Az operációs rendszercsalád egyik jellemzője
KDE
Az egyik legrégebbi, 1996 óta fejlesztés alatt álló, és leggyakrabban használt asztali kagyló a
A KDE asztali elrendezése és funkcionális logikája nagyon hasonló a Windows felhasználókéhoz. A képernyő alján egy feladatsáv is található. A jobb alsó sarokban található a szokásos tálca az óra, a naptár és a rendszeralkalmazások ikonjaival. A Start menü a bal alsó sarokban található Start gomb analógiájával jött létre. Maga az asztal támogatja az információs és funkcionális widgetek elhelyezését. A héj eredetileg arra lett tervezve, hogy a felhasználónak egy olyan környezetet biztosítson, amelyben minden program közös stílusban és logikával van felépítve. Ennek eredményeképpen a Plazma-asztal használata az operációs rendszer integritásának és stabilitásának érzetét kelti.
A KDE projekt mintegy 200 integrált alkalmazást fejleszt. Mint maga a héj, ezek is Qt alapúak. Tartalmazza a hírek olvasására, e-mailek megosztására, valamint professzionális hang- és videokezelésre szolgáló programokat. A KDE App megkülönböztető jellemzője
Stabilitása, rugalmassága és nagy teljesítménye miatt a KDE Plasma az openSUSE, Kubuntu, Mageia, Kubuntu és Mageia egyik alap asztali környezeteként használatos.
GNOME
A GMOME projekt 1997-ben jelent meg a KDE ellensúlyaként. Létrehozásának egyik fő oka az volt, hogy az akkor zárt Ot. A GNOME a teljesen ingyenes GTK könyvtáron alapul. Mire a licencelési problémák megoldódtak, a KDE shell népszerűvé vált a felhasználók körében, és a projektek párhuzamosan folytatták a fejlesztést.
A GNOME jelenlegi verziója a 3. verzió. A frissítések kiadására féléves fejlesztési ciklusban kerül sor. A stabil verziók egyenletes számozásúak, a főverzió után: 3.10, 3.12 és így tovább. A héjra jellemző a képernyő tetején található feladatsáv és az ablakok lekerekített sarkai. A főmenü a bal felső sarokból esik le. A tálca a jobb felső sarokban található, és itt jelennek meg a rendszerértesítések is.
A GNOME-t eredetileg az egyszerűség és az intuitív funkcionalitás jegyében tervezték. A felhasználók ellentmondásosan fogadták a héj 3. verziójának 2011-es kiadását, amely új logikát alkalmazott az asztali környezettel való felhasználói interakcióra. A projekt alapítója
A GNOME több tucat alkalmazást fejleszt az alapértelmezett héj részeként, de a hangsúlyt a más fejlesztők termékeivel való integráció javítására helyezi. A Fedora disztribúcióban a fő asztali környezetként használatos.
MATE
A MATE asztali környezet Linus Torvalds felhívásának eredménye a Gnome 2 ág független fejlesztésének folytatására. Az elsők között támogatta az Arch projekt alapítója
A MATE projekt aktívan fejlődik, miközben új technológiákat vezetnek be, a fejlesztők ügyelnek arra, hogy ne változtassák meg a felhasználók által megszokott megjelenést. A shell hivatalosan is elérhető közel három tucat disztribúcióhoz
Fahéj
Egy másik desktop shell, amely külön zászlóshajóként vált le a GNOME-ról. Eredetileg a Gnome Shell helyettesítőjeként fejlesztették ki a Gnome Shell disztribúcióban
Az alapértelmezett shell klasszikus elrendezést követ. A feladatsáv a képernyő alján helyezkedik el, de a felhasználónak megfelelően átrendezhető. Az appletek támogatása a funkciók bővítéséhez. Elhelyezhetők a tálcára vagy közvetlenül az asztalon. Egy modern ablakkezelő, amely támogatja az átláthatóságot és az ablak animációs effekteket.
Alapértelmezett shellként a Cinnamon a következő programokban használatos
Xfce
Az Xfce az egyik legrégebbi grafikus héj
Az Xfce funkcionalitása hasonló a kiforrottabb asztali környezetekhez. A felhasználók a Compiz Fusion csatlakoztatásával vizuális effekteket adhatnak hozzá.
„Könnyű” shellként az Xfce a legtöbb népszerű disztribúció tárolójában megtalálható
LXDE/LXQt
Egy másik példa egy hatékony grafikus környezetre korlátozott hardver konfigurációjú számítógépek számára -LXDE. A héj viszonylag fiatal, a fejlesztés 2006-ban kezdődött. Ez a projekt az Openbox ablakkezelőn és a GTK könyvtárakon alapul. A cél egy „könnyű” és energiatakarékos grafikus környezet létrehozása volt, amely nem igényel erőforrásokat, és amely képes teljes kapacitással futni egy nem túl erős PC-n. A funkcionalitás javításával kapcsolatos kísérletek 2013-ban a PCmanFM fájlkezelő Qt-re történő átültetését eredményezték. A projekt két irányba ágazott szét.
2014-ben, a Razor-qt fejlesztőcsoporttal való egyesülés után megjelent az LXQt héj. Ez is az Openbox ablakkezelőn alapul. Jelenleg párhuzamosan zajlik a projektek fejlesztése. Az LXDE-t a Knoppix és a Raspberry Pi OS disztribúciók fő asztali környezeteként használják. Kevés hardveres erőforrásra tervezett, könnyű Ubuntu változat -Lubuntu 2018 óta LXQt-t használ alap grafikus héjként.
Összefoglalva
Szakértőink röviden ismertették a legnépszerűbb disztribúciókban használt grafikus héjakat
Melyek ezek a hat legjobb grafikus kagyló, és melyikük a legjobb Linux asztalon?