Korai gyermekkori fejlődés és a kétnyelvűség – A gyermek agyának kialakulásának jellemzői

Ebben a cikkben a kora gyermekkori fejlődés témáját vizsgáljuk meg. Nézzük meg, hogy ezek a tényezők befolyásolják-e az agyban az idegi kapcsolatok kialakulását, milyen feltételek mellett jó a korai fejlesztés a gyermek számára.

A csecsemő agyának sajátosságai 3 éves kor előtt

A tudósok világszerte egyetértenek abban, hogy az első 3 év a legfontosabb az ember életében. Ekkor alakulnak ki az agy idegi kapcsolatai. Ez egyfajta bázis, amely az ember további életének alapjává válik, hogyan tud fejlődni. Ha az első 3 évben semmit sem teszel a gyerekeddel, később nem fogod tudni behozni a lemaradást. A születendő gyermek 3 éves koráig tartó egészséges korai fejlődése egyfajta alapot jelent későbbi sikereikhez. Milyen képzést kapnak, milyen szakmában fognak dolgozni, aktív szerepet vállalnak-e a társadalomban.

A korai fejlődés sikeres egészségi, szülői magatartásmintát eredményez, ami fontos a következő generáció számára.Jack Schonkoff, a Harvard Egyetem Korai Gyermekkori Fejlesztés Központjának igazgatója szerint, hogy születéskor a csecsemő rendelkezik a maximális agysejtkészlettel, amely csak csökken, ahogy a gyermek idősebb lesz. Az e sejtek közötti kapcsolatok száma azonban minimális. Az agy tehát már a korai években elkezdi aktívan kialakítani ezeket.

Az agysejtek közötti kapcsolatok kialakulásának alapja

A genetika csak nagyjából mutatja meg, hogy mivé fog válni egy személy, ahogyan érik. Az örökletes hajlamokat a környezet és a tapasztalat közvetítheti. Vagy talán nem jelennek meg. A környezet közvetlen hatással van az ideghálózatokra, alakítja az emberi viselkedést. Hogyan fog viszonyulni az egészséghez, a tanulási képességéhez, a szakmára való alkalmasságához.

Az újszülött minőségi neurális kapcsolatainak kialakulásának alapja a szülőkkel való kölcsönhatás. Az első hónapokban a baba a világot a gesztusok, az érintés, az arckifejezés, az anya hanglejtése és a hanglejtés segítségével ismeri meg. Ha a szülők elfogadják a csecsemő kérését, akár verbális, akár nem verbális, és érzelmekkel válaszolnak, akkor egy visszacsatolási hurok jön létre. A visszajelzéseken keresztül tanulja meg a baba, hogyan működik a világ.

Az agysejtek közötti kapcsolatok kialakulásában kulcsfontosságú tényező a szülői visszajelzés. Minden készség, amelyet egy gyermek elsajátít, az előzetes tudásra épül. Kiderül, hogy először látja a tárgyakat, hallja a nevüket a szüleitől, és hallgatja a szavakat. Csak ezután kezdi el önállóan használni ezeket a szavakat.

Egy adott készség fejlődésének minden további szakasza a korábbi tapasztalatokon alapul. Például, amikor a gyermek megtanul külön szavakkal beszélni, a szülők elkezdik a tárgyakat cselekvésekhez kapcsolni, mindent megtesznek, hogy pontosan meghatározzák azokat, és olyan szavakat használnak, amelyek a gyermek számára elérhetőek: „a kutya fut”, „apa hazaért”, „anya etet”. A gyermek fokozatosan összekapcsolja a cselekvéseket a tárgyakkal, és megtanulja a hasonló szóösszetételeket működtetni.

A gyermekek agyát befolyásoló negatív tényezők

A Harvard Egyetem Gyermekfejlődési Központjának kutatása a következő tényezőket azonosította, amelyek befolyásolják a gyermek fejlődésétNegatív hatások a csecsemő neuronjai közötti kapcsolatok fejlődésére:

1. a szülők szellemi fogyatékossága;

2. szegénység;

3. egyszülős nevelés;

4. Bántalmazó magatartás a gyermekkel szemben;

5. közömbösség a gyermek iránt;

6. az anya alacsony iskolai végzettsége.

Minden egyes tényező különösen negatív hatással van az agy kialakulására. Ha ezek együttesen jelentkeznek, a negatív hatás 2-3-szor nagyobb. Ha mind a hat tényező egyszerre van jelen, az esetek 90 százalékában az agy lassabban fejlődik.

Már 1,5 éves korban észrevehető a szókincsbeli különbség a gyermekek között. Közvetlen kapcsolatban áll a szülők iskolai végzettségével és a család anyagi jövedelmével. Megfigyelték, hogy ha mindkét szülőnek főiskolai végzettsége van, akkor gyermekeik szókincse 1,5 éves korukra két-háromszor nagyobb, mint azoké, akiknek szülei nem rendelkeznek főiskolai végzettséggel. Ez azt jelenti, hogy már 7 éves korban, az iskolakezdéskor jelentős fejlődési különbség van a két gyermek között. Ha a szülők iskolázatlanok, de a gyermekeket aktívan támogatják a tanult rokonok, az idegi kapcsolatok a szociális környezetnek köszönhetően fejlődnek ki.

A korai fejlesztés gondolata

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gyermek korai fejlődésére. Meg kell azonban határozni, hogy mit értünk „korai fejlesztés” alatt? Vajon az ellenkező hatást éri-e el, hogy károsítja a gyermekek agyát a folyamatosan megújuló technikák, amelyek túlterhelik őket?. Az amerikai pszichológusok úgy vélik, hogy az agyi kapcsolatok serkentésének a következő tényezőkön kell alapulnia:

1. Folyamatos információáramlás, amely a gyermekektől némi erőfeszítést igényel. Fontos azonban biztosítani, hogy az információ adagolva legyen. Nem lehet túl kevés és nem lehet túl sok. Minden információnak alkalmasnak kell lennie a gyermekek adott életkorú fejlődési szakaszához. Bármilyen eltérés a gyermek érdekeinek megszűnéséhez vezethet. Vagy túlságosan unatkozik, vagy túl nehéz lesz. A nehézségi szintnek meg kell felelnie az egyes gyermekek számára. Lev Vygotsky szovjet pszichológus azt mondta, hogy a gyermekkel folytatott minden tevékenységnek a közvetlen fejlődésük szintjén kell alapulnia.

2. Folyamatos visszajelzés a gyermektől.Bármilyen új tevékenység elsajátításakor vagy egy új készség gyakorlásakor fontos, hogy a gyerekek megosszák eredményeiket, és meghallgassák szüleik véleményét. És nem számít, hogy ez jóváhagyás vagy kritika. A szülőknek nemcsak a negatív véleményüket kell hangoztatniuk, amikor kritizálnak, hanem azt is világossá kell tenniük, hogyan lehet a legjobban kezelni, hogy az óra pozitív kimenetelű legyen. Fontos, hogy megdicsérje gyermekét még a legkisebb eredményekért is.

A kétnyelvűség és az agyképződés

Az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik a gyermekek korai életkorban történő idegennyelv-tanítása. Aki több nyelven beszél, annak számos előnye van. egészen a közelmúltig úgy gondolták, hogy ha a gyermekeket csecsemőkoruktól kezdve kétnyelvűen tanítják, akkor később kezdenek el beszélni, mint társaik. A valóság az, hogy ez nem így van. A kétnyelvű gyermekek jobban tudnak koncentrálni. Figyelmen kívül hagyhatják a zavaró tényezőket, és képesek egyszerre több dolgot is elvégezni. Ők logikailag fejlettebbek.

Megfigyelték, hogy a kétnyelvűek erősebb mentális egészséggel rendelkeznek. Shaun Lynch, egy kínai kétnyelvű iskola igazgatója azt állítja, hogy a csecsemőkoruktól kezdve kétnyelvű gyermekek szociális intelligenciája fejlettebb, mint a csak egy nyelvet beszélő társaiké.

A pszichológusok egyetértenek abban, hogy minden gyermek eredendően énközpontú, egocentrikus. Nehezen értik meg, hogy kívánságaik nem megfelelőek más emberek számára. Amikor egy gyermek egynél több nyelvet ismer, a világnak ez a modellje összeomlik. Már tisztában van a világ sokszínűségével és azzal, hogy az emberek különböző nyelveket beszélnek, hiszen a „macska” szó, amelyhez hozzászokott, különböző embereknek másképp hangzik.

A kétnyelvűség hátrányai

A legtöbb kétnyelvű családnak van egy hátránya. A kisgyermekek hajlamosak a különböző nyelvek szavait keverni. Ezt a nyelvkeveréket használják a beszélgetésben. Általában azért, mert a szülők keverik a nyelveket a beszélgetéseikben. A gyerekek olyan szavakat választanak, amelyeket könnyebb kiejteni. De ez egy rövid életű hiba. Az idősebb gyermekek könnyedén elválasztják a nyelveket. Ez a hátrány általában a gyermek 4-5 éves kora után megszűnik.

A nyelvek keveredésének elkerülése a gyermek beszédébenA következő irányelvek betartása javasolt:

1. Minden szülő a saját nyelvén beszél. A baba könnyebben elkülöníti az „apuci” és az „anyuci” nyelvét.

2. Ajánlatos hidat képezni a szavak között. Először adunk a babának egy szót az egyik nyelven, majd egy másikon.

3. Egy hely, egy nyelv. Például egy gyermek az óvodában egy nyelvet beszél, otthon pedig egy másikat.

4. Egyszeri alkalom, egy nyelv. Egy nyelvet használnak esténként és egy másikat napközben, vagy egy nyelvet beszélnek hétközben és egy másikat hétvégén.

Milyen korban tanítsunk második nyelvet

Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Egyes pszichológusok azt állítják, hogy minél korábban kezdődik a tanulás, annál jobban fejlődik az agy. A gyermekek tanulási képessége 3 éves korukig a legmagasabb. Más szakértők azon a véleményen vannak, hogy a második nyelv tanulását 4-6 éves kortól kell elkezdeni. Ekkor az anyanyelv már elég jól megalapozott, és ezen információk alapján a második nyelv tanulása könnyebb. Abban azonban minden szakértő egyetért, hogy egy két nyelvet elsajátító óvodás tagadhatatlan előnyökkel rendelkezik társaival szemben. Akcentus nélkül, folyékonyan beszélik mindkét nyelvet.

Mit tegyenek a szülők

A szakemberek az agyat egy repülőtérhez hasonlítják. Ha az irányítási rendszer hatékony, akkor egyszerre több dolgot is tudnak csinálni. Minden gyermek bizonyos adottságokkal születik. Gondolkodás, memória, önkontroll. De hogy az egyes lehetőségek mennyire valósulnak meg, az a szülőkön múlik. Az önuralom fejlesztése lehetővé teszi, hogy célokat tűzzön ki és érjen el. A jól fejlett gondolkodásmód lehetővé teszi számukra a tudományos és később a szakmai sikereket is.

Az agyi funkciók kialakulása otthon és azokon a helyeken történik, ahol a gyermekek a legtöbb időt töltik. Ez a társadalmi kapcsolataik alapja. A gyermek ismeretei az őt körülvevő világról azáltal fejlődnek, hogy kialakul a hozzá való viszonya. Természetesen a példakép ebben a kérdésben a szülőké a főszerep.Amerikai szakértők tanácsokat adnak a szülőknek, hogy segítsenek a gyerekeknek harmóniát teremteni a környezetükkel:

1. Mutasson példát a családja számára azokról a készségekről, amelyeket a gyermekei számára kíván. Ha tanult embernek látja gyermekét, gondoskodjon róla, hogy könyvvel a kezében lássa magát.

2. Támogassa törekvéseiket. Ha a gyermek labdát rúg, akkor rávenni a labdarúgásra. Alkalmasságot mutathat a sportághoz.

3. Legyen tisztában a gyermekek tevékenységével. Így könnyebb a kapcsolatot tartani, és a gyermek is tudja, hogy törődik a szüleivel.

4. Gyermeke bízzon Önben.

5. Bátorítsa a gyermeket a szocializálódásra, hagyja, hogy időt töltsön társaival, bátorítsa játékra.

6. Győződjön meg róla, hogy Ön a „kapuőr” a gyermekkortól a felnőttkorig.

7. A gyermekek mérsékelt fizikai aktivitásának biztosítása. Csökkenti a stressz-szintet és javítja az idegi kapcsolatok kialakulását.

8. Fokozatosan nehezítsük meg a feladatot a gyerekek számára, de tartsuk meg az egyensúlyt, hogy ne legyen túl nehéz vagy bonyolult számukra.

9. Biztonságérzetet nyújt.

10. Adjon nekik lehetőséget kreatív tevékenységekre.

11. Legyen stabil. Ellenkező esetben a gyermek nagyfokú szorongással teli környezetben fog felnőni.

A korai fejlesztés lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy teljes szellemi potenciáljukat elérjék. Azok a gyerekek, akiket már egészen kicsi koruktól kezdve gondoznak és ápolnak, szociálisan sikeresebbek. Képes elfogadni más gyermekek álláspontját. Az ő agya több idegkapcsolattal rendelkezik.