A Föld 10 legsósabb tengere

*A legjobbak áttekintése a szerkesztők szerint. Kiválasztási kritériumok. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak és nem értékesítési céllal készült. A vásárlás előtt feltétlenül konzultáljon szakemberrel.

Bolygónk gazdag különböző formájú, tartalmú és méretű víztestekben: a tengerek sokfélesége elképesztő. Mindegyik egyedi, de egy dolog közös bennük – a víz sótartalma. Ez alakítja az összetételét, befolyásolja a növény- és állatvilágot, változatossá teszi, vagy nullára csökkenti az élőlények létezését. Ma a világ legsósabb tengereivel foglalkozunk.

Sórekordok: a 10 legsósabb tenger a Földön

Jelölés	hely	A tenger	Sótartalom
Sórekordok: A Föld 10 legsósabb tengere	1	Fehér	30‰
2	Csukotka	33 ‰
3	Laptev-tenger	34 ‰
4	Barents	35 ‰
5	Japán	35 ‰
6	Jón-tengeri	38 ‰
7	Égei-tenger	38 ‰
8	Mediterrán	39,5 ‰
9	Red	42 ‰
10	A Holt-tenger	270 ‰

Fehér

Értékelés: 4.1

Sótartalom 30 ‰-en

Tízes listánkat nemcsak a világ egyik legsósabb tengere zárja, hanem az egyik legkisebb is. Egy mindössze 90 000 m felületű víztömeg

2 a Jeges-tenger része, és orosz területen, Murmanszki területen található. Gyönyörű, de zord vidék: éghajlata nem a legmelegebb, és a Fehér-tenger messze nem alkalmas a fürdőzésre. Csak a tenger szerelmeseinek: a víz átlaghőmérséklete körülbelül +13 0. És ez a nyári időszakban. Télen pedig a hőmérséklet tartósan nulla fok alatt marad.

Egyébként a hideg éghajlat ellenére a Fehér-tenger gazdag halakban, köztük a kereskedelmi szempontból értékes atlanti-óceáni lazacban. A Földközi-tenger Oroszország egyik legkisebb víztestének számít (csak az Azovi-tenger kisebb): maximális mélysége mindössze 343 méter.

A víztározót régen Studen-nek hívták. Mind az ősi, mind a mai elnevezés minden bizonnyal az alacsony vízhőmérséklethez kapcsolódik. Ezenkívül a víztömeget körülbelül hat hónapig teljesen jég és hó borítja.

Érdekes tény. A vikingek a víztömeget „Kígyó-öbölnek” nevezték. És nem a lakosai miatt, hanem furcsa módon a különös tengerpartja miatt.

Chukchi

Értékelés: 4.2

Sótartalom – 33 ‰

Az északi szélességek másik képviselője, Alaszka és a Csukcs-félsziget között található. Nemcsak a víz magas sókoncentrációja, hanem az alacsony hőmérséklete is megkülönbözteti. Ritkán van több mint +13°C egész évben

0C, a nyári érték körülbelül +8 0C, és a jég évente átlagosan 8 hónapig borítja a tengert. Ez a tenger mindössze két ország, az USA és Oroszország partjait mossa, és a neve angolul „Chukchi Sea” (Csukcs-tenger).

A Csukcs-tenger állatvilága azonban meglepően változatos: nemcsak rengeteg hal, hanem számos emlős is él benne. A parton például gyakran látni rozmárokat és fókákat, a jégtáblákon jegesmedvék kószálnak, nyáron pedig gyakran igazi madárpiac van. Bár a terület több mint fele sekély, 50 méternél kisebb vízmélységű, a vízmélység változatossága lenyűgöző, 50 és 1256 méter között mozog.

Érdekes tény. A közelmúltban jelentős olajtartalékokat fedeztek fel a Csukcs-tenger tengerfenékén. A szakértők szerint a tározó több mint 30 millió hordó „fekete aranyat” tartalmaz. Csakhogy az nem Oroszországé, hanem az Egyesült Államoké.

Laptev-tenger

Értékelés: 4.3

Sótartalom – 34 ‰

A világ egyik legtávolabbi és legkevésbé kutatott. Több mint 662000 km vízterület

2 az oroszországi Novoszibirszk és Szevernaja Zemlja között található. A Laptev-tenger messze nem a legbarátságosabb: a bolygó egyik leghidegebb tengere. A víz hőmérséklete ritkán emelkedik 0 fok fölé 0C, és az év 10 hónapjában jégréteg takarja el a fény elől. Emiatt a navigáció rosszul fejlett.

Néhány tucatnyi szigetet találtak a Laptev-tengerben. A mamutok maradványait gyakran találják meg néhány ilyen területen, a zord éghajlatnak köszönhetően tökéletesen megőrzött állapotban. Az éghajlat miatt azonban ezek a szigetek fokozatosan eltűnnek: az erős szelek és viharok nem ritkák itt, ami fokozza a talajerózió folyamatát.

A Laptev-tengeren, valamint a Csukcs-tengeren a terület több mint fele zátonyok, amelyek mélysége nem haladja meg az 50 métert. A tározó legmélyebb pontja azonban jóval meghaladja a rangsor előző résztvevőjének értékét: a rögzített érték – 3385 m.

Egy érdekes tény. A Laptev testvérek, orosz sarkkutatók, akik életüket a Föld sarkvidéki régióinak tanulmányozásával töltötték, adták a tónak a mai nevét.

Barents-tenger

Értékelés: 4.4

A sótartalom 35 ‰

Ez a Jeges-tenger széle, amely két ország, Norvégia és Oroszország partjait mossa. A Kola-félsziget területe 1,4 millió kilométer

2, De a maximális mélység nem olyan lenyűgöző – csak 600 méter. A víztömeg fontos szerepet játszik a közlekedésben és a halászatban. Két nagy nemzetközi kikötő, Murmanszk és Vardø, ebben a tengerben található.

Bár a Barents-tengert télen szinte teljesen jég borítja, itt nem ritka a magas árapály. A Kola-félszigeten például akár 5-6 méter magasak is lehetnek. A víztározó teljes egészében az Északi-sarkkör felett található, és vize 4 évente megújul. Nemrégiben telepítettek ide a tiszta víz „szerelmeseit”, a kamcsatkai rákokat, amelyek kiválóan fogadták az új környezetet, és aktívan szaporodni kezdtek.

Az európai partokat ölelő tengerek közül a Barents-tenger az egyik legtisztább. A norvégok azonban „megpróbálják” szennyezni: a helyi atomhulladék-feldolgozó üzemek hatalmas mennyiségben dobják a vízbe. Az orvhalászok pedig jelentős mértékben károsítják a tengeri ökológiát.

Japán-tenger

Értékelés: 4.5

Sótartalom: 35 ‰

A Japán-tenger csak a térképen tűnik kicsinek: a valóságban hatalmas, 1,06 millió km hosszú

2). Évszázadok óta járják vizeit a helyiek hajói, akik az élővilágban gazdag vizekben halásznak. A víztömeg nagyon veszélyes és gyakran kiszámíthatatlan: gyakoriak a viharok és hurrikánok (a hullámok helyenként elérhetik a 12 métert). De a hajózás nagyon jó itt, és mindig egész évben, de télen a tenger északi részei jéggel borítottak.

Bár a Japán-tenger – meglehetősen „barátságtalan”, partvonalának egy része alkalmas az úszásra: az orosz terület több stranddal rendelkezik, ahol a nyaralók, ha rövid időre is, de élvezhetik a napsütést és megmártózhatnak a vízben. A tenger mintegy 900 halfajnak ad otthont, köztük egy tucat cápafajnak és jó néhány emlősnek, valamint fésűkagylóknak, rákoknak és algáknak. De egy sokkal veszélyesebb „lakót” is találhatunk: egy apró medúzát, amely az emberre halálos. Csápjainak egyetlen érintése a bőrön elég ahhoz, hogy megöljön egy felnőtt embert.

Jón-tengeri

Értékelés: 4.6

Sótartalom 38 ‰

A Homérosz által kiemelt és a római írásokban megörökített Jón-tenger az ókorban két nagy hadvezér csataterévé vált. A minősítés korábbi résztvevőitől eltérően a Jón-tenger nemcsak a viharok és a hideg időjárás hiányával, hanem a kényelmes fürdőzés kiváló lehetőségeivel is örül: a víz átlagos nyári hőmérséklete körülbelül +25. A víz átlagos nyári hőmérséklete körülbelül +25

0C, a partvidék éghajlata nagyon enyhe, és a tengerpart alja teljes egészében homok vagy kagylós kőzet. Röviden, egy turistaparadicsom. A Jón-tenger üdülőhelyei.

A víztározóról úgy vélik, hogy alaposan feltárták, de a régészek úgy vélik, hogy vannak még rejtett zugai, amelyek el vannak rejtve az emberi szem elől. És itt mind a tengerparti területekről (ezek közé tartozik Basilicata – az egyik legkevésbé feltárt régió), mind a mélyebb régiókról beszélünk. A Jón-tenger a legmélyebb a Földközi-tengeren (maximális mélysége 5121 m), de szerény mérete kb. 169000 km

2.

Vicces tény. 2010-ben egy görögországi régész bejelentette, hogy a híres Ithaka szigetén egy palota romjait fedezték fel, amely Homérosz leírása és az építés időpontja alapján biztosan a legendás Odüsszeusz palotájának tekinthető. 2010-ben a görögországi régész bejelentette, hogy a híres Ithaka szigetén egy palota romjait fedezték fel, amely Homérosz leírása és az építés időpontja alapján biztosan a legendás Odüsszeusz palotájának tekinthető.

Égei-tenger

Értékelés: 4.7

A sótartalom 38 ‰

Az Égei-tenger sótartalma olyan magas, hogy az orvosok azt javasolják, hogy fürdés után gyorsan zuhanyozzunk le folyó víz alatt, különben a bőr irritálódhat. A víz híres a turisták körében, mint egy nagyszerű hely a pihenésre (mind a parton, mind a nyílt tengeren). Az éghajlat kiváló – nagyon enyhe, szubtrópusi. A nyári vízhőmérséklet +24+27 körül van

0. Ideális a kényelmes fürdőzéshez: az égei-tengeri part a turistaszezonban zsúfolt.

a víztest a világ egyik legrégebbi vize: a becslések szerint 20 000 éves lehet. Az ókor bölcsőjét gyakran említik az ókori mitológiában (görög és bizánci). Nagyon gazdag víz alatti világgal rendelkezik, amely sajnos egyre ritkább. Ennek oka a legtöbb tengeri élőlény számára létfontosságú plankton tömeges elvesztése. Ez gyakran annak tulajdonítható, hogy az Égei-tenger „népszerű” az olajszállító tartályhajók számára, amelyek úgy döntenek, hogy áthajóznak a vizein (gyakoriak az olajszennyezések).

Az égei-tengeri vizek legszokatlanabb lakójának a puhatestű „csészealj” tekinthető. A sziklákon él, és tökéletesen áramvonalas formája lehetővé teszi, hogy ellenálljon minden hullámverésnek. Az Égei-tenger híres a szigetek hatalmas számáról: több mint 2000 lakott sziget található itt. A legnagyobbak és legismertebbek közülük Rodosz, Kréta, Szamosz, Leszbosz és Efezus városai.

A Földközi-tenger

Értékelés: 4.8

Sótartalom 39,5 ‰

A bolygó egyik legöregebb, legsósabb és legszennyezettebb tengere. A világ két része között húzódó víztömeg nem csak a világ egyik legnagyobb víztömegének számít, mintegy 2,5 millió km-es területével

2, A Földközi-tenger egyben a világ egyik legmelegebb tengere (nyári átlaghőmérséklet +25 Celsius-fok) és az egyik legmelegebb (nyári átlaghőmérséklet +25 Celsius-fok) 0C, tél +12 0). A Földközi-tengert minden oldalról szárazföld veszi körül, így nem meglepő, hogy számos ország partjaival „érintkezik”.

A világ legnagyobb tengere, amelyet 22 ország szegélyez. A Földközi-tenger víz alatti és felszíni világa hihetetlenül változatos: csak a halak mintegy 750 fajból állnak. Amióta a Szuezi-csatornát kiásták, amely hídként szolgál a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között, más víztömegek is kicserélik egymással a növény- és állatvilágot.

Vicces tény. Nem mindenki hívja a nevén ezt a víztestet. A törökök a fehérnek tartják. Az ókori rómaiak még a tengert is „a miénknek” nevezték, és ezzel nehéz vitatkozni.

A Földközi-tengert tévesen tisztának tartják (nem is gondolnánk, ha megnéznénk Görögország vagy Spanyolország pompás strandjait): ez a legpiszkosabb az összes közül. Nem utolsósorban a tározó gazdasági jelentősége miatt a legtöbb európai ország számára: ez a leghajózhatóbb a világon.

Red

Értékelés: 4.9

Sótartalom – 42 ‰

Az afrikai kontinens és az Arab-félsziget között elhelyezkedő Vörös-tenger lenyűgözően szép és nyugodt. A partján a legkiválóbb egyiptomi üdülőhelyek jöttek létre, és még azok is, akik inkább nem olyan zajos pihenést kedvelnek, megjegyzik, hogy a búvárkodáshoz nincs jobb hely.

az egyetlen olyan víztest a bolygón, amely nem érintkezik egyetlen folyóval sem. Ezért van az, hogy a víz itt hihetetlenül tiszta és mellesleg meglepően tiszta (ezzel a világon egyetlen más tengervíz sem büszkélkedhet). Magas só- és lúgtartalma ellenére a Vörös-tenger több mint 1200 halfaj (amelyek egytizede csak itt található meg), sőt cápák, ráják és delfinek kedvenc élőhelye.

Az intenzív párolgás miatt naponta 0,5 centiméternyi víz zsugorodhat. Szerencsére ez nem így van, köszönhetően az Indiai-óceán „adományának”. De van egy tényező, amit nem lehet megváltoztatni: a folyamatos tektonikus tevékenység miatt a tengerpartok közötti távolság fokozatosan növekszik (3 évente 1 méterrel).

Vicces tény. A víztározó és az Ádeni-öböl találkozásánál meglepő jelenség történik: vizük a különböző sűrűségük és sótartalmuk miatt nem keveredik. A víz különböző színei még nagyobb kontrasztot adnak.

Halott

Értékelés: 5.0

Sótartalom – 270 ‰

Ez egy igazi ásványi gyógyfürdő, nemcsak Izrael számára, amelynek területén található, hanem az egész világ számára. A tározó vízszintje 429 méterrel a tengerszint alatt van, ami a legalacsonyabb pont a szárazföldön, és ez a szám évente körülbelül 1 méterrel csökken. Maximális mélysége mindössze 306 méter.

Hivatalosan nem tekinthető tengernek, mivel nincs kiöntése más víztömegekbe. Ez egy lefolyástalan tó. Nem hivatalosan azonban még mindig a tengernek tekintik. Több nagy folyó folyik bele (de egyik sem folyik ki). Ezek közül a legnagyobb a Jordán.

A víz kolosszálisan magas sótartalma és különböző nyomelemekkel, különösen brómmal való telítettsége teljesen lakhatatlanná teszi a víztestet (csak baktériumokat találtak itt). A Holt-tenger vize olyan sűrű, hogy bárkit képes a felszínen tartani. De ez nem jelenti azt, hogy itt nem lehet megfulladni: ez a hely a második legveszélyesebb hely Izraelben a fürdőzők számára.

Érdekes tény. Naponta mintegy 7 millió köbméter víz kerül a Holt-tengerbe

3 folyóvíz. Ennek azonban semmi köze a tározó sótartalmához.