A 12 legnagyobb és legerősebb birodalom a történelemben

*A legjobbak áttekintése a szerkesztők szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez egy szubjektív értékelés, nem reklám, és nem minősül vásárlási ajánlásnak. Vásárlás előtt konzultálni kell egy szakértővel.

Minden hatalom abszolutizmusra törekszik. Ez abban nyilvánul meg, hogy kemény törvényeket próbálnak bevezetni és területeket terjeszteni. És ez az oka annak, hogy az emberiség történelme olyan sok birodalmat számlál – hatalmas államok, lenyűgöző területtel, gyakran gyarmatokkal és erős egyedüli uralkodóval.

Minden birodalom fő jellemzője a nemzetközi jelentősége. Egy ilyen állam kül- vagy belpolitikai döntései hatással vannak a szomszédos országok, sőt az egész bolygó életére. Például Nagy-Britannia a legjobb időkben hatalmas számú terület felett uralkodott, így az uralkodó minden cselekedete a legerősebb visszhangot kapta. E kritérium alapján egyébként a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok is gyakran szerepel a birodalmak listáján.

Ennek ellenére ez a két állam nem szerepel a rangsorunkban. Más fontos kritériumok – méret, területi jelentőség, gyarmatok megléte, hódítási politika és kormányforma – vezettek minket. Ezen paraméterek alapján összegyűjtöttük a történelem 12 legnagyobb és legerősebb birodalmát.

A történelem legnagyobb és legerősebb birodalmainak rangsora

Jelölés	hely	Empire	KÉRLEK
A történelem legnagyobb és legerősebb birodalmainak rangsora	12	A Szent Római Birodalom (962-1806). . .)	1 MILLIÓ KW. KM
11	Római Birodalom (27 év. a előtt. . – 476 . . )	5 MLN QF. KM
10	A kirgiz kaganátus (840-916 év. . . .)	8.1 MLN KV. KM
9	Brazil Birodalom (1822-1889 ). . . .)	8.3 MLN Q. KM
8	Portugál gyarmatbirodalom (1415-1999 y. . . ., )	10,4 MILLIÓ KW. KM
7	Abbászida kalifátus (750-1543). . . .)	11.1 MLN KW. KM
6	Francia gyarmatbirodalom (1534-1980). . . .)	13 MLN KV. CM
5	Csing Birodalom (1644-1912) Szent Római Birodalom. . . ., )	14.7 MLN CV. CM
4	Spanyol Birodalom (1492-1976 Kr.u.). . . .)	20 MLN KV. CM
3	Orosz Birodalom (1721-1917). . . .)	22.8 MLN KW. KM
2	Mongol Birodalom (1206-1368). . . .)	33.2 MLN. CM
1	A Brit Birodalom (1707-1999). . . .)	36.6 MLN KV. KM

12. hely: Szent Római Birodalom (962-1806). . . ., 1 MILLIÓ négyzetméter. km)

Értékelés: 3.9

Neve ellenére a Szent Római Birodalom politikai és társadalmi központja Németországban volt. Azzal kezdődött, hogy I. Ottó német király elhatározta, hogy feleleveníti „az ősök dicső hagyományait”. Szövetségre lépett az olaszokkal, a balkániakkal, a frankokkal és még a nyugati szláv nemzetekkel is.

Igaz, a Szent Római Birodalom egy – a birodalmak számára – meglehetősen szerencsétlen időpontban jött létre. A helyi hűbérurak már élvezték a hatalmat, ezért nem siettek egyetlen konungnak hűséget esküdni. A birodalom végül széttöredezett, decentralizált lett, és társadalmi-politikai magja Németország formájában nem annyira uralkodott, mint inkább uralkodott.

A Szent Római Birodalom története igen érdekes. Az uralkodó fennállásának korai szakaszában – ha szerződéssel is, de – próbálta megtartani az abszolút hatalmat, de a középkor közepén a pápai udvar került az első helyre. Emiatt az állam hirtelen teokratikus lett, és 1157-ben megkapta a „Szent” előtagot a nevében.

A 15. század közepén a Szent Római Birodalom politikai helyzete ismét megváltozott. IV. Károly német király igen erős és hatalmas uralkodónak bizonyult. Az államot pedig átnevezték a Német Nemzet Szent Római Birodalmának, jelezve ezzel Berlin mint politikai központ képviseletét.

Bonaparte Napóleon közvetlen részese volt a Szent Római Birodalom bukásának. A franciákkal vívott háború Németország számára vesztes háború volt, és a többi nemzet egyszerűen elsietett a visszavonulással.

11. hely: Római Birodalom (Kr. u. 27). B.C. . – 476 . . ., 5 millió négyzetkilométer. km)

Rangsor: 4.0

Az ókori római állam történetében volt egy időszak, amikor a köztársasági uralom megszűnt, és megkezdődött az önkényuralom. Az akkori uralkodók is aktív hódító politikát folytattak. Ezt az időszakot Római Birodalomnak nevezik.

A több mint ötszáz évig tartó Római Birodalom földrajza folyamatosan változott. A politikai központ természetesen Európa déli részén és a mediterrán országokban volt. Ezenkívül az uralkodók folyamatosan új államokat építettek be. Kr. u. 117-ben például a Római Birodalom a Közel-Kelet és Észak-Afrika egyes területeit is magában foglalta.

A területi határok kiterjesztésének vágyát még az is bizonyítja, hogy Julius Caesar császár inváziós politikát folytatott a Brit-szigetekkel szemben. Ugyanakkor francia és spanyol területek is az ellenőrzése alá kerültek.

A Római Birodalom, viszonylag kis mérete ellenére – a történelem sok nagyobb szuperállamot ismer – továbbra is egy hatalmas, fenséges ország példája marad. Még a későbbi uralkodókat is befolyásolta. Öt évszázaddal a Római Birodalom bukása után a germán uralkodók úgy döntöttek, hogy újjáélesztik azt. Így jött létre a Szent Római Birodalom az előző rangsorban.

10. hely: Kirgiz kaganátus (840-916). . . ., 8,1 millió négyzetméter. km)

Értékelés: 4.1

Talán nehéz elhinni, de egykor Kirgizisztán egy hatalmas, erős állam volt. Ma a nemzetközi rangsorok végén áll. A Kr. u. 840-től Kr. u. 916-ig tartó időszakban a Kirgiz Khaganátus a hatalom csúcsán volt, és Dél-Szibéria területeit egészen a Tian Shanig elfoglalta.

„A titok” az, hogy a IX. században a birodalom rendkívül agresszív „külpolitikát” folytatott. A kirgiz sztyeppei törzsek aktívan új területekre törekedtek, felsőbbrendű „hadsereg” képzettséget mutattak – és az ülő települések egyszerűen nem tudtak ellenállni nekik. Ráadásul a kirgiz kaganátusban a hatalom nem egyszerűen tekintélyelvű volt – az egész kaganátust szó szerint istenítették.

A kilencedik század közepére a kirgiz kaganátus már meghódította Mongólia és a tuvai területek területét. További harcias törzsek érték el az Amur és az Irtysh. Birtokaik nyomait még a mai Cseljabinszki terület területén is megtalálták.

A kirgizek akkori nomád életmódja és a dokumentáció hiánya miatt nem lehet pontosan meghatározni a birodalom határait. De a történészek úgy vélik, hogy hatalma csúcsán az állam területe körülbelül 8,1 millió négyzetkilométer volt.

9. hely: Brazil Birodalom (1822-1889). . . ., 8,3 millió négyzetkilométer. km)

Rangsor: 4.2

1822-ben Brazília, amely egykor európai gyarmat volt, a legtöbb latin-amerikai államhoz hasonlóan, kikiáltotta függetlenségét. Napóleont részben ez befolyásolta. A portugál királyi családot Brazíliába száműzte, ők ott önkormányzatot hoztak létre, majd visszatértek szülővárosukba, Lisszabonba. És ez volt a hibájuk. A királyi család távozása után tüntetések törtek ki Brazíliában, ami arra késztette az államot, hogy kikiáltsa függetlenségét, és saját uralkodót ültessen a trónra.

I. Pedro, Brazília első császára, először megszilárdította az országot, majd elkezdte terjeszteni a hatalmat. De hódító politikája nem volt aktív. Például a brazil-argentin háború (amelyet Argentína indított el) a keleti partvidék egy részének annektálásával végződött.

Összességében a brazil birodalom nem sokban különbözik az ország jelenlegi állapotától. Ennek az államnak a bukásakor forradalom tört ki, amelynek eredményeképpen csak néhány kisebb déli tartomány vált el a területről.

Még érdekesebb, hogy a birodalom idején Brazília példátlan gazdasági és termelési fellendülést élt át. És még a hatalmi válság idején sem lassított. Úgy tűnik, a monarchia egyszerűen nem alkalmas államforma a fejlett országok számára.

8. hely: portugál gyarmatbirodalom (1415-1999) n.a. Az abbászidák, egy uralkodó dinasztia, megdöntött egy meglévő hatalmat, és saját politikába kezdett. . . ., 10,4 millió négyzetkilométer. km)

Értékelés: 4.3

A középkorban Dél-Európa országai nagyon aktív gyarmati politikát folytattak. Ezek érthetőek. A világ gazdasági, ipari és feldolgozóipari központjában fekvő államoknak a szó szoros értelmében bővíteniük kellett birtokaikat. Mert „minél magasabb a szint, annál nagyobb az igény”. Portugália sem volt kivétel.

A kontinentális Portugália hatalma fennállásának utolsó hat évszázadában az egész világra kiterjedt. Dél-Amerikában (Brazília, Uruguay, Francia Guyana), Észak-Amerikában (Kanada egy része) és különösen Afrikában található. A déli félteke kontinensei különösen értékesek voltak Portugália számára, mivel olyan erőforrásokat biztosítottak, amelyek Európában nem álltak rendelkezésre. A gyümölcsök és más mezőgazdasági termékek Brazíliából, az arany és a gyémántok pedig Afrikából érkeztek.

De nem a portugál birodalom fénykora az érdekes (amely az úttörők idejéhez kapcsolódik), hanem a hanyatlása. Ezt a hatalmas nemzetközi államot Napóleon megsemmisítette. Lisszabon lerohanása után Portugália elvesztette szinte teljes flottáját, és a királyi család azonnal Brazília területére emigrált. Aztán, miután uralkodói visszatértek Portugáliába, ez a dél-amerikai „tartomány” kikiáltotta függetlenségét, és maga is birodalommá vált. A többi kolónia pedig fokozatosan kezdett magától elsorvadni.

Az utolsó ilyen gyarmatok 1999-ben már függetlenné váltak, vagy átadták őket más országoknak. Például Makaó birtoklása Kína része lett. Kelet-Timor pedig visszatért Indonéziához. Ma már csak az Azori-szigetek és Madeira számít tengerentúli portugál területnek, és akkor is csak autonóm régióként.

Figyelemre méltó, hogy Portugália, politikája és kormányzati formája ellenére, soha nem nevezte magát „birodalomnak”.

7. hely: Abbászida kalifátus (750-1543). . . ., 11,1 millió négyzetméter. km)

Rangsor: 4.4

Az Abbászida Kalifátus egy közel-keleti állam volt, amelynek fennállása 750-ben kezdődött. És ez már két kontinens egyik legnagyobb régiója volt. Az Abbászida kalifátus által elfoglalt terület a mai Szaúd-Arábia, Líbia, Egyiptom, Irán, Irak és a Közel-Kelet és Észak-Afrika kisebb államaira terjedt ki.

Az Abbászida kalifátus története az arab kalifátus forradalmával kezdődött. És ezt egy mély gazdasági-politikai válság okozta. Az Abbászidák, egy uralkodó dinasztia, megdöntötte a fennálló hatalmat, és saját politikát kezdett.

Politikájukat a belső fejlődésre fordított különös figyelem jellemezte – de a kalifák nem feledkeztek meg az új területek fejlesztéséről sem. Még az első közülük, Abul-Abbas as-Saffah is elkezdte a papírgyártást az országban, és egy kicsit (sikeresen) harcolt a szomszédos Kínával.

Az Abbászida kalifátus története összetett. Állandó belháborúk folytak, az uralkodók nem természetes okokból váltották egymást, és minden többé-kevésbé magas rangú nemes megpróbálta megalapítani saját dinasztiáját….. Ez a széttöredezettség vezetett az Abbászida kalifátus bukásához.

6. hely: Francia gyarmatbirodalom (1534-1980). . . ., 13 millió négyzetkilométer. km)

Értékelés: 4.5

Európában négy olyan ország van, amely egykor hatalmas gyarmatbirodalom volt (némelyik a mai napig fennmaradt). Portugália, Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia. Mindegyikre jellemző a kiváló társadalmi-gazdasági fejlődés és a tengerhez való hozzáférés.

Franciaország két irányban – Észak-Amerika és Afrika – aktívan terjeszkedett. Így a gyarmatbirodalom korai időszakában ez az állam alapította a mai Kanada és az USA területén lévő tartományokat. Ezt követően függetlenné váltak. Bár Kanada 1763-ban kikerült a francia ellenőrzés alól, még mindig erős a „gyarmatosító” érzés. A francia volt például a hivatalos nyelv.

A terjeszkedés második szakasza a 19. és a 20. században következett be. Ebben az időszakban Franciaország aktívan kiaknázta az afrikai területeket. Szudán, Kongó, Elefántcsontpart (Elefántcsontpart), Niger, Csád – ezek az államok mind gyarmatok lettek. És ebben a státuszban létezett elég hosszú ideig. Néhányan csak az 1960-as években nyilvánították ki függetlenségüket.

A francia gyarmatbirodalom Európa egyik legnagyobb kereskedelmi országa volt. Kereskedelmi vállalatai, különösen a nyugat-indiai és kelet-indiai vállalatok, rabszolgákat, mezőgazdasági termékeket és mindenféle nyersanyagot importáltak.

5. szám: A Csing-dinasztia (1644-1912). . . ., 14,7 millió négyzetkilométer. km)

Rangsor: 4.6

Kína, amely ma a világ legnagyobb kommunista országa, egykor monarchikus hatalom volt, nagyon agresszív külpolitikával. A középkor végén érte el fénykorát, amikor a Csing-dinasztia trónra lépett.

Kína a Csing-birodalom idején hatalmas, multikulturális ország volt. Mongóliától Tibetig terjedő mandzsu államként indult. Amikor a Csing Birodalom az 1820-as években gazdasági, társadalmi és politikai csúcspontján volt, olyan területeket is magába foglalt, amelyek ma Kazahsztán, Kirgizisztán, Nepál, Mianmar, Vietnam és számos más ázsiai ország részei.

De az európai nemzetek külpolitikája a Csing Birodalom bukásához vezetett. A 19. század második felében, amikor a nagy gyarmatosító hatalmak nagy érdeklődést mutattak az ázsiai területek iránt, Kínának erőteljesen meg kellett erősítenie függetlenségét. A Csing Birodalom északi részén konfliktusok voltak Oroszországgal, míg délen a britek szálltak partra. A 19. század végén pedig volt egy rossz aratási év. És végül a kínaiak nem bírták tovább, ezért népfelkelés tört ki.

4. hely: Spanyol Birodalom (1492-1976). . . ., 20 millió négyzetméter. km)

Értékelés: 4.7

Spanyolország egyike volt a négy európai gyarmati nagyhatalomnak, amelyek megpróbálták átvenni az irányítást az amerikai kontinens tartományai felett. És ezt elég sikeresen tette. Dél-Amerikában például az Argentína által képviselt Spanyol Birodalom állandó versenyben állt a portugál Brazíliával, és igen invazív politikát folytatott.

Amikor például Brazília a 19. század elején kikiáltotta függetlenségét, a spanyol alattvalók támadták meg, abban a reményben, hogy a keleti parti tartomány egy darabját megkaparinthatják.

Ez azt jelenti, hogy a Spanyol Birodalom maga is egy széttöredezett birodalomként indult… Az 1480-as évek végén a katolikus királyok, saját uradalmaik uralkodói, az aragóniai király és a kasztíliai királyné egyesültek. Formálisan megőrizték függetlenségüket, de közös politikát folytattak. Beleértve a külföldi. A gyarmatosítás 1492-ben kezdődött Granada és Ibéria elfoglalásával.

Aztán 1492 végén a navigátor Kolumbusz Kristóf, aki immár spanyol alattvaló volt, felfedezte az Újvilágot. A szuperhatalom pedig megkezdte terjeszkedését az amerikai kontinensen. Gyarmatok jelentek meg a mai USA területén, Mexikóban, Közép-Amerikában, Argentínában, Peruban és még Brazíliában is.

De Amerika nem volt a spanyol birodalom célja. Ez a két kontinens természetesen nagyon vonzó volt, de az európai hatalmak számára akkoriban Ázsia volt a legérdekesebb. Spanyolország ott is nyomot hagyott, és a mai India területén szállt partra. Itt Nagy-Britanniával kellett versenyeznie a hatalomért.

Spanyolország „aranykora” a 16. és 17. század. Ezt követően a birodalom, bár hatalmas volt, az állandó belső felkelések és reformok miatt egyszerűen képtelen volt fenntartani a nemzetközi hatalmát. Mindazonáltal sietett megválni a gyarmataitól. Ez utóbbitól csak az 1960-as években búcsúzott el, amikor Egyenlítői-Guinea és egy kis nyugat-szaharai tartomány függetlenségét adta meg.

De Spanyolországnak még most is vannak saját területei Afrikában. Ezek a Marokkóhoz közeli szigetek és városok.

3. hely: Orosz Birodalom (1721-1917). . . ., 22,8 millió négyzetméter. km)

Értékelés: 4.8

Az Orosz Birodalom, a világtörténelem harmadik legnagyobb állama, Nagy Péterrel kezdődött. Pontosabban, az északi háborúban 1721 végén aratott győzelme óta. A szenátorok ekkor kérték fel Nagy Péter cárt, hogy vegye fel az egész Oroszország császára és a haza atyja címet.

Az Orosz Birodalom pedig a 18. század végén élte legnagyobb hatalmát. Területei ekkor a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig, a balti államoktól Alaszkáig terjedtek. Ezen kívül Kelet- és Észak-Európa néhány országa az Orosz Birodalom ellenőrzése alatt állt: Hetmancsina, Finnország, Lengyelország… Novorosszia, a Krím, Grúzia, Transzkaukázia, valamint Ázsia és a Távol-Kelet egyes részei a terjeszkedés során kerültek annektálásra.

Az Orosz Birodalom a többi nagyhatalommal szinte egy időben folytatta terjeszkedési politikáját. Kivéve, hogy nem a tengeren (Alaszkát nem számítva), hanem a szárazföldön terjeszkedett. Ázsiában azonban még mindig összeütközésbe került a Brit Birodalommal, és sokáig, de szinte vértelenül versengett vele egy-egy területdarabért. Ezt az időszakot Rudyard Kipling „A nagy játszma” vagy „Az árnyjáték” címmel írta.

Az Orosz Birodalom bukása a 19. században kezdődött, jóval a februári forradalom előtt. Valójában az összeomlás kezdete a II. Sándor császár által végrehajtott reformok voltak, amelyek az országban a jobbágyság eltörlését és a kaukázusi ellenségeskedések végét eredményezték. Ekkor adta el az Orosz Birodalom Alaszkát az Egyesült Államoknak. Mindez népi zavargásokhoz vezet, amelyek néhány évtized múlva teljes forradalomba torkollnak.

2. hely: Mongol Birodalom (1206-1368). . . ., 33,2 millió négyzetkilométer. km)

Értékelés: 4.9

1206-ban Temüdzsin kán, aki később Dzsingisz kán becenévvel vált ismertté, új országot alapított – a Nagy Mongol Államot. és azonnal expanzív politikába kezdett.

Ennek eredményeként a Nagy Mongol Állam – vagy Mongol Birodalom – a világtörténelem legnagyobb országa lett az összefüggő területet tekintve. Nyugati határa a Duna, keleti határa pedig a Japán-tenger volt. Az orosz Novgorod északon és Kambodzsa délen volt a határpont. A mongol birodalom területe csúcspontján 33,2 millió négyzetkilométer volt – mind egybefüggő terület. Nincsenek tengerentúli szigetek vagy gyarmatok.

A terjeszkedés a Csin állam elleni háborúval kezdődött. Nem területi, hanem vérségi kérdésként tekintettek rá. A Csin birodalom hírhedten kivégeztette az előző mongol kánt, Ambagai-t. A háború elhúzódott, nagyon erőszakos és véres volt – egyik fél sem az emberségéről volt híres -, és a Mongol Birodalom győzelmével végződött.

Ezután, meggyőződve saját hatalmáról, Dzsingisz kán elindult Közép-Ázsia meghódítására. Elérte Közép-Eurázsiát – az orosz és ukrán területeket. Részben Dzsingisz kánnak köszönhető, hogy a Kijevi Ruszban átmenetileg megszűntek a véres háborúk – a területek fejedelmeinek össze kellett fogniuk, hogy megszabaduljanak a tatár-mongol igától.

A Mongol Birodalom Kínából indult – és onnan jött a bukása. 1368-ban a mongol megbízottak által létrehozott Jüan Birodalomban forradalom tört ki, amely a Vörös Karszalagok felkelése néven vonult be a történelembe. mindössze 12 évvel később a kulikovói csata, amely után a Kijevi Rusz kivonult a birodalomból. Aztán belháborúk kezdődtek a Mongol Birodalomban, amely akkor már „jól táplált” és „tiszteletreméltó” ország volt.

A Brit Birodalom (1707-1999) az 1. helyen áll. . . ., 36,6 millió négyzetkilométer. km)

Értékelés: 5.0

A Brit Birodalom volt a legnagyobb állam, amely valaha létezett a bolygón. A Brit Birodalom területe fénykorában 36,6 millió négyzetkilométer volt. Természetesen az összes gyarmattal és tartományokkal együtt.

És sok gyarmata és tartománya volt. A Brit Birodalomnak voltak területei Kanadában, az Egyesült Államok egyes részein, Kolumbiában, az Antarktiszon, Ausztráliában és Új-Zélandon, Nigériában, Egyiptomban, az Aranyparton, Sierra Leonéban, egész Indiában, Ceylonban, Mianmarban, Kenyában, Dél-Afrikában, Pápua Új-Guineában és számtalan más kisebb-nagyobb területen, köztük számos szigeten, valamint például a spanyolországi Gibraltáron. Összességében a Brit Birodalom a Föld szárazföldi területének 22%-át foglalta el.

A Brit Birodalom nemcsak az általa ellenőrzött államok, hanem az egész világ kialakulását és életét befolyásolta. Az angol nyelv a világ legszélesebb körben beszélt nyelve, amelyet azért tanulunk meg, hogy jól tudjunk kommunikálni más országok lakóival. Nagy-Britannia parlamenti rendszere „inspirálta” a volt gyarmatokat, hogy saját kormányt hozzanak létre. A tartományok még a függetlenség után is az angol jogot alkalmazták. A brit metrikus rendszert (imperial) még mindig használják, többek között az USA-ban is.

Ezért a Brit Birodalom, amely megváltoztatta a világot, egyben a történelem legerősebb birodalma is.