Nem kell orvosi diploma ahhoz, hogy tudd, mi a görcs. Mindannyiunknak volt már ilyen. A görcs a vázizmok fájdalmas, kiszámíthatatlan és akaratlan összehúzódása. De van, amikor az izom csak egy kicsit rángatózik. Például a szem – pontosabban a szemhéj – spontán rángatózhat. Ez nem görcs, hanem fascia, azaz nem az egész izom szinkron akaratlan összehúzódása, hanem az egyes rostok remegése, amelyeket egy kis motoros ág innervál. Ez lehet zavaró és bosszantó, de a legtöbbször a cikk témája szempontjából lényegtelen.
Mik a görcsök?
Ez egy példa a valódi, de lokalizált görcsre. Az idősek, valamint a szívelégtelenségben és ödémában szenvedő betegek gyakran szednek vízhajtókat. A furoszemid vagy Lasix, amely erős vízhajtó hatású, nagyon jól ismert és hatékony. Van azonban egy fontos hátránya is: káliumot és folyadékot választ ki. Ezért, ha nagy dózisban veszik be, és ezzel egyidejűleg nem kompenzálják a kálium jövőbeli veszteségét (Panangin vagy Asparkam tabletta), hipokalémia állapota érhető el, amelyben a kálium koncentrációja a vérplazmában csökken. A diuretikumok hatására fellépő hipokalémia tipikus tünete a görcs, leggyakrabban éjszaka, és leggyakrabban a vádliizmokban. Ez a leggyakoribb oka a spontán diuretikum túladagolás okozta görcsöknek.
Fiziológiai görcs is előfordulhat hideg vízben való fürdéskor, amely a tónusos összehúzódási reflexen alapul – az érgörcs és a tápanyaghiányos körülmények között intenzíven kell dolgozni.
Ezekhez a példákhoz számos más, az orvosok által ismert okot is hozzá lehet adni. Ezek a következők:
- Meningitis, vagyis az agyhártya gyulladásos megbetegedése;
- Encephalitis, az agyállomány gyulladása;
- lázas rohamok gyermekeknél, amelyek biztonságosak, de a szülők félnek tőlük;
- Tónusos tetanuszos rohamok, amelyek olyan hevesek lehetnek, hogy még a csontok is eltörhetnek.
De ez az anyag más rohamokról és más gyógyszerekről fog beszélni – nem a Pananginról, és nem az érzéstelenítőkről, amelyek a tetanuszban az opisthotonust (spillover rohamok) letartóztatják. Segítenek az olyan rohamoknál, amelyek nem magában az izomban vagy izomcsoportban, hanem az agykéregben jelentkeznek. A motoros vagy szenzoros neuronok egyidejű szinkron kisülése, egy fokális vagy általános „villanás”, vagy görcsös szindrómát eredményez a maga sokféleségében, vagy nem görcsös megfelelőket (szenzitív aura, vegetatív). Ezt az állapotot epilepsziának vagy rohamrendszernek nevezik. De van epizódszindróma is. Mi ez, és mi a különbség??
Epilepszia vagy epizódszindróma?
Az ismeretlen okú primer betegségnek tekintett epilepszia mellett a rohamszindrómát (epizindrómát) más kórképek is kiválthatják, mint például agydaganat vagy az agykéreget időszakosan nyomó és irritáló dura mater. Az olyan állapotot, ahol a kérgi irritációnak egyértelmű oka van, nem epilepsziának, hanem epizindrómának nevezik. Az epizindrómákat másodlagosnak tartják, és fontos, hogy időben megtalálják az okot. Ez a szindróma gyakran fordul elő súlyos traumás agysérülés következményeként, gennyes agyvelő- és agyhártyagyulladás, valamint egyéb állapotok következményeiként. Ha minden kitartó okkeresés ellenére nem járt sikerrel, és a betegnél a rohamok vagy a rohamokkal egyenértékű rohamok időszakosan egyértelműen jelentkeznek, akkor a diagnózis az epilepszia.
Az EEG szerepe az epilepszia diagnózisában
Az epilepszia és az epizindrómák diagnosztizálására a nyilvánvaló klinikán kívül csak egy, de nagyon pontos, műszeres diagnosztikai módszer létezik, amelyet többféleképpen használnak. Ez az EEG, azaz az elektroenkefalogram felvétele, amely az agy neuronjainak bioáramát rögzíti. Ha az enkefalogramon különleges abnormális ritmusok, például csúcshullám-komplexek jelennek meg, akkor a beteg fokozott rohamkészséggel rendelkezik, és epilepsziás aktivitással. Az ilyen személy nem vezethet autót, nem szolgálhat a fegyveres erőkben, nem lesz pilóta, mert az enkefalogramon regisztrált görcsös készenlét bármelyik pillanatban tényleges rohamként jelentkezhet. Vannak nem-konvulzív megfelelői, amelyeket szintén feltétlenül kezelni kell.
Az epilepszia és az agykéreg különböző területeinek fokális kisülései által okozott rohamok kezelésére szolgál, és vannak antikonvulzívumok. Másik nevük az antiepileptikumok, PEP-ek.
Ne feltételezzük, hogy az epilepszia diagnózisában ezekkel a gyógyszerekkel történő hosszú távú, és néha élethosszig tartó kezelés célja csak a rohamszindróma kialakulásának megelőzése, bár ez is nagyon fontos. Az epilepsziaellenes gyógyszerek segíthetnek megelőzni az epileptoid pszichopátiának nevezett jellegzetes személyiségváltozások kialakulását. Ezt bosszúvágy, kóros túlműködés, csipkelődés, hipochondria és a kicsinyítő jelzők („kis kés”, „kis ágy”) használatának abszurd kontrasztja jellemzi a kegyetlenséggel együtt.
Az epilepszia meglehetősen gyakran diagnosztizált állapot, és a fejlett országokban társadalmi probléma. Az Egyesült Államokban például a lakosság körülbelül 1%-ának van a betegséggel kapcsolatos különféle diagnózisai, és csak a stroke-ot diagnosztizálják gyakrabban, mint az epilepsziát. A betegek teljes száma a világon körülbelül 50 millió, és az incidencia Oroszországban átlagosan 7 eset 2000 lakosra, vagy 1 eset 285 emberre jut. Ez elég sok, és a PEP-ek keresettek. Mielőtt megvizsgálnánk a görcsoldókat és azok szervezetre gyakorolt hatásait, egy kis történetet a pánikrohamok kezeléséről.
Az epilepszia kezelésének történetéből
Az igazi, tudományos epilepszia talán a XIX. század közepén kezdődött. Ezt megelőzően a betegek elszigeteltek voltak, kolostorokban éltek, bolondnak vagy az igazság jósának tekintették őket. Igaz, hogy néha koponyaműtéttel is megpróbálták kezelni őket, ami legtöbbször halállal végződött.
Az első sikeres gyógyszer, amely hatásos volt, a káliumbromid volt, és a brómvegyületeket nyugtatóként és görcsoldóként kezdték használni. A bróm felírásának oka az egyik téves elmélet volt, miszerint az epilepszia a túlzott nemi vágy miatt van, és a beteget le kell nyugtatni. A bróm csak „találgatás” volt, ahogy a többi gyógymód is. Körülbelül 50 éve az epilepsziát brómkészítményekkel kezelték, de ezeknek nincs valódi görcsoldó hatásuk, és csak a központi idegrendszeri funkciókat nyomják el.
De a 20. század elején felfedezték az első olyan gyógyszert, amely a barbiturátcsoportból származó valódi görcsoldó hatású, fenobarbitálnak nevezett gyógyszert. Sok évtizeden át alkalmazták az epilepszia különböző formáinak kezelésére, és még ma is alkalmazzák, bár komoly korlátozásokkal. Meglepő módon a fenobarbitál az egyetlen olyan vény nélkül kapható gyógyszer a barbiturát csoportból Oroszországban, amely meglehetősen szabadon megvásárolható, bár nem tiszta formában. A szokásos Valokordin vagy Corvalol része, borsmentaolajjal, komlóolajjal, etil-bromiszovalerianáttal és etil-alkohollal együtt, nyugtató és hipnotikus hatású.
Aztán a bőségszaruból kiáradtak a felfedezések. A harmincas években találták meg a fenitoint, a hatvanas évek végén a karbamazepint, amelyet még mindig az epilepszia kezelésének „arany standardjának” tartanak. Ezután a nyolcvanas és kilencvenes évek óta a 2. és 3. generációs epilepsziaellenes szereket használják a kezelési sémákban. Ez a cikk az első és a második generációhoz tartozó legismertebb gyógymódokat tárgyalja egyszerű és közérthető nyelven.
Az epilepszia kezelésére szolgáló valamennyi gyógyszernek meg kell akadályoznia a teljes neuront érintő általános impulzus spontán kialakulását. Ehhez csökkenteni kell az idegsejtek aktivitását, azaz csökkenteni kell az akciós potenciált, és az idegsejt képességét, hogy más neuronoktól fogadjon és továbbítsa az izgalmat. Ezt különböző mechanizmusokkal érik el. Először az első generációs antiepileptikumokat vesszük figyelembe, majd a modernebbek következnek. Minden egyes gyógyszer esetében bemutatjuk az Orosz Föderáció területén bejegyzett szinonimákat és kereskedelmi neveket. A gyógyszerek esetében az Orosz Föderáció minden tulajdonformájú gyógyszertáraira vonatkozó kiskereskedelmi árak 2019 szeptemberére vonatkozó tartományát adják meg.
A jelenlegi görcsoldó gyógyszerek (antiepileptikumok, PEP) áttekintése
| Jelölés | áttekintő pozíció | termék neve | ár |
| Első generációs PEP-ek | 1 | Karbamazepin (Filepsin, Tegretol) | 67€ |
| 2 | Valproinsav (Depakine-chrono, Convulex) | 234€ | |
| 3 | Etoszuximid (Suxilept) | 2 190€ | |
| 4 | Phenobarbital | 269€ | |
| Második generációs görcsoldók | 1 | Lamotrigin (Convulsan, Lamictal, Lamitor, Lamolep, Seizar) | 790€ |
| 2 | Topiramát (Topamax, Maxitopyr, Topalepsin) | 736€ | |
| 3 | Levetiracetam (Keppra, Comviron, Levetinol, Epitropil) | 776€ | |
| 4 | Neurontin (gabapentin) | 892€ |
Első generációs PEP
Meglepő módon az első generációs gyógyszerek összes antiepileptikus aktivitását véletlenszerű vizsgálatokban találták meg. Nincs szándékos kutatás vagy a már ismert gyógyszerek módosítása nagyobb aktivitás elérése érdekében. A fenobarbitált, fenitoint, valproátot, etoszuximidet és más gyógyszereket véletlenül találtak. Vegyük azokat, amelyek még mindig segítenek a betegeknek, még az epilepszia súlyos formáiban is, és néhány esetben az epileptológusok még mindig előnyben részesítik őket a legújabb gyógyszerekkel szemben.
Karbamazepin (Filepsin, Tegretol)
A karbamazepin valószínűleg a legszélesebb körben használt antiepileptikum. Valószínűleg az összes többi gyógyszer az eladások kisebb hányadát teszi ki, mint a karbamazepin önmagában.
És ez azért van, mert farmakológiai aktivitása – nemcsak görcsoldó, hanem fájdalomcsillapító is. Nagyon jól enyhíti a fájdalom egy bizonyos fajtáját, a neuropátiás fájdalmat. Ez a fájdalom az epilepsziás roham során fellépő neuronális aktivitás fellángolásához hasonló mechanizmus révén alakul ki. Ez a fájdalom a herpeszes neuralgia, a trigeminális neuralgia után jelentkezik, és nagyon gyors, rohamszerű lefolyás jellemzi, áramütéssel és kellemetlen, égő érzéssel.
A karbamazepint a pszichiátriában normotimikus és antimániás szerként is használják. A karbamazepin a nátriumcsatornák blokkolásával és ezáltal a neuronális akciós potenciál gátlásával hat. Növeli a csökkentett rohamküszöböt, és csökkenti a roham kockázatát. A karbamazepin egyszerű, részleges rohamokra és úgynevezett grand mal rohamokra is javallott.
Gyermekeknél alkalmazva jól csökkenti a depressziót és a szorongást, és csökkenti az ingerlékenység és az agresszió lehetőségét. A karbamazepin a krónikus alkoholizmus kezelésében is javallott, az olyan elvonási tünetek, mint a túlzott izgatottság és a remegés kezelésére.
Létezik egy olyan karbamazepin is, amely hosszabb ideig hat, mint például a Finlepsin Retard. Ennek a formának az az előnye, hogy az anyag plazmakoncentrációja állandóbb és stabilabb, és kevésbé hajlamos a kiugrásokra. Ez fokozza a görcsoldó hatást. Az elnyújtott forma bevezetése lehetővé tette a karbamazepin napi egyszeri alkalmazását.
A karbamazepin évente szerepel a létfontosságú gyógyszerek (VED) listáján, és olcsó. Például egy Finlepsin 200mg #50 oldat ára 200 és 270 euró között van., És a hazai generikus INN karbamazepin, amelyet az Obolenskoye gyárt, akár 60 rubelért is megvásárolható. Természetesen fennáll a gyanú, hogy nem fog olyan jól működni, mint a jól ismert márkák.
Előnyök és hátrányok
A karbamazepin előnye, hogy széles hatásspektrummal rendelkezik, és az epilepszia különböző formáira alkalmazzák, nem csak az epilepsziára. Olcsó és hosszú ideig, sok gond nélkül felírt, de vannak bizonyos korlátai. Nem alkalmazható súlyos vérszegénységben és alacsony fehérvérsejtszámban szenvedő betegeknél, szívritmuszavarban (atrioventrikuláris blokk) és a triciklikus antidepresszánsokkal szembeni túlérzékenységben, amelyek egyik hatóanyaga.
Óvatosan kell eljárni szívelégtelenség esetén, különösen krónikus alkoholizmussal kombinálva, az antidiuretikus hormon fokozott kiválasztása és a mellékvesekéreg elégtelensége esetén, valamint glaukóma esetén. Különösen terhes nők, akiket gondosan meg kell figyelni, és a karbamazepin lehető legalacsonyabb adagját kell adni nekik. További hátránya, hogy elég gyakran kell bevenni (kivéve a retardált formát), akár naponta háromszor is. A karbamazepinnek különböző mellékhatásai lehetnek, leggyakrabban álmosság, szédülés, étvágytalanság és egyéb zavarok. Ezért fontos, hogy a beteg a kezelés megkezdése után orvosi felügyelet alatt álljon. A túladagolásnak is vannak tünetei és különleges alkalmak, amikor más gyógyszerekkel való kölcsönhatások lépnek fel, de ezek mind ismertek és jól tanulmányozottak.
Valproinsav (Depakine-chrono, Convulex)
Ez az első generációs gyógyszer a Sanofi által gyártott Depakine-chrono vagy az osztrák Valeant által gyártott Convulex néven ismert. Ez a gyógyszer kétszer vagy akár háromszor drágább, mint a karbamazepin. A Depakine 500 mg #30 ára 220 és 650 rubel között van., és a Convulx körülbelül ugyanannyiba kerül.
A Convulex hatóanyaga a valproinsav, ezért a szakértők ezeket a gyógyszereket valproátoknak nevezik – ennek a savnak az oldható sói. Fekvő- és járóbeteg-ellátásban egyaránt alkalmazzák, tablettaként, szirupként, sőt intravénás használatra ampullaként is kaphatók.
Ez a gyógyszer görcsoldó hatása mellett ellazítja az izmokat, központi myorelaxánsként hat (Mydocalm, Sirdalud), és nyugtató hatást fejt ki. Növeli a gátló mediátor, a gamma-aminovajsav koncentrációját, mivel blokkolja azt az enzimet, amely ezt a mediátort lebontja.
A valproinsav intravénásan adva meglehetősen súlyos rendellenességek, pl. status epilepticus esetén javallott. A gyógyszereket felnőtteknél és gyermekeknél is alkalmazzák grand mal vagy generalizált rohamokra, amelyeknek eltérő a hatásuk. A Convulexet olyan speciális szindrómák kezelésére is alkalmazzák, amelyek súlyos epilepsziát okoznak gyermekeknél, mint például a Lennox-Gastaud vagy a West-szindróma. Lázas gyermekkori rohamok kezelésére és a mániás-depresszív pszichózis kezelésére a pszichiátriában, amelyet ma bipoláris affektív zavarnak neveznek. Az orvos által előírt adagokban és az orvos által előírt rend szerint kell alkalmazni, és öngyógyítás nem megengedett.
Előnyök és hátrányok
A gyógyszer különböző adagolási formákban kapható, és a gyermekgyógyászatban, pszichiátriában és vészhelyzetek kezelésére használható. A valproátnak az az előnye is megvan, hogy a gyógyszer minden rohamra és az epilepszia minden típusára hatásos, így az epilepszia bármely formájának kezelése megkezdődhet, és a valproát lesz a választott gyógyszer, vagy az első vonalbeli gyógyszer.
A termék megfizethető, nem túl drága, de számos ellenjavallat van. Mindenekelőtt súlyos máj- és hasnyálmirigy-működési zavarok, hepatitis és pancreatitis, csökkent plazmatrombocita, valamint terhesség és szoptatás. A valproátot gyermekeknél nagy körültekintéssel kell alkalmazni, különösen, ha a gyermek három év alatti, és ha a gyermek egyszerre több antiepileptikumot szed. A szerek kombinációja mindig kevésbé kiszámítható, mint a monoterápia.
A Convulex és a Depakine pozitívuma, hogy meglehetősen jó tolerancia és alacsony számú mellékhatás, amelyek dózisfüggőek. A mellékhatások, ha vannak, nagyobb valószínűséggel hányinger, fáradtság, villódzás, vérszegénység vagy súlygyarapodás vagy -veszteség. A betegeknél megnövekedhet a bilirubin, a májtranszaminázok és a nitrogénszint a vizsgálatokban.
A valproát és a karbamazepin nem kombinálható ugyanazon betegnél, mivel a Convulx a karbamazepinnel együtt az utóbbi enyhébb túladagolásához vezet. A Convulex nem kombinálható fenobarbitállal, neuroleptikumokkal, antidepresszánsokkal és egyes karbapenem antibiotikumokkal.
Szigorúan tilos alkoholt fogyasztani a valproát kezelés alatt, mint más gyógyszerek esetében is, mivel az etil-alkohol fogyasztása elősegíti az epilepsziás rohamok kialakulását. Az etanol és a valproát együttes szedése fokozott májtoxicitáshoz vezet.
Etoszuximid (Suxilept)
Ez az első generációs antiepileptikum messze a legdrágábbnak tekinthető. Egy üveg kapszula, bár 100 darab mennyiségben, körülbelül 3000 rubelbe kerül., Nem gyakran kapható a gyógyszertárakban, és akár hiány is lehet belőle. Ha átlagos, optimális napi adagról beszélünk, az 15 mg/testsúlykilogramm felnőtteknél. Ezért egy 80 kg súlyú embernek naponta 5 ilyen tablettára van szüksége, és ez azt jelenti, hogy a 3000 rubeles csomagolás 20 napos kezelés után elfogy. oktatás 1 A tablettáknak a tablettáknak naponta 5 tablettára van szükségük. Egy egyhónapos tanfolyam ára körülbelül 4500 rubel.
Miért használják a Suxileptet? Elsősorban kisebb epilepsziás rohamok kezelésére. Részei a myoclonicus komponensű speciális kisebb rohamok, az impulzív fiatalkori kisebb rohamok és az abszenciák speciális formái. Ez a „szűk szakosodás” lehetővé tette a Suxilep számára, hogy egy „szűk résben” vezető szerepet töltsön be, és viszonylag magas költségei ellenére keresett legyen. Mint minden más antiepileptikum esetében, a Suxilept is titrált adaggal kezdődik, fokozatosan, 5 naponta egy tablettával növelve, amíg a rohamok nem csökkennek vagy teljesen meg nem szűnnek. Lehetőség van a gyógyszer növelésére, de csak napi 6 tabletta maximális adagjáig.
Előnyök és hátrányok
A Suxilept általában jól tolerálható, és az ellenjavallatok a belső szervek: a máj és a vesék kifejezett működési zavarai. Terhes és szoptató nőknél ellenjavallt, és mellékhatásai nagyjából ugyanazok, mint a karbamazepiné. Természetesen a gyógyszer legnagyobb hátránya a magas ár, és nem mindig kapható a gyógyszertárakban. Mégis, tekintettel az epilepszia bizonyos formáira gyakorolt egyedülálló hatására, el kell fogadnia ezeket a hátrányokat – mivel még nincsenek versenytársak. A gyógyszer csak importálva kapható: a francia Delpharm Lille cég vagy a német Jena Farm és a Mibe Arznaimittel cégek által.
Phenobarbital
A fenobarbitál egy nagyon olcsó gyógyszer, és a roham felülvizsgálatának kiindulópontja kellett volna legyen. Egy csomag 10 darab 100 mg-os tablettát tartalmaz, amelyet csak 23 rubelért árulnak. Gyakorlatilag a fenobarbitál gyártásának monopóliumát a szövetségi vállalkozás, a moszkvai endokrin üzem tartja. Ezen az adagoláson kívül 50 mg-os és 5 mg-os tablettákban is kapható.
A fenobarbitálra vonatkozó hivatalos utasítás szerint nemcsak antiepileptikum, hanem hipnotikus is. Mint minden barbiturát, kölcsönhatásba lép a gamma-aminovajsav egy bizonyos szerkezetével, és csökkenti a neuronális sejtmembránok gerjeszthetőségét. A fenobarbitál nagy dózisban álmosságot, hipnózist és nyugtatást okoz. Ezért szerepel a Corvalolban.
A fenobarbitálnak van egy másik fontos tulajdonsága is, amely nem kapcsolódik az epilepsziához. Kezeli a sárgaságot, de csak az újszülöttek hemolitikus betegségével összefüggő sárgaságot, és nem a vírusos és alkoholos hepatitis vagy májzsugor következménye. A csecsemők epilepsziája és rohamszindrómája mellett a gyógyszer spasztikus bénulás, nyugtalanság, alvászavarok esetén is javallott, ha speciális, drága modern gyógyszerek nem állnak rendelkezésre.
Erre való a Corvalol, hogy „betömje a lyukakat”. Ha az Oroszországban évente eladott Corvalol mennyiségét számoljuk, a fenobarbitál, még pusztán súly szerint is, a leggyakrabban használt görcsoldó lenne, amelyet más indikációkra használnak. A fenobarbitált óvatosan és csak szakorvos javaslatára szabad szedni! Kevesen tudják, de már 2 g szájon át bevitt fenobarbitál is halálos lehet, míg 1 g szájon át bevitt fenobarbitál súlyos mérgezést okozhat. Ez azt jelenti, hogy fél pohár Corvalol, azaz 100 ml, amelyet például alkoholmérgezés céljából isznak, 1,82 gramm fenobarbitált tartalmaz, és egy ilyen „adag” után nem biztos, hogy felébred.
Előnyök és hátrányok
A fenobarbitálról vagy a közmondásról: „egy öreg ló nem rontja el a barázdát”?. Ez a gyógyszer évek, sőt évtizedek óta hatékony görcsoldó, de hosszú távú alkalmazása bizonyítottan a mentális funkciók jelentős károsodását okozza, ami csökkent intellektushoz, memóriakéséshez, memóriakéséshez vezet. A hosszú ideig fenobarbitál monoterápiában részesülő betegeknél meglehetősen súlyos pszichózis alakult ki, különösen gyermekkorban.
A fenobarbitál hatásköre az epilepszia különböző formáira azonban nem olyan széles, mint a karbamazepiné vagy a valproinsavé, például az abszenciás epilepszia esetében, éppen ellenkezőleg, rontja a betegség ezen formájának lefolyását, sőt néha még rohamokat is kivált. Ezért jelenleg a fenobarbitált, elterjedtsége és alacsony költsége ellenére, csak az újszülöttek rohamai esetén tekintik a legjobb első választandó gyógyszernek.
Második generációs görcsoldó gyógyszerek
Az 1990-es évek eleje óta a második generációs görcsoldó gyógyszerek megjelentek a klinikai gyakorlatban. Ezek ma már jól ismert gyógyszerek, mint a Neurontin és a Lamictal, a Keppra és a Trileptal, a Lyrica és a Topamax. más szerek.
Ha összehasonlítjuk őket az első generációs gyógyszerekkel, a fő különbségük a véletlen felfedezés helyett a szándékos keresés, valamint a sokkal kisebb számú mellékhatás. Az első generációs gyógyszerek gyakran különböző enzimrendszereket érintettek, és gátolták vagy fokozták aktivitásukat. Ezek nem kívánt hormonszint-emelkedést okoztak, kognitív károsodást idéztek elő… Ezért az epilepszia második generációs gyógyszerekkel történő kezelésében a rendszerek egyszerűbbek, és a betegek kezeléshez való ragaszkodása sokkal nagyobb. Természetesen ezeknek a gyógyszereknek a költsége is magasabb.
Tekintettel arra, hogy például a generalizált epilepsziában szenvedő betegek személyiségváltozással járhatnak, a megfelelés vagy az adherencia elengedhetetlen a sikerhez. Általában a fő különbség az, hogy biztonságosabbak és jobban tolerálhatók. Annak érdekében, hogy ne ismételjük meg újra és újra, itt vannak a gabapentin, a topamax és a lamotrigin leggyakoribb mellékhatásai. Leggyakrabban természetesen szédülés, amelyet átmeneti diplopia, vagy kettős látás követ. A Topamax hatására előfordultak beszédzavarok, de az álmosság mindig is a leggyakoribb volt. Vessünk egy pillantást a második generációs rohamgyógyszerek legjellemzőbb és legnépszerűbb képviselőire.
Lamotrigin (Convulsan, Lamictal, Lamitor, Lamolep, Seizar)
A lamotrigin valószínűleg a legismertebb második generációs epilepsziás gyógyszer, amely folsav-antagonista és egy elég jó nátriumcsatorna-blokkoló. Szerepe az, hogy gátolja az idegsejteket gerjesztő neurotranszmitterek felszabadulását a szinaptikus résbe. Szájon át bevéve gyorsan felszívódik, és a szervezetben meglehetősen hosszú ideig, több mint 30 óra felezési idővel rendelkezik. A Lamotrigin tehát reggel, naponta egyszer vehető be.
A lamotrigin 12 évesnél idősebbeknél az epilepszia különböző formáinak kezelésére javallott, amelyek felsorolása nem mond el egy orvosi háttérrel nem rendelkező személynek. Ez például a refrakter parciális epilepszia, valamint a Lennox-Gastaud-szindróma kombinált terápiája gyermekeknél. De használható a grand mal rohamok, azaz a generalizált epilepszia kezelésére is. Fontos, hogy a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga az időskorúak számára a legjobb választásként nevezte meg, magas szintű bizonyítékokkal a parciális formák kezelésére.
A lamotrigin átlagos napi adagja például karbamazepinnel kombinálva 400 mg. Parkinsonizmus kezelésére és a bipoláris zavarban a depresszió kockázatának csökkentésére is alkalmazzák.
Az eredeti Lamictal, amelyet az Egyesült Királyságban a Glaxosmithkline gyárt, átlagosan 2000 rubelbe kerül. csomagonként (100 mg-os kapszula #30), és ez a csomag egy hétig tarthat. Ennek megfelelően egy hónapos kezelés az eredeti gyógyszerrel körülbelül 8000 rubelbe kerül. havonta. Ez nagyon, nagyon drága egy orosznak. A Gedeon Richter Lamolep nevű gyógyszer 1400 rubelbe kerül. Ugyanebben az adagolásban, és egy hónapos kúra 5500-ba kerülne, de ez is magas költség. A legolcsóbb analóg a Lamotrigin, a Canonfarma generikus INN, és körülbelül 600 rubelbe kerül. csomagonként.
Előnyök és hátrányok
A lamotrigin mellékhatásai közül a bőrkiütések vagy exanthema a leggyakoribbak, és sajnos kellemetlenek és veszélyesek. Ritkán súlyos Stevens-Johnson- vagy Lyell-szindrómával jár, amelyben a bőr hámlik, és az állapot életveszélyes, magas halálozási aránnyal jár. Ha a betegnél a Lamotrigin szedése alatt a bőrelváltozások legkisebb jele is jelentkezik, a gyógyszert sürgősen meg kell szüntetni, mivel a legtöbb esetben a kiütések tartósak és visszafordíthatatlanok. Ez egy nagyon súlyos mellékhatás, de szerencsére nagyon ritka. Ezek elkerülhetők az adag nagyon lassú emelésével a megfelelő koncentrációig.
Egyéb mellékhatások közé tartozik a vitiligo, álmosság és hányinger, csökkent plazmatrombociták, leukopénia és emelkedett májtranszaminázok. A lakossági mellékhatások tekintetében azonban a lamotrigin meglehetősen jól tolerálható. Epilepsziaellenes hatása mellett javítja a hangulatot, antidepresszáns hatású és javítja a figyelmet. A lamotrigin az idősek epilepsziájának kezelésére is alkalmas, különösen depresszió esetén.
Topiramát (Topamax, Maxitopyr, Topalepsin)
Az eredeti Topamax, amelyet a svájci Janssen ilag cég gyárt, csomagonként 1100-1300 rubelbe kerül (60 kapszula 50 mg). Egy hazai analógot körülbelül 190 rubel áron lehet megvásárolni., A koncentráció csak feleannyi, 25 mg, és a kapszulák száma is feleannyi (30 kapszula).). Tehát négyszeres szorzásra van szükség a tisztességes összehasonlításhoz. És akkor az Oroszországban gyártott topiramát egyenértékű mennyisége körülbelül 800 rubelbe kerül. Ezért jobb, ha várunk még egy kicsit, és megvásároljuk az eredeti svájci terméket.
A topamax csökkenti az akciós potenciálok gyakoriságát, és a gamma-aminovajsavval együtt a nátriumcsatornák blokkolásával működik. Szigorúan kétéves kor felett javallott, mind az újonnan diagnosztizált epilepszia, mind a komplex kezelés részeként, más gyógyszerekkel együtt. Fontos, hogy a Topamax a migrénes rohamok megelőzésére használható, és csak a rohamok között alkalmazható.
A Topamaxot úgy kell bevenni, hogy a kapszulát felnyitjuk, és lágy ételhez keverjük, majd rögtön, rágás nélkül lenyeljük. Egészben is lenyelhető, de a termék előzetes diszpergálása gyorsabb és egyenletesebb felszívódást eredményez. Az átlagos napi adag, amelyet az orvossal együtt gondosan meg kell választani, körülbelül 300 mg. Ez azt jelenti, hogy az eredeti gyógyszer 10 napig elegendő, és az egyhónapos kezelés költsége körülbelül 3300 RUB lesz.
Előnyök és hátrányok
A topiramát jól tolerálható, megvonási tünetek nélkül, ha hirtelen meg kell vonni. A betegek leggyakrabban a testsúly csökkenését tapasztalták, ami a dózistól függ. Az elhízás jelenlétében ez nagyon pozitív, de sajnos nem szükséges mellékhatás. Volt azonban még valami más is. Csökkent koncentráció, szédülés, álmosság és gyengeség. Ez azt jelenti, hogy a legjobb, ha a Topamax-kezelés alatt nem vezet gépjárművet. Természetesen ez a migrénes emberekre vonatkozik, mivel az epilepsziás betegek nem vezethetnek. Ezenkívül a topiramát ellenjavallt terhes és szoptató nőknél, valamint húgykőbetegségben szenvedő betegeknél, mivel a gyógyszer kalcium- vagy foszfátkövek kialakulásához vezethet – lúgosítja a vizeletet. A Topamax szedése alatt hormonális fogamzásgátlót szedő nőkre különösen oda kell figyelni. A fogamzásgátlók hatékonysága jelentősen csökkenhet.
Levetiracetam (Keppra, Comviron, Levetinol, Epitherra, Epitropil)
A Kepprát először a horvát Pliva vállalat gyártotta. Jelenleg a belga UCB-Pharma cég gyártja, Oroszországban pedig az Ozon és az R-Pharm cégek gyártják levetiracetam néven. Egy csomag 30 Keppra tabletta körülbelül 800 rubelbe kerül., 250 mg. A hazai gyógyszer több mint feleannyiba kerül, az Ozon cégtől származó levetiracetamot 315 rubelért lehet megvásárolni 2019 szeptemberében.
A gyógyszer sok szempontból rejtélyes marad, mivel a levetiracetam antiepileptikus mechanizmusa még mindig nem világos. Ugyanakkor felnőtteknél és 12 év feletti gyermekeknél parciális rohamok, valamint primer generalizált grand mal rohamok esetén is alkalmazzák. A rohamoknak lehet, hogy van vagy nincs másodlagos generalizációja, de a levetiracetam elég hatékony lesz. Naponta kétszer adják, naponta kétszer egy tabletta adaggal kezdve. Ez a gyógyszerhez való hozzászokás és a tolerancia felmérésének szakasza. 2 hét elteltével az adagot megduplázzák napi 1 g-ra. Általában a terápiás hatás ennél az adagnál kezdődik, és szükség esetén növelhető, de legfeljebb kétszer, legfeljebb napi 3 g-ig. Az ilyen monoterápia mellett előfordulhat komplex terápia is, amikor a levetiracetam mellett más készítményt is felírnak, amely esetben a számítás a testtömeg-kilogrammonkénti adagolás alapján történik.
Előnyök és hátrányok
A Keppra és a jó minőségű levetiracetam jól tolerálható és javítja a betegek életminőségét. A leggyakoribb mellékhatás az álmosság, és minél magasabb, annál kifejezettebb. A másodvonalbeli hatások közé tartozik a fogyás, hasmenés, kettős látás. Természetesen nem kívánatos, hogy az álmosság kialakulásával rendelkező emberek vezethessenek, de az epilepszia diagnózisával rendelkező betegek nem kaphatnak jogosítványt, így ez a feltétel nem nagyon releváns. oktatás 1 Az epilepsziás betegek nem kaphatnak jogosítványt. Az ilyen diagnózissal rendelkező betegek számára tilos veszélyes munkakörülmények között, mozgó gépekkel és mechanizmusokkal dolgozni, ezt is figyelembe kell venni. Végül is nem mindig lehetséges, hogy egy első alkalommal rohamszindrómában szenvedő beteget a munkavédelmi osztály azonnal elbocsásson, vagy áthelyezzék egy nem veszélyes munkakörbe. A levetiracetam tabletta formájában nem alkalmazható négy év alatti gyermekeknél és oldatban – 1 hónapos kor alatt. Időseknél és súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél óvatosan alkalmazható. Szélsőséges esetekben a gyógyszer terhes nőknél és szoptatás alatt is alkalmazható, de erről a konzíliumnak kell döntenie.
Neurontin
A 2. generációs antiepileptikumokkal ellentétben a gabapentin az epilepszia kezelésén kívül egy másik területen – a neuropátiás fájdalom kezelésében – is diadalmas hírnévre tett szert, és hatékonyabb, mint a karbamazepin felírása. Ismert, hogy jelentősen javítja az életminőséget a krónikus, égő és karbamazepinnel nem csillapított fájdalom esetén. A gabapentin olyan állapotok kezelésére szolgál, mint a trigeminális neuralgia, az övsömör utáni állapot, amelyet posztherpeszes neuralgiának neveznek.
A legdrágább gyógyszer az eredeti neurontin, a Pfizertől. Egy csomag 50 darab 300 mg-os kapszula átlagosan 1000 rubelbe kerül. A Gedeon Richter Tebantine nevű gyógyszere körülbelül ugyanennyibe kerül. A Convalis maximális költsége (a Pharmstandard hazai vállalat által) 700 rubel.), a Belupo’s Catena pedig 350 és 680 rubel között van.
Látszólag olcsó, de más gyógyszerekkel ellentétben a gabapentinnel való kezelésnek és az adagok növelésének meglehetősen nagy korlátai lehetnek.
A gabapentin egy kicsit másképp működik, mint egy egyszerű nátriumcsatorna-blokkoló. Egyáltalán nincs hatása a GABA, a gátló mediátor felvételére vagy metabolizmusára. Úgy gondolják, hogy inkább a kalciumcsatornát, mint a nátriumcsatornát befolyásolja. Fontos, hogy nem befolyásolja a dopamin, a szerotonin vagy a noradrenalin anyagcseréjét, és nincsenek az antidepresszánsként általánosan használt SSRI-k mellékhatásai.
Elsősorban neuropátiás fájdalom kezelésére és görcsoldóként parciális rohamok kezelésére javallott, 12 év feletti gyermekeknél és felnőtteknél másodlagos generalizációval vagy anélkül. Kiegészítő gyógyszerként is alkalmazzák a részleges rohamok kezelésében.
Mint fentebb említettük, a Neurontin és analógjai 300 mg-os kapszulákban kerülnek forgalomba, és kezdetben naponta háromszor kell bevenni egy kapszulát. A maximális dózis 4-szerese, azaz 3600 mg naponta. Az orvosok azonban rámutatnak, hogy a napi 1800 mg feletti dózisok nem valószínű, hogy pozitív hatást fejtenek ki, általában a fájdalomcsillapítás vagy a görcsoldó hatás legfeljebb ilyen dózisig, azaz napi 3-szor 2 kapszula adagolásáig működik.
Nem kell félni a rossz toleranciától, tökéletesen tolerálható akár napi 5 g-os adagokban is. Becslések szerint egy csomag Neurontin körülbelül 3 napig tart egy átlagos adaggal. Egy egyhónapos tanfolyam így 10 000 rbl-ba kerülne. A neuropátiás fájdalom kezelésére történő hosszú távú alkalmazása miatt ez a farmakoökonómiai szempont ismert probléma.
Előnyök és hátrányok
A gabapentin nagy előnye a valóban bizonyított hatékonysága, csökkenti az égő és kellemetlen fájdalmat, amely az embereket éjszaka kínozza, sőt, akár öngyilkosságot is okozhat. A kényelmetlenséget gyakori adagolásnak lehet tekinteni – naponta háromszor, a kapszulák számának számolásának szükségessége a kívánt hatás eléréséig. A gabapentint viszont szinte mindenki nagyon jól tolerálja, és a leggyakoribb mellékhatások a székrekedés, a légszomj, a homályos látás és a légzéskimaradás. A hatások dózisfüggőek, nagy dózisok esetén álmosság és mozgáskoordinációs zavarok is előfordulhatnak.
Nem szabad elfelejteni, hogy 12 év alatti gyermekeknél nem alkalmazható a parciális rohamok kezelésére szolgáló fő gyógyszerként. Terhesség és szoptatás alatt is alkalmazható, de ismét csak szakorvosi megállapodás alapján, ha az anya számára jelentkező előnyök meghaladják a magzatra jelentkező lehetséges kockázatot. Mivel ez a gyógyszer kiválasztódik az anyatejbe, és a csecsemőre gyakorolt hatása vagy annak hiánya bizonytalan, a szoptatást a gabapentinnel való kezelés alatt ezt a kockázatot szem előtt tartva kell mérlegelni.
Mi a következő lépés?
Ma már két évtizede a huszonegyedik század. A harmadik generációs gyógyszerek, mint például a Briviac, már rendelkezésre állnak. Felírása azonban még mindig rosszabb, mint az első és második generációs gyógyszereké, mivel még a potenciáljukat sem ismerik még teljesen, és még a második generációs szerek is biztonságosan használhatók az epilepszia kezelésére több évtizeden keresztül.
Másrészt az együttadagolás folyamatosan javul, a gyógyszerek új formuláit és kombinációit fejlesztik ki. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a meglévő gyógyszerek elegendőek. Sokkal nagyobb hatást érhet el, ha a lehető legjobban követi a kezelési irányelveket:
- az epilepsziát a lehető legkorábban kezelni, ami azt jelenti, hogy a lehető legpontosabban és időben diagnosztizálni kell;
- a gyógyszert mono-gyógyszerként kell választania. Ez, azaz az egy gyógyszerrel történő kezelés sokkal kívánatosabb, mint két vagy akár három antiepileptikum kombinálása;
- Racionálisan ellenőrizze az adagot, és csökkentse azt elfogadható szintre, ha a hatások meghaladják a kisebb mellékhatásokat.
Ezenkívül folyamatosan fejlesztik az ősi, de jól ismert betegség kezelésének nem gyógyszeres módszereit. Ezért, ha Önnek vagy rokonainak furcsa rohama van, sürgősen kapcsolatba kell lépnie egy neurológussal. Nagyon fontos megjegyezni, hogy az epilepszia nem mindig roham. Láthatók elesésként, érthetetlen ájulásként, hisztérikus rohamként, és csak egy érthetetlen állapotként, amikor az ember el van kábulva és megdermed egy testtartásban. Alkalmanként vannak járóbetegek. Jó, ha ez nem egy számítógépes kulcs. De néha a hagyma helyett a saját ujjaidat is tovább vághatod. Csak provokációval végzett elektroenkefalográfia és esetleg többszöri, alapos epileptológus-neurológus által végzett vizsgálat után lehet diagnosztizálni és kezelést előírni.
Mi a leggyakoribb mellékhatása az antiepileptikumoknak?