A meditáció története több mint 3000 éves. A buddhizmus és a hinduizmus mélyéről származik, és elsősorban spirituális eszközként szolgált, amely segít megtisztítani az elmét és elérni a belső megvilágosodást.
A nyugaton használt modern meditációs gyakorlat távol áll a vallási kontextustól. A stressz és az idegi feszültség oldására, valamint a relaxációs állapot elérésére használják.
Ezt a világi meditációt többek között John Kabat-Zinn-nek köszönhetjük, aki a buddhista spirituális gyakorlatok tanulmányozása után úgy döntött, hogy a meditációt használja a stresszcsökkentő program alapjául. A meditáció gyakorlatából eltávolított mindent, ami vallásos, és a stresszreakciókra és fokozott szorongásra hajlamos emberekkel végzett pszichoterápiás munka elsődleges eszközévé tette. A meditációnak ez a változata alternatív nevet kapott – mindfulness gyakorlat. Jelenleg ez a legnépszerűbb nem vallásos meditációs forma.
A tudósok már több mint 50 évvel ezelőtt felhívták a figyelmet a meditációra. Herbert Benson, a Harvard Medical School kardiológusa (Kabat-Zinn is ott dolgozott) már az 1970-es években megismerte a meditáció szívritmusra, légzésszámra és anyagcserére gyakorolt hatását. Azóta a tudományos közösség érdeklődése a téma iránt nem csökkent, és az elmúlt 15 évben érte el a csúcspontját.
Az utóbbi időben a meditációs gyakorlatok egyre népszerűbbé váltak.
Tudományos bizonyítékok támasztják alá a meditáció előnyeit. Ennek nagy része az MRI-agyszkennerek és az enkefalográfia megbízható adatain alapul.
A meditáció hatásai annak köszönhetőek, hogy az emberi agy neuroplasztikus, azaz.. képes bizonyos ingerek hatására megváltozni. A meditációnak éppen ilyen erős hatása van, megváltoztatja az agy fizikai szerkezetét. Rendszeres gyakorlással drámai változásokat érhetünk el abban, ahogyan élünk és érzékeljük az életet.
Boldogság
A tudósok meg vannak győződve arról, hogy a boldogság megtapasztalásáért felelős központok idegi aktivitását a meditáció fokozza. Azok, akik évek óta meditációt gyakorolnak, 700% – 800% -os növekedést mutatnak a. Kezdők esetében ez 10-15%. Ilyen hatásokat figyeltek meg amerikai és tibeti kutatók is.
A szorongás csökkentése
A mindfulness meditáció segít feldolgozni a félelmekkel kapcsolatos traumatikus élményeket és segít a betegeknek megbirkózni a szorongásos zavarokkal. Erre a következtetésre jutottak a 2019-es tanulmányt végző tudósok. Azt találták, hogy a meditáció megváltoztatja az agy félelemmel kapcsolatos emlékek feldolgozásának módját. A szorongásos zavarban szenvedő személy félelemmel reagál, ha valami egy traumatikus eseményre emlékezteti, még akkor is, ha a valóságban nincs veszélyben. Például egy kutya által megharapott ember minden alkalommal visszatér ebbe az állapotba, amikor kutyaugatást hall vagy kutyát lát közeledni.
Az olyan szorongásos zavarokat, amelyek egy akut stresszhelyzet emlékén alapulnak, gyakran kezelik expozíciós terápiával. Amikor egy személy olyan ingereknek van kitéve, amelyek szorongást okoznak, de biztonságos környezetben. Ennek eredményeképpen ez a provokatív inger megszűnik veszélyesnek és félelmet keltőnek lenni. A személy fokozatosan hozzászokik ahhoz a tényhez, hogy az inger önmagában nem jelent fenyegetést.
A mindfulness meditációt javasolták az expozíciós terápia optimális környezetének, mivel a jelen pillanat megtapasztalását jelenti nyitott, kíváncsi és tétlen elmével.
A mindfulness tréning (a meditáció egy formája) javíthatja az érzelemszabályozást a neurobiológiai válaszok megváltoztatásával. A meditáció segít az embereknek megtanulni, hogy kevésbé reaktív és alkalmazkodóbb választ adjanak a szorongást kiváltó ingerekre. Ezt a tényt a Harvardon működő Massachusetts General Hospital tudósai által végzett tanulmány is megerősíti.
A vizsgálat résztvevői (42 fő) 8 hetes meditációs kúra után MRI agyi vizsgálaton estek át. A kutatókat a figyelemhez és a memóriához kapcsolódó neurális hálózatok változásai érdekelték. A kutatók megállapították, hogy a hippokampuszban a mindfulness tréning után bekövetkezett változások összefüggésbe hozhatók a biztonságos pillanatok felidézésének fokozott képességével, és így adaptívabban reagálnak – nem reagálnak félelemmel az ingerekre.
A meditáció javíthatja azt a képességünket is, hogy alkalmanként felidézzük ezt az új, kevésbé ijesztő reakciót, és így megtörjük az aggódás szokását.
Pihenés az agynak
Fiziológiai szempontból az agy a meditáció során leállítja a szokásos mennyiségű információ feldolgozását. A béta ritmus (EEG ritmus a 14-30 Hz-es tartományban, 5-30 µV-val) csökken, lehetővé téve annak helyreállását. A 45 perces gyakorlás után végzett MRI agyi felvételek a tervezésért és döntéshozatalért felelős agyi területek aktivitásának csökkenését mutatják. és más területek, különösen a külső jelek feldolgozásában részt vevő területek is kevésbé aktívak voltak. Ennek eredményeképpen az agy „éberből” „nyugodt” állapotba kerül. Ezek a Harvard tudósainak megfigyelésen alapuló tanulmányának eredményei.
A szerotoninszint növekedése
A meditáció boldogsághormonként ismert neurotranszmittert, a szerotonint szabadítja fel az agyban. A szerotonin valóban hasznos a hangulat javítására és a depressziós tünetek csökkentésére. De túl sok belőle szorongást, szomorúságot vagy pánikrohamot okozhat. A skizofréniában szenvedőknél pszichózist okozhat.
A gondolkodási funkciók megőrzése idős korban
A Kaliforniai Egyetem tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a meditáció segít megelőzni az agy öregedését. Megvizsgálták a szürkeállomány (amely a memóriáért és a gondolkodási műveletekért felelős) mennyiségét a meditáló idős embereknél. Azt találták, hogy az agyuk jobban megmaradt, mint azoké, akik nem meditáltak.
A depressziós tünetek csökkentése
Egy baltimore-i magánegyetem tanulmánya megerősítette, hogy a meditáció hatása a depressziós zavarokra hasonló az antidepresszánsokéhoz.
Javított pszichológiai jólét
A legalább 8 héten át rendszeresen meditáló személy pszichológiai jólétére gyakorolt jótékony hatásai (ennyi ideig tart az MBSR program – mindf
- Egy vizsgálat, amelyben a résztvevők stresszcsökkentésnek vetették alá magukat, MRI-vizsgálatokkal bizonyította be. A képek a félelemért, szorongásért és stresszért felelős amygdala sejtjeinek térfogatának csökkenését mutatták. És hogy az érzelmek szabályozásáért felelős agyi területek hogyan nőttek meg.
Maguk az alanyok is nyilatkoztak a meditáció hatásairól.
Fokozott koncentráció és összpontosítás
Tudományos bizonyíték van arra, hogy a meditáció gyakorlása javítja a kognitív képességeket. Például már két hét gyakorlás után 16%-kal javul a koncentrációs és emlékezeti képesség. Erre a következtetésre jutottak az USA tudósai. Ez a hatás érthető – a világi meditáció során hosszú ideig egy tárgyra kell összpontosítani, ami a figyelem jó edzésének tekinthető.
Megszabadulni a függőségtől
Az elmúlt években egyre több olyan tanulmány jelent meg, amely meggyőzően bizonyítja a meditáció pozitív hatását a függőségben szenvedő emberekre. A legmeggyőzőbb hatást a dohányosok körében észlelték. Például mindössze két hét meditációs tréning 60%-kal csökkentette az elszívott cigaretták számát az erős dohányosoknál. Azok, akik tudatossági gyakorlatokat végeznek, még gyakrabban szoktak le a dohányzásról, mint a népszerű amerikai Smoke-Free programban résztvevők. Ezek az eredmények annak köszönhetőek, hogy a meditáció aktiválja az agy önkontrollért felelős területeit, azaz a prefrontális kéreg és az elülső cinguláris kéreg területét. Az agyi vizsgálat megerősíti ezt. Tehát még a rövid meditációs gyakorlat is javítja az önkontrollt és csökkenti a dohányzást. A meditációnak nagyobb valószínűséggel van hatása más típusú függőségekre is.
Az iskolai teljesítményre gyakorolt hatás
Azokban az iskolákban, ahol a meditációt bevezették az órarendbe, javult a tanulók tanulmányi teljesítménye – az átlag jegyek emelkedtek – és kevesebb a hiányzás. Az említett oktatási intézmények tanárai arról számolnak be, hogy a gyerekek kevésbé zavaróak az órán, és viselkedésük jelentősen javult.
A tudomány megerősíti, hogy a meditáció bizonyos előnyökkel járhat azok számára, akik rendszeresen gyakorolják. Nem véletlen, hogy az olyan óriáscégek, mint a Google, az Apple és a Target a meditációs gyakorlatokat az alkalmazottak munkarendjének részévé tették.
Források:
hírek.harvard.edu/gazette/story/2019/10/mindf
- ness-meditációs-tanulmány-mutat-változásokat-az-idegi-válaszokban-fájdalomra-és-félelemre/
Eileen Luders, Nicolas Cherbuin és Florian Kurth „Forever Young(er): a hosszú távú meditáció lehetséges kormegőrző hatása a szürkeállomány sorvadására”
/journals/jamainternalmedicine/f
- cikk/1809754
Sarah Lazar et al. „Az agytörzsi szürkeállomány koncentrációjának változása a mindfulness-alapú beavatkozást követően korrelál a pszichológiai jóllét javulásával”.
Milyen mértékben bizonyították a tudományos tanulmányok, hogy a meditáció valóban előnyös hatással van az emberi egészségre és jólétére?