Csipkebogyó: szaporítás, termesztés, gondozás

A csipkebogyó vagy vadrózsa már több millió éve létezik. Természetes körülmények között az északi félteke meleg és mérsékelt égövi régióiban fordul elő.

Botanikai leírás

Ez a növény többnyire bokorként nő, és 1-2 méter magasra nő. A növény koronáját képezhetik felálló vagy csökkenő ágak.

Igaz, hogy a csipkebogyófajták között vannak olyan bokrok, amelyeknek hosszú kapaszkodó vagy kocsányos hajtásai vannak. Léteznek viszonylag kompakt, alacsonyan növő fajták is, amelyek úgy néznek ki, mint a fürtös párnák.

A zöld levelek néhány enyhén hosszúkás, éles fogakkal a szélükön ellátott levélkéből állnak. A meglehetősen nagy, aromás virágok szélessége 1 és 12 cm között változhat. Egyedül vagy különböző formájú és méretű virágzatban is elhelyezhetők. Az egyszerű, öt szirmú virágok színe a fehértől a bíborvörösön át a mélyvörösig változhat. Egyes csipkebogyók félig virágos, sőt, nagyszámú sziromlevéllel rendelkező, frottír virágokat mutatnak.

A mérsékelt és hideg éghajlaton termő különböző csipkebogyófajok virágzási ideje májustól júliusig tart.

A növény erőteljes gyökerei akár 5 méter mélyre is megnőhetnek, de a gyökérzet nagy része a talaj felső részén (30 cm) helyezkedik el.

A vörösesvörös vagy vörösesbarna gyümölcsök augusztusban és szeptemberben érnek be teljesen. A burjánzó virághüvelyből készült húsos maghüvely belsejében számos, szögletes bordákkal és meglehetősen hegyes csúccsal rendelkező hüvely található. A hosszú szőrszálak között helyezkednek el, amelyek a hüvely belső felületét borítják.

A csipkebogyókat gyakran használják a rózsafajták oltványaként. A „kert királynője” új, modern fajtáinak megalkotásához is ezek az anyagok szolgálnak alapanyagul.

Hely kiválasztása és ültetés

A rózsát vagy vadrózsát a hideg légáramlatoktól védett, jól megvilágított helyre érdemes ültetni. A talajvízszint mélységének legalább egy méteresnek kell lennie.

1. A csipkebogyó esetében a legjobb választásTápláló, vízáteresztő, jól nedvesített, kevés agyagot tartalmazó talaj. A talaj savtartalmának 5,8 és 6,5 között kell lennie (azaz enyhén savas).

2. Az ültetés helyén a talajt előzetesen elő kell készíteni. Előzetesen kijuttatott műtrágyával (szerves és ásványi) legalább 0,4 m mélyre ássák fel. A szokásos módszer az, hogy négyzetméterenként körülbelül 40 gramm szuperfoszfátot, 20 gramm tőzegföldet vagy levélmulcsot, körülbelül 300 gramm hamut és 20 gramm bomlott trágyát szórunk ki.) és homok.

3. Az ültetőgödör méreteközvetlenül a palánta gyökérzetének méretétől függően. Általában 0,6 m mélység, szélesség és hossz. A növény gyökereit óvatosan és egyenletesen szétterítjük a gödörben, és kerti földdel vagy teljesen dekomposztált komposzt és gyepföld keverékével (1:1) fedjük be.

4. Ezután a csipkebogyót bőséges vízzel öntözzük, és miután összezsugorodott, töltsük fel a talajt a növény körül, és mulcsozzuk finom faforgáccsal vagy fakéreggel (lehetőleg fenyőfa). A mulcs magassága 5-6 és 8-10 cm között változik.

5. Ültetéskor ügyeljen arra, hogy a gyökércsatorna (az a hely, ahol a gyökerek végződnek és a törzs kezdődik) körülbelül 5 cm mélyen legyen.

6. A csipkebogyó ültetésének legjobb ideje az ősz (szeptember 10-15. és október 15. között), de még az első enyhe fagyok előtt be kell fejezni, hogy a palánták képesek legyenek gyökeret ereszteni és jól átvészelni a téli időszakot.

7. Az ősszel ültetett cserjéket azonnal takarjuk le télire. A gomba ellen 20-25 cm magas földkupacokat kell a bokor fölé gereblyézni.

Gondozás

A csipkebogyónak rendszeres öntözésre, kiegészítő tápoldatozásra, metszésre, valamint kapálásra és a gyomok eltávolítására van szüksége.

Az első évbenA bokor formálódik. Ehhez a legerősebb ágakat a végükön egy kicsit meg kell metszeni. A vadrózsák metszését leggyakrabban tavasszal végzik. Ekkor vágja ki az összes elhalt, beteg, törött és őszintén szólva gyenge hajtást. A fagy által károsodott ágakat is visszavágja, és az ősszel megmaradt gyümölcsöket is levágja.

Tavaszi metszés utánMűtrágyázza meg a növény körüli talajt. Nitrogénből, foszforból és káliumból álló teljes értékű műtrágyákat használnak. A hozzávetőleges m2 -enkénti adagolás a márkától és a készítménytől függően 30 és 50 gramm között változhat.

Ebben az időben szerves trágyát is alkalmazzon. Ez állhat dekomposztált trágyából, komposztból vagy biohumuszból. A második megtermékenyítés: A rügyek megjelenésekor. A harmadik öntözést a virágzás vége után kell elvégezni.

Ne feledje, hogy a nitrogénműtrágyák csak nyár közepéig (júliusig) használhatók. Később káliummal és foszforral trágyázzon, és adjon hozzá nyomelemeket. Ne felejtse el, hogy minden egyes alkalmazás előtt és után bőségesen locsolja meg.

A csipkebogyó termesztésénél figyelembe kell venni, hogy a növényeknek különösen a földi növekedés, a virágképződés, a tömeges virágzás, a termés érése és a hajtások keményedése idején van szükségük megfelelő öntözésre.

Egy kicsit a betegségekről

A csipkebogyót számos betegség fertőzi, amelyek közül sok elpusztíthatja az egész növényt.

Kezdjük a diapotróf levélrozsdával, A gomba megjelenését a vöröses-lilás foltok jelenléte határozza meg. Fokozatosan elszáradnak és szürkés színűvé válnak. A foltok közepe elhalványul, és vörösesbarna szegéllyel ellátott sebek jelennek meg, amelyeken fekete foltok spóráznak. A beteg szárak elég gyorsan elhalnak, és ha nem kezelik, a bokor két-három éven belül elpusztul.

A betegség leküzdése és megelőzése érdekében a metszést időben kell elvégezni, az ágvágásokat természetes olajfestékkel kell kezelni, és a bokrokat a vegetáció kezdete előtt Bordeaux-i folyadékkal (1%) kell permetezni.

CytosporosisMegfertőzi a hajtások kérgét, amely először barnásbarnára színeződik, majd szürkésbarna, gombaspórákat tartalmazó gumókat mutat. Idővel a kéreg elhal, a gomba behatol az ágakba, majd a hajtások elkezdenek kiszáradni.

A védekezési és megelőző intézkedések ugyanazok, mint a diaport rákok esetében.

A rozsda még nagyobb kárt okozhat a vadrózsákban, A bibircsók a fiatal hajtások, levelek és gallyak csúcsán fejlődő tüskés bokor. A bokor beteg részei felszakadnak, és narancssárga-sárga spórák kezdenek csírázni, amelyek helyett barna sebek jelennek meg elég gyorsan. A leveleken rozsda is kialakul, és a levelek idővel hajlamosak lehullani. A beteg ágak elszáradnak és elhalnak.

Először is távolítsa el az összes beteg hajtást a beteg bokorról, és gyűjtse össze az összes lehullott levelet a növény közelében. Ezt követően a sebeket réz-szulfát oldattal (3%) kell kezelni. És amíg a növény leveleket növeszt, rendszeresen permetezni kell Bordeaux-i folyadékkal (1%) vagy olyan eszközökkel, mint az Abiga-Pic.

Érdemes megemlékezni a briar patch vírusról is, ami a leveleken barna gyűrűk, a hajtásokon barna-zöld foltok és csíkok formájában jelentkezik. A beteg bokrok alig virágoznak és nem fejlődnek jól.

A briarberry elleni egész küzdelem a beteg növényi részek időben történő eltávolításán és eltávolításán alapul. A megelőző intézkedések közé tartozik a szívókártevők (például tripszek) elleni permetezés olyan termékekkel, mint az Actelik, Fufanol, Actara és mások.