Minden ember pszichéjének struktúrájában vannak domináns érzések, amelyeknek köszönhetően kommunikál, fejlődik, fejlődik. Meghatározzák a motivációt és a hozzáállást, és gyakran még a gondolatoknál is erősebbek. Nem a legokosabbak sikeresek, hanem a legkitartóbbak és legelszántabbak, akik nem kételkednek a sikerben, és ha hibáznak, tovább haladnak, de nem bocsátkoznak eredménytelen mérlegelésbe és önkínzásba.
Ha a bűntudat dominánssá válik, sok energiát emészt fel, az önfejlesztés szinte megszűnik, minden erőforrást a „hibáik” semlegesítésére és igazolására fordítanak. Ki kell egyenlítenie a hiábavaló bűntudat hatásait, és „újra kell indítania” a pszichéjét, hogy stabil, ellenőrizhető állapotot érjen el.
A bűntudat és a bűnbánat eredete
Természetesen a bűntudat érzése mindenkiben szituációsan felmerül, de ebben az esetben egy normális ember hajlamos arra, hogy igazolja magát, és még a felelősséget is másokra hárítja. Könnyű belátni, hogy ez nem csak a gyerekekre vonatkozik; a felnőttek szemrebbenés nélkül bizonyítják, hogy nem az ő hibájuk, hogy késnek, hanem a szabadkőművesek és a hüllőfélék, vagy legalábbis a villamosvezető hibája.
A hibák időben történő felismerése és a következmények kezelése kiváló képesség, amely a szociális és pszichológiai érettség szintjét mutatja. A bocsánatkérés és a hibákért való felelősségvállalás segít elkerülni számos konfliktust és félreértést. Nem a helyzet tartalma az, ami a leggyakrabban sértő, hanem a vétkes fél nem hajlandó elismerni a hibát, és megpróbálja elsimítani az utat. A nyomozás és a bírósági eljárás során is figyelembe veszik a bűnösség és a megbánás mértékét.
Egyes esetekben azonban a bűntudat állandó lehet, és gyakran szorongással és depresszióval együtt jár, ami apátiához és pánikrohamokhoz vezet. Ez az egyik legszocializáltabb kommunikációs érzés, ami azt jelenti, hogy eredete és okai a másokkal való kapcsolatban rejlenek. Ilyen erős „horgonyérzetet” csak jelentős személyek, például szülők vagy házastársak hozhatnak létre.
Szülők– ha a gyermeket inkább negatív, mint pozitív motivációval nevelik és motiválják. „nem mész el, ha nem csináltad meg a házi feladatodat”, holott egyszerűbb és eredményesebb azt mondani, hogy „akkor mész el, ha megcsináltad a házi feladatodat”. Elégedetlenség esetén elkezdik „terhelni” és hibáztatni a gyermeket: nem csináltad meg a házi feladatodat, nem hallgatsz a szüleidre, hálátlan vagy, nem akarsz gazdaggá és sikeressé válni. Egyébként ügyesen használják azt a sztereotípiát, hogy „ha valaki bűntudatot érez, az azt jelenti, hogy valóban megsértődött”.
A gyermek a felnőttek szavait, mint végső igazságot veszi, nincs oka kételkedni azok helyességében és tekintélyében, ezért bízik saját bűnösségében, elmaradottságában, kisebbrendűségében. A gyermek a hibás válaszokért, a szülők rossz hangulatáért, az igazságtalan életmódért és általában a világ összes problémájáért felelős.
A helyzet semlegesítésének egyetlen elérhető módja az, ha tudomásul veszi a felnőttek támadásait, és elfogadja, hogy „rossz vagyok”, „buta vagyok”, „rosszalkodom”. képtelen belemenni a polémiába és érvelni a véleménye mellett, bűntudatos tekintettel kell bocsánatot kérnie, hogy legalább egy kis szülői szánalmat és törődést kiérdemeljen.
Ahogy az ember öregszik, ez a védekezési mechanizmus eluralkodik, és könnyebb számára bocsánatot kérni és beismerni a vereséget, mint küzdeni a méltóságáért és az események normális felfogásáért. Számára a mindennapi élet mikrokrízisek sorozata, a problémák és a megérdemelt megtorlás állandó várakozása. A dicséret és a siker, amit kapnak, nem teszi őket boldoggá, mert az elvárások magasra szaladnak, és folyamatosan fel kell készülniük az armageddonra, az újabb támadásokra és a bocsánatkérésekre.
Házastárs– Nagyon gyorsan kialakulhat társfüggőség és bűntudat, ha úgy tesznek, mintha tekintélyelvűek és dominánsak lennének, és nem képesek partneri és egyenrangú kapcsolatban dolgozni. Kiterjed az önkritikára hajlamos, csökkent önbecsülésű emberekre is. A paradoxon az, hogy az ilyen „áldozat-szindrómás” személyek tudat alatt „erősebb” partnereket keresnek, akik képesek szabályozni a közös létezésüket.
Gyakran panaszkodnak másoknak arról, hogy zaklatják, elnyomják, megalázzák őket, de nem hajlandóak akár csak egy kicsit is változtatni vagy befolyásolni a helyzetet. Állandó védekezésben élnek, mindig készek bocsánatot kérni és beismerni nem létező hibáikat. Fokozatosan ez az érzés túlmutat a családi kapcsolaton, és az élet minden területére kiterjed, ami elriasztja, elkedvetleníti a megfelelő, értelmes embereket.
Hogyan éljünk együtt vele
A bűntudat forrásától függően a személy modellezi gondolkodását és viselkedését; ha ez egy belső meggyőződés, amely önkritikából, alacsony önbecsülésből ered, akkor a mentális struktúra minden szintjén radikális újragondolásra és autodidakta módon történő motiváció- és attitűdkorrekcióra lesz szükség. És ha ez egy erőltetett érzés, a manipuláció eredménye, akkor átfogóan kell cselekedni, meg kell érteni a fordítóval való kapcsolatot, és foglalkozni kell az általános interakciós mechanizmus kiigazításával.
Egy érdekes gyakorlat, amivel elkezdheti: vegyen két papírlapot, ossza őket függőlegesen ketté.
Az elsőre írja a „Legnagyobb hibáim” címet, Mert minden érzés kijavításához szükség van annak konkretizálására, okainak és valódi következményeinek megértésére. Az egyik oszlopba írja fel a felnőttként elkövetett 8-10, véleménye szerint legjelentősebb hibát, az ellenkező oszlopba pedig a következményeket. Például: durván viselkedtél a vezetőséggel – kirúgtak a munkahelyedről.
Gondolja át, hogy ezek közül a hibák közül melyek voltak a legfontosabb következményekkel, és mennyire jelentősek most, talán mind a távoli múltban vannak, és hiába kínozza magát kétségekkel. A történtek értékelését tovább fokozva gondolja végig, mennyire fontos ez a hiba az életében egy hét, egy hónap, év múlva. Valószínű, hogy a befolyása elhanyagolható, és te továbblépsz ezzel a nyomasztó bűntudattal.
A második papírlapra írja a „Legfontosabb embereim” címetés a bal oldali oszlopban soroljon fel 8-10 legfontosabb embert az életében, és velük szemben értékelje egy 1-től 10-ig terjedő skálán a bűntudat és a szorongás mértékét, amit mindegyikük okoz. Meg fogsz lepődni az eredményen, amikor meglátod, hogy a legfeszültebb, legneheztelőbb kapcsolatok azokkal vannak, akik a legközelebb állnak hozzád, akikben megbízol.
Sok szülő vagy házastárs képes mesterien bűntudatot kelteni annak érdekében, hogy szégyentelenül kihasználjon benneteket, ez a túlélés és az önmegvalósítás útja. Gyakran nincs szükség valódi okra, csak rossz hangulatra és a „már megint hisztériázol” vádra. És az önök választása az, hogy egyetértenek vagy ellenállnak.
Hatékony módszerek a bűntudat ellensúlyozására
Viktor Frankl, osztrák pszichiáter, pszichológus és filozófus, a logoterápia (szó szerint: gyógyítás az értelemmel) megalkotója és az „Ember az értelem keresésében” című könyv szerzője. Ez egy releváns, népszerű koncepció, amely a pszichoanalízis, az egzisztenciális pszichológia, a kognitív-viselkedéses pszichoterápia számos képviselőjét inspirálta. Nem véletlenül nevezik őt Freud és Adler után a harmadik bécsi pszichológiai iskola megalapítójának.
A szerző szerint a jelentésterápia a személyes fejlődés és fejlődés jelentésképző tényezőinek megtalálását jelenti. A méltatlan bűntudat természetesen gátolja, „lehorgonyozza” az embert, megakadályozza a teljes önmegvalósítást, megzavarja a harmonikus létezést, amelyben a válságok váltakoznak a sikerekkel. Néha tehát a „magunk előtt járunk” módszerét kell alkalmazni. Nem azt kell megkérdezned magadtól, hogy „hová megyek, mit tettem”, hanem azt, hogy „hová menjek, mit akarok?”. Az erőltetett, megalapozatlan gondolatok és érzések fele, beleértve a bűntudatot és az újabb hiba elkövetésétől való félelmet, a megújult programmal és a motivációs újraindítással eltűnik.
-
Szituációs– Ismerje el a hibát vagy a tévedést, vállalja a felelősséget a hibáért vagy az okozott kárért. Próbáljon meg jóvátételt kérni, és ami a legfontosabb, keressen valódi megbocsátást. Különösen igaz ez a szeretteinkre, akik fájdalmasan veszik a durvaságunkat vagy figyelmetlenségünket. Ha bocsánatot kérsz, és azt hallod, hogy „OK, megértem”, az nem jelenti azt, hogy az illető „elengedte” a sérelmet, meg kell változtatnia az érzelmi állapotát.
-
Krónikus– Azonosítsa a forrásokat és az okokat, ezt megteheti a fenti technikákkal vagy reflexióval, önreflexióval. Amíg nem áll készen arra, hogy belsőleg megváltozzon, felesleges erőltetni a helyzetet, és bizonyítani, hogy a szülei vagy házastársai provokálják a bűntudat és a szorongás ellenőrizhetetlen érzéseit. Először is, gondolja át, hogyan lehetne ezt a kapcsolatot rendbe hozni, hogy ez elvileg lehetséges-e egy másik forgatókönyv szerint. Lehet, hogy el kell hagynia a korábbi viszonylag rendezett helyzetet, és be kell lépnie a konfliktusok és válságok zónájába, ami segít „megtisztítani” az érzéseket, megszabadítani őket a felesleges ballasztoktól.
Ha rájössz, hogy a neurotikus bűntudat szó szerint kísért téged..,zavarja a családját, a társadalmi életét és a napi rutinját, saját mentális jóléte érdekében azonnal minimalizálja a szorongató kapcsolatokat. Egyedül te vagy felelős a saját állapotodért, és kötelességed gondoskodni a saját jólétedről, amely ugyanolyan értékkel bír, mint másoké.
Amint észreveszed, hogy valaki ismét bűntudatot próbál rád erőltetni, itt az ideje, hogy tisztázd az elégedetlenséged okait, és felajánld az együttműködési lehetőségeidet; ha az illető teljesen elutasítja az együttműködésedet, itt az ideje, hogy elmenekülj tőle, szó szerint és átvitt értelemben is.
Minden szinten meg kell küzdenie a bűntudat és a szorongás érzésével. El kell gondolkodni az okokon és a következményeken, mások hatásán, konkretizálni kell az érzéseinket, amikor felmerülnek, mi a jelentőségük. a bűntudat érzésének pozitív irányba történő módosítása: ha bűntudatom van, az azt jelenti, hogy ezt ki kell javítanom, azt jelenti, hogy képes vagyok változtatni a helyzeten, azt jelenti, hogy helyesen cselekszem. Ez azt jelenti, hogy okos és felelősségteljes vagyok.
A belső önkorrekció mellett szükséges a bűntudat forrásával megbeszélni a helyzetet, ha az manipuláció eredménye, nem valószínű, hogy érdemi, őszinte választ kapunk. A manipulátor megpróbálja megváltoztatni a témát, vagy érzelmi támadásra készteti Önt. Következtetések, a racionális megértés és az élet új értelmének megszerzése „előre” nagyon hasznos a helyzet átértékelésében és a mások által kiváltott bűntudat nyomasztó érzésétől való megszabadulásban.
És ami a legfontosabb– Tanulj meg megbocsátani magadnak, ha annyira bűnös vagy, már megérdemled a megbocsátást.
?