A Föld 10 legnagyobb szigete

A szigetek bolygónk állandó alkotóelemei. A Földön több mint félmillió olyan terület van, amelyet víz vesz körül. A szigetek kialakulása gyakorlatilag megszakítás nélkül zajlik, ahogyan a tenger is elnyeli őket. Néhányuk olyan kicsi, néhányuk pedig olyan nagy, hogy az űrből a Föld kontinenseivel egyenrangúan láthatóak. Íme a világ tíz legjelentősebb, szó szerint elszigetelt szárazfölddarabja – a legnagyobb szigetek.

A legnagyobb szigetek rangsora

Jelölés	helyszín	Sziget	Négyzet
A legnagyobb szigetek rangsora	1	Ellesmere (Kanada)	192,236KM2
2	Victoria (Kanada)	217 291KM2
3	Honshu, Japán	227,970KM2
4	Nagy-Britannia	229 946KM2
5	Szumátra (Indonézia)	435 000 km2
6	Baffin Land (Kanada)	507 451KM2
7	Madagaszkár	587 000 km2
8	Kalimantan (Borneó), (Indonézia, Malajzia, Brunei)	734 000 négyzetkilométer
9	Új-Guinea (Pápua Új-Guinea, Indonézia)	785 000 km2
10	Grönland (Dánia)	2 130 800 km2

 

Ellesmere (Kanada)

Értékelés: 4.1

Felület: 192 236 km2

A top tízes listát a bolygó egyik legnagyobb szigete és Kanada harmadik legnagyobb szigete nyitja. Az 1616-ban felfedezett föld William Baffin felfedezőnek köszönhetően vált világszerte ismertté. Elég barátságtalan hely: az éghajlat nagyon zord, és a sziget felszínének 1/3-át állandó jég borítja.

Az első szigetlakók szibériai nomádok voltak. A 13. századra a thuleiek (eszkimók ősei) gyökeret vertek itt, és a 18. század közepére a sziget teljesen lakatlanná vált. Ma a Nunavut Elsmere tartományában a nehéz életkörülmények miatt csak mintegy százötven embernek van állandó lakhelye.

Ellesmere a kanadai sarkvidéki szigetvilág legmagasabb pontja: a fennsík legmagasabb pontja 2616 m. A jégkorszak óta a szigetet minden oldalról jég borítja. Valójában ez azon kevés helyek egyike, amelyek a jégkorszak maradványai. Ellesmere egy része, pontosabban 1/5-e, nemzeti vadrezervátumnak minősül, és szigorúan védett. Területén számos gleccser és hét öböl található.

Vicces tény. A szigeten csak egyetlen fafaj nő, a sarkvidéki fűz.

Victoria (Kanada)

Értékelés: 4.2

Felület: 217 291 km2

A sarkvidéki kanadai szigetcsoport második legnagyobb szigete, amelyet Simpson sarkkutató fedezett fel 1838-ban. A nagyobb sziget nagy részét több félsziget alkotja (Prince Albert, Wollaston, Collinson és egy másik lenyűgöző méretű félsziget a Headley-öböl keleti részén, amely soha nem kapott saját nevet). A sziget partvonala rendkívül zord, alig van hegyvidék, és a meglévő hegyek közül egy sem magasabb 1 kilométernél.

A 20. század közepén a Victoria-szigetet főként meteorológusok lakták. A 21. század elejére a terület lakossága jelentősen megnőtt: eszkimó telepesek érkeztek ide, akik vadászattal és halászattal kezdtek foglalkozni. Azonban csak 2 település van: Holmen és Cambridge Bay. De számos hatalmas tó is található itt, a legfontosabbak a Ferguson és a Taha.

Honshu (Japán)

Értékelés: 4.3

Terület: 227 970 km2

A japán szigetvilág legnagyobb szigete és az ország legfontosabb szigete. Több mint 100 millió ember él a területén. Itt található az ország néhány legnagyobb városa és fővárosa, többek között Kiotó, Tokió, Oszaka, Yokohama, Hirosima stb. Honshu Japán területének mintegy 60%-át teszi ki. A szigetnek van a leghosszabb történelme és ikonikus jelentősége a japánok számára, mivel itt született a felkelő nap országának ősi civilizációja.

A sziget uralkodó domborzata hegyvidéki – Honshu szó szerint sziklás, hatalmas hegyvidékekkel, amelyek alakítják az éghajlatát (köztük jó néhány vulkán). A sziget nagyjából két éghajlati övezetre osztható: délkeleti és északnyugati. Itt található az ország legnagyobb hegye (a japán büszkeség szimbóluma), a Fudzsiima-hegy (3776 m) és a legnagyobb tó, a Biwa (670 km-es területű)2). A sziget partvonala közel 5500 km hosszú.

Nagy-Britannia (UK)

Rangsor: 4.4

Terület: 229 946 km2

A hetedik legnagyobb sziget a rangsorunkban az Egyesült Királyság, a Brit-szigetek legnagyobbika, és vitathatatlanul a legnagyobb Európában. A sziget nagy brit birodalomtörténetének kezdetei a becslések szerint i. e. 43-ban kezdődtek.., Területük azonban már jóval korábban is lakott volt: a notoiak több százezer évvel ezelőtt éltek itt.

A modern emberek a jégkorszak előtt érkeztek az Egyesült Királyságba, de a szigetet a rengeteg gleccser miatt elhagyták. És mintegy 6 000 évvel ezelőtt megérkeztek az első neolitikus telepesek.

Nagy-Britannia ma Európa legsűrűbben lakott területe, ahol több mint 61 millió ember él. A sziget túlnyomórészt Anglia, Skócia és Wales otthona. Az Egyesült Királyság partvonalának hossza délről északra valamivel kevesebb, mint 1000 km.

A sziget nemcsak a szigeten felfedezett ősi emberi lelőhelyek miatt bír globális jelentőséggel, amelyek i.e. 500000-re nyúlnak vissza.. Az országnak nagy politikai súlya van. Az Egyesült Királyság, amelyet egy brit uralkodó (jelenleg II. Erzsébet királynő) irányít, jelentős hatalommal rendelkezik a világ színpadán, és számos ország – Ausztrália, Új-Zéland, Kanada stb. – tevékenységét uralja.

Szumátra (Indonézia)

Értékelés: 4.5

Felület: 435 000 km2 (egyéb adatok – 473 000 km2)

Szumátra, a Szunda-szigetek második legnagyobbika és a legnagyobb nyugaton, hosszú történelemmel és viharos címerrel rendelkezik. A két féltekén elterülő szigetet az Egyenlítő két majdnem egyenlő részre osztja. Éghajlata forró, párás és csapadékban gazdag. a talaj gyakran turbulens: nem ritkák a meglehetősen nagy amplitúdójú (kb. 6-7) földrengések.

Szumátra fele hegyvidék: két nagy fennsík és a Barisan-hegység. A szigeten számos vulkán található, amelyek közül 12 aktív. Egyikük, Kerinci (Indrapura) a sziget legmagasabb pontja is a maga 3805 méterével.

Vicces tény. A világ mintegy 20 szupervulkánjának egyike, a Toba Szumátrán található. A szupervulkánok eltérnek a hagyományos értelemben vett vulkánoktól: kitörésük klímaváltozást idézhet elő a bolygón. A Toba ma már kihaltnak számít. Legutóbb 73 000 évvel ezelőtt ébredt fel, és ez halálos ébredés volt a bolygó számára: úgynevezett „vulkáni telet” hozott. Több mint 800 kilométert dobtak az égbe3 Mintegy 2800 km hamu ömlött a vulkán szájából3 magma, amelynek nyomait nemrégiben fedezték fel 7 000 km távolságban. A világ népessége ebben az ókori időszakban drasztikusan csökkent, 2000-re.

Baffin Land, Kanada

Rangsor: 4.6

Felület: 507,451 km2

Az első „félmillió” a mi értékelésünkben Kanada legnagyobb szigete. William Baffin brit felfedező fedezte fel 1616-ban, és róla nevezték el. A szigetet barátságtalan táj és zord sarkvidéki éghajlat jellemzi, az éves átlaghőmérséklet -8 C fok0, így nem sok kanadai telepedett le itt: csak körülbelül 11 000. Mindannyian a sziget partvidékén élnek: csak tudományos expedíciók merészkednek a havas sziget mélyére, hogy felfedezzék annak teljesen érintetlen természetét.

A helyi állat- és növényvilág egyedülálló környezetének megőrzése érdekében hozták létre az Auyuittuk Nemzeti Parkot (A föld, amely soha nem olvad el).

Vicces tény. A Baffin-földön tett látogatás során egyedülálló módon szemtanúja lehet a sarki fénynek, amely elképesztően tiszta és gyönyörű látványt nyújt. Ez azért lehetséges, mert a Baffin-föld szinte minden része a sarkkörtől északra fekszik.

A szigeten számos édesvízi tó található. Ezek közül a két legnagyobb, Nettilling és Amadjuak több mint 5500 km-es területet fed le2 (mindegyik). A Baffin-föld a világ egyik legritkábban lakott területe. Mindössze 400 km-re van a világ legnagyobb szigete, de erről később…

Madagaszkár

Értékelés: 4.7

Terület: 587 000 km2

Afrikai sziget az Indiai-óceánban, az azonos nevű ország is. Olyan emberek lakják, akik hasonlítanak az afrikaiakra, de rengeteg különbség is van köztük. És mégis, több mint 80 millió évvel ezelőtt, ez a szárazföldről leszakadt nagy földdarab számos egyedülálló természeti csodát rejt magában. A helyiek „vörösnek” nevezik a szigetet különleges összetétele, a sziget talajának színe miatt. A világ más részein azonban Madagaszkárt még mindig a „nyolcadik kontinens”-ként emlegetik. Mindez a terület állat- és növényvilágának sajátosságai miatt.

Madagaszkár mintegy 250 000 fajnak ad otthont, amelyeknek több mint 2/3-a kizárólag itt fordul elő (endemikus fajok). Közülük például a macskamaki és a fossa, egy szokatlan madagaszkári ragadozó, amely a macska és a kutya keverékére hasonlít (a Vörös Könyv szerint – „veszélyeztetett faj”). A szigeten található 14 000 növény mintegy 90%-a endemikus. Madagaszkár délnyugati oldalán egy hatalmas korallzátony található, a 3. legnagyobb a Földön.

Kalimantan (Borneó), (Indonézia, Malajzia, Brunei)

Értékelés: 4.8

Terület: 734 000 km2

Az egyetlen sziget a világon, amely egyszerre 3 országhoz tartozik. A helyi nyelven a neve „Gyémánt folyó”, ami nem meglepő, mivel a terület értékes nyersanyagokban gazdag, és ezek közé tartoznak a gyémántok is. Már 1521-ben felfedezték egy Magellán-expedíció utazói.

A több tengerrel körülvett Kalimantan Ázsia legnagyobb kontinensének számít. Az első telepesek több mint 40 000 évvel ezelőtt jelentek meg Kalimantan területén. Ma mintegy 20 millió ember él itt, akik 300 különböző etnikai csoportot képviselnek. Többségük dayak, a sziget őslakosai.

A Mount Kinabalu (4095 méter) Borneó legmagasabb csúcsa. A sziget hatalmas barlangrendszerekkel büszkélkedhet, amelyek közül az egyik a bolygó egyik leghosszabb földalatti folyóját rejti.

Kalimantan erdei a feltételezések szerint a bolygó egyik legöregebb erdei – több mint 140 millió évesek. Ez a paradicsom az itt élő állatok számára, beleértve az olyan endemikus állatokat, mint a szumátrai orrszarvú, a kalimantáni füstös leopárd stb. Hatalmas madárvilág (több mint 1500 faj), hüllők, kígyók (köztük a híres királykobra, amely eléri a 6 méteres hosszúságot – a legnagyobb mérges faj). Borneó mintegy 15 000 növényfajnak, 3000 fafajnak ad otthont.

Új-Guinea (Pápua Új-Guinea, Indonézia)

Értékelés: 4.9

Felület: 785 000 km2

A Csendes-óceán szigete – a világ második legnagyobb szigete, amely hegyvidéki domborzata (hegyek és számos vulkán uralja) és egyedülálló ökoszisztémája, illetve többrétegűsége miatt kiemelkedik a legtöbb nagy szigetország közül. Szavannák, tundrák (gleccser- és alpesi), mangroveerdők, trópusok (erdők és hegyvidékek), vizes élőhelyek, tavak és gazdag korallzátonyok találhatók itt.

Új-Guinea még mindig hemzseg a felfedezetlen helyektől: flóra- és faunakutatók rendszeresen látogatják, hogy tanulmányozzák a természet ritka fajait – több mint 11 000 növényfaj, 600 madárfaj, 400 kétéltűfaj és így tovább.

A sziget hegyvidéki domborzata a lakosok hosszú távú elszigeteltségét eredményezte: innen ered a nyelvcsoportok sokfélesége. A háziasításra alkalmas nagytestű állatok hiányában a szigetlakóknak nem sikerült kifejleszteniük a mezőgazdaságot és a szarvasmarha-tenyésztést. Ez a helyzet a társadalom fejlődésének visszamaradását okozta: a primitív közösségi rendszer a mai napig uralkodik.

Érdekes tény. Új-Guinea ad otthont egy egyedülálló mezőgazdasági településnek, a Cook-szigeteknek (a világ egyik legrégebbi települése), amely az elmúlt 10 000 évben teljes elszigeteltségben fejlesztette a mezőgazdaságot. Az UNESCO világörökség része.

Grönland (Dánia)

Értékelés: 5.0

Felület: 2 130 800 km2

A dánok büszkesége és a bolygó legnagyobb szigete, Grönlandot a világ „Zöld ország” néven is ismeri. Bár területének több mint 80%-át egész évben jégtakaró, az Ilulissat-fjord (az Antarktisz után a második legnagyobb) borítja, és éghajlata korántsem a legkedvezőbb. Hivatalosan a szokatlan névnek 2 változata létezik. Az első szerint a sziget éghajlata korábban enyhébb volt, a domborzat pedig zöldebb. A második szerint ez egy finom marketingfogás volt az ókorban, hogy idecsalogassák a telepeseket.

Grönland – azonos nevű dán autonómia. Két óceán határolja. Grönland körülbelül 30-szor akkora, mint Dánia többi része. A hatalmas sziget szerény számú lakosnak ad otthont – alig több mint 57.000. Mielőtt az európaiak a 9. század végén megérkeztek, a területet évezredeken át a grönlandi inuitok lakták. És nagyon jól érezte magát, gyorsan hozzászokott a sarkvidéki élet zord körülményeihez.

A modern grönlandiak fő foglalkozása a halászat, az aktív szarvas- és juhtenyésztés, valamint (furcsa módon) az olajtermelés. A turizmus is nagy szerepet játszik a régió gazdaságában: évente több mint 20 000 utazó keresi fel a világ legnagyobb szigetét.

Érdekes tény. A sziget a saját függetlensége felé halad. Grönland 1985-ben kapott saját zászlót és címert. 2008-ban a szigetlakókat külön népként ismerték el, és a helyi nyelvet nemzeti nyelvvé nyilvánították.