A 15 legjobb látnivaló Pakisztánban

*A legjobbak áttekintése a szerkesztők szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez egy szubjektív nyilatkozat, és nem reklámnak vagy vásárlási útmutatónak szánjuk. Vásárlás előtt szakértő tanácsát kérni.

Pakisztán nem népszerű turisztikai célpont. Az ország egyes részei a katonai konfliktusok miatt veszélyesek a látogatásra. Itt, Tibet közelében azonban annak a sok kultúrának és civilizációnak az emlékei találhatók, amelyek 5000 éve léteztek ebben a régióban. A pakisztáni Iszlámábádban, valamint Lahorban és Karacsiban is vannak létesítmények.

A legjobb pakisztáni látnivalók rangsora

Jelölés	hely	Látvány:	Értékelés
A legjobb pakisztáni látnivalók rangsora	1	A Lahore erőd	5.0
2	A Faisal mecset	4.9
3	Badshahi mecset	4.8
4	Rohtas erőd	4.7
5	Dzsinnah mauzóleum	4.7
6	Wazir Khan mecset	4.7
7	Mohatta Palace	4.6
8	Shalimar Gardens	4.5
9	Mohenjo-Daro	4.4
10	Baltit erőd	4.3
11	Lahore Múzeum	4.3
12	Derawar	4.2
13	Rawal víztározó	4.2
14	Taxila ősi városa	4.1
15	Daman-e Koh	4.0

Lahore erőd

Értékelés: 5.0

Az első dolog, amit érdemes meglátogatni Pakisztánban, a Lahore-ban található erőd. A helyszínnek gazdag történelme van. Először a 12. században épült, akkoriban a vár Muhammad Guri, a Gurid család hódítójának rezidenciája volt. Mivel a Perzsiát, Indiát és Tibetet összekötő útvonalak Lahoron keresztül haladtak, az erődöt többször meghódították, lerombolták és újjáépítették.

Mai formáját a 17. században, Akbar mogul császár uralkodása idején nyerte el. Az ő kezdeményezésére épült erődítmény minden korábbi változatát felülmúlta. Homokkőből és égetett téglából épült, trapéz alakú, és mintegy 20 hektárt foglal el. A legérdekesebb dolog ebben a műemlékben a szokatlan építészet. Az erőd híres a vízesésekkel és dísztavakkal díszített kertjéről.

A Lahore Citadella nyugati oldalán található a Gyöngymecset – egy gyönyörű épület aleppói üvegből és fehér márványból. Az Amalgiri kapu, az erőd főbejárata közelében található. A szikh időkben a mecsetet az államkincstár épületeként használták, de mára visszanyerte vallási jelentőségét.

Faisal mecset

A látnivaló értékelése: 4.9

Ez Pakisztán legnagyobb mecsete. A fővárosban, Iszlámábádban található. Az 5000 négyzetméteres területen a mecset egyszerre 300 ezer hívő befogadására alkalmas. A kolosszális mecset építésének lendületét Faisal szaúd-arábiai király látogatása adta. Ő javasolta az épületet és finanszírozta az építését. A Vedat Dalokaya török építész által tervezett mecset 1986-ban készült el.

A mecset első vonása, amely azonnal szemet szúr, az épület szokatlan formája. A szerkezet egyedi megjelenése a beduin sátorra utal, amely a nomádok nehéz, de szabad életének szimbóluma. A sátor alakú főépület 10 000 ember befogadására alkalmas. Nincs kupolája vagy boltíve, és 4 minaret – 90 méter magasra emelkedő karcsú torony – veszi körül. A lenyűgöző épület vonzza a turistákat, de nem csak ők járnak ide – Iszlámábád muszlimjainak ezrei látogatják a mecsetet napi imára.

A Badshahi mecset

A látnivaló értékelése: 4.8

Pakisztán második legnagyobb mecsete Lahorban található. A 17. században épült, az utolsó mogul dinasztia uralkodása alatt, Aurangzeb idején. Ez a nevezetesség tehát a mogul építészet utolsó vívmánya és a mogul korszak legfontosabb műemléke. A 19. században, amikor Lahort a szikhek megszállták, a mecsetet raktárként használták. Miután Pakisztán elnyerte függetlenségét, a templom ismét betöltötte vallási funkcióját.

A mérföldkő a Lahore erőddel szemben található. A mecsetet egy magas emelvényen emelték, amely a város fölé emelkedik. A főbejárathoz 22 lépcsőfokot kell megmászni. Az imaterem fölött három fehér kupola magasodik. Ezek kontrasztot alkotnak a vörös minaretekkel, amelyekből a mecsetnek nyolc van. A minaretek tetején szintén fehér kupolák vannak. Belül két terem van – a közeli és a távoli.

A mecsetben egy kis múzeum is található, amely az iszlámmal kapcsolatos relikviákat őriz. A főbejárat felső szintjén található. Összesen 27 tárgyat helyeztek el üvegvitrinek mögött, köztük Mohamed próféta zöld turbánját.

Rohtas erőd

A látvány értékelése: 4.7

Rohtas erődje a 16. században épült a muszlim hadúr, Sher Shah kezdeményezésére. A Nagykörút a közelben haladt el. Az építmény fő célja az volt, hogy megvédje a területet Humayuntól, a második mogultól. A nevezetesség a Rohtas-i csatáról kapta a nevét, ahol Sher Shah legyőzte a mogul sereget. Humayun nem tudta bevenni az erődöt – egy áruló győzte le azzal, hogy megnyitotta a kapukat a katonák előtt.

A Rohtas erődítmény falai 18 méter magasra emelkednek. Teljes hosszuk eléri a 4 km-t. Hatvannyolc félkör alakú bástyát emeltek a falak mentén, hogy megvédjék az ellenségtől. Az erődhöz több homokkőből épített kapu vezet, amelyek a vár különböző oldalaiból nyílnak. Létrehozása idején az erőd a bevehetetlenség mintaképe volt, és a hódítás után a mogulok számos építményt építettek a vonalai mentén. Az épület ma már pakisztáni tulajdonban van, és nyitva áll a turisták előtt, akik meg akarják csodálni pompáját.

Dzsinnah mauzóleum

Látványminősítés: 4.7

Karacsi, a Pakisztán déli részén fekvő kikötővárosban található az államalapító Muhammad Ali Dzsinnah sírja. Nem régen épült – az 1960-as években, és 1970 óta modern külsőt kapott. A mauzóleum anyaga fehér márvány. Négy oldalán mór boltívek találhatók, amelyeken keresztül lehet belépni az épületbe. Az építmény fő jellemzője a hatalmas kupola, amely szintén márványból készült.

A szentély egy 4 méter magas emelvényen áll, amely körülveszi a parkot. Az épület négyzet alakú, 75 m oldalhosszúságú. A 43 méter magas torony az egész város fölé magasodik, bárhonnan is nézzük, mindenhonnan látható. Belül egy nagy kristálycsillár lóg, amelyet Kína adott Pakisztánnak, valamint Muhammad Dzsinnah ezüst emléktáblája. A nemzet alapítója előtt tisztelegve az erődöt naponta több ezer pakisztáni látogatja meg.

Wazir Khan mecset

A mérföldkő értékelése: 4.7

Ez a mecset Lahorban épült Shah Jahan, a mogul császár uralkodása alatt. Az építési munkálatok 1634-1635-ben kezdődtek, és hét éven belül az építmény elkészült. A mecsetet Lahore kormányzójáról nevezték el, akit Wazir Khan-nak hívtak – az első szó jelentése „miniszter”. Az építési stílus tipikus mogul stílus, és az épület homlokzatát számos freskó díszíti, amelyeket lahorei mesterek készítettek.

Lahore uralkodójának, Syed Muhammad Ishaqnak a sírja a belső udvarban található. A mecset bejáratánál mindkét oldalon kupolás tornyok állnak. Belül a műemlék ugyanúgy néz ki, mint 400 évvel ezelőtt. Az istentiszteleteket még mindig itt tartják, és a turisták csak az istentiszteletek között mehetnek be. A mecsetet más országokból érkező muzulmánok és a történelem iránt érdeklődők, illetve a szokatlan helyekre kíváncsiak is meglátogathatják.

Mohatta Palace

Látványminősítés: 4.6

Ez a palota 1927-ben épült Mohatta, egy marwar-i üzletember rezidenciájaként. A mérföldkő Karacsiban található. Az épület 1720 négyzetméteres, ív alakú ólomüveg ablakokkal, kilenc kupolával, korlátokkal és virágkorláttal rendelkezik. A lépcsők, kandallók és a belső bútorok teakfából készültek.

1947-ben, Pakisztán függetlenné válása után a palota az ország külügyminisztériumának adott otthont. 1964-ben került Fatima Dzsinnah, az államalapító Muhammad Ali húga, Fatima Dzsinnah birtokába. Fatima halála után a palota a húga, Shirin Bai tulajdonába került, aki 1980-ban bekövetkezett haláláig ott élt. A palota bejárata 1995-ig zárva volt, amikor a Szindh tartomány megvásárolta, majd 4 éven keresztül turisztikai látványosságként helyreállította.

A földszinten tágas szobákban pihenhetnek a turisták. A szobák teraszra nyílnak, ahonnan a városra nyíló panorámás kilátás élvezhető. A földalatti alagutakban is barangolhat, amelyeket eredetileg Mohatta feleségének biztonságos érkezése érdekében építettek a palotában.

Shalimar Gardens

A látnivaló értékelése: 4.5

A Shalimar Gardens az UNESCO Világörökség része Lahorban. A kertet 1641-1642-ben, Shah Jahan uralkodása alatt hozták létre, hogy demonstrálja a Mogul Birodalom hatalmát. A kertekben mecsetek és paloták, dísztavak és vízesések találhatók. Geometrikusan tökéletes arányokkal rendelkeznek, és élesen kiemelkednek a sivatagi tájból.

A Shalimart három terasz alkotja, amelyek mindegyike 4-5 méterrel magasabb a másiknál. A száraz éghajlaton élő növények táplálása érdekében a kerthez a Himalája lábánál fekvő hegységből egy vízcsatorna csatlakozik. Bőséges vízzel rendelkezik: szökőkutak, medencék, források… A zöld növényzet mellett a kép egy iszlám paradicsomképre emlékeztet – úgy tűnik, erre utalnak a kert alkotói. Az uralkodó növények a ciprusok, amelyek az örökkévalóságot és a citrusfélék virágai a fiatalságot szimbolizálják. Ez növeli a kert filozófiai értelmét.

Mohenjo-Daro

A látvány értékelése: 4.4

Mohenjo-Daro egy ősi romváros, amely i.e. 2600 körül épült. Az Indus-völgyi civilizációhoz tartozott, az Indus vagy Harrapa. A város feltehetően közigazgatási központ volt, ahol virágzott a kézművesség és a kereskedelem. Fél évezreddel Mohenjo-daro megépítése után a civilizáció hanyatlott, és a város elnéptelenedett. Különböző beszámolók vannak a sorsáról – árvíz, árja invázió, egyesek szerint még nukleáris robbanás is történt.

A fennmaradt romok területe körülbelül 250 hektár. A lelőhelyen nagyon vastag, akár 20 méter vastag kulturális réteg található. A településnek két részét különböztetjük meg – a téglalap alakú „Citadella” és az „Alsóváros”, amelyeket magas falak vesznek körül, amelyek nyilvánvalóan megvédték a lakosokat az árvizektől. Mohenjo-Daro lakossága körülbelül 35.000 fő lehetett. Ma már nem maradtak itt lakható épületek, és a romok csak történelmi emlékhelyként és turisztikai látványosságként léteznek.

Baltit erőd

Mérföldkő minősítés: 4.3

Fort Baltit egy tibeti hegyi erőd, amely Pakisztán északi részén található. Az építmény 700 éve áll, a 14. századból származik. Az épületben rejlő tibeti építészet szokatlan és különös megjelenést kölcsönöz az épületnek. De a maga idejében nagyon praktikus volt, a funkcionalitást és a védelmet ötvözte. Falairól szabad kilátás nyílik az alatta elterülő völgyre, ami stratégiailag fontos épületté teszi.

Az erőd a Hunza feudális állam emlékműve, amely egy kis kánság volt Tibetben, a mai Pakisztán területén. Az erőd a hunok erejének és ügyességének szimbólumaként szolgál. Az épület szerkezete az idők során egyre bonyolultabbá vált, mivel minden uralkodó más-más elemmel bővítette azt.

A kánság hanyatlásnak indult, és a 20. századra az erődöt elhagyták, és el kellett pusztítani. Az erődöt azonban megőrizték és helyreállították, mint az ősi kultúra emlékművét, és fenntartását a hunz törzs jelenlegi tagjai felügyelik. Ezért a mai napig jelentős turisztikai látványosság.

Lahore Múzeum

A látnivaló értékelése: 4.3

A Lahore Múzeumot 1864-ben alapították, és Dél-Ázsia egyik legrégebbi múzeuma. A kiállítás 1894 óta van a jelenlegi helyén – előtte a kiállítási tárgyak a Punjab Exhibition Hallban voltak. A múzeum egyik első kurátora Rudyard Kipling apja, John Kipling volt.

A Lahore-i Múzeumban a civilizáció legkorábbi korszakától a középkorig terjedő régészeti leletek találhatók. Kézműves termékeknek, képzőművészeti alkotásoknak és történelmi tárgyaknak ad otthont. Ugyancsak érdekes az ókori görög és mugli érmék gyűjteménye. A múzeumban ajtók és más szikh fából készült munkák találhatók. Az egyik leghíresebb kiállítási tárgy a Gandhara Éhínség Buddha.

A Lahore-i Múzeum a globális, nem csak a pakisztáni kultúrában talált tükörképre. Itt játszódik például Rudyard Kipling 1901-ben írt Kim című regénye.

Derawar

A látvány értékelése: 4.2

Pakisztán Indiával közös határán áll Derawar bevehetetlen erődje. A négyzet alaprajzú építmény 40 kerek toronyból áll, amelyeket bástyák kötnek össze. A falak 30 méter magasak és másfél kilométer hosszúak. Vannak földalatti szintek is, amelyek különböző történetekhez kapcsolódnak.

A terület építményei több évszázadon keresztül fokozatosan épültek. Az első erőd a mogulok idejéből származik. A jelenlegi épületet 1733-ban kezdték építeni, amikor az Abbasi-dinasztia uralkodott. Az erődöt még a huszadik században is lakták, és folyamatosan újjáépítették. Csak a múlt század végén hagyta el a katonaság az erődöt. A turisták mostantól szabadon sétálhatnak a várban.

Az erőd ma már rossz állapotban van. A földalatti labirintusok nagyrészt romokban hevernek, és a tornyok is kezdenek leomlani. A helyiek nem boldogulnak a helyreállítással, hogy az UNESCO segít-e nekik, nem tudni biztosan. Ezért Derawar egy olyan látványosság, amelyet látnia kell, mielőtt eltűnik a föld színéről.

Rawal víztározó

A látnivaló értékelése: 4.2

Pakisztánban is van egy hely, ahol megpihenhet a történelmi helyszíneken tett fárasztó séták után. Rawal – egy víztározó, amely a pakisztáni Rawalpindi és Iszlámábád városok vízellátását biztosítja. A víztározó körüli területet parkosították – gyönyörűen virágzó fákkal, sétányokkal és piknikezőhelyekkel ellátott kertek találhatók itt. Horgászhat a partról, vagy csónakázhat a víztározó körül. Magán búvár- és vitorláskluboknak is otthont ad.

A víztározó gazdag állatvilágáról is híres. Rawal kiváló hely a vadmadarak megfigyelésére. Sok tőkés réce telel itt. A közelben található a Margalla Hills Nemzeti Park, ahol fenyőfák és örökzöld tölgyek, valamint leopárdok, vaddisznók, rókák, sakálok, ragadozó madarak és kígyók élnek. Az állatok sokfélesége ellenére a parkban viszonylag biztonságos túraútvonalak vannak.

Taxila ősi városa

Látványosság értékelése: 4.1

Iszlámábád külvárosában egy ősi város romjai találhatók, amely egykor az indiai Gandhar nép fővárosa volt. Amikor Nagy Sándor meghódította Iszlámábádot Kr. e. 327-ben, a nép a. Erre emlékeztet a nagy hódítónak a helyiek által készített számos szobra. Az 5. században a várost elpusztította az efthaliták törzse, és ezt követően soha nem építették újjá.

Taxila híres az egyedülálló gandhara szobrokról, a szokatlan építészetről és az ősi nép művészetének egyéb példáiról. A nyugati oldalon Buddha szobra és kőképei állnak. A Taxilában található Dharmarajika sztúpa érdekes – ez volt Shakyamuni Buddha temetkezési helye. Az épület egy főépületből, néhány kisebb kápolnából és egy kolostorból áll. Vannak még más épületek is, amelyeket érdemes megnézni, mint például a királyi palota és az Apsidal templom.

Daman-e Koh

A látnivaló értékelése: 4.0

Daman-e Koh egy park a Margalla egyik dombjának tetején, néhány kilométerre Iszlámábádtól. A név az urdu nyelvről fordítva „a hegy központja”. A park 830 méterrel a tengerszint felett van, mintegy 150 méterrel magasabban, mint a pakisztáni főváros, ezért olyan kilátóplatformként használják, ahonnan egész Iszlámábád látható. A turisták és a helyiek egyaránt látogatják.

A park déli végénél panorámás kilátás nyílik Iszlámábádra. Innen megcsodálhatja a Rawal víztározót és a Faisal mecsetet, amelyet zöld fák vesznek körül. A parkban gyakran járkálnak majmok, és néha gepárdok is betévednek – ezek a macskák általában nem támadnak emberre, így nem kell félni tőlük. A közelben található a Margalla-hegység legmagasabb pontja, Pir Sohawa, 1100 méteres tengerszint feletti magassággal. Lehetséges, hogy Daman-e Koh-t a közeljövőben kötélpálya köti össze Pir Sohawa-val.