Mitől függ az ember jelleme?

„A karakterek az élet viharai közepette kovácsolódnak„, Johann Goethe.

A jellem olyan stabil, állandó mentális tulajdonságok rendszere, amelyek meghatározzák a személy attitűdjeit és viselkedését. A jellemvonások egy pszichológiai struktúra legjelentősebb, leglényegesebb tulajdonságait tárják fel a környezetéhez képest. A pszichológiának azt az ágát, amely a jellemek közötti különbségeket tanulmányozza, differenciálpszichológiának nevezik.

Karakter a személyiségszerkezetben

„Teremts magadnak problémákat, ha ez a jellemedben benne van, de ne teremtsd őket másoknak”, Rudyard Kipling.

A temperamentumnak és a jellemnek közös fiziológiai alapja van, amely a magasabb idegrendszeri aktivitás típusától függ. A temperamentummal ellentétben, amely veleszületett tulajdonságok gyűjteménye, a jellem a családi, társadalmi tényezők eredménye. A jellem kialakulása a temperamentum és a szociális kondicionálás tulajdonságaitól függ, ami a személyiség egyedi portréját eredményezi, amelyet fenotípusnak nevezünk.

A temperamentum fő típusai: kolerikus – melankolikus, szangvinikus – flegmatikus, amelyek nagyon különböző személyiségjegyeket mutathatnak. A kolerikus és a flegmatikus egyaránt lehet kíváncsi, szimpatikus vagy szerény, tartózkodó.

A személyiség különböző módon nyilvánul meg: más emberekhez, a környezethez, a saját vagy mások dolgaihoz való viszonyban. Az attitűdök kategóriájától függően megkülönböztethetünk egyes jellemvonásokat:

1. kognitív, Intellektuális – átgondoltság, találékonyság, racionalitás, következetesség, kíváncsiság vagy közömbösség, szétszórtság;

2. Viselkedés-világnézeti– tisztaság, aktivitás, kezdeményezőkészség, kitartás, állhatatosság, szociabilitás, bátorság, felelősségtudat, céltudatosság vagy passzivitás, tehetetlenség, alázatosság, engedelmesség, szerénység;

3. az érzelmi, erkölcsi és etikai– Sok olyan tulajdonság, amelyek könnyen megférnek egy személyiségen belül, mint például a büszkeség, önzetlenség, önzés, szeszélyesség, őszinteség, impulzivitás, igazságosság, segítőkészség, kapzsiság, szemtelenség, szeszélyesség, szeszélyesség, titkolózás, kegyetlenség…

„A leglassabb ember, aki a saját célja felé halad, mégis gyorsabb, mint az, aki céltalanul bolyong„, Gottold Lessing.

Természetesen a jellemvonások összekapcsolódnak a motivációs rendszerrel, amely biztosítja az ember szükségleteit, és meghatározza, hogyan lehet elérni a célokat a vezetői döntéshozatali folyamatban. Az intrinzik motiváció az a mentális folyamat, amely az ember viselkedését irányítja, a cselekvés lendülete, amely meghatározza tevékenységét, szervezettségét, fókuszát és fenntarthatóságát. Egy nyugodt, összeszedett temperamentumnak vannak bizonyos motívumai és cselekvési módjai, míg egy impulzívabb személynek nagyon eltérőek.

Számos karaktertipológia létezik, amelyek közül a legismertebb Carl Gustav Jungé, aki két típust különböztet meg a mentális folyamatok irányultságától függően

1. Introvertáltak– a „saját hullámhosszukon” élnek, a saját világképükre összpontosítva, a valós környezettől függetlenül. Visszahúzódó, félénk, ahogy mondják, antiszociális személyiségek.

2. Extrovertáltak– kifelé orientáltak, proaktívak, társaságkedvelők, közvetlenek, nem okoz gondot a másokkal való kommunikáció, és nem foglalkoznak belső problémáikkal.

Az érés szakaszai

„Ha valaki más karakterét akarod újraalkotni – kezdd a sajátoddal, az hasznosabb és biztonságosabb„, Dale Carnegie.

Nem ok nélkül azt mondják, hogy a karaktert nevelni kell, miközben a gyermek a padon fekszik, a pszichológusok megerősítik, hogy a karakter domináns vonásai 6-7 évig fejlődnek. Aztán változnak, korrigálódnak, de általában az agy, az idegsejtek, a reaktív kapcsolatok már a nevelés és a felnőtté válás körülményeitől függően egy bizonyos módon vannak beállítva.

Ezután a serdülőkorig 12-13 éves korban a viselkedési reakciók kialakulnak, a viselkedés konkrét algoritmusai, a gyermek elkezdi megtanulni a megengedett határokat, megtanulja manipulálni, hogy megkapja, amit akar. Ebben az időszakban kerülnek lefektetésre az önkontroll, az önbecsülés és a másokkal való interakció összes mechanizmusának alapjai, akiket a gyermek „saját” és „idegen” -ként különböztet meg. Megpróbál színlelni, álcázni, elrejteni a „hátrányos” jellemvonásokat.

„Egy ember jellemét akkor lehet a legjobban megérteni, amikor dühös vagy sértett„, Georg Lichtenberg.

A serdülőkorban, 18 éves korig, a karakter drámai diverzifikációja következik be, amelyet a fiatal aktívan demonstrál, és megpróbálja elnyerni a társadalmi elismerést. A tinédzser úgy véli, hogy csak a szabályok és normák elleni harcban mutathatja meg, mire képes, meddig képes elmenni, amikor megpróbálja megteremteni „a saját területét”.

Az „apák és gyermekek” örök problémája az idősebb generáció konzervativizmusát és a fiatalabbak lázadását mutatja, de ahogy mondják, a fiatalság egyetlen hátránya, hogy gyorsan elmúlik. oktatás 1 Az „apák és a gyermekek” örök problémája az idősebb generáció konzervativizmusát és a fiatalabbak lázadását mutatja. És a tegnapi lázadókból és bajkeverőkből törvénytisztelő állampolgárok, felelős szülők lesznek.

„Az ember jelleme olyan, mint a fa gyökerei, míg a hírneve a gyümölcse. Inkább a gyümölccsel foglalkozunk, holott valójában inkább a gyökerekkel és az eredettel kellene foglalkoznunk„, Abraham Lincoln.

A szakképzés után sokan 25 éves korukban kezdenek el dolgozni, érett, önálló egyénként, a rokonaik és mások véleményétől teljesen függetlenül. Ez gyakran együtt jár az egyén hozzáállásának átértékelésével, ami a jellemében és viselkedésében is tükröződik; a tegnapi lázadók és improvizátorok kiszámíthatóbbá válnak. Önfejlődnek, megpróbálják újragondolni helyzetüket, megpróbálnak komoly kapcsolatot teremteni a családi életükben. 30 éves kor után a jellem alig változik, de ehhez jelentős körülményeknek kell hozzájárulniuk.

A karakterépítés feltételei

„Sokan képesek ellenállni a sors csapásainak, de ha igazán próbára akarod tenni egy ember jellemét, adj neki hatalmat”, Abraham Lincoln.

A jellemformálás alapvető előfeltételei és feltételei:

1. Pszichofiziológiai előfeltételek, Az agyműködés sajátosságai, az ingerlési és gátlási folyamatok, az ellenállás szintje, a reaktivitás meghatározzák az emberi gondolatok és cselekvések sebességének különbségeit, a külső ingerekre való reagálás módját.

2. Családi kapcsolatok– A gyermek öntudatlanul lemásolja a családi viselkedésmodellt, és azt tekinti az egyetlen elérhető és „helyes” viselkedésmodellnek. Nem lehet egy gyermeket egy viselkedési szabályra nevelni, és aztán valami mást csinálni, őt a tettek fogják irányítani, nem a szavak. Az utánzás képessége, bizonyos cselekvések megismétlése evolúciós mechanizmus a túlélés és a „sajátként” való elfogadás érdekében.

3. Társadalmi kapcsolatok és normák– az óvodában, az iskolában, barátokkal vagy rokonokkal, különböző csoportos tevékenységekben és szervezetekben. A serdülő megismeri a kulturális és történelmi, erkölcsi és etikai normákat és értékeket, „felpróbálja” őket, és kiválasztja a legelőnyösebbeket. Minden ember sok emberrel találkozik, sok problémás helyzetet küzd le, amelyek nyomot hagynak gondolkodásmódján és cselekvésén. Ez különösen igaz azokra a tisztelt és elismert személyiségekre, akikben az ember hallgatólagosan megbízik. Tény, hogy általában érzékeljük mások szavainak és cselekedeteinek jelentését és tartalmát. Ha hozzászoktunk, hogy megbízunk valakiben, nehezen feltételezzük, hogy esetleg téved, vagy szándékosan becsap bennünket. Kényelmes és segít időt megtakarítani, hogy ne kelljen minden alkalommal elemezni és ellenőrizni egy másik személy véleményét.

4. Társadalmi ideológiai előírások és követelményekMagas kulturális fejlettségi szinttel rendelkező egyének. Ide tartoznak az olyan kategóriák, mint a humanizmus, a jótékonyság, a türelem, a pacifizmus, a hazafiság, az igazságosság, a kötelességtudat és a felelősségtudat.

5. Professzionális környezet– A pszichológia egy speciális ága, amely a foglalkozási tulajdonságokat és attitűdöket tanulmányozza. Természetesen a kommunikáció és a szakmai készségek alkalmazása bizonyos jellemvonásokat és tulajdonságokat alakít ki. Egy sportolónak vagy egy tudósnak teljesen más módszerei és módszerei vannak a kommunikációra, a fejlődésre, a másokkal való interakcióra.

6. Kreatív szféra– Bármilyen személyes vagy szakmai hobbi, amely kreatív, művészi vagy szórakoztató képességekkel jár. Ezek lehetnek olyan cselekedetek, projektek egyéni vagy kollektív formában, amelyek közvetlenül megnyilvánulnak a személy gondolkodásának és cselekedeteinek jellegében.

A karakter a végzet

„Vess egy tettet és aratsz egy szokást, véss egy szokást és aratsz egy jellemet, véss egy jellemet és aratsz egy sorsot„, William Thackeray.

Mindannyian nap mint nap a legkényelmesebb, legpraktikusabb rendszert alakítjuk ki a másokkal való kapcsolatunkban. És ahhoz, hogy egy „téglát” megváltoztassunk, néha az egész falat le kell bontanunk. Tehát ne próbáld meg erőltetni a kapcsolatokat, vagy drámaian megmutatni az úgynevezett „karaktert”, adj esélyt másoknak, hogy hozzászokjanak vagy alkalmazkodjanak, hogy ne rombold le egy pillanat alatt azt, ami évek alatt felépült.

Az éles, egymásnak ellentmondó személyiségjegyek károsíthatják a személyes és szakmai kapcsolatokat – nincs hitele vagy oka a büszkeségre. „Tanuljatok meg uralkodni magatokon, nem mindenki fog megérteni titeket, ahogy én sem, a tapasztalatlanság bajhoz vezet” (A.. Puskin).

Természetesen a türelmes, jóindulatú jellem nem garancia a jólétre vagy a családi boldogságra. Mindazonáltal kétségtelenül előnyös lehet a tulajdonosának, legalábbis a konfliktusok, stresszes helyzetek leküzdésének folyamatában.

Nem rajtad múlott, hogy milyen életkörülményeket és örökletes tulajdonságokat kapsz a szüleidtől, hanem csak rajtad múlik, hogy mit adsz át az utókornak. Nem szabad meggondolatlan cselekedeteit „nehéz gyermekkorral” vagy mentális traumával indokolni. Az érett felnőttet pontosan az jellemzi, hogy képes megfelelően reagálni és „megemészteni” a történéseket, beleértve az előző életek következményeit is.