Tartalomjegyzék
- HDD vagy SDD
- Fizikai méret – 3.5 vagy 2.5 in
- Busz típusa – ide vagy sata
- Buszgeneráció
- A meghajtók fordulatszáma
- HDD kapacitás
- Puffer memória kapacitás
- Hő- és energiafogyasztás
A merevlemez kiválasztásakor figyelembe kell vennie a fizikai méretet (hüvelykben), a busz típusát (IDE vagy SATA), a busz generációját, a meghajtó sebességét és természetesen a kapacitást. A haladó felhasználóknak érdemes figyelembe venniük a puffermemória mennyiségét és a hűtőborda hőmérsékletét is. Különbséget kell tenni HDD és SSD között is.
HDD vagy SSD
A HDD (Hard Disc Drive) a legelterjedtebb merevlemez-meghajtó típus. Hagyományos mágneses tárolóeszköz, amelyben a „palacsinták” a rájuk rögzített információval forognak. Éppen ez a mobilitás az, ami mindenféle problémát okoz, például a merevlemez mechanikus ütés vagy hirtelen áramkimaradás által okozott rossz szektorokat.
SSD (So
Így a HDD-k következő előnyei emelhetők ki az SSD-kkel szemben:
- Alacsony ár, különösen a RUR/GB tekintetében;
- Hosszú élettartam, amely minden feltétel teljesülése esetén több év is lehet.
Az SSD-k néhány előnyt kínálnak a HDD-kkel szemben:
- Nagy sebességű olvasás és írás;
- Nincs szükség defragmentálásra;
- A fájlhozzáférési sebesség (különösen a véletlenszerű szektorok olvasása/írása) nem csökken az idő múlásával.
Az optimális konfiguráció a következő. A kisebb kapacitású SSD-ken az operációs rendszer és a legfontosabb programok tárolhatók, míg a nagyobb HDD-k megtartják a felhasználói adatokat.
A fizikai méret 3.5 vagy 2.5
A meghajtók kétféle formátumban kaphatók – 3.5″ és 2.5 hüvelykes. Az előbbit a rendszeregységekben való használatra szánják, az utóbbit általában laptopokba és külső merevlemezekbe szerelik.
Technikailag lehetséges „laptop” merevlemez beszerelése a rendszeregységbe. Nem szabad azonban. A tokban lévő sínek, amelyek a merevlemezt rögzítik, védik azt a rezgéstől.
IDE vagy SATA busz típusa
Érdemes megemlíteni, hogy az IDE-buszt manapság alig használják. Csak a nagyon régi számítógépek és alaplapok felszerelése ajánlott. De a 2008-2010 előtti „gépek” ezt a szabványt használják, és egyszerűen nincs SATA-csatlakozó.
A modern konfigurációk SATA-t használnak. Nagyobb adatátviteli sebességet biztosít (akár 6 Gb/s).
Felhívjuk figyelmét, hogy ezek a csatlakozók nem cserélhetők fel egymással. Nem lehetséges IDE merevlemezt csatlakoztatni olyan számítógéphez, amely csak SATA-helyekkel rendelkezik, és fordítva. Ha feltétlenül szükséges, speciális adapterek is használhatók, de ezek nagyon lassúak és instabilak.
Buszgeneráció
A SATA busznak több generációja (verziója) létezik. Keresztkompatibilisek, így SATA 1-es merevlemez meghajtót csatlakoztathat egy SATA 3-as foglalattal rendelkező alaplaphoz. De ne feledje, az átviteli sebesség ugyanaz lesz, mint amit a régebbi szabvány támogat.
Ha tehát egy SATA 3 merevlemezt telepít egy olyan alaplapra, amely csak a SATA 1-et támogatja, akkor az a SATA 1 sebességével fog működni.
Hasonlóképpen, ha SATA 2 merevlemezt csatlakoztat egy SATA 3 alaplaphoz, az adatátviteli sebesség megegyezik a SATA 2 adatátviteli sebességgel.
Az optimális megoldás az alaplap által támogatott szabványos és generációs HDD használata.
Meghajtó fordulatszám
A HDD-k speciális mágneses tárolóeszközöket („palacsintákat”) használnak az információk tárolására. Ahogy pörögnek, az író- és olvasófejek adatokat olvasnak és írnak rájuk.
A meghajtók fordulatszáma közvetlenül befolyásolja a merevlemez teljesítményét. Minél magasabb, annál gyorsabban talál a merevlemez tárolt információt vagy szabad helyet az új információ írásához. A legtöbb modern merevlemez fordulatszáma 7200 fordulat/perc, ami 8.5ms, és a teljes válaszkésleltetés 12.7ms.
Vannak gyorsabb HDD-k is. A WD Raptor például 10 000 fordulat/perc fordulatszámon működik. A készülék keresési ideje 5.5ms, és a teljes késleltetési idő 8.5ms. A Seagate Cheetah 15 000 fordulat/perc fordulatszámon 3.8ms és 5ms teljes késleltetés.8 ms.
A „teljes késleltetés” paraméter a keresési időből és a merevlemez meghajtók bepörgéséhez szükséges időből áll.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a pörgési sebesség határozza meg az előhívási időt. Ha egy nagy, egymást követő adatblokkot kell beolvasni, a különböző méretű gyorsítótárral rendelkező meghajtók szinte azonos teljesítményt nyújtanak. Ezért ajánlott rendszeresen defragmentálni a merevlemezt.
Kapacitás
A GB-ban vagy TB-ban mért kapacitás elsősorban a felhasználó számára fontos. Meghatározza, hogy mennyi információ fér el a merevlemezen.
De nem szabad nagyon olcsó, alacsony kapacitású merevlemezeket vásárolni. Először is a Windows operációs rendszer 20-30 GB-ot „megcsapol” a saját szükségleteihez, és ez az összeg csak idővel növekszik az új fájlok hozzáadásával. Másodszor, még egy webböngésző is „felemészthet” 1 GB-ot egy hét intenzív használat során. Végül, a merevlemez ad otthont a swap-fájlnak.
Továbbá, minél nagyobb a merevlemez, annál alacsonyabb az 1 GB-os költség. Így például egy 750 GB-os és egy 1 TB-os merevlemez ára nem sokban különbözik egymástól.
Puffer memória kapacitás
A puffer- vagy gyorsítótár-memória a RAM egyik típusa. Hacsak nem kizárólag a merevlemez használja. Itt tárolja a merevlemez a különböző adatokat, amelyeket a mágneses tárolóeszközökről olvas be. A leggyakrabban használt információk is itt jelennek meg.
Tehát minél nagyobb a gyorsítótár mérete, annál gyorsabb a HDD teljesítménye. De csak elméletben. A gyakorlatban kiderült, hogy nincs valódi különbség a 32 Mb-os és a 64 Mb-os gyorsítótár között. Tehát nincs értelme maximális puffermérettel rendelkező meghajtót választani, csak nagy pufferre van szükség (16 vagy 32 MB az asztali konfigurációkhoz és 8 vagy 16 MB a laptopokhoz).
Hő- és energiafogyasztás
Mint minden más számítógép-alkatrész, a merevlemez is felmelegszik működés közben. Ha a hőmérséklet jelentősen megemelkedik, akkor használhatatlanná válhat, ami rossz vagy olvashatatlan szektorokat eredményezhet.
A hőmérséklet-emelkedés különösen nagy az olyan konfigurációkban, ahol egynél több merevlemezt használnak egyszerre. A megoldás erre a problémára az lenne, ha egy másik hűtőt telepítenénk a házba, amely a merevlemez tömbön keresztül fújná a levegőt.
Ha a házban nincs hely egy extra hűtőnek, az alacsony hő- és energiafogyasztású HDD-k jelentik a megoldást. De ne feledje, hogy a teljesítményük sem túl magas.
Összefoglaló
A merevlemez kiválasztásakor mindenekelőtt a számítógép alaplapjának jellemzőire kell figyelnie – csatlakozási szabvány, generáció stb..
Nem szükséges pénzt megtakarítani azáltal, hogy nagyon olcsó, alacsony fordulatszámú vagy kis gyorsítótáras modelleket választunk. A nagyon drágák a legtöbb esetben nem szükségesek.
!
A következő cikkekben szakértőink megvitatják, hogyan válasszon SSD-meghajtót és a számítógéphez való RAM kiválasztásának titkait.
„Hogyan tudok megfelelő merevlemezt kiválasztani a számítógépemhez? Milyen fontos szempontokat kell figyelembe venni a kapacitás, sebesség és megbízhatóság tekintetében? Milyen merevlemez típust ajánlanak nagy adattárolásra vagy gyors működésre? Várom a tapasztalt felhasználók tanácsait!”