 Murom 862 YR
3 Veliky Novgorod 859 ÉV
2 Régi Ladoga 753 ÉV
1 Derbent I.E. VIII. SZÁZAD

10. hely: Rjazan (1095-ben alapították)

Értékelés: 4.1

10. hely: Rjazan (1095-ben alapították)

Rjazán terület fővárosa, Rjazán lenyűgöző történelemmel büszkélkedhet. Bár a krónikák csak 1301-ben említik először, az alapítás hivatalos dátuma 1095.

Ez egy olyan város, ahol az emberek már nagyon-nagyon régen letelepedtek. A régészeti ásatások több mint 80 000 éves leleteket tártak fel! Ezenkívül a történelmi kutatások kimutatták, hogy Rjazán területe a leglenyűgözőbb és legelképesztőbb őskori állatok – mamutok, óriás szarvasok és gyapjas orrszarvúak – otthona volt.

De hivatalosan a város története a VI. században kezdődik. Ekkor érte el az Oka partjait a vjaticsi szláv törzs, és hatalmas számú települést alapított itt. Eleinte kicsik voltak, szétszórtak, és inkább hasonlítottak falvakra, mint városokra. De közelebb a VIII. századhoz egy nagy település jött létre, amely – meglepő módon – aktívan kereskedett a külfölddel. A Rjazán melletti ásatások külföldi értékes érméket és hajópecséteket tártak fel.

Rjazan nemcsak gazdag történelme, hanem lenyűgöző kultúrája miatt is érdekes. A város érdekessége, hogy a XVIII. században az orosz cukor igazi központja volt. A rjazáni nyalókák az egész országban híresek voltak, és most megcsodálhatja őket, és megkóstolhatja a régi recept szerint készült édességeket az illetékes múzeumban.

Azért is érdemes eljönni Rjazánba, hogy meghallgassa a magánhangzók kiejtésének egyik jellegzetes vonását, a jákán’ szót. Ez az a hely, ahol ez a legvilágosabban látható. Természetesen a modern rjazaniak fokozatosan megszabadulnak ettől az „atavizmustól”, de csak menjen ki a városon kívülre, és hallhatja az orosz nyelv teljes fonetikai sokszínűségét.

9. hely: Suzdal (1024-ben alapították)

Rangsor: 4.2

9. hely: Suzdal (1024-ben alapították)

Szuzdal egyike azon kevés régi orosz városoknak, amelyek természetvédelmi területté nyilvánították. A város az Aranygyűrű útvonalához tartozik, és építészetének egy része az UNESCO védelme alatt áll. Szuzdal az egyik legősibb város, de alapításának pontos időpontja ismeretlen.

Szuzdalt először az egyik krónikában említik. Ebben a városban 1024-ben volt a mágusok lázadása. És 1024-ben alapították Szuzdalt. Bár egyes orosz történészek szerint a várost 982-ben alapította Vlagyimir herceg, amikor a lengyel földek meghódítására indult.

Mindazonáltal a 12. század fordulópontnak számít a város életében. A század legelején Jurij Dolgorukij herceg külön fejedelemséggé, a Rosztov-Szuzdali Fejedelemséggé emelte. 1107-ben Szuzdal a volgai bolgárok ellenőrzése alá került egy ostrom után. 1157-ben a város elvesztette fővárosi státuszát – de nem sokáig. Néhány évtized múlva egy különálló szuzdali fejedelemség élére került.

A város további története azonban nem volt ilyen jó. Az iparosodás után Szuzdal a vasúttól távol került, és így egy távoli tartomány lett, nagyobb ipari központok nélkül. A szovjet hatóságokat nem érdekelte különösebben a város – így sikerült megőrizni számos fehér kőből épült templomot.

Jelenleg azonban, annak ellenére, hogy természetvédelmi terület és Oroszország Aranygyűrűjéhez tartozik, Szuzdal továbbra is tartomány marad. A város lakossága 2018-ban kevesebb, mint 10 000 fő. Még mindig nincsenek ipari központok, és a helyiek önellátó gazdálkodást folytatnak.

Mindazonáltal, Szuzdalban sok a csodálnivaló. A város különösen érdekes az orosz építészet kedvelői számára – köszönhetően a faépítészeti múzeumnak, a szuzdali Kremlnek, valamint a számos fehérkő templomnak és templomnak. A város leghíresebb „csemegéje” az uborka. Még ünnepnapot is tartanak a tiszteletükre! És ha új kulináris élményt szeretne, próbálja ki az uborkalekvárt – és egye meg a hagyományos orosz konyha ételeivel.

8. hely: Jaroszlavl (alapítva 1010)

Értékelés: 4.3

Pozíció 8: Yaroslavl (alapítva 1010)

Jaroszlavl régió fővárosa, Jaroszlavl város az Aranygyűrű része, amely az ország egyik legfontosabb kulturális és turisztikai útvonala. Ez nem meglepő. Jaroszlavl hivatalosan 1010-ben alakult, így a város 2010-ben ünnepelte ezeréves évfordulóját.

De, mint Rjazán esetében, az első emberek már régen letelepedtek Jaroszlavl területén. Ez a város rendkívül kedvező fekvésének köszönhető. A Volga partján, a Kotoroszl folyó összefolyásánál, termékeny földön fekszik. Így megtalálhatók a települések nyomai, amelyeket már az i. e. V. évezredben alapítottak.

De maga Jaroszlavl városát 1010-ben alapították. A település alapítója Jaroszláv bölcs herceg. 1010-ben kezdődött a Jaroszlavli Kreml építése. A város jól védett volt mind a szláv, mind az idegen törzsek támadásaitól – két oldalról folyók, a harmadikról pedig magaslatok vették körül.

Mindazonáltal, fennállásának első évszázadaiban Jaroszlavl egy meglehetősen kis város volt, a Rosztov-Suzdal föld része. Csak a 17. században, a zűrzavaros idők után kezdett rohamosan fejlődni, és néhány évtized alatt Oroszország második legnagyobb városává vált.

Az „új történelem” időszakában Jaroszlavl a kultúra és a művészet központjává vált. Számos költő és művész élt itt, és rendszeresen szentelték műveiket szeretett városuknak. Nekrasov, Kuzmin, Oshanin és sok-sok más író írt Jaroszlavlról. A szovjet időkben pedig a város a filmművészet központjává vált – itt forgatták az Afonya, Kin-dza-dza-dza filmeket!”A város elpusztult, de Rettegett Iván cár elrendelte az újjáépítését”, a „Big Break” és más filmek, amelyeket a nemzet szeret.

Aki Jaroszlavlba szeretne ellátogatni, mindenképpen a Sztrelka parkba kell mennie, mivel itt található a város történelmi központja. Akár csak sétálhat az évszázados emlékeket őrző utcákon. És természetesen nem hagyhatja ki a füstölt maracuja kóstolását sem, amelyet itt, a Pleschejevói-tóban fogtak ki, akárcsak évezredekkel ezelőtt.

Hetedik hely: Kazan (1005-ben alapították)

Értékelés: 4.4

7. hely: Kazan (1005-ben alapították)

A Tatár Köztársaság fővárosa, az ősi Kazan városa, amelyet 1005-ben alapítottak. Olyan sok szimbólumot őriz a letűnt korszakokból, hogy az UNESCO nemzetközi szervezet felvette a világörökségi helyszínek listájára.

Kazán fő látványossága a fehér kőből épült Kreml. Első városa a 12. században épült! Kazany elvileg előőrs volt a Volgai Bulgária északi határán, ezért azonnal megerősítették és megbízhatóvá tették.

De már a 13. században Kazán határvárosból kereskedelmi és politikai központtá vált. Természetesen Kazany akkoriban az Aranyhorda része volt. De nem a „nomád államban” való elhelyezkedése befolyásolta Kazán sikeres fejlődését, hanem földrajzi helyzete – a város a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében feküdt, összekötve a Keletet és a Nyugatot.

A 16. században, számos háború – köztük az Aranyhorda – és a tatár-mongol jég megszűnése után Kazany Oroszország része lett. A város elpusztult, de Rettegett Iván cár elrendelte az újjáépítését. Ekkor kezdődött a fehér kőből épült Kreml építése, amely a mai napig Kazán jelképe.

Ilyen ősi és gazdag történelem tette Kazánt Oroszország egyik nagy kulturális központjává. A város legfőbb jellemzője azonban a „multikulturalizmus”. Tehát keveredik benne az orosz és a tatár kulturális vonás.

A tatár kultúrába való bepillantásért érdemes ellátogatni Kazánba. Itt látható a tatár falu és a régi tatár szabadság. És persze a fehér kőből épült kazanyi Kreml. És természetesen meg kell kóstolni az ehpochmakot és a kystybiy-t – egy cukrozatlan, de nagyon finom süteményt.

6. hely: Vladimir (990-ben alapították)

Értékelés: 4.5

6. hely: Vladimir (990-ben alapították)

Az Oroszország Aranygyűrűjéhez tartozó Vlagyimir régió fővárosa, a múzeumváros Vlagyimir az egyik legrégebbi orosz település. Rendkívül népszerű a turisták körében, akik szeretnének kapcsolatba kerülni a történelemmel. A város történelmi központjában gyakorlatilag nincsenek modern épületek – sok épület, még a drogériák és a Pjatyeorocska üzletek is 300 évesnek mondhatják magukat.

Vladimir a legszebb város. Rengeteg fehér kőből épült épületet csodálhat meg, amelyek az orosz történelmet testesítik meg. A Nagyboldogasszony és a Dmitrijevszkij székesegyház, az Aranykapu a város leghíresebb épületei.

Vlagyimir ősi városát 990-ben alapította Vlagyimir Szvjatoszlavovics herceg. Az első évszázadban azonban csak egy kis település volt. 1108-ban Vlagyimir Monomakh herceg elkezdett egy erődöt építeni, amely azonban soha nem lett a Kreml. De 1243-tól 1389-ig a város volt Északkelet-Oroszország fővárosa.

Miután az északkelet-oroszországi metropolita 1299-ben Vlagyimirbe telepedett, a város az orosz ortodoxia fővárosa is lett. Templomok és templomok kezdtek épülni, amelyek közül néhány a mai napig fennmaradt. Természetesen a város ortodox öröksége elveszett a szovjet korszakban, amikor a vallást üldözték, sőt el is pusztították.

Elmehet Vlagyimirba, hogy megcsodálhassa a régi orosz fehér kőből készült építészeti alkotásokat. A leghíresebbek közülük a Dmitrijevszkij-székesegyház, a Nagyboldogasszony-székesegyház és az Aranykapu. Mindegyikük szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A vlagyimiri konyhában nincsenek különleges finomságok, de megkóstolhatja a kasha-puchalka-t. Borsóból készül, nagyon hosszú párolási idővel jár, és szerepel a szellemi kulturális örökség listáján. A zabkása receptje a 18. század óta nem változott.

5. hely: Szmolenszk (863-ban alapították)

Értékelés: 4.6

5. hely: Szmolenszk (863-ban alapították)

Szmolenszk hősies városa Oroszország egyik legrégebbi városa. Alapításának pontos időpontja azonban nem ismert. Az első feljegyzés 863-ból származik, és a város kronológiája is ebből az időszakból származik.

Szmolenszk mindig is „Oroszország pajzsa” volt. Megvédte Moszkvát a nyugatról érkező támadásoktól. Itt indult meg a Minin és Pozsarszkij vezette második népi milícia, amelynek eredményeként a lengyel-litván megszállókat kiűzték Moszkvából. A bajok idején itt késleltették a Lengyel-Litván Nemzetközösség csapatait, az ország többi részét pedig felkészítették az invázióra.

Szmolenszk azonban nemcsak „Oroszország pajzsaként” ismert. A város előnyösen helyezkedik el a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében. Innen könnyen lehet árut szállítani Fehéroroszországba, a balti államokba és Európába, illetve onnan vissza. Szmolenszk tehát szintén nagy kereskedelmi város volt.

Szmolenszk ma Oroszország egyik legnagyobb ipari központja. De megőrizte történelmi örökségét is. Itt megcsodálhatja a szmolenszki erődöt, amely egy klasszikus Kreml, sok toronnyal és fehér kőből épült templommal. Az 1830-ban alapított Blonier-kert szintén sok turistát vonz. A gasztronómiai kirándulások kedvelőinek pedig a szmolenszki borscsot ajánljuk – itt citrommal és portóival főzik. A város klasszikus étele a carnicki, a ropogós cukormázzal és friss gyümölcsökkel töltött zsemle.

4. hely: Murom (862-ben alapították)

Értékelés: 4.7

4. hely: Murom (862-ben alapították)

A Vlagyimir régióban található Murom ősi városa minden orosz számára ismert, ha csak szájhagyomány útján is. Először egy jelentős történelmi dokumentumban, a Mese a letűnt évekről című műben említik. Itt élt az orosz eposzok hőse, a hős Ilja Muromets is.

Murom város alapításának időpontja 862-ben van megadva. Valójában a város első említése az Idők meséjében ezen a napon történt. A mai Murom területén már azelőtt is élt egy finnugor nép, a murom. Ezért lehetetlen megállapítani a városalapítás pontos dátumát.

Az óorosz időszakban Murom egyik államból a másikba került. Eredetileg a csernigovi fejedelemség fennhatósága alá tartozott Rurik fejedelem uralkodása alatt. Majd Murom-Ryazan néven kivált. De végül is elszakadt tőle – a Murom fejedelemségbe. Végül 1293-ban a mongolok porig égették Muromot.

Azonban hamarosan elkezdett talpra állni. Már 1351-ben újra említik az évkönyvek. 1392-ben pedig a Moszkvai Fejedelemség része lett.

Rettegett Iván cár irányítása alatt Murom kezdett megváltozni. Kőtemplomokat építettek itt, és kézműves központokat nyitottak. A cár Muromban gyűjtötte össze csapatait a Kazán elleni további hadjáratához. Így nem meglepő, hogy a város a fegyvergyártás központjává vált. Ez Andrej Csehov szülőhelye is, aki 1586-ban öntött cári ágyút.

Murom megőrizte a régi orosz fehérkő építészet példáit. A Szentháromság zárdát és az Átváltoztatás kolostorát is ebben a stílusban építették. A városban körülnézve nem lehet kihagyni a Bylinny-kőt és az Ilja Muromts emlékművet, amelyet a jól ismert orosz hősnek szenteltek. És az egyedülálló termékek közül természetesen meg kell próbálni a Murom kalachot. Az egyik főutcáján még emlékmű is áll!

3. hely: Novgorod (859-ben alapították)

Értékelés: 4.8

3. hely: Novgorod (859-ben alapították)

Nagy Novgorod (más néven egyszerűen Novgorod) nem egyszerűen az ország egyik legősibb városa. Ez az orosz államiság szülőhelye. Itt uralkodott Rurik, az úgynevezett fejedelem, aki a szétszórt birtokokat egyesítette az országgá, amely Oroszország őse lett.

Novgorodot többször is megemlítik az orosz történelem legfontosabb eseményeiben. A tatár-mongol járom alatt nem pusztult el. Sokáig független maradt, a Novgorodi Köztársaság része volt. A kereszténység előtti időszakban, Rurik uralkodása alatt pedig főváros volt, létrehozva az úgynevezett Novgorodi Ruszt.

Velikij Novgorod hivatalos alapítási dátumát 859-ben állapították meg. De a város valójában már sokkal korábban létrejött. A 859-es év ugyanis az egyik novgorodi főúr halálának dátuma, vagyis a település már több évtizeddel korábban is létezett.

Annak köszönhetően, hogy a tatár-mongol jég alatt Novgorod nem pusztult el, a városban megmaradtak a mongol korszak előtti ősi orosz építészet egyedülálló emlékei. Ezek közé tartozik az 1045-ben alapított Szent Szophia székesegyház és az 1117-ben épült Boldogságos Szűz Mária születésének székesegyháza. Még a XII. századi freskók is megmaradtak… Természetesen a novgorodi építészet az UNESCO védelme alatt áll.

A Novgorodot meglátogató turisták különböző korok építészeti műemlékeit találják. Az ókorból és a középkorból is maradtak fenn látnivalók.

Novgorod a gasztronómiai turizmus kedvelőinek is érdekes lehet. A város az Ilmen-tó partján fekszik, így a helyi konyha számos halételt tartalmaz, amelyek receptjei évszázadok óta nem változtak. Például az ilmeni stílusú süllő. Emellett Veliky Novgorodban meg kell kóstolni a mézeskalácsot – ebben a városban a készítésük hagyománya a nagyon régi időkre nyúlik vissza.

2 hely: A régi Ladoga (753-ban alapították)

Értékelés: 4.9

2. hely: Sztarajkaja Ladoga (753-ban alapították)

Hogy igazságosak legyünk, Sztarajkaja Ladoga nem város. Lakossága 2017-ben mindössze 1950 fő volt. Ezért Sztarajkaja Ladoga egy falu. Ez azonban nem akadályozza meg, hogy az ország egyik legrégebbi és legősibb települése legyen.

A régi Ladoga hivatalos története a 750-es években kezdődött. Ebben az időben telepedtek le a vikingek a Volkhov folyónál. Aztán néhány év múlva szláv törzsek szorították ki őket, és azóta a ladogai földek orosz földek.

„Dekadens” modern státusza ellenére korábban Sztarajkaja Ladoga – akkoriban egyszerűen csak Ladoga néven ismert – jelentős kereskedelmi központ volt. A Ladogán keresztül Norvégiába, Svédországba, Dániába, Németországba és a balti országokba exportáltak árukat. És ennek megfelelően értéktárgyakat is hoztak onnan.

Ladoga lett az első orosz pénzközpont is. Közvetlenül az alapítása után elkezdett „gyöngyöket” gyártani, üveggyöngyöket, amelyek fizetőeszközként szolgáltak. Szőrméket vásároltak rajtuk, amelyeket aztán ezüstért eladtak az arab országoknak.

A fejedelemségek Novgorodi Ruszban való egyesülése után Ladoga fontos pont lett a „varégoktól a görögökig” vezető útvonalon. De ez sokáig nem létezett. 997-ben elpusztult, és átmenetileg eltűnt a feljegyzésekből – egészen 1116-ig, amikor új erődöt alapítottak. Egyébként a mai napig fennmaradt. Később Svédország és más európai államok folyamatosan támadták a Ladogát.

1704-ben Nagy Péter megfosztotta Ladogát városi rangjától. Megalapította Novaja Ladogát, és átnevezte a települést Sztaraya Ladogára. Sok ladogai lakos költözött az I. Péter által épített városba. Sztarajkaja Ladoga azóta csak egy kis falu lett a Volhov folyó partján.

Napjainkban számos építészeti és régészeti emlék maradt fenn az Ó-Ladogában, köztük az ó-ladogai erőd és az 1160-as években épült Szűz Mária mennybemenetele székesegyház. A falu azonban nem különleges turisztikai központ. A falut akár egyetlen nap alatt is be lehet járni – és egyszerre megnézni az összes látnivalót.

1. hely: Derbent (i.e. 8. században alapították)

Értékelés: 5.0

1. hely: Derbent (i. e. 8. században alapították)

Derbent a modern Oroszország legrégebbi városa. Alapításának pontos időpontja nem ismert, de a dagesztáni erőd első említése a Kr. e. VIII. századból származik. Ez valójában most körülbelül 10 ezer éves!

Derbentet eredetileg „kaszpi erődítményként” alapították. Megvédte a kontinens nyugati részét a rengeteg ázsiai nomád törzs, köztük a szkíták, kazárok, hunok és sok más nomád törzs támadásaitól. Derbent, amely a Kaukázus egy kényelmes átjárójánál fekszik, sokáig Rómához és Párthiához tartozott, majd Bizánchoz és Iránhoz került. Ezt követően Albánia alá rendelték. A 7. században Derbent területét arabok szállták meg.

1668-ban Derbentet Sztepan Razin elvette a perzsáktól. A város azóta Oroszországhoz tartozik.

Végül 1813-ban Derbent végül orosz várossá vált. 1846-ban Dagesztán tartomány része lett. Oroszország részeként Derbent a kertészethez és a kertészethez kapcsolódó gazdasági fellendülést ért el. A városban régebben maddernát termesztettek, egy olyan növényt, amely a krapp nevű olcsó, de színes vörös festék alapanyaga volt. Derbent mögött 1865-ben 1500 kertet számoltak meg. Szőlő (beleértve a bort és a vodkát is), őszibarack, sárgabarack és más gyümölcsök. A városnak volt egy virágzó zsidó diaszpórája is, amely dohányültetvényeket tartott fenn.

A 19. század végén Derbent újabb gazdasági fellendülést élt meg. A vasút Mahacskalából Bakuba vezetett.

A történelem szerelmesei megcsodálhatják a Naryn-Kala citadellát és más ősi építészeti struktúrákat Derbentben, amelyek valóban nagyon sokan vannak – és mindegyikük több ezer csata nyomait viseli. Innen nemcsak a konyakot (amelyről az évszázados gyártás miatt azonnal eszünkbe jut), hanem szőnyegeket, sárgabarackot, urbache-t és diófát is el lehet vinni szuvenírként. Megkóstolhatja a lavengit, a shah plovot hússal, aszalt gyümölcsökkel és gesztenyével, valamint a lepeshkas chudu-t.

Értékelje a cikket
( Még nincsenek értékelések )
Cybulya Guculka

Helló mindenkinek! Én vagyok Cybulya Guculka, és nagy lelkesedéssel osztom meg szenvedélyemet a háztartási gépek javításával és telepítésével kapcsolatban. Ennek az oldalnak az írójaként engem a technológia iránti szeretetem és a vágy hajt, hogy segítsek másoknak megérteni és megoldani a gépeikkel kapcsolatos problémákat.

Haz-epitese.info - építési, javítási, dacha telek, lakás, vidéki ház, hasznos tippek, fotók
Comments: 1
  1. Milán Kardos

    Melyik volt Oroszország történeti top 10 legrégebbi városa az időrendet figyelembe véve?

    Válasz
Megjegyzések hozzáadása