A hígmész és a hígmész összehasonlítása | Fontos különbségek

A hígított mész univerzális anyag, amelyet nemcsak az építőiparban, hanem számos más területen is széles körben használnak. Mindez egyedülálló szerkezetének és kiváló tulajdonságainak (többek között az ökológiai biztonságnak) köszönhetően. Kiváló „eszköz” a növények kezelésére, számos építőanyag alapja és még jó élelmiszer-adalékanyag is. 2 fő fajtája van: lúgosított és nem lúgosított. Miben különböznek, és egyetemesebb-e az egyik, mint a másik?? Szakértőink tudnak róla.

A brikettmészről

Praktikus, egyszerű termék az építőiparban, amelyet a szakemberek és a laikusok egyaránt értékelnek. Tekintsük részletesen ennek az anyagnak a jellemzőit és tulajdonságait.

Gyártási módszer

Az oltott mész neve kalcium-hidroxid, és vízzel érintkezve keletkezik. Az átalakítási folyamat során nagy mennyiségű gőz szabadul fel. Mésztej, víz vagy mészhidrát száraz egyenértékben az elsődleges termék égetése után keletkezik. A kalcium-hidroxid „kivonásának” vagy dehidratálásának folyamatát általában nagy kiterjedésű nyílt térben vagy speciális épületben (dobozban, gödörben stb.) végzik..).

Az oltási sebességtől függően 3 fajta kalcium-hidroxid létezik:

1. gyorsan szilárdul (~8 perc);

2. közepes áztatás (~25 perc);

3. Lassan olvadó (több mint 25 perc).

Az oltási folyamat időtartama a mész és a víz egyesülésekor kezdődik, és addig tart, amíg a reakcióhőmérséklet meg nem szűnik emelkedni (ez az idő általában a nyersanyagcsomagoláson van megadva).

Mész és víz felhasználásával mésztésztészta és hidratált anyag (pashonka) nyerhető. Az első esetben a vizet és a mészport 3:1 arányban kell használni. Ahhoz, hogy plasztikus keveréket kapjunk, néhány hétig egy speciális gödörben kell tartani. A porított meszet csak ipari körülmények között állítják elő: gyártásához speciális hidraulikus berendezéseket használnak a gyárakban.

A brikettmész „bányászata” nagy mennyiségű hővel jár, ezért a vizet fokozatosan adagolják, hogy megakadályozzák a hőmérséklet csökkenését. A kalcium-hidroxid sűrűségét víz fokozatos hozzáadásával lehet beállítani. Amint a kiindulási termék már nem vesz fel vizet, a mész hozzáadását azonnal le kell állítani.

MEGJEGYZÉS. Az égetett mésznek eltérőek lehetnek a kezdeti tulajdonságai, ezért jobb, ha hosszabb időt választunk az égetett mész folyamatához. Ez segít elkerülni a gőz keletkezését a mészhabarccsal vakolt falakon, ha a nedvesség a felületükre kerül. A lassan szilárduló habarcsot többször kell vízzel önteni. A gyorsan/közepesen megpuhuló habarcsot addig kell önteni, amíg már nem távozik gőz).

Alkalmazás és tárolás

A hígmész nagyon népszerű termék, amelyet hatékony műtrágyaként, fehérítőszerként, vízlágyítóként és még a fogászatban is használnak. Kétségtelen, hogy a kalcium-hidroxid fő alkalmazási területe az építőipar. A mésztészta számos építési keverék változatlan „résztvevője”, ami elsősorban hasznos tulajdonságainak köszönhető: a gombákkal és penészgombákkal szembeni immunitás, a rágcsálók és rovarok „ellenállásának” képessége.

TIPP. Miután a mész elkészült, egy speciális szitán keresztül kell szűrni, hogy a keverék homogénebb legyen, majd gipszet/cementet kell hozzáadni (különben a mészhabarcsnak nagyon hosszú időbe telik megszilárdulni).

Ha a oltott meszet nagy mennyiségben, ismételt felhasználásra szerzik be, az összetétel romlásának elkerülése érdekében megfelelően kell tárolni. Ehhez a fel nem használt mészhabarcsot egy erre a célra előkészített gödörbe helyezik, és 20 cm vastag finom homokréteggel borítják. Ha hideg évszak van, akkor a kompozíció megfagyásának elkerülése érdekében legalább 0,7 m vastag földréteget is le kell fektetni. A tárolóterületet jelzésekkel kerítik el, amelyeket csak a legfinomabb mészszemcsék kioltása után távolítanak el.

Ha oltott meszet kíván használni falazóanyagokban, akkor a keveréket 14 napig kell érlelni, ha pedig a komponens vakolatkeverékekhez kerül, akkor legalább egy hónapig kell tárolni.

Hogyan kell eloltani a meszet magad?

Az elsődleges nyersanyag mennyiségének meghatározásakor, amely egy adott mennyiségű mész előállításához szükséges, figyelembe kell venni a kiindulási termék minőségét. Egy egyszerű szabály érvényesül: minél jobb minőségű a nyers termék, annál több fog keletkezni belőle az oltási folyamat során.

Fontos néhány egyszerű szabály betartása a mész oltásakor (ezek figyelmen kívül hagyása azt eredményezi, hogy vas-oxid marad a végső összetételben):

1. Az oltási folyamat időtartamának legalább 36 órának kell lennie;

2. Mielőtt nekilátna, készítsen elő egy megfelelő edényt a mésztészta számára (egy fémedény is megfelelő lehet, amíg nincsenek korróziós nyomok a felületén);

3. Amikor vizet adunk a mészhez, szigorú arányokat kell betartanunk – a híg mészhez 1 liter víz elegendő, míg a mésztésztészta esetében a víz és a por aránya 1:2 kell, hogy legyen;

4. A víz hozzáadása után az összetevőket alaposan meg kell keverni, amíg a gőz nem távozik;

5. Védje szemét és kezét a mész oltásakor (használjon védőkesztyűt és védőszemüveget), hogy a nagy mennyiségű felszabaduló gőz miatt ne forrázzon le.

MEGJEGYZÉS.A növények/fák permetezése céljából történő lúgosító keverék készítésekor a folyamatot kissé eltérő módon kell végrehajtani. Először is, a vegyületet néhány órával a felhasználás előtt kell elkészíteni. Másodszor, a felhasznált vízmennyiségnek jelentősnek kell lennie. Harmadszor, réz-szulfátot adunk az alapkomponenshez.

Égetett mész: különleges jellemzők, gyártás

Először is meg kell érteni, hogy mi a híg mész. Ez egy kalcium-oxid nevű anyag. Kristályos szerkezetű, és iparilag állítják elő. Régebben a mészkő (kalcium-karbonát) hőkezelése volt ásványi adalékanyagokkal, kvarchomokkal vagy salakkal. Ez a módszer azonban elavult, mivel az eljárás során nagy mennyiségű szén-dioxid keletkezik, amely fojtogató gáz.

Az iparban a híg mész a kalciumsók hőmérséklet hatására történő bomlásával készül. Erre a folyamatra leggyakrabban ásványi kemencéket használnak. A széntüzelésű változatok nagyon gazdaságossá teszik a kalcium-oxid előállítását, de a kemencék erősen hamuval szennyezettek. A tőzeggel, fával és szénnel is működő távoli kemencék jobb minőségű égetett meszet adnak, de kis kapacitásúak.

A modern építőiparban, pontosabban a cementhabarcsban már nem használják a hígmeszet a nedvességgel szembeni alacsony ellenállása miatt: hosszú távú működés során a hígmész adalékanyagokkal feldolgozott szerkezetek aktívan elkezdik felszívni a nedvességet, ami gombásodáshoz és penészesedéshez vezet.

Napjainkban a hígmeszet számos építőanyag, például salakbeton, festékek, vakolatok stb. fő összetevőjeként használják. Számos más alkalmazás is ismert:

1. Elsődleges nyersanyagként a mészhomoktégla gyártásához;

2. Tűzgátló anyagként;

3. Kén-dioxid eltávolítására a füstgázokból;

4. Élelmiszer-adalékanyagként;

5. Az italokat melegítő edények „üzemanyagaként”.

Összehasonlító jellemzők

Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált kalciumtermék-fajták sok hasonlóságot mutatnak, de számos lényeges különbség is van közöttük. A szakértők részletes összehasonlítást végeztek, és a következő eredmények születtek.