*A legjobbak áttekintése a szerkesztők szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem reklám, és nem útmutató a vásárláshoz. A vásárlás előtt feltétlenül konzultáljon szakemberrel.
Leo Tolsztoj legjobb műveinek értékelése
| Jelölés | hely | A munka | Értékelés |
| Leo Tolsztoj legjobb műveinek értékelése | 1 | Anna Karenina | 5.0 |
| 2 | Feltámadás | 4.9 | |
| 3 | Háború és béke | 4.8 | |
| 4 | Gyermekkor. Serdülőkor. Ifjúság | 4.7 | |
| 5 | Családi boldogság | 4.7 | |
| 6 | Vallomás | 4.6 | |
| 7 | A labda után | 4.5 | |
| 8 | Kreutzer-szonáta | 4.5 | |
| 9 | Kaukázusi fogoly | 4.5 | |
| 10 | Ivan Iljics halála | 4.4 |
Anna Karenina
Értékelés: 5.0
A regény a 19. század végi Oroszországban játszódik. Tolsztoj egyforma ügyességgel rajzolja meg a társadalom minden rétegének életét: a szentpétervári előkelőségtől a parasztokig. A hősnő, akinek nevét a mű adja, házas hölgy lévén beleszeret a fiatal Alekszej Vronszkij grófba. Karenina férje tudomást szerez felesége szerelmi viszonyáról, de nem egyezik bele a válásba. A szerelmesek Olaszországba menekülnek, de boldogságuk nem tart sokáig – Vronszkij érzelmei fokozatosan lehűlnek. Anna úgy vet véget az életének, hogy a vonat elé veti magát. A mű fő gondolata az, hogy a család romjain nem lehet boldogságot építeni. Anna Karenina mindent felemésztő szenvedélyét a regényben a fiatal földbirtokos, Levin idealizmusa ellensúlyozza. Meggyőződése, hogy a szeretet, az igazság és a hűség a béke alapja… E karakter prototípusa maga Tolsztoj.
Fjodor Dosztojevszkij az Anna Karenina című regényt méltatta, Tolsztoj pedig, miután elolvasta művét, „a művészet istenének” nevezte. Az olvasónak az a benyomása, hogy a szerző a legapróbb részletekig szétszedi és megérti a hűtlenség, a szenvedély és a féltékenység lényegét és következményeit. A könyv senkit sem hagy hidegen, még 150 évvel a megírása után is vitatják. Tolsztoj Anna Karenináját mintegy 120 nyelvre fordították le, és világszerte számos filmadaptáció, musical, sorozat és remake készült belőle. Ezt a remekművet egy életen át lehet újraolvasni, és minden életkorban újabb és újabb gyöngyszemeket találsz benne.
Feltámadás
Értékelés: 4.9
Szakértőink a második helyet Lev Nyikolajevics utolsó regényének, a „Feltámadás”-nak adják. A munka azért kapta ezt a nevet, mert még a „legelvesztettebb” és legcinikusabb lelkek is felemelkedhetnek a szeretet és a lelki élet felé. A főszereplő, Katusha Maslova, két idős földesúr cselédje. 16 évesen beleszeret „jótevőinek” unokaöccsébe, a fiatal diák Dmitrij Nyehludovba, aki elcsábítja őt, mielőtt a hadseregbe vonulna. A két hős újra találkozik a bíróságon, ahol Nyehludov esküdt, Katusha pedig a vádlott, egy bordélyházi lány. Azzal vádolják, hogy megmérgezte a bordélyház egyik ügyfelét, hogy kirabolja. A bűntudat gyötörte Dmitrij enyhített büntetést kap, Kátya száműzetésben találja meg a szerelmet, és Nyehludov elkezd hinni Istenben…
A kortárs olvasók megjegyzik, hogy a mű aktuális és időszerű problémákat vet fel: korrupció, igazságszolgáltatás igazságtalansága, társadalmi egyenlőtlenség, lelkiség, erkölcsi érzéketlenség. A regény könnyen olvasható, a cselekmény izgalmas, a befejezés pedig előre nem látható. Kiderült, hogy egyetlen ifjúkori cselekedet megváltoztathatja az egész életedet.
Háború és béke
Értékelés: 4.8
A következő a listán Tolsztoj nemzetközileg elismert regénye, a Háború és béke. A történet középpontjában a főszereplő Natasa Rostova sorsa áll. A regény elején még fiatal lány, tinédzser. A végén – a tiszteletreméltó családanya. A mű számos cselekményszálat és sorsot tartalmaz, amelyek mindegyike izgalomba hozza az olvasót, és lebilincseli őt. Az események a 19. század elején játszódnak a Napóleon elleni háború hátterében.
Ezt a regényt már számtalanszor kiadták és feldolgozták. 2016-ban a Háború és béke 6 epizódos adaptációjának televíziós változata diadalmaskodott Nagy-Britanniában. A nézettség példátlan volt – hétmillió néző követte a történetet ebben az egzotikus, kifürkészhetetlen és hatalmas Oroszországban anélkül, hogy elszakadt volna tőle. „Mindennek vége?! Nem! Hozza vissza őket! Hagyja, hogy Pierre újra növessze azt a szörnyű szakállat! Hozd vissza Hélène-t – látni akarom, milyen szörnyű anya lesz belőle! Nem tudok túllépni a tényen, hogy vége!” – hangzik az angol közönség egyik válasza.
Gyermekkor. Serdülőkor. Ifjúság
Értékelés: 4.7
Tolsztoj e trilógiája önéletrajzi ihletésű, az író gyermekkora óta vezetett naplóiból született. Az író arra a kérdésre keresi a választ: hogyan válik egy tiszta, okos, naiv és spontán teremtmény cinikus és gonosz emberré?? Ez az író nagy irodalmi debütálása, amely azonnali hírnevet szerzett neki. A zseniális könyv a kor pedagógusai számára a gyermekpszichológia tanulmányozását ösztönözte.
A trilógia első részét, a Gyermekkor címűt a kritikusok lelkesen fogadták. Turgenyev azt írta, hogy „divatosabb, mint a krinolin”. A serdülőkort langyosabban kezelték, Az ifjúságot pedig kíméletlenül kritizálták a lényegtelen események túlzott elemzése és a túl hosszú, kanyargós mondatok miatt. A trilógia mindenesetre a legjobb klasszikusok között foglal helyet.
Családi boldogság
Értékelés: 4.7
A következő mű atipikus Tolsztojtól. A „Családi boldogság” meglehetősen rövid regény, de nem kevésbé tehetséges, mint a szerző terjedelmes művei. Ami feltűnő, az az író férfias képessége, ahogyan finoman megérti egy fiatal lány, majd később egy nő lélektanát és lélekmozgásait. Az elbeszélés középpontjában egy család áll, Szergej Mihajlovics és Mashenka, valamint a házasságkötés után a személyiségükben bekövetkező változások. Mása naiv együgyűből bölcs feleséggé és anyává válik. A férje – önző egoista férfiból türelmes és megbocsátó emberré vált.
Az olvasók szerint a regényben a boldog családi élet rejtélye tárul fel. A másikért élni a titok. Egy házaspár kapcsolata napi, óránkénti választás a szerelem javára, bármilyen érzések is uralkodjanak el egy adott pillanatban. Az ilyen történetek nem veszítik el aktualitásukat az idő múlásával, hiszen a családi boldogságról titokban vagy nyilvánvalóan mindenki álmodik. Nem mindenki akar megdolgozni érte, de azok, akik megértik a Tolsztoj által feltárt elvet, sikeresek a házasságban. „Minden boldog család hasonlít egymásra…” – így gondolta maga Tolsztoj is.
Vallomás
Értékelés: 4.6
Az értékelésben a megtisztelő hatodik helyet a híres és kissé botrányos Vallomás kapta. Leó Tolsztoj első műve, amelyben az erkölcsi és vallási tanítások alapjait vázolta fel, később a nevét – „Tolsztovszkoje” – adta. Az orosz cenzorok nem engedték a Vallomást, mert élesen bírálta az ortodox egyházat. A könyvet Genfben adták ki, és Oroszországban titokban terjesztették az író tehetségének csodálói között.
Az olvasók véleménye szerint a könyv nem mindenkinek szól. Csak azok fogják megérteni és elfogadni, akik az Istenbe vetett hitben keresik az útjukat, akik keresik életük értelmét. Regény-gondolkodás nem olvasható „mérhetetlenül”: minden fejezet után gondolkodni, elemezni, gondolkodni és imádkozni akarsz.
A labda után
Értékelés: 4.5
Lev Nyikolajevics „A bál után” című elbeszélése a bálon és a bál után történt események egymás mellé helyezésén alapul. A főszereplő szerelmének apja – Pjotr Vlagyiszlavovics ezredes – a bál alatt szerető apának, minta családapának és egyszerűen jó embernek tűnik. Miután – egy hibás katona brutális mészárlásának parancsnokaként cselekszik.
Tolsztoj színes irodalmi eszközzel mutatta meg, hogy semmilyen erőszak nem igazolható. Lényegét tekintve ellenszenves Istennek. Az is elfogadhatatlan, hogy az embereket érdemesek és megvetettek csoportjára osztjuk. A történet hőse, Iván azonnal beleszeret Varenkába, amikor rájön, hogy milyen képmutatóvá nevelte őt. Egy nagyon tanulságos mű, amely elgondolkodtat.
Kreutzer-szonáta
Értékelés: 4.5
A nyolcadik helyezett szakértők Tolsztoj „Kreutzer-szonátájának” harsány történetét adták elő. A szerző egy vonaton hallja Pozdnyisev családi életének és tragédiájának történetét. A „stoppos effektus” beindul, és a szörnyű történet, ahogy a hős megöli a feleségét és gyermekei anyját a felháborító féltékenység miatt, lejátszódik… A bíróság felmenti ezt a gyilkosságot, de az elkövető megbünteti magát. Büntető lelkiismereti fájdalmak és annak felismerése, hogy életerejének és büszkeségének hiánya hogyan rombolja erkölcsi tartását.
Az olvasók egyöntetű véleménye szerint a mű meglepően modern. Mindenki felismeri magát, rokonait és barátait a történetben. Az emberi vétkek évszázadok óta nem változtak. A környezet megváltozott, a technológiai fejlődés előrehaladt, de az emberek lelke ugyanaz maradt. „Ha nem tudtam volna, hogy ez egy Tolsztoj-történet, azt hittem volna, hogy valami híres blogger eszmefuttatásait olvasom” – írja egy elképedt Tolsztoj-rajongó.
A Kaukázus foglya
Értékelés: 4.5
Tolsztoj rövid kalandregénye az emberek különböző hozzáállásáról és viselkedéséről a megpróbáltatások során. Zsilin optimista, bátor, intelligens, a becsületről és a férfias cselekedetekről világos elképzelésekkel rendelkezik. Kosztylin bajtársa az ellentéte. Mindkét fiatalember csecsen fogságba esett az Észak-Kaukázus Oroszországhoz csatolásáért vívott háború során 1817-1864 között. Mindketten kiszabadulnak a fogságból, de az egyik becsülettel, emberi alakját megőrizve, a másik pedig családja tönkretételével, akik a váltságdíjat összegyűjtötték.
A történetet többször is feldolgozták. A leghíresebb változat az idősebb Szergej Bodrov „Kaukázusi fogoly” című filmje, amelyben fia játszotta Ivan Zsilin szerepét. A Tolsztoj által felvetett probléma nem veszíti el aktualitását. Igen, az élet drámái néha véletlenszerűek, de a belőlük kivezető út a belső magtól, a karaktertől és a döntésektől függ. Lehet árulni, megadni magunkat, nyafogni, és lehet, anélkül, hogy elveszítenénk a nemességet, kiutat keresni és harcolni…
Ivan Iljics halála
Értékelés: 4.4
A minősítés utolsó sorában egy megható történet Ivan Golovin igazságügyi tisztviselő betegségéről és haláláról szól. Tolsztoj a főszereplő száján keresztül újragondolja életét, tagadja, majd felismeri a halál elkerülhetetlenségét. És ez a felismerés alapvetően megváltoztatja az egész életút megértését.
A mű rövid, de a kritikusok elismerését kivívta. Például V. Nabokov azt írta, hogy számára ez a mű a tökéletes és egyben a legnehezebb Lev Nyikolajevics művei közül. A IN. Sztaszov megjegyzi, hogy „Semmilyen más nemzetnek, sehol a világon nincs ilyen zseniális alkotása. Minden kicsi, minden sekélyes, minden gyenge és elhalványul ehhez a 70 oldalhoz képest.”. A regény a zseniális rendezőre, Akira Kurosawára is hatással volt, akit a regény inspirált, amikor megírta a film forgatókönyvét.
Mi a tevékenységei még Tolsztoj 10 legjobb műve mellett?