A világ 10 legnagyobb teknőse

*A szerkesztő véleménye a legjobbakról. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem reklám, és nem tekinthető vásárlási útmutatónak. Vásárlás előtt szakorvosi konzultáció szükséges.

A teknősök bolygónk legősibb hüllői közé tartoznak. Ez a faj több mint 200 millió évvel ezelőtt fejlődött ki, és körülbelül egy időben volt a dinoszauruszokkal. Sokkal jobban tudtak alkalmazkodni az élőhelyük változásaihoz, és a mai napig fennmaradtak. Ebben nagy szerepe van annak az egyedülálló védelemnek, amelyet a páncélja nyújt, amely megvédi mindenféle veszélytől, legyen szó ragadozókról vagy az időjárás viszontagságairól. A teknősök teste is különleges ehhez az állatosztályhoz képest – élettartamuk meghaladhatja a 200 évet is. Éles látásuk van, ráadásul a szemük szinte a teljes színspektrumot képes érzékelni. A teknősöket általában élőhelyük szerint osztják fel: szárazföldi, tengeri és édesvízi teknősök.

A legnagyobb hüllők a legkisebbektől a legnagyobbakig. A történelem legmasszívabb teknősei a kréta időszakból származó Archelon teknősök voltak, amelyek akár 4,6 méter hosszúak és több mint két tonnát nyomtak. Ezek az óriások már régen kihaltak, de a ma élő több mint 320 teknősfaj közül néhányan szintén meglephetnek méretükkel.

A világ legnagyobb teknősbékáinak rangsora

Jelölés	helyszín	név	Hosszúság	Súly
A világ legnagyobb teknősbékáinak rangsora	10	Kajmán teknős	35 cm.	30 kg.
9	Vörösfülű teknős	37CM.	–
8	Bahromi teknős	40CM.	15KG.
7	Sarkantyús teknős	80CM.	100KG.
6	Arrau	100CM.	70KG.
5	Óriásteknős	120CM.	200KG.
4	Keselyű teknős	150CM.	80KG.
3	Zöld Kajmán teknős	150CM.	200KG.
2	Elefánt teknős	180CM.	400KG.
1	Bőrhátú teknős	260CM.	900KG.

10. hely – Kajmán teknős

Értékelés: 4.1

Ez a faj Kanada déli részén, valamint az Egyesült Államok középső és keleti részén található. Az egyedek súlya 14 és 30 kilogramm között van, és a páncéljuk körülbelül 35 centiméter hosszú. A kajmánnak vagy az úgynevezett harapós teknősnek nagy, éles és erős csőre van, amely akár a csontokba is beleharaphat. Az állatok agresszív viselkedésükről híresek, hosszú nyakukat kinyújtva agresszívan védekeznek, és támadójukat igyekeznek megharapni. A teknősök édesvizű víztestekben élnek: tavakban vagy lassú folyású folyókban. Fő táplálékuk a halak, békák, garnélarákok és más kis állatok. A kajmán teknős túl lassú ahhoz, hogy zsákmányt üldözzön, ezért lesből támad, csőrével és karmaival feltépi, vagy egészben lenyeli a zsákmányt. A hideg évszakban téli álmot alszanak, a víztározók alján lévő iszapba ássák be magukat.

9. helyezett – Vörösfülű teknős

Értékelés: 4.2

A vörösfülű teknős egy foltos zöld vagy olajzöld színű teknős, amely a nevét a szeme mögötti élénkpiros (néha sárgásvörös) foltokról kapta, amelyek a fülekhez hasonlítanak. A nőstények, amelyek nagyobbak, mint a hímek, testhosszuk elérheti a 37 centimétert. A vörösfülű teknős széles körben elterjedt Észak- és Dél-Amerikában, de megtalálható Délkelet-Ázsiában, Afrikában és a meleg európai országokban is. Ausztráliában elismert kártevő, mivel kiszorítja az őshonos endemikus hüllőfajokat. Előszeretettel telepszik meg mocsaras tavakban, és ülő, félig vízi életmódot folytat. A fiatalok sokkal gyakrabban vadásznak, apró halakat, rákokat, békákat, puhatestűeket, rovarokat és egereket fognak. A kifejlett vörösfülű teknősök főként növényi táplálékot fogyasztanak. Kíváncsiak, de rendkívül óvatosak – gyorsan a vízbe csúsznak, ha 40 méterről potenciális veszélyt észlelnek.

8. hely – Kajmán teknős

Értékelés: 4.3

A kígyónyakú teknősök családjának nagytestű tagja, lapított, háromszög alakú fejjel, apró, közel ülő szemekkel és hosszú nyakkal, melyen apró bőrszerű tüskék sorakoznak. Ez a bizarr megjelenés, párosulva szürkésbarna színével, lehetővé teszi a rojtos teknős számára, hogy sikeresen utánozza a rojtos fahasábot, és zsákmánya közvetlen közelében rejtőzzön el. Egy felnőtt példány súlya körülbelül 15 kilogramm, a héj hossza legfeljebb 40 centiméter. Az élőhelye több mint egy tucat dél-amerikai országot foglal magában, és megtalálható az USA-beli Floridában is. Az imádkozó teknős, vagy matamata, ahogy a helyiek hívják, vízi életet él, iszapos tavakban, tavakban és lassú folyású folyókban él. Leginkább éjszaka vadászik, halakat, kagylókat és ebihalakat fog, és egészben lenyeli őket. Ha a tó kiszárad, a matamaták mélyen beássák magukat az alján lévő iszapba, és az esős évszak beköszöntéig téli álmot alszanak.

7. hely – a sarkantyús teknős

Értékelés: 4.4

A kajmán teknős az afrikai kontinens sivatagjaiban és szavannáin él. Több mint 80 centiméter hosszú páncéllal rendelkezik, és súlya meghaladhatja a 100 kilogrammot. Nevüket a hátsó végtagjukon lévő nagy sarkantyúkról kapták, amelyek nélkülözhetetlenek az odúk ásásához. Az akár négy méter mély és 15 méter hosszú földalatti alagutakra azért van szükség, hogy elmeneküljenek a nappali hőség elől, mivel a sivatagban a hőmérséklet 40 Celsius-fok fölé is emelkedhet. Ugyanakkor a hőmérő néha 3 Celsius-fokig süllyed éjszakánként. A fiatal teknősök általában nem építenek maguknak búvóhelyet, hanem elhagyott rágcsálóüregeket használnak. A reggeli és esti órákban a legaktívabbak, amikor táplálékot keresnek. Ezek általában gyér sivatagi növényzetből állnak, és alkalmanként rovarok egészítik ki a táplálékukat. A szaporodási időszakot a nőstényekért folytatott hosszú rituális harcok jellemzik, amelyek gyakran az egyik vetélytárs halálával végződnek.

6. hely – Arrau

Értékelés: 4.5

Arraus vagy tartaruga Dél-Amerika országaiban él, leggyakrabban a nagy vízhozamú folyók medencéiben, mint például az Amazonas, lagúnákban és nagy erdei tavakban. A Bococochea teknősök családjába tartozik, és jellegzetes hosszúkás barázdával rendelkezik a szemei között. A nemi dimorfizmus egyértelműen kifejeződik – a nőstények a páncél alakjában és a nagyobb méretben különböznek. A nagytestűek akár egy méter hosszúra is megnőnek, és körülbelül 70 kilogrammot nyomnak. Idejük nagy részét a vízben töltik, ahol táplálékot is találnak. Vízinövényeket és lehullott fák gyümölcseit fogyasztja; kisebb halakat is fog. Nem alszik téli álmot, egész évben aktív marad. Az arrau gyakran esik áldozatul a ragadozóknak, mivel nincs hallószervük.

5. hely – Óriásteknős

Rangsor: 4.6

A faj másik neve a Seychelle-szigeteki óriásteknős. Nagy, magas héja és erős, rúdszerű lábai vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy 60-80 centiméter magasra nőjön. Felnőttként akár 120 cm hosszúra is megnőhetnek, és súlyuk meghaladhatja a 200 kg-ot. Az Indiai-óceánban található Aldabra szigetén honos, ahol a populáció nagyjából 150 000 példányt számlál. A szigetcsoport más szigetein több kisebb kolónia is található. Az óriásteknősök ritka fajnak számítanak, és törvény által védettek. A lakószigetükön nem folytathatnak aktív mezőgazdasági vagy nagyszabású építési tevékenységet. Egy speciális óvodát hoztak létre, ahol az utódok folyamatos gondozásban és táplálásban részesülnek, majd ötéves korukban szabadon engedik őket. A felnőtt teknősök a nap nagy részét táplálékkereséssel töltik, táplálékuk levelek, különböző növények, lehullott gyümölcsök és más növények. A táplálékszerzés során képesek a hátsó lábaikra állni, sőt, egymás között magas, élő „piramisokat” alkotnak. A Seychelle-szigeteki óriásteknősök hosszú életű állatok, némelyikük akár 150 évig is élhet.

4. hely – Griffon teknős

Értékelés: 4.7

Az Egyesült Államok egész területén megtalálható az Egyesült Államok délkeleti részén található tavakban, folyókban, tavakban és csatornákban, és gyakori a Mississippi folyó vizes élőhelyi mellékfolyóiban is. Külsőleg hasonlítanak a kajmánokhoz, de méretükben, hosszabb csőrükben, szélesre állított szemükben és a páncél alakjában különböznek. Ez utóbbinak fűrészfogas gerincek sorai vannak, és akár másfél méter hosszú is lehet. Ezek a teknősök felnőttként mintegy 80 kilogrammos súlyukkal a világ legnagyobb édesvízi teknősei. Az élőhelyek közé tartoznak az iszapos aljú, sűrű növényzetű tavak. Halakat, rákokat, csigákat és más apró vízi élőlényeket esznek. Vadásznak, miközben a fenéken, a hínár között várják a zsákmányt, amelyet a nyelvükön lévő, élénk színű, vörös, féregszerű kinövéssel csaliznak. A hímek kizárólag vízi életet élnek, a nőstények időnként a szárazföldre mennek, de csak azért, hogy tojásokat rakjanak.

3. hely – Zöld teknős

Értékelés: 4.8

A zöld vagy leves teknős a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceán trópusi és szubtrópusi vizeiben él. Ovális alakú héja van, amely gyakran több mint 150 centiméter hosszú. A fejeket kemény pajzsok borítják, a szemek nagyok, mandula alakúak. A teknősök súlya elérheti a 200 kg-ot, bár nagyobb fajok is előfordulnak. A felnőttek növényi táplálékkal táplálkoznak, általában part menti vizekben élnek, olyan helyeken, ahol víz alatti barlangok és barlangok vannak, amelyek a ragadozók elől menedéket nyújtanak. A fiatal teknősök viszont a nyílt tengeren élnek, és táplálékuk nemcsak növényzetet, hanem medúzákat, rákokat, planktonokat és puhatestűeket is tartalmaz. A magányos életmódot kedveli. A zöld teknősök ritkán jönnek a partra, kivéve, ha tojásrakásuk ideje van.

2. hely – Elefánt teknős

Értékelés: 4.9

A Galápagos-szigeteken honos, a bolygó legnagyobb teknősbékája. Akár 180 centiméter hosszúra is megnőhet és 400 kilogrammot is nyomhat. Az alfajoktól függően a héj lehet domború vagy nyereg alakú. Az elefánt- vagy galápagosi teknősök hosszú életet élnek, több mint száz évig. Növényi táplálékot esznek, rendkívül igényesek – a zamatos gyümölcsöktől kezdve a kaktuszokon, bokrokon át a mérgező növényekig mindent megesznek. Hajlamosak a fák közelében lévő bozótosokban megtelepedni, ahol könnyen el tudnak bújni a ragadozók elől. A teknősök szívósak, saját zsírtartalékaik elfogyasztásával hónapokig kibírják táplálék és víz nélkül. Alkalmanként sűrűbb növényzetű területeket keresve vándorol.

1. hely – Bőrhátú teknős

Értékelés: 5.0

A világ legnagyobb teknőse a tengeri teknősök családjának tagja, amely mintegy egymillió éve endemikus a Földön. A legtöbb tengerben és az összes óceánban megtalálható, kivéve az Északi-sarkvidéket. Páncéljuk szerkezete nagyon különbözik a többi teknősétől. Összeolvasztott, merev bőrlemezekből áll, jellegzetes hosszanti bordákkal. Testhosszuk néha meghaladja a 2,6 m-t, súlyuk pedig 900 kg. A bőrhátú teknősök a szárazföldön lassúak és ügyetlenek, de a vízben akár 35 kilométer/órás sebességet is elérhetnek, köszönhetően aerodinamikus csepp alakjuknak és hatalmas, akár három méteres uszonyaiknak. Tápláléka medúzák, puhatestűek, rákfélék, fiatal halak és más mélytengeri élőlények. A teknősök jelentős távolságokat képesek megtenni táplálékkeresés közben – ismert, hogy akár 20 000 kilométert is úsznak. A meleg trópusi vizeket kedveli, de a bőrhátú teknős szükség esetén hideg vizekben is képes túlélni, fenntartva a szükséges testhőmérsékletet.