Hogyan különbözik egy elektromos megszakító a kapcsolótól?

Amikor először újít fel egy lakást, vagy teljes felújítást végez, mindent „egyszer és mindenkorra” szeretne elvégezni. Különösen a falakban lévő vezetékek. Mert ha csak egyetlen, akármilyen apró hibát is követ el, akkor újra le kell bontania a tapétát és újra kell vakolnia.

A probléma az, hogy mindannyian kényelemre vágyunk. A lakás ne csak alvásra, hanem pihenésre is alkalmas hely legyen, ahol minden kéznél van. Elvégre bolondság lenne több millió rubelt fizetni a kellemetlenségekért, nem igaz??

Manapság pedig különösen népszerűek a kétkörös világítási rendszerek. Ez nem csak egy dizájnmegoldás, hanem egy nagyon praktikus megoldás is. Ha kellemes, halvány fényt szeretne, az egyik áramkör be van kapcsolva. Ha azonban több fényt szeretne, akkor bekapcsolhat egy második áramkört is, nagyobb teljesítményű izzóval. Segít a zónázásban is, ami különösen fontos egy stúdiólakásban.

Néha szükség van egy kétpontos világítási rendszer kialakítására is. Például, ha egy folyosó elején be akarja kapcsolni a lámpákat, a végén pedig ki akarja kapcsolni őket.

A kapcsolók kétkörös vagy kétpontos világítási rendszerek vezérlésére szolgálnak. Kényelmesek és praktikusak. De vajon megéri a pénzt?? Ebben a cikkben tisztázzuk a hálózati kapcsoló és a fali kapcsoló közötti különbségeket, és azt, hogy mikor érdemes az egyiket vagy a másikat használni.

A fénykapcsoló kialakítása és használata

A hálózati kapcsoló, ahogy a neve is mutatja, egyszerűen egy kulcs. Ezt az eszközt olyan áramkör bezárására vagy megnyitására tervezték, amelyben áram folyik, és hasznos funkciót lát el.

Ha egy elektromos áramkör nyitott – vagyis szó szerint megszakad az áramkör -, akkor nem folyik áram. A munka ennek megfelelően nincs elvégezve. Nincs izzó. De amikor a kapcsolót működési helyzetbe helyezi, az áramkör bezárul, az áram elkezd áramlani a vezetékeken és hasznos munkát végez. Izzólámpa.

A kapcsoló két érintkezőből és egy mozgatható fém vezetőlemezből áll. Az áramkörből származó kábelek az érintkezőkhöz csatlakoznak. A készülék bekapcsolásakor a vezetőlemez az egyikhez nyomódik, és rövidre zárja az áramkört, kikapcsoláskor pedig a vezetőlemez visszatolódik. Általában úgy tervezték, hogy gyakorlatilag azonnali csatlakoztatást és szétkapcsolást tegyen lehetővé. Ezáltal elkerülhető az ívképződés. Ha a lemez lassan mozogna, feszültségkülönbség keletkezne a vége és a hálózati érintkező között, és az elektromosság a levegőbe áramlana, és ív gyulladna ki.

Az otthoni kábelezés tervezésekor az „egy kapcsoló, egy áramkör” szabályt kell alkalmazni. Ez segít elkerülni a különböző problémákat a jövőben. Elvileg egy kapcsoló elhelyezése két vagy több áramkörben is lehetséges, de ekkor érdemes figyelembe venni, hogy mindegyiket egyszerre kapcsolják és szétkapcsolják, valamint hogy a vezetőlemezen keresztül nagyobb áram fog folyni, amely meghaladhatja a névleges áramot – és ez a készülék hőre károsodását okozza.

Tehát a kapcsoló be- és kikapcsolja az áramot az áramkörben.

A helyes összeszereléshez a fázist a bemeneti érintkezőhöz kell csatlakoztatni. Ebben az esetben először is a kulcs a megfelelő helyzetben van – bekapcsoláskor felfelé; másodszor, magának a lámpatestnek a működési biztonsága megnő, a foglalat nem okoz áramütést a kiégett lámpa cseréjekor.

Érdemes megjegyezni, hogy vannak kétpólusú modellek a piacon. Nemcsak a fáziskapcsolatot, hanem a semleges kapcsolatot is megszakítják. Az ilyen eszközöket azonban különleges esetekben használják, és otthoni használatra feleslegesek lennének.

Szinte az összes ilyen típusú készüléket lakossági használatra tervezték, azaz 220 voltos és 6-10 amperes áramokra. Ezért nincsenek ívszakítóval felszerelve. A kapcsolólemez mechanikai sérülése által okozott égő „szikra” könnyen tönkreteheti a készüléket. És ha elkezd „villogni”, érdemes azonnal kicserélni a kulcsot. Rövidzárlat esetén sem nyitják meg az áramkört – erre a célra más eszközöket használnak.

Kapcsolók tervezése és kezelése

A kapcsolók egy elektromos hálózatban a kapcsolásra szolgáló eszközök. Nyitja és zárja a vonalakat, de egyszerűen csak eltereli az áramot. Amikor a készülékhez csatlakoztatott áramkörök egyike aktív (feszültség alatt áll), a másik áramkör feszültségmentes. Következésképpen, amikor a második aktív, az első kikapcsol.

A háztartási alkalmazásokban általában két vonalorientált modellt használnak. De technikailag semmi sem akadályozza meg, hogy olyan eszközt készítsen, amely több vonalat képes kapcsolni. Ez természetesen megnövekedett szerkezeti összetettséghez vezet.

A kapcsoló három érintkezőből és egy fémlemezből áll. Az egyikhez a fázis, a másikhoz a kapcsolandó vonalak kimenetei csatlakoznak. A gomb megnyomásakor a fémvezetős lemez bezárja az egyik vezérlőérintkezőt és kinyit egy második érintkezőt, és amikor újra megnyomják, a fémvezetős lemez kinyitja az első érintkezőt és bezárja a második érintkezőt.

A kapcsolókat két áramkör közötti kapcsolásra és két pontról vezérelt világítási rendszer létrehozására egyaránt használják. Például, ha a folyosó egyik végén egy lámpát szeretne bekapcsolni, a másik végén pedig kikapcsolni. Ha olyan világítási rendszert szeretne, amelyet három pontról lehet vezérelni, akkor DIP-kapcsolóra van szüksége. A szerkezeti felépítése valamivel bonyolultabb (négy érintkező, egy lemez), de az elv hasonló.

A kapcsoló tehát két áramkör között kapcsolja az áramot, amelyek közül az egyik a készülék minden üzemmódjában aktív. Nem nyitja meg az áramkört, hanem az áramkör megnyitásával egyidejűleg átirányítja az áramot.

Hasonlóképpen, gyakorlatilag az ilyen egységek minden bemutatott modellje 220 V-os és 6-10 A elektromos paraméterekkel rendelkező háztartási hálózatokban való használatra szolgál. Ezek nem rendelkeznek ívkikapcsoló áramkörrel, nem támogatják az automatikus kikapcsolást rövidzárlat esetén, és azonnal ki kell őket cserélni, ha „szikrázni” kezdenek.

Mi a különbség a kapcsoló és a kapcsoló között?

Nézzük meg tehát a kapcsoló és a megszakító közötti alapvető különbségeket. Egységcsoportok összehasonlítása, nem modellek.

Tehát, ha olyan világítási rendszert szeretne létrehozni, amely két pontról vezérelhető, a kapcsoló jó megoldás. És a szokásos háztartási használatban elegendő egy kapcsoló is.

Mindkét készülék süllyesztett és felületre szerelt változatban is kapható, amelyek elektromos specifikációjukban különböznek egymástól, és különböző kiegészítő funkciókat támogatnak, mint például háttérvilágítással ellátott billentyűk vagy más üzemmódú kijelzők. De mindez az adott modelltől függ. Érdemes megjegyezni, hogy ezek az elemek nem felcserélhetők, és bár a kapcsoló használható egy áramkör nyitására-zárására, egy ilyen megoldás nem indokolt (még árban sem).