A világ 10 legnagyobb cápája

*A szerkesztőbizottság véleménye szerint a legjobbak áttekintése. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem reklám, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt szaktanácsadás szükséges.

A cápák a világ legfejlettebb tengeri ragadozói közé tartoznak. Körülbelül 450 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és gyakorlatilag változatlan formában maradtak meg a mai napig. A cápák még mindig uralják a tengereket és az óceánokat, veszélyeztetve a halakat és a tengeri emlősöket, és egyes esetekben az embereket is.

Ebben a cikkben összegyűjtöttük a világ 10 legnagyobb cápáját, amelyek méretükhöz képest lenyűgözőek és lenyűgözőek.

A világ legnagyobb cápáinak rangsora

Jelölés	székhely	Cápa	Maximális hossz
A világ legnagyobb cápáinak rangsora	10	Makó cápa	4.5 méter
9	Róka cápa	5-6 méter
8	6 Hatpofájú cápa	3,5-4 méter
7	Nyílt tengeri cápa	5,7 méter
6	Óriás pörölycápa	7,89 méter
5	Tigriscápa	7 méter
4	Egy grönlandi cápa	7 MÉTER
3	Nagy fehér cápa	7 méter
2	Óriáscápa	9,8 méter
1	Bálnacápa	20m

A 10-es számú: a makócápa

Értékelés: 4.1

Nem csak a makócápa mérete az, ami ennyire lenyűgözővé teszi. A család egyik leggyorsabb tagja. Zsákmányt üldözve több mint 70 kilométer/órás sebességet is elérhet! Ez a kissé érdekes anatómiájuknak köszönhető, amely erős izomzatot és a családhoz képest atipikusan nagy farkat tartalmaz.

A makócápa szinte minden óceánban él, a nyílt tengeri övezetet választja (200 méteres és az alatti mélységben). Vagyis az emberekkel való ütközések nagyon ritkák – végül is az emberek inkább a part közelében úsznak. A makócápa fő tápláléka a vízoszlopban élő csontos halak. Néha azonban delfinekre is vadásznak.

A makócápa egyik érdekes tulajdonsága az oofágia. Terhes nőstény hordozza a petesejteket, amelyek még a nemzés előtt szétpukkadnak. És végül a kis embriók elkezdenek egymásra vadászni az anyaméhben.

A makócápa akár 4,5 méteresre is megnőhet. E halak normál testmérete azonban 3,2-3,5 méter körül van.

9. hely: A rókacápa

Értékelés: 4.2

A rókacápának – más néven “tengeri boszorkánynak” – érdekes módon nagy farokúszója van. A felső “toll” akár az egész hal méretének felét is elérheti! És ez az uszony egyáltalán nem dísz.

A tengeri róka hosszú farokúszóját ostorként használja vadászat közben. A hal ütéseivel képes elkábítani zsákmányát. Segít a zsákmányt nyájakba terelni. A rókacápa elsősorban óceáni halakkal, például makrélával és tonhallal táplálkozik. Képes arra is, hogy mintegy 6 méteres magasságig kiugorjon a vízből, és közvetlenül a légycsapáson kapja el a tengeri madarakat. Az embereket nem érdekli a rókacápa, és azok a ritka esetek, amikor megtámadják, leggyakrabban az emberek közvetlen agressziója miatt történnek.

A rókacápa akár 5-6 méteresre is megnőhet. Igaz, testhosszának fele a hatalmas farokuszonya. A legnagyobb cápák súlya eléri az 500 kg-ot. A tengeri rókát legkönnyebben az Indiai-óceán partjainál lehet felfedezni, de a Föld szinte minden óceánjában megtalálható.

A 8-as számú: A hatszájú cápa

Rangsor: 4.3

A hatlábú cápa a meleg vizek lakója. Kicsit úgy néz ki, mint egy tengeri róka, különösen a hosszú farokúszója miatt. A rangsorban szereplő előző fajokkal ellentétben azonban inkább a sekély vízben, a part közelében tartózkodik.

A part menti élőhely azonban nem teszi a hatszájú cápát veszélyessé az emberre nézve. Retteg az embertől, és ha úszókkal találkozik, megpróbál a mélybe húzódni. A hatlábú boa constrictor kereskedelmi faj. Ezt a cápát gyakran kifogják és fogyasztják (húsát füstölik, sózzák, szárítják, lisztnek és takarmánynak használják). Ez részben a hal lassúságának köszönhető, bár veszély esetén vagy vadászat közben eléggé fel tud gyorsulni.

Bár az emberre nézve biztonságos, a hexamerikai meglehetősen agresszív. A rókacápa nemcsak tengeri halakat, hanem saját fajának kisebb testű tagjait is zsákmányolhatja. Ismertek olyan esetek, amikor nagy, hatállú cápák megpróbálták megenni a horogra akadt kisebb “társakat”.

A hattorkú cápa átlagosan 3,5-4 méter hosszúra nő (farokúszóval együtt). A maximálisan regisztrált súly 590 kilogramm.

7. hely: Pelágikus szélesfejű cápa

Értékelés: 4.4

A nyílt tengeri nagyszájú cápa viszonylag ritka és kevéssé tanulmányozott faj. Bár a déli félteke óceánjaiban szinte mindenhol előfordul, viszonylag sekély, kb. 150 m-es mélységben, a kis populáció mérete miatt nem lehet tanulmányozni.

A nyílt tengeri nagyszájú cápa egy tőkehalcápa. Tehát nem halakkal, hanem apró rákfélékkel, főként krillel táplálkozik. A hatalmas szájban fimbriák vannak, amelyeken a kis fogak helyezkednek el. Ezeken keresztül áramlik a vízoszlop… krill és más tengeri élőlények maradnak a fogain. A szája körüli bőrfelületek ráadásul fluoreszkálnak, így vonzzák a rákokat.

E táplálkozás ellenére a nyílt tengeri nagyszájú cápa képes nagyra nőni. A legnagyobb feljegyzett hossza 5,7 m, bár gyakran fognak kevésbé “lenyűgöző”, 3-4 m-es példányokat is.

6. helyezett: Óriás pörölycápa

Értékelés: 4.5

Óriás pörölycápa – a nemzetség egyik legfelismerhetőbb tagja. Nevét onnan kapta, hogy szemei a feje bal és jobb oldalán lévő meglehetősen nagy kinövéseken vannak.

Óriás pörölycápa – egy hőimádó hal. Szinte minden óceán partjainál megtalálható, és a napmeleg vízoszlopban úszkálnak legszívesebben. A pörölycápát leggyakrabban a korallzátonyokon találjuk, mivel itt zsákmányolja a halakat.

Bár az óriás pörölycápa nagy mérete és agresszív természete miatt potenciálisan veszélyes lehet az emberre, emberi támadást még nem jegyeztek fel. A ráják kedvenc zsákmányuk. Tehát az egyik elfogott pörölycápa gyomrában több mint 50 darabot találtak! Az áldozatok leggyakrabban a rájafélék családjának kis tagjai, például tengeri macskák, foltos sasok vagy akár a közönséges farkú sasok.

Az óriás pörölycápa legnagyobb feljegyzett mérete 7,89 méter. Bár általában 3,5-7,5 méter hosszú példányokkal találkozhatunk. Mérete ellenére a hal nem sokat nyom – a legnagyobb feljegyzett súly 453 kilogramm.

5. hely: Tigriscápa

Értékelés: 4.6

Mivel szinte tökéletes vadász, a tigriscápa az úgynevezett “csúcsragadozók” közé tartozik. Más szóval, uralják a táplálékláncot az élőhelyükön. Senki sem vadászik rá.

A tigriscápa képes gyakorlatilag észrevehetetlen mozgásokat végezni, nem okoz ingadozást a vízben, miközben járőrözik a területen vagy zsákmányt talál; és azonnal nagy sebességet fejleszteni, az áldozatra rontva vagy elúszva az üldözés elől. A táplálékukkal kapcsolatban is elég kényesek, halakat, rákféléket, kis delfineket és teknősöket zsákmányolnak. A nagy fehér cápához hasonlóan a tigriscápának is éles szaglása van, és nagy távolságból megérzi a vér szagát. Ezenkívül kiváló hallással büszkélkedhet, amelynek köszönhetően még a távoli robbanásokat is felismeri. Ez a ragadozó olyannyira válogathatatlan, hogy saját fajának tagjait is képes felfalni.

A tigriscápa akár 7 méter hosszúra is megnőhet, de a legtöbb képviselője 5 méter hosszú. Súlyuk eléri a 635 kilogrammot. A tigriscápa veszélyes az emberre, és gyakran zsákmányol úszókat a sekély trópusi vizekben. Hawaiin például évente 3-4 támadás történik. Néha a hal még arra is képes, hogy a hajókra dobja magát.

4. hely: grönlandi cápa

Értékelés: 4.7

A grönlandi sarki cápa a cirkumpoláris vizek egyik legnagyobb lakója. És egyben a legveszélyesebb is. Ez egy úgynevezett “csúcsragadozó”, és nem vet meg semmilyen táplálékot. Táplálékában nemcsak őshonos halak, hanem fókák, sőt elesett rénszarvasok és jegesmedvék is szerepelnek. Ez a ragadozó még a hullától sem riad vissza.

De ez egy lassan mozgó faj. Ritkán érik el a 2 km/óránál nagyobb sebességet. Így egy megrémült fóka könnyen elúszhat a ragadozó elől. Ez azonban nem akadályozza meg a cápát abban, hogy alvó tengeri emlősökre vadásszon.

A grönlandi cápa teste képes glikoproteinek előállítására, amelyek a fagyálló természetes megfelelői. Ez segíti a ragadozót abban, hogy szélsőséges körülmények között is magabiztosnak érezze magát. Télen például a szubpoláris hőmérséklet akár mínusz 2 Celsius-fokig is leesik – a halak mégis tovább élnek, úsznak és vadásznak.

A grönlandi cápa potenciálisan veszélyes az emberre – csak az emberek igyekeznek távol maradni az ilyen hideg víztől. Ezért nem jegyeztek fel támadásokat. Ezzel szemben az emberek a májzsírjukért és a húsukért vadásznak ezekre a ragadozókra (és a máj frissen mérgező, ezért akár hat hónapig is pácolni kell, hogy megehessük).

Ez a ragadozó akár 6-7 méter hosszúra is megnőhet, és súlya elérheti a 1,5 tonnát.

3. hely: nagy fehér cápa

Értékelés: 4.8

A nagy fehér cápa, más néven kannibálcápa vagy carcharodon a porcos cápák osztályának egyik legismertebb képviselője. A Cápa és a hasonló blockbusterek főszereplője, amely a fajnak hírnevet és hátborzongató hírnevet hozott. A carcharodon azonban nem érdeklődik az ember iránt – és csak ritkán szerepel az étrendjében.

A kannibálcápa meleg és hűvös óceáni vizekben egyaránt jól érzi magát, de leggyakrabban a mérsékelt égövi partvidékeken található meg. Legnagyobb kolóniái Kaliforniában és Ausztráliában, valamint Dél-Afrikában vannak. Mivel elsősorban úszólábúakkal (fókákkal stb.) táplálkozik, gyakran megtalálható az ezen emlősök által lakott szigetvilágban.

A kannibálcápa azonban nem túl kényes a táplálékra. Halat és kagylót eszik. Döglött bálnatetemek elfogyasztásával és krokodilvadászattal kapcsolatos eseteket jegyeztek fel. Évente átlagosan 6-7 emberi támadás történik, amelyeknek körülbelül 20%-a halálos kimenetelű. A Carcharodonok kis hajókat támadtak meg…

A nagy fehér cápák 5-7 méter hosszúra is megnőhetnek, és a legnagyobb feljegyzett súlyuk közel 1900 font volt.

2. helyezés: Óriáscápa

Értékelés: 4.9

Az óriáscápa, más néven óriáscápa, családjának egyik legnagyobb tagja. És mégsem veszélyes, mivel nem úgy néz ki, mint egy ragadozó a szó klasszikus értelmében. És nehezen megközelíthető helyeken is megtalálható, a hideg és mérsékelt égövi vizeket választja. Még az Antarktisz partjainál is megtalálható.

A legérdekesebb az, ahogy ez a hal vadászik. A nyílt tengeri vagy bálnacápához hasonlóan krillel és más tengeri élőlényekkel táplálkozik. Igaz, nincsenek fogai (néhány kezdetleges fogtól eltekintve), sem “bálnacsontja” vagy akár egy lécszerű kinövés a szájában. Vadászat közben a hal egyszerűen kinyitja a száját, és úszni kezd. A vizet a kopoltyúnyílásokon keresztül szűrik meg – és a krill és más “tengeri herkentyűk” maradnak hátra. De ez az étkezési mód tökéletesen indokolt. A cápa óránként akár 2 ezer tonna vizet is képes kiszűrni!

Az óriáscápa méltó a nevéhez. Akár 9,8 méter hosszúra is megnőhet. És a nőstények általában sokkal nagyobbak, mint a hímek. A legnagyobb feljegyzett súlya 4 tonna volt.

Ez a faj nem érdeklődik az ember iránt, nem jelent veszélyt, és nem fél az emberektől. Nem tanácsos azonban a képviselői közelében úszni. A nagy bálnacápát éles pikkelyek borítják… Ez azonban nem akadályozta meg az embereket abban, hogy kifogják ezeket a halakat – és a zsír kedvéért, amelynek sikerült kiköhögnie 300-800 litert! Napjainkban a faggyú iránti kereslet csökkent, így ennek a tenger alatti óriásnak a halászata is visszaszorult.

1. hely: Bálnacápa

Értékelés: 5.0

Hatalmas, valóban gigantikus és lenyűgöző mérete ellenére a bálnacápa ártalmatlan az emberre és más emlősökre, valamint a halakra. Ez egy tsedilshark, ami azt jelenti, hogy krillel táplálkozik, amelyet úgy kap el, hogy speciális függelékeivel a száján átvezetve kapja el.

Ennek a hernyónak a szájszervei azonban igen érdekesek. Míg a nyílt tengeri minkebálna szájában fogpikkelyek vannak, addig az óriásbálnának csak kopoltyúi vannak, és a bálnának porcos lemezek vannak a szájában. A hal szájában egy rácsnak látszó képződményt alkotnak. A víz áthalad a porcos lemezeken, de a krill és más zooplanktonok nem, így az állat zsákmányává válnak.

Persze egy ekkora halnak sok táplálékra van szüksége. Így naponta akár 7,5 órát is eltölthet a felszín közelében, ahol a zooplankton a leggazdagabb. A hal lassan, nyugodtan úszik, néha meg is áll a helyén, és egyszerűen megrázza a fejét, miközben a vizet átfolyatja a vakbélben.

A bálnacápa összességében nagyon apatikus és lassú. Nem figyel a külső ingerekre, gyakran még az arra járó embereket is figyelmen kívül hagyja. A búvárok nyugodtan megérinthetik a bőrét, és még erre sem reagál semmilyen módon. Ezért fogják ki őket időnként a zsírért és a húsért.

A “catch-and-release” halászat, valamint a lassú szaporodási ütem és az apatikus természet miatt a bálnacápa a kihalás szélén áll. A tudósok becslése szerint legfeljebb 1000 példány maradt a világon.

A bálnacápa maximális testhossza 20 m, de többnyire 10-12 m-es magasságban fordul elő. A legnagyobb súlya pedig 36 tonna.