A világ 10 legnagyobb könyvtára

*A legjobbak áttekintése a szerkesztők szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem reklámnak vagy értékesítési céllal készült. A vásárlás előtt konzultáljon szakértővel.

A digitális eszközök feltalálása előtt az emberek évszázadokon keresztül könyvtárakon keresztül szerezhették be a szükséges információkat…. Az internet tömeges elterjedésével már nem olyan népszerűek, mint régen, mert ma már szinte bármit meg lehet találni az interneten. Mindazonáltal a nemzeti jelentőségű nagy könyvtárak nem vesztették el teljes jelentőségüket. Az ország gazdag kulturális örökségének bizonyítéka, hogy sok könyvbarát azért látogat el a könyvtárakba, hogy saját szemével láthassa a világhírű művek első kiadásait. Ebben az esetben a könyvtárak egyfajta múzeumi szerepet játszanak. A nyomtatott enciklopédiák, szakkönyvek, tankönyvek és hasonlók szintén a tudás hivatkozási pontjai, ha kétség merül fel, hogy az interneten található számos információforrás közül melyikben bízzunk. Ne feledje, hogy a világ összes könyvét nem digitalizálták, ezért ha ritka vagy fontos ismereteket keres, menjen könyvtárba.

Közel 570 000 könyvtár van a Földön, és több száz közülük valamilyen módon egyedülálló. Mai válogatásunkban a világ tíz legnagyobb, lélegzetelállítóan nagy és nagy könyvtárát mutatjuk be.

A világ legnagyobb könyvtárai

Bibliothèque nationale de France

Értékelés: 4.1

Európa egyik legrégebbi könyvtára, amelyet a 14. században alapított V. Károly bölcs király. A gyűjtemény már akkor is több mint 1200 kéziratot tartalmazott. Az első könyvtárat a 17. század elején katalogizálták és a francia forradalom után államosították. 1988 óta François Mitterrand elnök kezdeményezésére a könyvtár egy új, magas épületbe költözött Párizs 13. kerületében. Jelenleg mintegy 14 millió könyv van a birtokában. Emellett mintegy 250 000 értékes kéziratnak, valamint számos fényképnek és metszetnek ad otthont. Évente több mint 1,3 millió látogatót vonz. A Nemzeti Könyvtár nemcsak olvasásra, hanem kiállítások, konferenciák és egyéb kulturális események központjaként is szolgál a párizsiak számára. Támogatja továbbá a gépi fordítás és beszédfelismerés fejlesztésére irányuló kutatási projektet is.

Az új könyvtárkomplexum négy 79 méter magas, nyitott könyvek alakú épületből áll. Ezt a modern, 18 emeletes épületet Dominique Perrault francia építész tervezte, aki öko-tech stílusban dolgozik. A Bibliothèque nationale de France a Szajna partján álló tornyokon kívül a rue Richelieu utcai történelmi épületet is magában foglalja, amely 2020-ig felújítás alatt áll.

Kína nemzeti könyvtára

Értékelés: 4.2

A Kínai Nemzeti Könyvtár a 20. század elejéről származik, és a Csing-dinasztia uralkodói alapították a Fővárosi Tanítók Háza nevű oktatási intézmény könyvtáraként. A Xinhai-forradalom után a könyvtárat az Oktatási Minisztérium vette át, és 1928-ban nemzeti státuszt kapott. Az új könyvtárépület építéséről 2004-ben döntöttek, és az építkezés 2008-ig tartott, a kínai hatóságok 180 millió dolláros költséggel.

Kína és Ázsia legnagyobb könyvtára, amely három épületből áll, összesen 250 000 négyzetméternyi területtel. A gyűjtemények több mint 31 millió kötetet tartalmaznak 115 nyelven. A gyűjtemény többek között mintegy 270 000 régi kínai könyvet, ősi térképeket, a Mogao korai buddhista templombarlangban talált felbecsülhetetlen értékű ősi kéziratokat, valamint csontokon és teknőspáncélokon található írásmintákat tartalmaz. Az év 365 napján nyitva van, naponta mintegy 12 000 látogatót fogad. Évente több mint 5,2 millió olvasót ér el.

Dán Királyi Könyvtár

Értékelés: 4.3

Skandinávia legnagyobb könyvtárát III. Frigyes király építtette a 17. század közepén. 1793 óta köztulajdonban van, és minden érdeklődő számára nyitva áll. 1989-ben csatlakozott a Koppenhágai Egyetemi Könyvtár gyűjteményeihez, 16 évvel később az Orvosi és Természettudományi Könyvtár gyűjteményeivel, három évvel később pedig a Nemzeti Néprajzi Levéltár gyűjteményeivel bővült. A Királyi Könyvtár jelenleg Slotsholmen szigetén található, egy korszerű, fekete gránitból és üvegből készült épületben, a Fekete Gyémántban. Három régi egyetemi épületet is magában foglal.

33 millió nyomtatott tételt tartalmaz, köztük a 17. század óta Dániában nyomtatott szinte összes könyvet, ritka külföldi kiadványokat, számos történelmi dokumentumot, középkori kéziratot és még sok mást. A legkülönlegesebb kincsek közé tartozik a Gutenberg-biblia, Luther Márton kéziratai és Hans Christian Andersen eredeti művei. Az épület belseje modern belső kialakítású, több lifttel és mozgólépcsővel a látogatók kényelmét szolgálja.

Japán Nemzeti Parlamenti Könyvtár

Rangsor: 4.4

A felkelő nap országának nemzeti parlamenti könyvtárát 1948-ban hozták létre a császári könyvtár és a japán parlament két könyvtárának egyesítésével. Eredetileg a kormány vendégházában, az Akasaka Palace-ban volt elhelyezve. Később Tokió Nagatacho kerületében épült át. 2002 óta a gyermekirodalmi részleg 400 000 kötettel bővült, néhány évvel később pedig jelentős felújításon esett át, hogy javítsa az olvasóknak nyújtott szolgáltatásait.

A japán nép irodalmi örökségének felbecsülhetetlen értékű tárháza, amely gyakorlatilag az összes, Japánban valaha megjelent könyvet és egyéb kiadványt tartalmazza. Ezen kívül kiterjedt külföldi irodalmi gyűjtemény áll rendelkezésre. A gyűjtemény összesen közel 36 millió kötetet tartalmaz, köztük mikrofilmeket, régi térképeket és történelmi dokumentumokat. Az anyagokat jelenleg elektronikus formába helyezik át.

Orosz Nemzeti Könyvtár

Értékelés: 4.5

Az Orosz Nemzeti Könyvtárat Kelet-Európa egyik első könyvtáraként alapították. A könyvtár építése a 18. század közepén kezdődött Nagy Katalin cárnő megbízásából a közoktatás érdekében. A klasszikus stílusú épületet Jegor Szokolov építész tervezte. A könyvtár már akkor is nyitva állt minden polgár előtt, társadalmi státusztól függetlenül. A gyűjtemény nemcsak az összes orosz nyelvű kiadványt tartalmazta, hanem más orosz nemzetiségek nyelvén megjelent könyveket is. 1810 óta I. Sándor császár elrendelte, hogy minden új nyomtatványból két példányt hozzanak a könyvtárba. 1930-ban fontos reformot hajtottak végre a rajongók, akik a kiadványokat kategóriákra osztották a szépirodalomtól az orvosi és műszaki kiadványokig, és minden részlegnek külön olvasótermet hoztak létre. A katalogizálás és az ügyfélszolgálat minősége is jelentősen javult. 1949-ben a nemzeti könyvtárat a korábbi Nemes Leányok Intézetével bővítették. A második világháború alatt a személyzetnek a blokád ellenére, amely áramkimaradásokat és üzemanyaghiányt okozott, sikerült megmenteni a könyvtár állományának nagy részét.

Ma a könyvtár épülete más építészeti műemlékekkel együtt Szentpétervár történelmi örökségének fontos részét képezi. A könyvtár gyűjteménye 38 millió nyomtatott könyvből áll, amelyből 400 ezer régi kézirat. Különösen értékesek a híres Codex Sinaiticus, a Laurentian Codex és az Ostromir evangélium töredékei, amelyek a Kr. u. 11. századból származnak. Kelet- és nyugat-európai kéziratok gyűjteménye is található.

Az Orosz Állami Könyvtár

Értékelés: 4.6

Az Oroszországi Állami Könyvtár 1862 óta létezik. 1862-ben múzeumként alapították, de hamarosan a kulturális örökség legfontosabb tárházává vált. A főváros Moszkvába költözése után az ország fő könyvtára lett, később pedig a köztársasági intézmény hivatalos státuszát kapta. Az 1940-es években kiterjedt könyvcsere zajlott külfölddel, amelynek köszönhetően számos új, főként angol nyelvű könyvvel bővült a könyvtár állománya. Ma ez a legnagyobb könyvtár egész kontinentális Európában.

Több mint 47 millió tétel található a falak között, kategóriák szerint kategorizálva. A gyűjtemény egyes darabjai rendkívül ritkák és értékesek. Olyan egyedülálló tételeket tartalmaz, mint a 15. századi Hitrovo evangélium, a 11. századi Arkangyal evangélium, ősi szláv kéziratok, a Romanovok személyes gyűjteményéből származó könyvek, 18. századi orosz folyóiratok, perzsa versgyűjtemények és még sok minden más. Az Orosz Állami Könyvtár 36 teremmel rendelkezik, amelyek összkapacitása meghaladja a tizenötezer látogatót. Évente mintegy 12,6 millió ember veszi igénybe a szolgáltatásait.

Kanadai Könyvtár és Levéltár

Értékelés: 4.7

A Kanadai Nemzeti Könyvtár 1953 óta létezik, és 2004-ben parlamenti rendelettel egyesült a Kanadai Nemzeti Levéltárral. Az ország kulturális örökségének kulcsfontosságú része, ez az Ottawa városában található ötemeletes épület történelmi kincsnek számít. A könyvtárnak több mint 1100 alkalmazottja van.

A könyvtár gyűjteménye 48 millió tételt tartalmaz, amelyek közül a legfontosabbak a könyvek (kb. 20 millió), a fontos dokumentumok, valamint az országban kiadott összes újság, folyóirat és még képregény is. További értékes tárgyi emlékek közé tartoznak híres emberek személyes naplói, régi térképek és aboriginal írásminták. Ezen kívül van egy külön részleg a műalkotásokkal. A digitális tartalom több mint egy petabájtot tesz ki, és folyamatosan bővül az új elektronikus irodalommal.

New York-i Közkönyvtár

Értékelés: 4.8

A New York-i Közkönyvtár vitathatatlanul vezető a látogatók számát tekintve – évente akár 18 millió látogatót is kiszolgál. Az intézményt a 20. század elején alapították James Lenox filantróp magángyűjteménye és John Astor milliomos birtokai alapján. A Manhattan-sziget szívében, az Ötödik sugárúton található luxusépület építése nyolc évig tartott. Az épület nemcsak a lenyűgöző építészetével és a bejáratnál lévő oroszlánszobrokkal, hanem az egyedülálló belső térrel is figyelemre méltó. A könyvtár egy kétezer négyzetméteres fő olvasóteremmel büszkélkedhet, 16 méter magas mennyezettel.

Gyűjteménye mintegy 53 millió tételt tartalmaz, köztük 14 millió könyvet. A világ 370 különböző nyelvét és dialektusát nyomtatják, és hetente több ezer új példányt adnak hozzá. 87 egységre osztva, beleértve a fogyatékkal élők számára kialakított teljes különálló egységeket is. A modern technológiának és a magasan képzett személyzetnek köszönhetően néhány perc alatt megtaláljuk a kívánt kiadást. A könyvtár gyűjteménye jelentős számú ritkaságot tartalmaz, amelyek közül a legfontosabbak Thomas Jefferson tervezete és a Gutenberg-biblia.

British Library

Értékelés: 4.9

A világ egyik leggazdagabb könyvtára, amely sokáig a British Museum részlegeként működött. 1972-től törvényileg elválasztották a múzeumtól, de továbbra is abban az épületben volt elhelyezve, ahol korábban volt. Külön épületet csak 1997-ben építettek neki a brit parlament utasítására. Annak ellenére, hogy elektronikus formában rengeteg információ áll rendelkezésre, a könyvtárat naponta még mindig mintegy 16 000 látogató keresi fel.

A könyvtár hatalmas, jelenleg 150 millió címre rúgó gyűjteménye folyamatosan bővül. A készlet évente hárommillió tétellel, főként új nyomtatványokkal bővül. A gyűjtemény mintegy 14 millió könyvet és nagyszámú kéziratot tartalmaz, némelyikük i. e. 2000-ig nyúlik vissza. A különösen ritka kiállítási tárgyak közé tartoznak a Da Vinci-kéziratok, a 3. századi buddhista Gyémánt Szútra, a.., a Codex Sinaiticus lapjai, a Beowulf című eposz eredeti kézirata és a világ első nyomtatott térképe az Újvilágról.

1. hely – A Kongresszusi Könyvtár

Rangsor: 5.0

A világ legnagyobb könyvtára, ahogy a neve is mutatja, elsősorban a kormányzati tisztviselők igényeit hivatott kiszolgálni, de szolgáltatásait gyakran használják a kutatók, oktatási intézmények és különböző magáncégek is. A Kongresszusi Könyvtárat 1800-ban alapították John Adams, a második amerikai elnök személyes utasítására. Az eredeti gyűjtemény kevesebb mint ezer könyvet tartalmazott. Az elnökön és az alelnökön kívül csak az amerikai kormánynak volt hozzáférése: a szenátus és a képviselőház tagjainak, vagyis az Egyesült Államok Kongresszusának. Az 1814-es tűzvész után Thomas Jefferson személyes gyűjteményével frissítették. Hamarosan újabb tűzvész következett, amely 170 000 dollárjába került Washington városának, ami akkoriban hatalmas összegnek számított. A felújítás befejezése után a könyvtárat nemcsak politikusok, hanem neves újságírók, tudósok és írók is használhatták. A nemzeti státuszt 1930 óta adományozzák.

Az átfogó és sokoldalú gyűjtemény több mint 168 millió tételt tartalmaz, köztük mintegy 30 millió könyvet, 50 millió kéziratot és hatalmas mennyiségű fényképet, video- és hanganyagot. A 18 olvasóterem egyszerre csaknem 1500 látogatónak nyújt elhelyezést. Jelenleg még mindig korlátozott a hozzáférés az állományához, és a hatalmas anyagmennyiség ellenére szolgáltatásait évente átlagosan legfeljebb 1,7 millió ember veszi igénybe.