Isaac Asimov 10 legjobb könyve

Isaac Asimov a 20. század sci-fi klasszikusaként elismert műve. A nemzetiségét tekintve zsidó, születését tekintve orosz, állampolgárságát tekintve amerikai író 20 nemzetközi díjat nyert a legjobb művekért különböző kategóriákban. Asimov robotokról, időutazásról és bolygóközi utazásokról írt, és a Lét és az értelem határairól elmélkedett. Szinte valamennyi regényét feldolgozták kortárs filmrendezők, ami arra utal, hogy történetei a XXI. században is aktuálisak.

Isaac Asimov legjobb könyveinek értékelése

Értékelés:	hely	a mű címe	értékelés
Asimov legjobb könyveinek rangsora	1	Én, a robot (1950) 4 ).)	4.9
2	Az örökkévalóság vége (1955).)	4.8
3	Alapítás (1951.)	4.8
4	Az istenek maguk (1972).)	4.7
5	A szakma (1957.)	4.6
6	A meztelen nap (1956).)	4.5
7	Második Akadémia (1953.)	4.5
8	Robotok és birodalom (1985.)	4.5
9	A kétszázéves ember (1976) 8.)	4.5
10	Utolsó kérdés (1956.)	4.4

Én, a robot (1950.)

Értékelés: 4.9

Az első rangsorolt könyv, az I, Robot, 9 fantasy novella gyűjteménye, amely 1940 és 1950 között íródott. Érdekes, hogy a cím egy másik szerzőtől – Endo Bindertől – származik, és az ilyen „plágium” ötlete nem Asimové, hanem a könyv kiadójáé volt.

A történetek egyéni történetekként kerülnek bemutatásra, amelyeket egy ember, Dr. Susan Calvin emlékei kötnek össze, akit 2057-ben kérdeztek meg. Egy globális pozitronikus robotgyártó vállalat házon belüli robotpszichológusa. A történetekben egy ma is aktuális gondolat fut végig – a szoftverek törvényei, a számítógépes algoritmusok és az emberi tényezők, attitűdök és gondolkodásmódok közötti rezonancia keresése. A történetekben tudósok, mérnökök, politikusok és lehetséges emberi alakú robotok menekülnek a lelepleződés elől, és a cselekmény a 21. század elején játszódik a Naprendszer összes bolygóján.

Amikor 1982-ben véget ért a Robot Univerzum Világháború, az emberek feltalálták a pozitronikus agyat és a hiperhajtóművet, amely megkezdte a naprendszer kolonizációját. A törvény nem engedélyezte a robotok használatát a Földön, de a műholdakon, aszteroidákon és csillagokon teljes mértékben igazolták magukat.

A munka a világon elsőként alkotja meg a robotika 3 szabályát.

Az örökkévalóság vége (1955.)

Értékelés: 4.8

A második legmagasabban rangsorolt regény, Az örökkévalóság vége, amely az örökkévalóságról és az abban való utazásról szól. Ez az első sci-fi mű a maga nemében, és a műfaj klasszikusává vált.

A cselekmény az Örökkévalóság struktúrában játszódik, amely a valóságot és az időt irányítja. Ide tartoznak az úgynevezett „örökkévaló” emberek, akik képesek utazni az évszázadok között. Feladatuk az emberi történelem irányítása és korrigálása. A Nemesis csillagra összpontosít, amelynek kísérőcsillaga, az Eritro az egyetlen kiút az emberiség számára a közelgő végzet előestéjén. A csillag fejlődése során azonban probléma merült fel – az embereket az „eritronikus pestis” sújtja.

A regény elveszíti az idő ismerős lényegét és a mindennapi, sőt a tudományos élet rendelkezéseit, Isaac Akimov sok szakmai kifejezést használ, néhánynak a jelentését nem fordították le oroszra, és most elveszett. Az „Örökkévalóság vége” című elbeszélést megelőzi a későbbi „Maguk az istenek” című regény, amelyet a következőkben fogunk megvizsgálni.

Alapítás (1951.)

Értékelés: 4.8

Bronzérmet kapott az Alapítás, az azonos című trilógia első regénye. A cselekmény a Trantori Birodalomban játszódik, a Galaxis legnagyobb birodalmában. Gary Seldon tudós matematikai és pszichohistorikus módszerekkel 92,5%-os valószínűséggel megjósolja a Birodalom összeomlását néhány évszázadon belül. A Közbiztonsági Bizottság azonban nem hozza nyilvánosságra ezt az információt, mert félnek a már most megjelenő zavargásoktól és lázadásoktól. Trantor fővárosa a bürokrácia és a korrupció sűrűjében vergődik, és nehezen tud manőverezni… A közelgő összeomlás a birodalom összeomlása és az emberiség visszatérése a barbár időkbe, amikor minden vívmányt ellopnak és elveszítenek, különösen az innovatív technológiát és az atomenergiát. Az emberek feladata, hogy Trantor bukása előtt összegyűjtsék az Akadémián található összes értéktárgyat.

Gary Seldon a katasztrófa hatásának minimalizálását tűzte ki célul azáltal, hogy a megjósolt barbár felkelés idejét 30 000 évről 1000 évre csökkentette, és megmentette az Enciklopédia összes nagy tudását. Egy új bolygót találnak az élet számára, a Terminust, és a tudós itt próbálja megőrizni az emberiség minden vívmányát.

Maguk az istenek (1972).)

Értékelés: 4.7

A „Maguk az istenek” című fantasy regény leírja az emberi kapcsolatot egy párhuzamos univerzumból származó lényekkel, amelyek neme érzelmi, pestis és racionális, és az otthoni bolygójuk fizikai törvényei különböznek a földitől.

A földlakókat többé nem fenyegeti az erőforráshiány okozta válság – Frederick Hallam kifejlesztett egy elektronikus szivattyút, amely kimeríthetetlen tiszta energiát biztosít a bolygó összes rászoruló létesítményének. Úgy tűnik, hogy ez a felfedezés a véletlen műve, de mögötte egy másik univerzum lényei állnak, ahol a nukleáris kölcsönhatás sokkal erősebb, és ahol izotópok – a Földön instabil energiaforrás – létezhetnek.

A regény két részből áll: „A bolondság ellen”, ahol a szerző leírta a csere Wolfram-186 a Plutónium-186 radiokémikus Helm, aki véletlenül felfedezte inter-univerzum folyamatát anyagcsere (az azonos szivattyúzott energia). miután megalkotta a szivattyút, és sütkérezett a dicsőségben, nem folytatta az „agyszüleményét”; mások végezték el helyette a kutatást és a megvalósítást. A tudós ellenfelei azonban az energia szivattyúzásának folyamatát veszélyesnek tartják a világegyetemre nézve, és a „foremensekhez” kötik őket. A „… Maguk az istenek…” második részében a szerző a „főemlősök” társadalmáról beszél. Ez egy mély, érdekes és változatos párhuzamos világ, amely érdekes a sci-fi szerelmes olvasó számára. Harmadik rész „…Harc az erőtlenség ellen?” a Holdon lévő kolóniák történetét meséli el, a földi struktúrákkal való kölcsönhatásukat… A tudós Denison kiutat javasol – a kiszivattyúzott energiát más univerzumokba kell küldeni, hogy ne engedjék elpusztulni lakóhelyüket. E célból kompenzáló berendezéseket javasolnak a Holdon elhelyezni.

Szakma (1957.)

Értékelés: 4.6

Isaac Asimov a huszadik század közepén megjelent A szakma című regényében részben előre látta a jövőt, leírva a könyvek nélküli tanulás folyamatát – a tudást már speciális gépek varrták az agyba. Így a nyolcévesek rövid idő alatt elsajátítják az olvasást és az írást, és mielőtt 18 évesek lesznek, nincs okuk tanulni. Amikor elérik a felnőttkort, tesztelik a képességeiket, és az eredményektől függően automatikus pályaválasztás történik, amely rögzül az agyukban. Az olimpia néhány éve után a diákokat olyan állásokba helyezik, amelyek presztízse közvetlenül a versenyen elért pontok számától függ. Nincs választási szabadság, de mindenki boldog, amíg az olimpia eredményei nem határozzák meg előre az ember sorsát.

A szabály alól George Pleitgen a kivétel, aki iskolás évei alatt kezdett el érdeklődni a programozás iránt. Megpróbálja maga megoldani az ügyet, de végül megbukik a profilteszten, nem kap beutalót, és egy klinikára küldik a hasonlóan „szakszerűtlen” emberek számára. A központ páciensei reménykednek a „hasznos” jövőben, és könyvek segítségével próbálják elsajátítani a szakmát. Néhány év múlva Pleitgen megszökik a klinikáról, az olimpián találja magát, de rájön, hogy a választás nélküli világ nem olyan igazságos, megfosztja az emberi fejlődést, és a kórházban a „gyengeelméjűek” számára csak nem a leghülyébb embereket. Megtartják a gondolkodás, a tanulás és a felfedezés képességét, ami a fejlődés motorja.

A meztelen nap (1956).)

Rangsor: 4.5

A rangsorban a következő a The Naked Sun című regény. A külső világok bolygóján, a Solariumon történik egy bűntény, amit a helyiek nem tudnak egyedül felderíteni. Ennek érdekében a tapasztalt nyomozót, Elijah Bailey-t hívják a Földről, akivel a lakosok feszült viszonyt ápolnak, és ő és robotbarátja, a Solarium szülötte elkezdik kibogozni az incidens szálait. A gyilkosság egyetlen szemtanúja egy robot, akinek az agya megsült, mert képtelen volt megakadályozni a történteket.

A bolygón az életmód elszigetelt – a családok birtokokon élnek, és többnyire robotokkal kommunikálnak – a többi emberrel, sőt a rokonokkal való kapcsolat csak akkor válik kihívássá, ha feltétlenül szükséges.

Mint később kiderül, a nyomozás csak ürügy a nyomozó behívására, a valódi ok egy lehetséges összeesküvés felfedezése, amely az emberiséget fenyegeti. A gyilkosság nyomozása során a nyomozó megtalálja a tragédia lehetséges okait, és kiutat kínál.

Második Akadémia (1953.)

Értékelés: 4.5

A Második Akadémia című regény – a harmadik könyv Asimov tudományos-fantasztikus sorozatában, az Founding. Az első két könyvet elolvashatja, hogy képet kapjon arról, miről szól a történet. A befejezést azonban széles körben a legmegragadóbbnak és legérdekesebbnek tartják.

A Galaxis Birodalma elpusztul, és csak a Világok Szövetsége marad hatalmon, amelyet a Perifériáról érkező hódító uralkodó, Mule vezet, aki az Alapítót fenyegeti. Célja, hogy új galaktikus területek elfoglalásával kiterjessze uralmi területét. A terveket meghiúsítja a titokzatos Második Akadémia, amely a galaxis másik oldalán, annak legvégén található. Mule minden erejével próbálja megtalálni őt.

Isaac Asimov trilógiájáért számos irodalmi díjat és elismerést kapott – ez egy igazán értékes gyűjtemény, amelyet a sci-fi rajongók értékelni fognak.

Robotok és a birodalom (1985).)

Értékelés: 4.5

Egy regény a későbbi munkásságából A. Asimov Robotok és a birodalom című műve más, robotokról szóló művek folytatása, amely több évszázaddal Elijah Bailey halála után játszódik. Egyre több földlakó hagyja el szülőhelyét és telepszik le más kolonizált bolygókon, ami elkerülhetetlenül konfliktusokhoz vezet más világok lakóival. A szoliriánus Gladia Delmart, akit az olvasó már A meztelen napban megismerhetett, az Auroráról küldik a szülőbolygójára, hogy megnézze, hogy mennek a dolgok – az emberi tevékenység addigra már teljesen elszabadult. Dr. Amadeiro bosszút akar állni a gyűlölt földlakókon, és tökéletes aggyal rendelkező humanoid robotok segítségével próbálja megölni Gladiát. Olivo robotja felfedezi a robotika új nulladik törvényét: „nem árthat az emberiségnek”.

A regényben emberek, robotok és más világok befolyásos hősei harcolnak más bolygók terjeszkedésének megállításáért, hogy megpróbálják kiterjeszteni a Föld befolyási övezetét a galaxisban.

A kétszázéves ember (1976).)

Értékelés: 4.5

A „The Bicentennial Man” című regényt a legjobbra értékelt novella A. Asimov a robotoknak szentelt. A Martin család szerez egy robot komornyikot, NDR-t, akit a helyiek Andrew néven ismernek. Idővel kiderül, hogy a gépnek kreatív képességei vannak – a robot elkezdett fából kézműveskedni. A mester felmenti Andrew-t a komornyik feladatai alól, és segít eladni a kézműves termékeket, a bevétel felét magához veszi, a másik fele pedig a robot számlájára kerül. A mesterséges intelligencia a külső burok fenntartásába fektet, idővel az egyetlen kiszámíthatatlan robot marad a Földön.

A robot tovább él a Martinok leszármazottaival, folytatja az üzletet, majd áttér a hasonló gépek „humanizálására”, hogy azok úgy tudjanak enni, inni és gondolkodni, mint az emberek. Részt vesz protézisek létrehozásában, sikeresen értékesíti azokat, és elismert feltalálóvá válik.

Andrew ötlete az, hogy teljes értékű emberré váljon, de az ügyvédek félnek elismerni őt halhatatlansága miatt. Ezután a robot úgy dönt, hogy aláveti magát egy olyan műtétnek, amely fokozatos elhalványuláshoz vezet, mint egy öregedő „szervezet”. Andrew egészen a végéig a kisasszonyra, Sir Martin lányára gondol.

Utolsó kérdés (1956).)

Értékelés: 4.4

• 

A rangsort Isaac Asimov kedvenc novellája, Az utolsó kérdés zárja. Ez a rövid, de élénk munka befogadja a gondolat (vagy a fantázia) gyors szárnyalását?) évmilliókkal a jövőbe, mielőtt az emberiségnek meg kell szűnnie létezni. A szerző végigfut a technika és a tudomány történelmén, hogy választ keressen arra a kérdésre, hogyan lehet csökkenteni az entrópiát (az energia visszafordíthatatlan elvesztését).

Az „Utolsó kérdés” című novella elsősorban a szerző megismeréséhez ajánlott olvasmány – a mű lebontja az emberi érzékelés határait, hogy felkészüljünk a repülésre az Univerzum galaxisainak tágasságán keresztül, amelyről Isaac Asimov ír.