*A legjobbak áttekintése a szerkesztők szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, és nem minősül reklámnak vagy vásárlási útmutatónak. Kérjük, vásárlás előtt konzultáljon szakértővel.
A világ versenyképességi indexét a svájci Lausanne-ban működő Institute of Management Development (IDM) évente kiszámított mutatója. A rangsor azt mutatja, hogy az egyes országok mennyire képesek megteremteni a nemzetközi színtéren versenyképes üzleti fejlődés feltételeit.
A rangsorok összeállításához 333 kritériumot használnak, amelyek az állam gazdaságát, a kormányzat hatékonyságát, az üzleti környezetet és az infrastruktúrát jellemzik. A statisztikai adatokat, a szakértői véleményeket és az üzletemberek visszajelzéseit egyaránt felhasználják a következők értékeléséhez. Az országok helyezése a rangsorban minden évben változik, és részletes indoklással szolgál.
IMD Világversenyképességi jelentés
| Jelölés | hely | Ország | rangsorolás |
| IMD Világversenyképességi jelentés | 1 | Szingapúr | 5.0 |
| 2 | USA | 4.9 | |
| 3 | Hong Kong | 4.8 | |
| 4 | Hollandia | 4.7 | |
| 5 | Svájc | 4.6 | |
| 6 | Japán | 4.5 | |
| 7 | Németország | 4.4 | |
| 8 | Svédország | 4.3 | |
| 9 | UK | 4.2 | |
| 10 | Dánia | 4.1 | |
| 11 | Finnország | 4.0 | |
| 12 | Tajvan | 3.9 | |
| 13 | Dél-Korea | 3.8 | |
| 14 | Kanada | 3.7 | |
| 15 | Franciaország | 3.6 |
1 hely: Szingapúr
Rangsor: 5.0
A rangsor élén Szingapúr, egy kis délkelet-ázsiai szigetország áll. Ez egy fejlett piacgazdasággal rendelkező ország, ahol az egy főre jutó WFP magas – körülbelül 26 000 dollár -. A jólétet az elektronika, az információtechnológia, a pénzügyi szolgáltatások és a gyógyszerek exportja támogatja.
Szingapúr nagyon szegény és korrupt ország volt 1965-ben, amikor függetlenné vált a Maláj Szövetségtől. A köztársaságnak nem volt hazai termelése, még a friss vizet és az építési homokot is Malajziából importálták. A szigetország első elnöke, Lee Kuan Yew aktívan kezdett befektetőket toborozni, meggyőzve a Szingapúr iránt érdeklődőket, hogy ott telepítsék le vállalkozásaikat.
A gazdasági szabadság, a nem hatékony vállalkozásokat védő protekcionizmus hiánya tette lehetővé, hogy Szingapúrban magas – különböző időszakokban évi 2-7%-os – nemzeti vagyonnövekedési rátákat érjen el. A köztársaság az „ázsiai tigrisek” közé tartozik – azok közé a keleti országok közé, amelyek a szegény fejlődő gazdaságból gyorsan a fejlett gazdaságok közé léptek.
2. hely: USA
Rangsor: 4.9
Az Egyesült Államok a világ leggazdagabb országa, amelynek gazdasága a világ GDP-jének csaknem negyedét adja. A gazdasági szerkezet jellemzően posztindusztriális, a kibocsátás nagy részét a szolgáltatások – elsősorban az oktatás és a tudomány, az orvostudomány, a közlekedés, valamint a köz- és egyéb szolgáltatások – adják. A GDP csaknem 80%-a ezeken a területeken összpontosul, 20%-a az iparban és kevesebb mint 1%-a a mezőgazdaságban.
Az USA gazdasági jóléte szempontjából fontos, hogy az amerikai dollár a világ fő tartalékvalutája. Ez lehetővé teszi az ország számára, hogy megtakarítsa az átváltási költségeket, és a dollár magas likviditása miatt a tőkepiacokon alacsony kamatlábakon vehessen fel hitelt. Másrészt negatív hatások is vannak – a magas árfolyam miatt csökken az amerikai exportőrök versenyképessége.
Az USA gazdaságának fontos versenyelőnye az átláthatóság. Az Egyesült Államok kormánya számos szabadon hozzáférhető jelentést tesz közzé különböző mutatóiról. A különböző vállalatokra vonatkozó adatok nyitottsága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobb gazdasági döntéseket hozzanak.
3. hely: Hongkong
Rangsor: 4.8
Hongkong autonóm régió Kínán belül. 1841 óta brit gyarmat, és földrajzi fekvése miatt szabadkereskedelmi övezetnek nyilvánították. Hongkong 1997-ben visszakerült Kínához, de az „egy ország, két rendszer” politikának megfelelően nagyfokú autonómiát tartott meg. Saját pénzneme van – a hongkongi dollár.
Hongkong gazdasága az egyik legliberálisabb piacú ország. Nagyon kevés a kormányzati beavatkozás az üzleti életbe, nincs valutaellenőrzés, nincsenek akadályok a külföldi befektetések előtt. A bankok szabadon működhetnek – több mint 250 bankintézet van nyitva a régióban.
Hongkong erős szolgáltatási és ipari ágazatokkal rendelkezik. A ruházati és textilipar fontos szerepet játszik, és az export 30%-át teszi ki. Az elektronika a második helyen áll a külföldi eladásokban. Hongkong a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja. A turizmus is erős – a régiót évente több mint 10 millió ember keresi fel.
4. hely: Hollandia
Értékelés: 4.7
Az európai országok közül Hollandia vezet a versenyképesség terén. A gazdaság külföld-orientált, a közlekedés és a kereskedelem fontos – ezt elősegíti az Európa közepén való elhelyezkedés.
A nagy gazdasági szabadság, a kedvező üzleti légkör és a magasan képzett szakemberek nagy száma számos európai vállalatot késztetett arra, hogy Hollandiába telepítse termelési létesítményeit. Vezető ágazatok – gáz- és olajkitermelés, kohászat, elektrotechnika és háztartási vegyi anyagok.
A turizmus a holland gazdaság számára is nagyon fontos – évente több mint 10 millió turista látogat el az országba. A tizenkét tartomány közül kettőt, Észak- és Dél-Hollandiát látogatják a leggyakrabban. A Hollandia elnevezés az ország egészére ragadt, de nemrégiben Hollandia elhagyta, hogy enyhítse a turisták zsúfoltságát ezekben a tartományokban, és tudassa az emberekkel, hogy az ország más részein is van látnivaló.
5. hely: Svájc
Értékelés: 4.6
A Svájci Államszövetség Európa banki „szíve” – gazdasága nagyrészt a külföldi pénzügyi tőke forgalmán alapul. A világ egyik legstabilabb országa, amely évszázadok óta nem keveredett háborúba.
A Konföderációban kedvező a kis- és nagyvállalkozások számára a légkör. A kormány minimálisan avatkozik be a vállalkozásokba, az emberek szükségleteit a szabad piac elégíti ki. Szinte nincs munkanélküliség. A svájci óraipar a bankszektor mellett globális jelentőséggel bír.
A svájci munkavállalók háromnegyede az idegenforgalmi ágazatban dolgozik. Az üdülés ebben az országban meglehetősen drága, de még mindig sokan vannak, akik meg akarják látogatni az alpesi üdülőhelyeket. Az idegenforgalom az ország gazdagodásának és a lakosság magas életszínvonalának biztosításában az egyik legfontosabb tényező.
6. hely: Japán
Rangsor: 4.5
Japán az „ázsiai tigrisek” egyike, egy olyan ország, amely az 1960-as évek óta több mint 60-szorosára növelte GDP-jét. Ezt a növekedést az export növelésével érték el – az olcsó japán áruk, akárcsak ma a kínai termékek, évtizedekkel ezelőtt elárasztották a nyugati piacot. Ennek a folyamatnak a megállítása érdekében az USA és az európai országok rábeszélték Japánt a jen felemelésére, és a márkák árai jelentősen emelkedtek.
A fő exportcikkek a járművek és az elektronika. A japán autók különösen nagyra értékeltek, az összes külföldi értékesítés 40%-át teszik ki. Japánnak olyan természeti erőforrásokat kell importálnia, amelyek saját országában szűkösek. A természeti erőforrások tisztelete az elmúlt évszázadok óta jellemző a japánokra.
Japán az olcsó áruk tömeges értékesítése helyett a minőségre helyezi a hangsúlyt az exportban. Az ország a csúcstechnológiai piacra összpontosít: robotok, optika, elektronika. Japán a nagy értékű és diétás élelmiszerek – értékes halak, különleges desszertek – tengerentúli értékesítésének bővítését is tervezi.
7. hely: Németország
Rangsor: 4.4
Németországot a gazdaság szociális-piaci szerveződése jellemzi. Ez azt jelenti, hogy nagy a vállalkozás szabadsága, de az állam a szociális jólétre is ügyel – ennek ára a viszonylag magas adóterhelés. A szakszervezetek és a munkaadók inkább partnerként, mint ellentétes erőként tekintenek egymásra.
Németországot a „rajnai kapitalizmus” jellemzi, amelyben a bankok a vállalatok részvényesei, és jelentős befolyással rendelkeznek az üzleti döntésekre. az ipar nagyobb részesedéssel bír a gazdaságban – szerepe nagyobb, mint más érett gazdaságokban, ahol a szolgáltatási szektor dominál.
Németország erősen exportorientált gazdaság. Fő kereskedelmi partnerei Franciaország és más uniós országok, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország. Az ország évente több százalékos ütemben folyamatosan bővíti jelenlétét a világpiacon.
Németország fő gondja az ország keleti részének, a volt Kelet-Németországnak a gazdasági integrációja. A szövetségi kormány évi 100 millió dollárt különít el a vele kapcsolatos problémák kezelésére.
8. hely: Svédország
Értékelés: 4.3
Svédországot sokan szocialista gazdaságnak, mások viszont az „emberi arcú kapitalizmus” példájának tekintik. Az ország alacsony államadóssággal és alacsony inflációval rendelkezik, valamint stabil bankrendszerrel.
A kilencvenes évek elején Svédország összeomlott, a valuta gyors leértékelődése, az állami kiadások növekedése és a munkanélküliség növekedése miatt. Ebből a helyzetből való kilábalás érdekében az állami kiadásokra „plafont” állapítottak meg, amely lehetővé teszi a költségvetési többlet fenntartását. Ez lehetővé tette a vállalatok és a lakosság adóinak csökkentését anélkül, hogy a szociális programokról lemondtak volna.
Svédországot a nemzetközi kereskedelem liberális megközelítése jellemzi. Az ország az áruk széles skáláját exportálja, és kereskedelmi többletet tart fenn. Az informatika és a távközlés ma már nagy gazdasági szerepet játszik itt. Svédországban nem csak a nagyvállalatok vesznek részt ebben – éppen ellenkezőleg, jó feltételek vannak a kis informatikai induló vállalkozások számára.
Bár Stockholm fontos gazdasági központ, a jóléti színvonal nem különbözik jelentősen az ország központja és a periféria között. Svédország legszegényebb részein is magasabb az életszínvonal, mint az európai átlag.
9. hely: Egyesült Királyság
Score : 4.2
Nagy-Britannia, amely a II. világháború után mély hanyatlásban volt, az 1980-as évek óta ismét gyors gazdasági növekedést tapasztalt. A tömeges privatizáció és az ország EU-hoz való csatlakozása is hozzájárult ehhez. Az állam befektetett az oktatás minőségének és a munkaerő képzettségének javításába.
Az Egyesült Királyságban a legnagyobb foglalkoztató a szolgáltató szektor, amely a munkaerő kétharmadát adja. Egy ötödik az iparban dolgozik. A többiek vagy az üzleti életben, vagy a kormányzatban, vagy a katonai szektorban dolgoztak.
Sok más nyugati országgal ellentétben az Egyesült Királyság önellátó kőolaj és szén tekintetében. Ezek az ásványi anyagok az exportban is szerepet játszanak. Összességében azonban a természeti erőforrások szűkösek, és elhanyagolható mértékben járulnak hozzá a britek jólétéhez. A vasérc bányászatát például teljesen beszüntették, hogy megőrizzék a megmaradt tartalékokat.
A 2016 óta zajló Brexit még nem járt komoly következményekkel a brit gazdaságra nézve. A szabadkereskedelmi övezet várhatóan még több évig fennmarad Nagy-Britannia EU-ból való kilépése után is.
10. hely: Dánia
Score : 4.1
Dánia ipari-agrárgazdasági berendezkedésű ország. A század elején a munkaerő egyötöde dolgozott a mezőgazdaságban – mostanra a gazdaságok bővülése miatt már csak 6% maradt ebben az ágazatban. Az ipar a nemzeti jövedelem 40%-át teszi ki. Az ország Európa egyik legstabilabb gazdaságával és az egyik legstabilabb valutával, a dán koronával rendelkezik.
Dánia a világelső az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom tekintetében. Az export a GDP 50%-át teszi ki. Az ország élelmiszert – tengeri halat, dániai állati termékeket (hús és tej), valamint ipari és mezőgazdasági berendezéseket, szerszámokat, bútorokat, gyógyszereket exportál. A mesterségesen telepített erdőkben termesztett karácsonyfák érdekes exportcikket jelentenek.
A munkaerőpiacon megállapodás van a munkaadók és a szakszervezetek között. A dán megközelítést itt a „flexicurity” szó jellemzi – a flexibi
A dán gazdasági rendszer hátrányai a magas adók, a korona magas árfolyama miatti versenyképesség-vesztés a külföldi piacokon, az alapvető szükségleti cikkek és a lakhatás magas költségei. Különösen drágák az autók – többször drágábbak, mint a szomszédos európai országokban.
11. hely: Finnország
Rangsor: 4.0
Finnország nagyrészt posztindusztriális gazdaság, a lakosság 70%-a a szolgáltatási szektorban dolgozik. Az országot gazdasági és politikai stabilitás jellemzi. Az oktatási intézmények, a tudományos és technológiai központok és a vállalatok közötti szoros együttműködés versenyelőnyt jelent.
A vezető iparágak közé tartozik a faipar. Finnország bevételeinek jelentős része származik a fa külföldön történő értékesítéséből, valamint a papír más országokba történő értékesítéséből is. A digitális elektronika, beleértve a Nokia telefonokat is, egy másik exportcikk. Összességében a külkereskedelem a finn GDP mintegy 40%-át teszi ki. Az idegenforgalmi ágazat is hozzájárul a jóléthez.
A finn gazdasági rendszer egyik hátránya a magas adók. Például a személyi jövedelemadó akár 35% is lehet. Cserébe azonban a finnek ingyenes oktatásban részesülnek, ami még a legszegényebbek számára is lehetővé teszi, hogy magasan képzettekké váljanak, valamint ingyenes egészségügyi ellátást és egyéb szociális juttatásokat kapnak.
12. hely: Tajvan
Értékelés: 3.9
Tajvan gyorsan növekvő kapitalista gazdaság. Az állami ellenőrzés fokozatos csökkentése, a bankok és az iparágak privatizációja jellemzi. Tajvan a múlt században túlnyomórészt agrárország volt, majd az agrárszektor hanyatlásnak indult, és gyors iparosodás kezdődött.
A nagy exportintenzitású iparágak közé tartozik a gyapotipar, amely a múlt század közepén vezető iparág volt, valamint az építőanyagok, az alumínium, az acél és az üveg. Jól fejlett az élelmiszer-feldolgozás – hal- és tenger gyümölcsei konzerveket gyártanak és exportálnak. Az exportált mezőgazdasági termékek közé tartoznak a meleg éghajlaton jól termő gyümölcsök és zöldségek.
Sok gazdaságilag sikeres országhoz hasonlóan Tajvan is exportál elektronikai cikkeket. Itt készülnek a számítógép-alkatrészek és a nyomtatók – a múlt század végén a legtöbb ilyen eszköz innen származott. A gépészet szerepe növekszik.
Tajvan gyenge pontja a természeti erőforrásoktól, különösen az energiaforrásoktól – olaj és gáz – való függősége. Az ország szeretne átállni a vízenergiára, de az jelenleg nem elégíti ki az összes igényt, és valószínűleg a jövőben sem fogja ezt megtenni.
13. hely: Dél-Korea
Rangsor: 3.8
A Koreai Köztársaság egy olyan ország, amely néhány évtized alatt a mélyszegénységből hatalmas gazdagságra tett szert. Dél-Korea 1953-as alapításakor a világ egyik legszegényebb országa volt, GDP tekintetében még számos afrikai ország mögött is lemaradt. Ma Kelet-Ázsia egyik leggazdagabb és legvirágzóbb országa.
Dél-Korea évek óta az első helyen áll a Bloomberg innovációs indexén, amely azt mutatja, hogy az innováció milyen szerepet játszik az ország gazdaságában. A szabadalmaztatási tevékenység itt nagyon aktív, különösen az elektronika és más csúcstechnológiai területeken. E technológiák külföldre történő exportja az ország egyik fő bevételi forrása.
A koreai állam nemzetközi kereskedelemre való nyitottságát és exportorientáltságát tekintik a gyors gazdasági növekedés fő okának. Az elektronikai cikkek mellett Korea kozmetikumokat és gyógyszereket is exportál, és támogatja az orvosi turizmust – az országba bizonyos eljárások és műtétek, köztük a plasztikai sebészet céljából történő látogatásokat. A külföldiek más okokból is ellátogatnak a köztársaságba; a turisták száma évről évre nő.
14. helyezés: Kanada
Rangsor: 3.7
Kanada gazdaságának egyik legfontosabb kedvező tényezője az USA-hoz való közelsége. Az országnak számos szerződése van az Egyesült Államokkal, ami megkönnyíti a kereskedelmet és az utazást. Kanada exportjának háromnegyede az USA-ba irányul.
Az USA-hoz hasonlóan Kanada gazdasága is szabadpiaci orientációjú. A szolgáltatási szektor vezető szerepet tölt be a foglalkoztatásban – a lakosság 70%-a ebben az ágazatban dolgozik. Egynegyedük az iparban – repülőgépek, vonatok, egyéb járművek, elektronika – dolgozik. Kanada gazdag ásványi anyagokban, amelyek nemcsak saját belső szükségleteinek kielégítésére, hanem külföldre történő szállításra is elegendőek. Ez különösen igaz az energiaforrásokra – gáz, olaj, szén -, amelyeket az USA-ba exportálnak.
Kanada a világ második legnagyobb országa, de hatalmas mérete miatt a gazdasági fejlődés egyenlőtlen az országon belül. A legtöbb városa és lakossága délen, az amerikai határ mentén található. Északon vannak olyan területek, amelyeket még mindig nagyrészt őslakosok laknak, nem európaiak, és ahol hagyományos életmódot folytatnak, és főleg halászatból élnek.
15. hely: Franciaország
Értékelés: 3.6
Franciaország Nyugat-Európa szívében található. Az atlanti és földközi-tengeri kereskedelmi útvonalakhoz való hozzáférés létfontosságú a gazdaság számára. Gazdasági súlya miatt Franciaország kulcsszerepet játszik az EU és a világpolitikában.
Franciaországban jelenleg az államosításról a privatizációra való áttérés zajlik, de az állam jelenléte a gazdaságban még mindig eléggé hangsúlyos. Az ország egyesíti a kapitalista vonásokat a szocialista törvényekkel, amelyek csökkentik a jövedelmi egyenlőtlenségeket.
Franciaország egyik fő jóléti forrása az idegenforgalom. A világ leglátogatottabb országa, amely évente több mint 75 millió turistát fogad. Európa legfejlettebb vasúti hálózata, amelyet a franciák, valamint a szomszédos országok lakosai és vállalatai használnak.
Az állami beavatkozás a gazdaságba a tervezéssel jár. A szocialista országokkal ellentétben azonban ez inkább iránymutatásként és a fejlődés mutatójaként szolgál, mintsem kötelező normákat állapít meg. Ezt a politikát néha „gazdasági dirigizmusnak” nevezik – az állam „karmesterként” irányítja a magáncégek „zenekarát”.
Kérdésem a Globális Versenyképességi Jelentéssel kapcsolatban az, hogy milyen módszertant alkalmaznak az eredmények kiszámítására és milyen tényezőket vesznek figyelembe a versenyképesség értékelésében?