Charlie Chaplin 18 legjobb filmje

Charlie Chaplinről mindenki hallott már, még azok is, akik nem látták egyetlen filmjét sem. Sokan Károlyról egy fura komikusra asszociálnak, aki fekete csokis kalapot és kis bajuszt visel. De kevesen tudják, hogy a színésznek gazdag filmes élete volt, mint férfi a képben és a kamera mögött, mint rendező. Ez egy jó alkalom arra, hogy megismerkedjünk Chaplin munkásságával. Munkái között nagyjátékfilmek és élénk rövidfilmek egyaránt szerepelnek. Charlie Chaplin 18 legjobb filmjéből válogattunk.

Charlie Chaplin, a nagy komikus és rendező legjobb filmjeinek értékelése

Jelölés	Helyszín	Név	Értékelés
Charlie Chaplin, a nagy komikus és rendező legjobb filmjeinek rangsora	1	Egy kutya élete	5.0
2	Baba	4.9
3	Csendes utca	4.8
4	A bevándorló	4.7
5	A csavargó (A vándor)	4.6
6	Zarándok	4.5
7	Nagyvárosi fények	4.4
8	Aranyláz	4.3
9	A nagy diktátor	4.2
10	New Times	4.1
11	Monsieur Verdoux	4.0
12	Parisienne	3.9
13	Cirkusz	3.8
14	A király New Yorkban	3.7
15	Rámpafény	3.6
16	A vállon!	3.5
17	A hongkongi grófnő	3.4
18	Bónusz: „Chaplin”	3.3

Egy kutya élete

Értékelés: 5.0

1. Egy kutya
2. fe
3. Év: 1918
4. Műfaj: vígjáték rövid dráma
5. Időtartam: 00 óra., 37 perc.

3 tekercs filmre volt szükség, ami hatalmas mennyiségű forrásanyag volt azokban az években. Chaplin rendezőként és színészként is szerepel a filmben.

A film egy korcs és egy hajléktalan férfi története. Az emberi és az állati élet közötti párhuzamot a rövid sorozaton keresztül egy piros vonal húzza meg. A karaktereknek a túlélésért kell küzdeniük egy rohanó városban, a történetet egy váratlanul talált, pénzzel teli pénztárca szövi át. Charlie becsületes fickó, megpróbálja megtalálni a tárca tulajdonosát, mint kiderül, hiába. Az éhség szedi áldozatait, és egy férfi elmegy egy étterembe, de nem mehet be a háziállataival együtt. A legjobb barátja elárulása? – A hős elrejti az állatot a barázda mögé, ami egy érdekes és szórakoztató történet kezdete.

Babe

Értékelés: 4.9

1. A kölyök
2. Év: 1921
3. Műfaj: vígjáték-dráma
4. Időtartam: 01h., 08 perc.

A Baby című némafilm Chaplin első komolyabb színészi és rendezői munkája. Egy kisgyereket az anyja bedob egy drága, gazdag ember autójába, abban a reményben, hogy jobb életet ad neki. De itt a baj – bűnözők ellopják az autót, és a babát egy szeméttelepre dobják, ahol Charlie, egy szegény nyomornegyedben élő ember talál rá. Úgy dönt, hogy befogad egy lelenc gyereket, és nevelőszülőkhöz adja. Egy hős megtanít egy gyereket mindenre, amit tud. De az élet tele van gondokkal: nincs mit enni, baj van a rendőrséggel, verekedés a huligánokkal. Ennek ellenére Charlie és a baba igazi családként élnek együtt. De ők papírok nélküli idegenek, az utcagyerekek védelmét szolgáló társaság siet, hogy kihasználja őket.

„A kölyök” egy erős kép, amely a mai napig igaz az emberi kapcsolatok és az erkölcs tekintetében.

Csendes utca

Értékelés: 4.9

1. Easy Street
2. Év: 1917
3. Műfaj: vígjáték
4. Időtartam: 00 óra., 24 perc.

A Csendes utca című néma rövidfilm jó Chaplin-stílusú vígjáték, annak ellenére, hogy a forgatókönyvben rendfenntartó rendőrök is szerepelnek. A főhős egy nyomornegyedben él az utcán, ahol a szegénység, az alkoholizmus és az erőszak burjánzik. Egy nagy ember, a helyi „hatóság” terrorizálta őket. Charlie esélyt kap a jó életre, amikor rendőrként vállal munkát. De történetesen éppen abba a „Csendes utcába” küldik, hogy eltakarítsa a rendetlenséget. Az összezsugorodott Charlie és a tekintélyt parancsoló nagy ember közötti leszámolás elkerülhetetlen.

A bevándorló

Értékelés: 4.8

1. A bevándorló
2. Év: 1917
3. Műfaj: dráma
4. Időtartam: 00 óra., 30 perc.

Edna és édesanyja egy nagy hajón utazik New Yorkba. Később egy tolvaj pénzt lop a lány anyjától, de az egész összeget elveszíti Charlie-nak, akiről kiderül, hogy megrögzött szerencsejátékos. A hős megtudja, honnan származik a nyereménye, és visszafizeti Ednának a teljes összeget.

Később, már a városban, Charlie vitába keveredik egy helyi rendőrrel. Elmegy egy étterembe, ahol kiszúrja Ednát. Az édesanyja meghalt.

A bevándorló egyike Chaplin kevés nem vígjátéki filmjének. Annak ellenére, hogy a rövidfilm több mint egy évszázaddal ezelőtt készült, még mindig aktuális az emberi érzések, az együttérzés és a szánalom szempontjából. Ebben a színész és rendező a komoly hős egy új, atipikus oldalát mutatja meg.

A csavargó (The Wanderer)

Értékelés: 4.8

1. A
   amp
2. Az év 1916
3. Műfaj: vígjáték, melodráma
4. Időtartam: 00 óra., 27 perc.

„A csavargó” vagy „A vándor” című rövidfilm (fordítás) Chaplin nemzetközi filmművészetben kialakult imázsának egyik meghatározó filmje volt. Egy vándorzenész, akit Charles alakít, megment egy szőke napszámost a gazemberektől, és beleszeret. A lány elmegy vele, most már a helyet járják. A kaland nem tart sokáig.

Zarándok

Értékelés: 4.7

1. A zarándok
2. Az évszám: 1923
3. Műfaj: vígjáték
4. Időtartam: 00 óra., 47 perc.

Charles Chaplin utolsó rövidfilmje. A hős megszökik a börtönből, lelkésznek álcázza magát, és egy texasi városba utazik, ahol ironikus módon új lelkészre van szükség – a lakosok Philip Pym lelkészt várták, és összetévesztették egy szökevénnyel. Rájön, hogy ez egy lehetőség arra, hogy új életet kezdjen, ezért a városban marad. Egy nap az utcán Charlie találkozik egykori cellatársával, aki később betör Brownék házába, ahol lelkipásztorunk lakott, és ellopja az összes pénzt. A film főszereplője megtalálja az ellopott vagyont, és visszaadja azt a tulajdonosának, ezzel helyreállítva saját méltóságát és becsületét. A sima életet a véletlen szakítja meg: egy helyi rendőr bűnözőként ismeri fel a lelkészt, és letartóztatja. Csakhogy nem börtönbe megy, hanem a mexikói határra.

Városi fények

Értékelés: 4.7

1. Város
2. ghts
3. Év: 1931
4. Műfaj: vígjáték
5. Időtartam: 01 óra., 27 perc.

A ‘City Lights’ című egész estés vígjátékot a kritikusok évek óta elismeréssel fogadják. A főszereplő az utcán vándorol, magányos életet él, de ami a legfontosabb – boldog mindennel, nem akar semmit megváltoztatni. Egy csavargó kalandba keveredik, és kockáztatja, hogy rács mögé kerül, hogy megmentsen egy vak lányt. A cselekmény a következőképpen csavarodik: a hős segíteni akar a virágárusnak, és megveszi az utolsó pénzes virágát, és a nő milliomosnak nézi őt, mivel teljesen vak.

Chaplin akkor kapta az ötletet a forgatókönyvhöz, amikor megismerte egy balesetben megvakult bohóc történetét. De ennek a művésznek a lánya beteg volt, és minden lehetséges eszközzel el kellett rejtenie apja betegségét. Amikor a bohóc folyton megbotlik és elesik otthon, a lány azt hiszi, hogy az apukája játszik vele, és szándékosan megnevetteti őt. Hogy a film ne legyen túl szentimentális, Charles a szomorú bohócot egy gyönyörű lánnyal helyettesítette. A film munkálatait megnehezítette a nagy gazdasági világválság kitörése Amerikában. Az élet minden területén való megállás jó szolgálatot tett neki. Elkezdett némafilmet forgatni, majd hangosfilmet! A történethez maga Chaplin írta a zenét.

Aranyláz

Értékelés: 4.7

1. Az aranyláz
2. Az év: 1925
3. Műfaj: vígjáték, kaland
4. Futási idő: 01h., 35 perc.

Ez az aranyláz ideje. Egy csavargó Alaszkába megy nemesfém után kutatva. Egy „Fekete Larsen” becenevű bűnöző kunyhójában találja magát, ahol rátalál „Big Jim”-re is, akinek már volt szerencséje megtalálni az aranyat. A karakterek eltávolodnak egymástól, de a forgatókönyv újra összehozza őket.

A film története érdekes: 2500 valódi csavargót béreltek fel a nyitójelenethez, amikor a kétségbeesett férfiak aranyat keresve elindulnak. A forgatás a hegyekben zajlott, nem a legjobb időben, ráadásul Chaplin volt a rendező, és a színészektől, köztük a nem profi színészektől is, tökéletes játékot követelt, egy tucat felvételt vett igénybe. A film újfajta háttereket és fedéseket alkalmaz. Az anyagot 27 alkalommal szerkesztették a végleges változat előtt! A modern nézők az utóbbi változatot ismerik, új zenével és hangalámondással.

A nagy diktátor

Értékelés: 4.7

1. A nagy diktátor
2. Év: 1940
3. Műfaj: vígjáték, szatíra
4. Időtartam: 01 óra., 25 perc.

A Nagy Diktátor volt Károly szerencsétlen életének kezdete. Amerikában azzal gyanúsították, hogy a kommunizmust népszerűsíti, és a film egyfajta provokáció volt, ami megerősítette a gyanút. Valójában Chaplin már jóval a második világháború előtt kigondolta a filmet, mert ki akarta gúnyolni a nácik vezérét. Hitler arculata inspirálta, Charles szerint nagyon hasonlított a híres Vagabondra. A szerzőt az európai országok zsidóüldözése is foglalkoztatta. A film kevésbé komikus, mint inkább vicces, és inkább a kor politikai kérdéseiről szól.

Egy zsidó borbély a fiktív Tomániában elveszíti az emlékezetét, miután megsebesül a háborúban. Kórházba kerül. Ugyanakkor a zsidógyűlölő Adenoid Hitler kerül hatalomra, bár ő maga nagyon hasonlít a főszereplőre. A Borbély, miután elhagyta a kórházat, megpróbál visszatérni a normális élethez, az Adenoid pedig megpróbálja átvenni az egész világot.

New Times

Értékelés: 4.7

1. Modern idők
2. Az év: 1936
3. Műfaj: vígjáték, szatíra
4. Időtartam: 01h., 27 perc.

„Az Új idők egy fantasztikum a kemény munkáról egy futószalagos gyárban. Ez az első film, amelyben Csavargó beszél, sőt énekel is. A főszereplő egy gyárban dolgozik, de a termelés üteme miatt összeomlik, és egy pszichiátriai kórházba kerül kezelésre. A börtönből való szabadulása után az élete a feje tetejére áll: elveszíti a munkáját, és fogalma sincs, mit kezdjen magával. A sors iróniája folytán egy csavargó találkozik egy hozzá hasonló lánnyal, és együtt néznek szembe az élet problémáival.

A film érdekes esete: a „Tobis” német filmvállalat párizsi ágának tulajdonosa azzal vádolta az „Új idők” szalag alkotóit, hogy lemásolták a forgatókönyvet a „Szabadság nekünk” című képből!” rendezte René Clair. A bíróság elutasította a náci felperes által benyújtott keresetet, Clair pedig később maga is ejtette a vádakat.

Monsieur Verdoux

Értékelés: 4.6

1. Monsieur Verdoux
2. Az év: 1947
3. Műfaj: vígjáték, krimi, dráma
4. Időtartam: 02 óra., 04 perc.

1947-ben Charles Chaplin már elhagyta a Tramp képét, és egy intelligens nyugdíjas francia férfi szerepében jelent meg a közönség előtt, aki fiatal lányokat csábít el, hogy megölje őket. Munkanélküli, fogyatékkal élő felesége és fia van, akiket el kell tartania. Úgy dönt, hogy a meggyilkolt lányok pénzéből tartja el a családját. Szakít egy nyomozóval is, aki egy gyilkos nyomában van. Minden megváltozik, amikor minden pénzét elveszíti a tőzsdén, fia és felesége pedig meghal.

A „Monsieur Verdoux” című történet az 1922-ben kivégzett francia sorozatgyilkos, Henri Désiré Landryu életrajzán alapul.

A párizsi

Értékelés: 4.5

1. Egy párizsi nő
2. Év: 1923
3. Műfaj: dráma, melodráma
4. Időtartam: 02h., 04 perc.

A „The Parisienne” című pszichológiai dráma nem olyan, mint Charlie Chaplin más filmjei. Először tért el a megszokott vonalától, és váratlanul komoly filmet forgatott. A közönség nem értékelte, a kritikusok később elismerték, sőt a huszadik század eleji filmművészetet megelőző jelenségnek nevezték.

A párizsi előkelő társaság erkölcseiről szóló film. Marie St Clair és Jeanne Millais szeretik egymást, de az együttlétet mindkét fél szülei megakadályozzák. Azon a napon, amikor a szereplők úgy döntenek, hogy a francia fővárosba menekülnek, Jean apja meghal. Történetesen Marie egyedül megy el. Kalandok várnak rá, a néző pedig őszinte, kissé naiv érzelmeket és élénk benyomásokat kap. Csak évekkel később vált világossá: Chaplin nemcsak felülmúlhatatlan komikus némafilm, tehetsége messze túlmutat a Tramp képén. A film kihívás a képmutatás és az erkölcstelenség ellen.

A cirkusz

Értékelés: 4.5

1. A cirkusz
2. Az évszám: 1928
3. Műfaj: vígjáték, melodráma
4. Időtartam: 01h., 12 perc.

Ismét megjelenik a világ előtt a Csavargó. Még több bajba keveredik – rendőrök elől menekül, üldözés közben egy cirkuszba terelődik, és véletlenül a cirkusz padlóján találja magát. De az élet a cirkuszban nem könnyű – az igazgató nem sajnál senkit, és még a lányával is kegyetlen, akibe beleszeret.

Charlie-ra szokatlan kaland vár egy vándorcirkusz tagjaként. Egyébként. Ehhez a szerephez Chaplin elsajátította az egyensúlyozás képességét, hogy saját maga hajtsa végre a mutatványokat. És a zseniális rendezést, színészi játékot és forgatókönyvírást, valamint a zseniális produceri munkát egyesítő Charlie Chaplin maga is Oscar-díjat kapott versenyen kívül.

A király New Yorkban

Értékelés: 4.5

1. Egy király New Yorkban
2. Év: 1957
3. Műfaj: vígjáték-dráma
4. Futási idő: 01h., 50 perc.

Az Estrovia nevű fiktív ország uralkodója, akit Shadavnak hívnak, New Yorkba menekül. Hazatérve bemutatta az atomok energiájának békés célú hasznosítására vonatkozó terveit, de a kormány vezetői nem értettek egyet. A szabadságot keresi. Amerikában a hős találkozik egy fiúval, Rupert-tel, egy kommunista fiával, akit néhány évre ítéltek el a hatalom megsértéséért. Shadav rájön – az USA-ban nincs szabadságjogok kizártak.

A film Nagy-Britanniában készült, de az Egyesült Államokban csak az 1970-es években mutatták be. Ez az utolsó film, amelyben a komikus szerepelt.

Rámpafény

Értékelés: 4.5

2. én
3. ght
4. Az évszám: 1952
5. Műfaj: dráma
6. Időtartam: 02 óra., 17 perc.

A Rámpafény volt az utolsó film, amelyet az Egyesült Államokban forgattak, és Chaplint az FBI kitiltotta az országból.

Calvero, az öregedő bohóc megakadályozza, hogy egy fiatal táncosnő öngyilkos legyen betegsége miatt. Egyre ritkábban jelenik meg a színpadon, de nagy támogatója a megmenekültnek, és segít neki visszatérni.

A film nagyrészt önéletrajzi ihletésű, a szereplők Charlie Chaplin és Una O’Neil képét idézik, aki a negyedik felesége lett, és a filmben, a meghallgatáson, ahol találkozott a komikussal, nem ő szerepelt. Culvero erősen hasonlít magára Chaplinre, és Charles szerint a prototípusa az öregedő komikus Frank Tinney. A filmben Chaplin összes gyermeke, rokona és szerettei, a legendás Buster Keaton és más ismerősök szerepelnek. A filmet Amerikában készítették, de a kommunisták iránti szimpátia gyanúja miatt nem mutatták be, csak két évtizeddel később láthatta és értékelhette az amerikai közönség ezt a remekművet.

A vállán!

Értékelés: 4.5

1. Sho
   A fegyverek
   • Év: 1918
   • Műfaj: vígjáték, háborús film
   • Futási idő: 00h., 45 perc.

A válladon című rövidfilm az első világháború után készült, és a közönség lelkesen fogadta. Chaplin mégsem volt soha a csatatéren, mégis sikerül megalkotnia a valaha készült egyik legjobb háborúellenes filmet. Meglepő módon a rendező szó szerint kigúnyolta a háborús időket anélkül, hogy megsértette volna a katonákat, a szokásos bowler-kalap helyett stilizált sisakot vett fel, és karabélyt vett a kezébe a védjegyének számító bot helyett. Charlie a világ proletariátusának értékeiért harcol. A főszereplő egy újonc szakasz kiképzőtáborában van. Amikor Franciaországban találja magát, az otthoni levelek elmaradnak, de nem sokkal később végre kap egy csomagot, amelyben egy szörnyű szagú sajt van. Charlie bedobja ezt a sajtot egy lövészárokba, és elfogja az ellenséges katonákat, és ez az akció újabb katonai hőstettek kiváltója.

A hongkongi grófnő

Értékelés: 4.4

1. Egy hongkongi grófnő
2. Év: 1967
3. Műfaj: vígjáték, melodráma
4. Időtartam: 02 óra., 00 perc.

Chaplin nem játszott A hongkongi grófnőben, hanem rendezett. A maga nemében a kevés művek egyike. Charles egy másik komoly filmet akart készíteni, amin el lehet gondolkodni. Igaz, hogy a Monsieur Verdoux után a filmek egyformák voltak, ez a film egyedülálló: a vígjáték műfajába nem igazán illő Sophia Loren és Marlon Brando a főszereplők, akik viccelődnek és bohóckodnak, miközben szerelmet játszanak – rajtuk keresztül a rendező belső romantikáját sugározta ki.

A két világháború után kivándorlók hulláma özönlött Hongkongba. Natasa Alexandrova tizennégy éves lányként került ide, és egy gengszter szeretője lett. Az a sors jutott neki, hogy tánccal keresi a kenyerét. A remény egy szebb jövőre akkor tűnik fel, amikor találkozik egy amerikai diplomatával, Ogden Mears olajmágnással. A főszereplő egy vad éjszakai buli után visszatér egy luxuskabinjába, ahová Natasha belopózott. Mears kellemetlen helyzetben találja magát, amit súlyosbít az arab nagyköveti kinevezése és a feleségével való közelgő találkozása.

Bónusz: „Chaplin”

Értékelés: 4.3

1. Chap
2. n
3. Az év: 1992
4. Műfaj: vígjáték, dráma, életrajz
5. Időtartam: 02 óra., 24 perc.

A fiatal Robert Downey Jr. nagyon élethű Charlie Chaplint alakít. Az életrajzi filmben a mester életét a londoni gyermekkorától a fényes karrier virágzásáig, a kommunizmus gyanús támogatásával kapcsolatos nehézségeiig és a komikus életének más kulcsfontosságú eseményeiig követhetjük nyomon. Nézze meg Charles vaudeville-i munkásságát, Svájcba kényszerített költözését és Hollywoodba való visszatérését. Charlie Chaplin magánélete, a kor politikai helyzete – ez a film Charlie Chaplin életének krónikája egészen a végéig.

A film olyan sikeres volt, hogy számos rangos díjra jelölték.