Radikális fűmagvetés: jellemzők és technológia

Számos tudományos tanulmány bizonyítja, hogy az erdők és rétek talajában több mikroorganizmus és gomba él, mint a művelt földeken. A hasznos baktériumok a humuszban, az elhalt növényi maradványok bomlástermékében fejlődnek. A termőföldeken a termékenységet ásványi műtrágyák alkalmazásával tartják fenn. De még Lysenko akadémikus is úgy vélte, és ezt a modern kutatások megerősítik, hogy az elem asszimiláció sebessége a gyökér mikroflóra jelenlététől függ, amely a növény emésztőszerveként működik.

Sedum növények és jelentőségük

A szerves anyag termesztése a szabad parlagon hagyott földeken előnyös.

1. A talaj humusszal dúsított.

2. A savtartalom kiegyenlített.

3. A szerkezet átjárhatóvá válik.

4. Jótékony mikroorganizmusok tömege növekszik, amelyek a termés jövőbeli betakarításáért dolgoznak.

A nagy és közepes méretű gazdaságokban a talaj termékenységét részben a vetésforgó állítja helyre. Minden növény néhány év után visszatér ugyanarra a területre. Az évek során felhalmozódtak az e különleges növény termékenységéhez szükséges elemek.

A zöldtrágya növények regenerálják a talaj biotáját, mivel rövid időn belül vetik el őket, amikor a talaj a kereskedelmi növények miatt nyugalmi állapotban van. Ez alatt az időszak alatt a csupasz felületet kéreg borítja, a mikroorganizmusok pedig megfosztódnak a szokásos táplálékuktól, és elpusztulnak. Az erózió bekövetkezik.

A csírák elfedik a talajt az időjárás viszontagságaitól, strukturálják a gyökereket… A dugványok mulcsként szolgálnak vagy gyorsan lebomlanak, táplálékot biztosítva a baktériumoknak. Az újrahasznosított zöld anyag és gyökerek szerves trágyává válnak.

Egyes gabonafélék, hüvelyesek, káposztafélék, hajdina és aszterfélék hasznosnak bizonyultak a talaj egészségének javítására. A hidrofil fakélia minden növény univerzális előfutára. A trágya tápanyagban gazdag helyettesítője.

Minden egyes termesztett növény számára egy adott sziderát-elődöt választanak, amely hasznos elemeket hagy a talajban, javítja azt, vagy nitrogéngumókkal telíti azt. Ez hasznos az üvegházak és a kis mezőgazdasági parcellák termékenyítése szempontjából, ahol nehéz teljes vetésforgót kialakítani.

Milyen növény tekinthető zöldtrágyának??

Erős, elágazó gyökerű, puha szárú és levelű gyomnövények. Gyorsan kiszáradhatnak vagy lebomolhatnak a talajban. A fűfélék gyorsan nőnek és könnyen újraültethetők, és sűrűn vetik őket a korábban felszántott földeken. Amikor eldönti, hogy milyen típusú zöldtrágyát használjon, vegye figyelembe, hogy mi a feladata:

1. Az évelő gyomok visszaszorítását bízza a rozsra. Télen egy erős fű almabort vetnek. A fű gyökerei megtartják a havat és strukturálják a talajt.

2. A hüvelyesek és a fakélia könnyen asszimilálható biológiai formában gazdagítják a talajt elemekkel. A repce és a mustár foszforral és kénnel gazdagítja a talajt, és küzd a drótférgek ellen.

3. A sűrű talaj szerkezetének javítását gabonafélék végzik. Tápanyagokat vonnak el az alsóbb rétegekből és kiszárítják a talajt. Amikor a számos gyökér kiszáradt, a légcsatornák továbbra is.

4. A káros mikroflóra gátlása. Példa – a len fitoncidokban lévő tannin elriasztja a kolorádói burgonyabogarat. A körömvirág és a körömvirág is ugyanezt a hatást fejti ki, illatával megzavarja a sárgarépát, fokhagymát és céklát kereső rovarokat. A rozs gyökerei olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek elűzik a fonálférgeket.

A puszták művelésének feltételei között 2 év alatt a melilot segít a szántóföld megművelésében, a lóhere a bomlott trágyával azonos szerves trágyát ad, a csillagfürt fertőtleníti és lazítja a talajt, a fehér mustár elűzi a drótférgeket.

A megfelelően kiválasztott, váltakozó zöldtrágya segít megszabadítani a talajt a kártevőktől és betegségektől. Idővel a dugványok nélkülözik a magokat, amelyek a növényt segítőből gyomnövénnyé változtathatják.

Hogyan használjuk a biomasszát

A kaszálási módszer bomlási módszernek tekinthető, amikor csak a zöld anyagot használják fel, és a gyökerek maguktól bomlanak le. A tavaszi és nyári vetésű füveket a magvetés előtt lekaszálják, és infúzióként, folyékony szerves trágyaként vagy mulcsként használják.

A lágyszárú módszer az, amikor a föld feletti részt az állatállomány takarmányozására vagy mulcsozásra használják, a gyökérrészt pedig alacsony szárral együtt a héj alá helyezik. Így javíthatod a talajt ősszel.

Alacsony gyomnövényzet és a zöldtömeg 6-8 cm mélységű talajművelés alá ágyazása esetén a műtrágya teljes mértékben felhasználásra kerül, mind a felső, mind az alsó részen. A tavaszi zöldtrágya vetése kultivátorral történik a zöldségnövények ültetése előtt. Szántás tavasszal a szántóföldön a téli hóvisszatartás miatt meghagyott füvekkel.

Mindenesetre a zöldtrágya talajba juttatása után és a főnövény vetése előtt legalább 2 hétnek el kell telnie. A tömeg komposzttá alakításának folyamatát biológiai készítmények, például a Vostok vagy a Baikal EM-1 hozzáadásával gyorsítjuk fel.

A vetés időzítése

A gyorsan csírázó magvakkal rendelkező, hidegtűrő növényeket tavasszal vetik, amint a talaj mentes a hótól. Az ősztől felásott talajt gereblyével kiegyenlítjük, és 10-15 cm-enként hosszanti barázdákat készítünk az ágyon, és zöldtrágya magokkal vetjük be. Tavasszal vetni fakélia, mustár, gabonafélék. A talajban sok víz van, a palánták gyorsan kihajtanak, és a növények jól fejlődnek. Így kell előkészíteni a termofil tökfélék számára a termőhelyet. A nemes füveket 3-4 cm mélyre vetik, és az ültetőgödröket alakítják ki.

A korai zöldségnövények betakarítása után az ágyásba repcét, mustárt, babot lehet vetni. A kultúráknak van elég idejük biomasszát adni, de nincs idejük megtermékenyíteni.

Szeptemberben az üres magágyakat télálló téli gabonafélékkel, lóherével, fakéliával és más gabonafélékkel vetik be. A növényeket télen meghagyják; tavasszal értékes biomasszaként a földbe kerülnek.

Nyáron a zöldtrágya ágyásnövényként nő a szegélyterületeken, elriasztja a rovarokat, és mulcs- és zöldtrágya-tömeget biztosít.

A zöldtrágyával kompatibilis növények, jellemzőik

A talaj egészségének javítására vonatkozó fő kritérium a típusonkénti összeegyeztethetőség. Az egy fajhoz tartozó növények hasonló elemeket vesznek fel a talajból. A csíráknak ezért a főnövény ellentétének kell lenniük.

Agyagos talaj jól trágyázott nitrogénnel, hozzáadott foszforral repce, bab vagy bab. Tőzeglápokon jobb a zab, homokos talajokon a lóhere és a csillagfürt. Bármilyen földön hasznos lesz a mustár, a mustár és a napraforgó.

A szezonban a megüresedett földeken fakélia, mustár és retek vetésére van lehetőség. A tavaszi ültetésű csillagfürt a leghidegtűrőbb.

A mustár tavaszi vetése elriasztja a foltos bogarat, a molylepkét és a bajuszos bogarat a burgonyaágyásból, csökkenti a lárvák számát a talajban. A csillagfürt és a retek, a zab megbirkózik a fonálférgekkel. A csalán megvédi a szamócát és a káposztanövényeket a csigáktól és a csigáktól.

A Phacelia egy univerzális zöldtrágya

Egy kis zöldségeskertben vagy kertben nincs jobb bokor, mint a sokoldalú phacelia virág. Megfelelő az ágyban, illatos, bolyhos hátteret teremtve más zöld növényeknek. A rovarporzók mindig a kék virágfürtök felett lebegnek. Bármilyen barázdált helyre ültethető. A csírák egy héten belül megjelennek. A sűrű, faragott levelű fűszernövény-állományokat még a virágzás előtt le lehet kaszálni, és elborítják a talajt. A gyökerek mélyre hatolnak, és a talaj hamarosan levegős lesz.

A fakélia jelenléte a parcellán semlegesíti a savasságot, elpusztítja a fitoftóra spórákat, gátolja az évelő gyomok gyökereit. A fű nem fél az első fagyoktól, és késő ősszel finoman virágzik a phacelia parcellája. Tavasszal értékes biotrágya lesz.

Következtetés

A zöldtrágya növények intelligens használata a mezőgazdaságban segíthet a talaj javításában és trágyázásában, valamint a rovarölő szerek használatának csökkentésében. Válassza ki a zöldségekhez szükséges zöld növényeket, és szervezze meg a biogazdálkodást.