Sokan tévesen azt gondolják, hogy az amerikai dollár vagy a brit font a legerősebb és legdrágább valuta a világon. Az idő és a gyakorlat azonban megmutatta, hogy ez messze nem így van. Van egy sajátosság, amelyet figyelembe kell venni, és csak ezután beszélni ennek vagy annak a valutának a jelentőségéről. Ez az ára. Íme a bolygó legerősebb valutáinak besorolása.
A valuta értékéről
Ha egy jelentős pénzösszeg megszerzéséről lenne szó, melyik pénznemet választanád – azt, amelyiket hallod, vagy azt, amelyiknek nagyobb a vásárlóereje?? A helyes válasz a második lehetőség lesz. Miért van ez így? Egyszerű: egy valutaegység értékét nem lehet az ország gazdasági teljesítménye alapján értékelni (az előbbi és az utóbbi nem mindig függ össze).
Japán a legjobb példa erre. A felkelő nap országa a világ egyik vezető országa az ipar, az egy főre jutó GDP tekintetében, és a modern robotika vitathatatlan őse. Mit érnek a japán autók. És mégis… A japán jen értéke messze van attól az értéktől, amely a legdrágább közelébe hozná: 1 JPY 0,01 USD-nek felel meg.
Fontos figyelembe venni az inflációs rátát is. Japánban viszont alacsony, így a nemzeti valuta értéke általában stabil. Így a jen bátran tekinthető erős valutának, de nem a legdrágábbnak.
A világ legdrágább valutái
| Jelölés | hely | pénznem neve | Árfolyam USD-hez |
| A világ legdrágább valutái | 1 | Kuvaiti dinár | 1 KWD = 3.29 USD |
| 2 | Bahreini dinár | 1 BHD = 2.65 USD | |
| 3 | Ománi rial | 1 OMR = 2.60 USD | |
| 4 | Jordániai dinár | 1 JOD = 1.41 USD | |
| 5 | Brit font | 1 GBP = 1.23 USD | |
| 6 | Kajmán-szigeteki dollár | 1 KYD = 1.20 USD | |
| 7 | Európai euró | 1 EUR = 1.10 USD | |
| 8 | svájci frank | 1 CHF = 1.00 USD | |
| 9 | USA dollár | 1 USD = 1.00 USD | |
| 10 | Kanadai dollár | 1 CAD = 0.75 USD |
Kuvaiti dinár
Értékelés: 5.0
- 1 KWD = 3.29 USD
- 1 KWD = 212.6 RUB
A kuvaiti dinár jelenleg a legdrágább valuta a világon. Figyelemre méltó, hogy ez már évek óta így van, és Kuvait nemzeti valutája mintegy két évtizeden át az élen állt a világ összes valutája között. Ez nem utolsósorban különleges gazdasági helyzetének köszönhető, amely gyors ütemben fejlődik (elsősorban a jelentős olajexportnak köszönhetően).
Figyelemre méltó, hogy Kuvait egy apró ország, amely sok szempontból figyelemre méltatlan. És mégis ez az egyik leggyorsabban növekvő ország nemcsak az Arab-félszigeten, hanem a világon is. Egyes elemzők becslései szerint a világ olajtartalékainak közel 10%-át tartalmazza. Kuvait a világ leggazdagabb országai közé tartozik: 7. legmagasabb egy főre jutó GDP.
Bahreini dinár
Értékelések: 4.9
- 1 BHD = 2.65 USD
- 1 BHD = 171.5 RUB
Egy másik, szerény méretű ország, hasonlóan kis népességgel (kevesebb mint 1 millió fő). lakosok). Ugyanez nem mondható el a potenciáljáról: Bahrein szigetét a világ leggazdagabb országai közé sorolták, köszönhetően a nemrég felfedezett jelentős olajtartalékainak. Ennek megfelelően az ország jövedelmének jelentős része a fekete arany exportjából származik.
Ezenkívül van egy amerikai haditengerészeti bázisa, ami azt jelenti, hogy az ország nagyon szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal. És a gazdasági is: A bahreini dinár szilárdan kötődik az amerikai dollárhoz: az értéke csaknem 15 éve szinte változatlan – ez egy nagyon drága valuta.
Érdekesség: Mielőtt olajországgá vált volna, Bahrein értékes gyöngyszállítónak számított (ez volt az egyik fő iparág). De a 20. század 30-as éveinek beköszöntével minden megváltozott – a kőbányászatot leállították, mivel Japán meteorikus fejlődésnek indult.
Az ománi rial
Értékelés: 4.8
- 1 OMR = 2.60 USD
- 1 OMR = 168 RUB
Az Arab-félsziget stratégiailag fontos helyen fekszik. Ez (és természetesen a hatalmas mennyiségű olaj kitermelése) tette lehetővé, hogy az ország a gazdasági fejlődés új szintjére lépjen. Sikerült jelentősen javítania polgárai életszínvonalát is: Omán azon kevés országok egyike, amely büszkélkedhet azzal, hogy nincs munkanélküliség és nincsenek hajléktalanok.
Sajnos Kuvaitban az elmúlt években drasztikusan csökkentek az olajtartalékok. Az ománi kormány úgy döntött, hogy diverzifikálja a jövedelemtermelő tevékenységeket: a hangsúlyt már nem az olajkitermelésre, hanem a kohászat, a gázipar és a turizmus fejlesztésére helyezi.
Figyelemre méltó, hogy az ománi nemzeti valuta értéke olyan magas, hogy azt csekély címletben bocsátják ki: a szokásos 1/100 állami pénzegység helyett az úgynevezett „baiza”. Ez a szerény érme egy ománi riál 1/1000-ed része.
Jordániai dinár
Értékelés: 4.7
- 1 JOD = 1.41 USD
- 1 JOD = 91.39 RUB
Egyes elemzők nem tudják egyértelműen megmagyarázni, hogy a jordániai valuta értéke miért volt ilyen magas, tekintve a lassan növekvő gazdaságot. Az arab ország szinte teljes területe sivatag: Jordánia mindössze 10%-a lakott. A teljes lakosság lényegében 3 nagyvárosban – Ammánban (a fővárosban), Irbidben és Madabában – koncentrálódik.
Sajnos az állam nem büszkélkedhet néhány stratégiailag fontos erőforrás bőségével (az olaj az egyik ilyen). Ráadásul az ország energiaexportra kényszerül, így nagymértékben függ a szomszédoktól és az IMF-től. Ezenkívül Jordánia jelentős külföldi adóssággal rendelkezik. Mindez azonban nem akadályozta meg, hogy nemzeti valutája változatlanul „erős” és drága legyen: a jordániai dinárt évek óta 1,41 dolláron rögzítik.
Brit font
Értékelés: 4.6
- 1 GBP = 1.23 USD
- 1 GBP = 79.75 RUB
A brit fontot, pontosabban a font sterlinget egyesek tévesen az egyik legerősebb valutának tartják: valójában drága, de nem annyira drága, hogy értékét tekintve az első három valuta között legyen. A font sterling nemcsak a brit területen, hanem a koronás területeken (Guernsey, Jersey, Man-sziget) is a fizetőeszköz. Ezenkívül a fontot törvényes fizetőeszközként lehet használni a gyarmati területeken: Falkland-szigetek, Szent Ilona, Gibraltár stb.
Természetesen számos brit gyarmatnak saját pénzneme van, de egy dolog állandó: a pénznemet mindig 1:1 arányban a font sterlinghez kötik. Vicces (vagy talán nem is annyira vicces) tény: az őslakos britek nem különösebben szívesen fogadnak el más fontot fizetőeszközként, mint a „fő pénznemet”.
Az ország a közelmúltban kezdte meg az új polimer bankjegyek kibocsátását. A papírral ellentétben hosszabb élettartamúak, és nem veszítik el eredeti megjelenésüket (nem befolyásolja őket a nedvesség vagy bármilyen szennyeződés).
Kajmán-szigeteki dollár
Értékelés: 4.5
- 1 KYD = 1.20 USD
- 1 KYD = 77.56 RUB
1972 előtt a jamaikai dollárt fogadták el törvényes fizetőeszközként a szigetországban. Az új valuta bevezetése óta azonban mindez megváltozott. Első pillantásra furcsának tűnhet: miért egy ilyen apró és hétköznapi ország valutája került fel a legdrágábbak rangsorába?. De minden a helyére kerül, ha megtudja, milyen célokra használják a Kajmán-szigeteket számos országban. Ez a világ legnagyobb offshore központja.
Az állam valóságos adóparadicsom több száz különböző bank, alapítvány, biztosító társaság és egyéb pénzügyi intézmény számára. Ez az oka annak, hogy a Kajmán-szigetek nem csak versenyezni tud az amerikai dollárral, hanem értékét tekintve ki is hívhatja azt.
Európai euró
Értékelés: 4.4
- 1 EUR = 1.10 USD
- 1 EUR = 71.00 RUB
A legfiatalabb valuta a legdrágábbak rangsorában. A 2002-ben bevezetett euró hamarosan 19 európai ország nemzeti valutájává vált, az úgynevezett „euróövezet” tagjaivá. Bár az euró csak a 6. legértékesebb valuta a világon, a nemzeti tartalékok tekintetében (az USA után) 25%-kal a második legértékesebb.
2018 augusztusa szerint a jelenleg forgalomban lévő bankjegyek és érmék mennyisége meghaladja az 1,2 billió eurót. Euro. Egyébként néhány évvel ezelőtt (2011) az euró volt a világ vezető pénzneme a forgalomban lévő készpénz tekintetében. De az amerikai dollárnak sikerült gyorsan visszaszereznie az első helyet.
Érdekes tény: Az EU-tagállamokon kívül 22 másik (főként afrikai) állam is rögzített árfolyamon kötötte nemzeti valutáját az euróhoz.
svájci frank
Értékelés: 4.3
- 1 CHF = 1.00 USD
- 1 CHF = 64.92 RUB
A svájci frank a világ egyik legrégebbi, legstabilabb és legdrágább valutája. Nemcsak Svájcban, hanem Liechtensteinben is törvényes fizetőeszközként használják. Egyébként ez az egyetlen olyan valuta Európában, amelyet franknak hívnak.
Hihetetlen, de igaz: az ország összes bankjában negatív kamatlábakat vezettek be a betétszámlákra. Ez viszont azt jelenti, hogy ha Svájcban akarja tartani a pénzét, akkor nem fog profitot látni, sőt, még külön is fizetnie kell ezért az örömért.
Az ország központi bankja egyetlen okból hozott ilyen szokatlan döntést: az euróhoz rögzített árfolyam eltörlése után a frank túl gyorsan kezdett erősödni.
Érdekes tény: a svájci valuta szokatlan megjelenésű – a bankjegyek mintája nem a szokásos vízszintes helyzetben van, hanem függőlegesen.
USA dollár
Értékelés: 4.2
- 1 USD = 1.00 USD
- 1 USD = 64.66 RUB
Amerika nemzeti valutája az utolsó előtti legdrágább a világon, mégis ez a világ fő tartalékvalutája, ami meglehetősen szokatlan. De könnyű megmagyarázni, hogy a dollár miért vált a legtöbb ország fő tartalékvalutájává: a „csillagszórós” gazdaság valójában a legerősebb a világon.
Érdekes tény: Az összes dollárbankjegy több mint 2/3-a a „hazáján” kívül van forgalomban.
A világon használatban lévő amerikai dollárok száma minden nap 25 millióval nő. 1 EUR 1 = 1 EUR 1, ami azt jelenti, hogy minden nap az amerikai valuta a világon közel 650 millióval nő 1 EUR 1 = 1 EUR 1. dollár. Egyébként korábban a nagy címletű 5, 10 és még 100 ezer bankjegyeket is aktívan használták a világ minden táján. Ma már csak 1, 2, 5, 10, 20, 50 és 100 dolláros bankjegyek vannak forgalomban.
Kanadai dollár
Értékelés: 4.1
- 1 CAD = 0.75 USD
- 1 CAD = 43.78 RUB
A világ tíz legdrágább pénznemének toplistáján Kanada nemzeti valutája a legalsó helyen áll. Az ország az egyik legjobban felszerelt országnak számít, ami a kőolajkészleteket illeti: a világ fekete aranyának mintegy 13%-a található a területén. Egyébként a kanadai olaj fő fogyasztója nem más, mint az Egyesült Államok. Nem meglepő, hogy a kanadai dollár értéke szorosan kötődik a kőolaj világpiaci árához. Az amerikai gazdaság és az amerikai dollár jelentős hatással van a kanadai valuta árfolyamának ingadozására, illetve.
2011-ben a kormány úgy döntött, hogy követi az Európai Unió országainak példáját, és elindította a polimer dollárbankjegyek kibocsátását. Kanada az utóbbi időben lebegő árfolyamrendszert alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a kanadai dollár a globális devizapiachoz igazodjon. A kanadai dollár egyébként az 5. helyen áll a világon a tartalékok tekintetében.
Miért vannak ezek a valuták olyan drágák, és milyen hatással van ez a mindennapi életre azokban az országokban, ahol használják őket?
Ezek a valuták drágák lehetnek több ok miatt. Például gazdasági instabilitás, politikai helyzet vagy külföldi befektetések hiánya. Ennek hatására az árak emelkedhetnek, a fizetések leértékelődhetnek, a turizmus csökkenhet, és az átlagembereknek nehezebb lehet megélniük. A drága valuta miatt az importált termékek, az utazás és a külföldi áruk is drágábbak lehetnek, míg a kivitel lehet, hogy nehezebben érheti el a külföldi piacokat. Ezáltal csökkenhet a gazdasági aktivitás és a befektetések, ami hosszú távon kihat az ország fejlődésére is.