Egy videómegfigyelési rendszer tervezésekor a mérnököknek számtalan kihívással kell megbirkózniuk, mind a kábelezés, mind a kamerák kiválasztása tekintetében. És ma már rengeteg fajta van a piacon, ami tovább bonyolítja a megfelelő típus meghatározását.
A CCTV kamerák két legelterjedtebb típusa az IP és az analóg kamerák. Valójában sokkal nagyobb arányban veszik ki a választékot… És ezt a döntést egyszer és mindenkorra meg kell hoznia – az egyik típusról a másikra való váltás a kábelek újracsatlakoztatásával és egy új felvevő megvásárlásával jár.
A választás megkönnyítése érdekében ez a cikk elmagyarázza az IP-kamera és az analóg kamera közötti különbséget, leírást és különbségeket ad, valamint javaslatot tesz arra, hogy mikor érdemes az egyiket vagy a másikat használni.
IP kamera: leírás
Az IP-kamerák viszonylag nemrégiben jelentek meg a videofelügyeleti berendezések piacán – közvetlenül a digitális érzékelők tömeges elterjedése után a videó rögzítésére szolgáló érzékelők tömeges elterjedése után. Valójában már 15-20 éve léteznek. Ez idő alatt az IP-kamerák az egyik legelterjedtebb felügyeleti berendezéstípussá váltak.
Minden IP-kamera egy teljesen önálló egység, amely képes videót rögzíteni, azt egy hagyományos digitális folyamattá (például MPEG-4) alakítani, majd azt hálózatra vagy belső tárolóeszközre, például memóriakártyára kiadni. Az IP-kamerák helyi hálózathoz is csatlakoztathatók Ethernet- vagy Wi-Fi-kapcsolat segítségével.
Ez az architektúra lehetővé teszi a nyílt hozzáférést. Az IP-kamerához a helyi hálózat bármely számítógépéről vagy akár az internetről is csatlakozhat (ha a rendszergazda protokollbeállításai ezt lehetővé teszik). A hozzáférési beállítások általában nagyon rugalmasak lehetnek. Magánhálózaton elhelyezhető, vagy titkosított archívumban tárolható és távoli szerverre streamelhető.
Az IP-kamera felvételek tárolására vonatkozó összes konfigurációt a vállalat rendszergazdája végzi el. Így akár egy különálló szervert is ki tud osztani korlátlanul skálázható lemezterületet. Ha pedig nem akar pénzt költeni egy drága archiválási rendszerre, akkor rövid távú tárolást is létrehozhat, és bármilyen számítógépet vagy felvevőgépet használhat hozzá.
Az IP-kamerák legfontosabb előnyei:
-
A felügyeleti hálózat korlátlan skálázhatósága. Például tetszőleges számú eszköz rugalmasan csatlakoztatható és konfigurálható, áthelyezhető, leválasztható és újracsatlakoztatható;
-
Egyszerű hálózati telepítés. A kamerák szabványosított interfészeken, például Ethernet és Wi-Fi interfészen keresztül csatlakoznak. Azokon a helyeken, ahol a kábelezés nem lehetséges, vezeték nélküli kapcsolat is lehetséges;
-
Képes nyílt hálózatban dolgozni. Az IP-kamerák képeinek megtekintéséhez és az adatok archiválásához bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép elegendő, sőt egyes gyártók még okostelefonról vagy táblagépről történő lejátszást is kínálnak;
-
Nincs szükség kábelárnyékolásra. Az Ethernet jól védett az interferenciával szemben. Kivéve, hogy ha erősen induktív berendezések (bármilyen motor, beleértve a gépekben vagy hűtőszekrényekben lévő motorokat is) közelében vezetjük, akkor fémfonattal vagy földeléssel ellátott kábelt kell használni;
-
A kép kellően nagy felbontása, bár ez természetesen a kamera jellemzőitől függ. Tehát 0,3 megapixeles érzékelővel semmiképpen sem lehet nagy részletességű „képet” készíteni;
-
Támogatja a távvezérlést. Egyes IP-kameramodellek varifokális objektívvel vagy szervohajtással rendelkeznek a pásztázáshoz – ezek mindegyike távolról is beállítható az élő nézetben;
-
Nincs szükség diktafonra. Bármely, ugyanahhoz a hálózathoz csatlakoztatott számítógép használható az IP-kamerák vezérlésére, kapcsolására és videofelvételek rögzítésére.
Az IP-kamerák legfontosabb hátrányai:
-
Magas ár. Az IP-kamerák általában a legdrágább modellek a piacon;
-
Erős függőség a funkcióktól. Ezért alaposan meg kell vizsgálnia a specifikációkat – nemcsak az érzékelő felbontását, hanem például a szervó, az infravörös megvilágítás és más paraméterek jelenlétét is;
-
Saját szolgáltatásokhoz kötve. Számos vállalat, például a Digma, az Ezviz vagy akár a Xiaomi IP-kamerái csak saját felhőszerverekkel működnek. Nem csatlakoztathatja őket a saját hálózatához. Gyakran a védett szolgáltatások, amellett, hogy ellentmondásosak a magánélet védelmével kapcsolatban, havi díjat is igényelnek.
-
Az IP-kamerák elvileg könnyen telepíthetők, használhatók és méretezhetők. De válasszuk őket felelősségteljesen. Nemcsak az eszköz jellemzői fontosak, hanem az is, hogy az IP-kamerákat olyan zárt hálózatokba is be lehessen építeni, amelyek nem támogatják a külső bemeneteket az adatlopás elleni védelem érdekében.
Analóg kamerák: leírás
Analóg kamerák – a klasszikus CCTV megoldás. Műszaki és funkcionális egyszerűség jellemzi őket, mivel egyszerűen csak egy képérzékelőből és egy jelátalakítóból állnak. Az analóg kamerák koaxiális kábelt használnak, amely szerkezetileg hasonló a hagyományos antennakábelekhez. Ez nem meglepő. Az analóg kamerák RF jeleket hoznak létre.
Az analóg kameráknak szükségszerűen csatlakozniuk kell egy videorögzítőhöz. Ez az eszköz veszi a jelet, és átalakítja azt megjelenítésre és/vagy további rögzítésre.
Az analóg kamera és a videorögzítő kombinációja zárt rendszert hoz létre, amelyhez kívülről nem lehet csatlakozni. Ez garantálja a legmagasabb szintű adatvédelmet. A videofelvevők a modelltől függően nemcsak videót rögzíthetnek, hanem titkosítással archiválhatják is. Érdemes megjegyezni, hogy ezen eszközök túlnyomó többsége nem rendelkezik belső tárolóval, ezért külön kell megvásárolnia egy merevlemezt. Az előírások korlátozzák a felvételek archívumának kapacitását.
A digitális fényképezőgépekhez hasonlóan az analóg fényképezőgépek is többféle érzékelőfelbontással készülnek. Minél nagyobb a felbontás, annál több részlet látható a felvételen. A koaxiális kábel szerkezeti jellemzői azonban jelentősen korlátozzák a maximális felbontást. A legtöbb AHD kamera 1280×720 pixeles érzékelővel rendelkezik.
A kábelezésnél figyelembe kell venni, hogy az analóg kameráknak két kábelre van szükségük. A koaxiális a jelátvitelre szolgál, de a tápellátáshoz egy külön készüléket használnak. A csúcskategóriás digitális kamerák egyetlen kábellel támogatják a PoE (Power-over-Ethernet) technológiát.
Az analóg kamerák legfontosabb előnyei:
-
Teljesen zárt rendszer létrehozása. Ez biztosítja a rögzített jel és a rögzített adatok magas fokú bizalmas jellegét. Ezért az ilyen típusú eszközöket olyan szervezetekben használják, ahol meg kell akadályozni még az engedélyezett szivárgást is, mint például a bankok, zálogházak és kaszinók;
-
Alacsony költség. Általában az AHD kamerák nem drágák, így egy nagy hálózathoz több kamera beszerzése (a felvevővel együtt) nem túl drága.
Az analóg kamerák legfontosabb hátrányai:
-
Nehézségek a hálózat telepítésében. Minden eszközhöz két, korlátozott hosszúságú kábelt kell csatlakoztatni. Mivel a vezetékeket általában a falakba helyezik, egyszer és mindenkorra felszerelhetők. A koaxiális kábel nagyon érzékeny a külső jelekre, ezért árnyékolni kell, hogy megvédje az interferenciától;
-
A hálózat skálázásának nehézsége (akár lehetetlen). Az analóg kamerák maximális számát a rendszerben a felvevő jellemzői korlátozzák. Ha a készülék 12 bemenettel van felszerelve – ez azt jelenti, hogy csak 12 egység csatlakoztatható hozzá;
-
Viszonylag alacsony felbontás. Gyakran még az AHD kamerák sem nyújtanak elég részletességet ahhoz, hogy felismerjék például egy behatoló arcvonásait.
Tehát egy analóg kamera vásárlása egy megfigyelőrendszer kiépítéséhez csak nagyon ritka esetekben indokolt. Például, ha meg akarja védeni az adatokat a jogosulatlan hozzáféréstől és/vagy lehallgatástól, vagy ha a telepítés költségvetése nagyon korlátozott – de maga a telepítési folyamat költsége nem számít.
Analóg és IP kamerák: összehasonlítás
Tehát, miután eldöntöttük az egyes kameratípusok jellemzőit és elvét, célszerű összehasonlítani őket. Csak az egyes csoportok közös jellemzőit vesszük figyelembe, a konkrét modelleket nem.
Jellemzők | Analóg kamerák | IP-kamerák |
CCTV hozzáférés | Csak magánjellegű lehet (csak videorögzítőről lehet megtekinteni) | A hálózati beállításoktól függően lehet zárt vagy nyitott |
Videófelvevő használata szükséges | Kötelező | Opcionális |
Felbontás | Jellemzően alacsony. Még az AHD kamerák esetében is csak HD (1280×720 pixel, 1 megapixel) | Különböző, 0,3 és 3 megapixel között |
Távvezérlés (pásztázás, zoomolás) | Nagyon korlátozott számú modellnél | Egyes modellekkel |
Vezetékek bekötési módszerei | Koaxiális kábel + tápkábel | Ethernet + tápellátás; Wi-Fi + tápellátás (egyes modellek); PoE (egyes modellek) |
Felhő alapú videó archiváló szerver | Nem | Egyes modelleknél önállóan is beállítható |
Beépített diktafon | Nem | Egyes modellekben |
Ár | Jellemzően alacsony | Általában magas |
Így 2020-ban az analóg kamerák használata a legtöbb esetben nem célszerű. Ha azonban maximális magánéletet és adatvédelmet szeretne, akkor jobb, ha lemond az IP-kamerákra épülő videómegfigyelési rendszer kiépítésének ötletéről.
Az IP-kamera kiválasztásakor győződjön meg arról is, hogy az nem kötődik saját felügyeleti szolgáltatásaihoz. Ez gyakrabban fordul elő a mainstream modelleknél. Például a Digma, Ezviz és Xiaomi legtöbb eszköze nem konfigurálható a helyi hálózatra – a jelet saját szerverükre küldik.
Mi a különbség az IP kamera és az analóg kamera között? Kaphatnék némi leírást és részleteket a különbségeikről?
Miben különbözik az IP kamera az analóg kamerától? Szeretném megtudni a részletes leírást és a legfontosabb különbségeket. Előre is köszönöm a segítséget!