Mi az egzisztenciális vákuum, és mit lehet tenni ellene??

Az élet során mindenkinek vannak gondolatai az értelmetlenségről és a belső ürességről. Hogy megszabaduljanak tőlük, egyesek elmerülnek az üzleti életben, mások filozófiai spekulációkba merülnek. Mások elveszítik az életben a tartásukat, és depressziós neurózisokkal, öngyilkossági hajlamokkal élnek, szenvedélybetegségektől szenvednek. J. J. Walsh metafizikai műve alapján. . Sartre: A létezés megtalálása, Frankl könyve, a filozófusok és pszichoterapeuták munkái, a szakértők véleményt alkottak az egzisztenciális vákuumról.

Mi ez??

A név a latin existentia, „létezés” szóból származik. Az alany egy olyan személy, aki elvesztette a képességét, hogy fejlesszen. a kifejezés a huszadik század közepén került használatba Viktor Frankl pszichiáter kezdeményezésére, de Seren Kierkegaard-t tekintik a megalapítójának. Az egzisztenciális vákuumot olyan pszichológiai problémaként határozta meg, amely olyan emberekben merül fel, akik nem látják a létezés értelmét.

Az egzisztencializmus, mint a filozófia különálló ága, nem létezett. Ez egy olyan kulturális mozgalom volt, amely az emberek spirituális keresésével volt kapcsolatban. Az elméleti szakemberek úgy vélik, hogy J. Sartre, K. Jaspers, R. Május. A közreműködők közé tartozik A. Camus, F. Nietzsche, N. Berdjajev, L. Shestov. Az 1930-as és 1960-as években. Megjelentek az első iskolák, amelyek összekötötték az egzisztenciális filozófiát és a pszichológiát. Ezek a nevek a következő nevekhez kapcsolódnak: L. Binswanger, W. Frankl, R. May, E. Yaloma.

Filozófusok és pszichoterapeuták az élet lehetetlensége miatti szenvedést „a mélység élményének” nevezik.Gyötrik az egyént:

1. nem érti a sorsot;

2. Nem hajlandó hinni a létezés fontosságában;

3. megfigyelőkké válnak, és kívülről figyelik az élet folyását.

Már a 19. században Kierkegaard az ürességet az énnek a kontemplatív és érzékeny megfigyelésen és elfogadáson keresztül, mint egyedi egyéniségnek a tudatosításaként látta.

Amikor egy belső vákuum tudatában vagyunk?

A koncepció kulcsfogalmai – jelenség a világ számára, az én felismerése, jelenlét a világ számára. A racionalizmusra való reakcióként tekintik őket, amely a világot objektív és szubjektív részekre osztja, miközben az irracionalizmus a tárgy és a szubjektum egységén alapul. Ez utóbbi elméletet az egzisztenciális.

. Jaspers azt írja, A belső üresség nem mindig ismerhető el a mindennapi problémák miatt. A tudatosság a határhelyzetekben jön el:

1. életveszélyben;

2. mély nyomorúság és csalódás;

3. védtelenség;

4. Bűntudat.

Hamlet egzisztenciális keresését apja elvesztése váltotta ki, és a „lenni vagy nem lenni” kérdéséből állt?” A mai stressz nem mindig vezet lelki válsághoz. Ezek az élet részei és gyorsan elmúlnak. De amikor a kudarc miatt krónikussá válnak, mindenki elkezdi átértékelni az életet, pszichológiai kényelmetlenséget tapasztal, és megfelelő következtetéseket von le.

Ha az elmét az élet értelmére vonatkozó kérdések gyötrik, de nincsenek válaszok, egzisztenciális válság alakul ki. Az ember megérti, hogy képtelen az életet irányítani, a rosszat visszacsinálni/javítani, és felismeri a paradoxont. Aki hisz abban, hogy az élet a tanulásért és a tapasztalatszerzésért van, de nem látja benne a célt. A kognitív disszonancia egy logikai ellentmondás miatt keletkezik, és a növekvő szorongás a nyúl üregébe való zuhanáshoz vezet.

Az egzisztenciális válság okai

Az egzisztenciális szorongások kevésbé jellemzőek az elfoglalt emberekre. Ezt a sajátosságot a filozófiai elmélkedésre szánt szabadidő hiánya magyarázza. Az élet értelmének keresése gyakori tapasztalat az ambiciózus fiatalok számára, akik nem érték el céljaikat, a kreatív emberek számára, akik a világot finoman érzékelik. A reménytelenség érzése olyankor jelentkezik, amikor az ember rájön, hogy nincsenek karrier-, személyes vagy pénzügyi kilátások.

Konformizmus

Egy kialakult társadalomban élve, az embernek nincsenek személyes értékei, és kénytelen utánozni. Attól való félelmükben, hogy a társadalom elutasítja őket, a tömeg részévé válnak, és akaratuk ellenére cselekszenek. Azok, akik túl sokat aggódnak a társadalmi státusz miatt, egzisztenciális magányt élnek át. Ezek az élmények olyan érzelmeket váltanak ki, amelyeket a természettel, a betegséggel és a halállal kapcsolatos különböző félelmek váltanak ki.

Neurotikus szorongások

motiválatlan, eltúlzott reakciókat vált ki a fenyegetésekkel szemben. Ha elnyomják, a veszélynek való kiszolgáltatottság nő, mert a tudat blokkolása elzárja a veszélyeket azonosító információkhoz való hozzáférést.

Egzisztenciális bűntudat

A szorongáshoz hasonlóan ez is adekvát és neurotikus. Ha a lelkiismeret és az etika az egyén lelkiismeretének mércéje, akkor az ontológiai bűntudat megerősíti a személyes felelősséget. A cselekvések helyes felfogásával ez előnyös – elősegíti az empatikus és elemző képességet.

Végső szorongás

Irwin Yalom négy olyan tényezőt azonosított, amelyek mély érzelmi zűrzavart okoznak. Ezek az egzisztenciális pszichológia fontos részét képezik.

A halál tudatossága

A visszavonhatatlanul elvesztegetett évek, a fogyó napok gondolatai végtelen aggodalmat okoznak. az egzisztenciális konfliktus az elkerülhetetlen felismeréséből, a végtelen élet vágyából fakad. A pszichiátriai patológia kialakulását a létezésen való túllépésre irányuló sikertelen kísérletek határozzák meg.

Szabadság

Filozófiailag nem tekinthető pozitív fogalomnak a struktúra hiánya és a káosz miatt. Minden egyes ember a sorsának megteremtőjévé válik, és nem támaszkodhat egy egyetemes rendre. Ha az ember nem érzi magát megalapozottnak, a szabadságot eleve kudarcra ítéltnek érzi, és hamis reményt nyújt.

Elkülönítés

A magányosság tudatosítása konfliktushoz vezet az abszolút elszigeteltség és a szocializáció, a valahová tartozás iránti igény között. Amikor az ember elfogadja ezt a helyzetet és egyensúlyt közvetít, az érzés elmúlik.

Az értelem hiánya

Ha az embernek meg kell halnia, meg kell teremtenie a világegyetemét a káoszból, egyedül kell lennie, akkor mi értelme van a létezésnek?? Ha valaki nem hajlandó a rejtett jelentések keresésére, a belső üresség, a determinisztikus értékek hiánya az üresség súlyosbodásához, depressziós neurózishoz vezet.

„Az élet értelme magában az életben van

Így érvelt Fromm. Sartre az értelmetlenségről beszélt, és arról, hogy „nincs a priori jelentése”. Az ürességet tekinti az ember valóságának, a tapasztalatokat és a szorongásokat pedig olyan egzisztenciális tényezőknek, amelyeket össze kell egyeztetni. A tapasztalatok a jelentések felismeréséből fakadnak, és mindenki számára elkerülhetetlenek. Mindegyikük kihívásnak tekinti őket. Egyesek szituációsak, konkrét helyzetekben merülnek fel, és kedvezően megoldhatók. Az emberek szabadon választhatják meg azokat az eszközöket, amelyekkel kitölthetik az űrt, de nem szabadulhatnak meg tőle. Ez adott és a létezés alapja.

„A kétségbeesés válsága” vagy az érettség mértéke

Középkorban, az alapvető értékek és eredmények felülvizsgálatakor mindenki ugyanazzal a problémával szembesül – egzisztenciális vákuummal. Ez még egy kellemes esemény után is előfordulhat – hirtelen változás a társadalmi státuszban. Előléptetés esetén az ismeretlen környezetbe kerülés és az új szerepkörre való felkészületlenség a képességek kritikus átértékeléséhez vezet, érzelmi gödörbe kerülve.

Ilyen helyzetben mindenki megpróbálja megérteni az élet célját és értelmét. Az elveszett jelentések és csalódások miatt a felfogás és az identitás megváltozik. Az érdeklődés hiányából eredő unalom, az apátia, amely megöli a kezdeményezést, a válság megnyilvánulásai közé tartozik. Még a család, a barátok, a karrier mellett is úgy érzi az illető, hogy „egyedül van a tömegben”.A válságot más tünetek is meghatározzák:

1. depressziós zavar;

2. frusztráció;

3. a krónikus stressz;

4. érték- és jelentésváltozások;

5. Az elszigeteltség iránti vágy;

6. alvászavar;

7. elégedetlenség önmagunkkal.

Az egzisztenciális válság leküzdése

Ez az időszak véget vet a felnőttkornak, és a fejlődés új szakaszát indítja el, ha az ember elfogadja az élet által kínált körülményeket. A pszichológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a válságból való kilábalás érdekében fontos felismerni, hogy a létezés értelme a pillanat tudatos megélésében, a halál elkerülhetetlenségének elfogadásában rejlik. Az embereknek nincs küldetésük, de mindenki kialakítja a saját értelmét. A válságból való kilábaláshoz személyes célra van szükséged. A norvég filozófus Zapfe azt tanácsolja:

1. meditációval megszabadulni a szorongó gondolatoktól;

2. hogy megtaláljuk őket;

3. A célokra/célkitűzésekre való összpontosítás;

4. a kétségbeesés energiájának átirányítása kreativitássá.

Logoterápia vagy „értelemterápia”

. Frankl az értékek és az érdekek újraformálásában, a helyzetek elfogadásában, a jótékonyságban és a szeretetben látja a kiutat. A náci táborban a pszichiáter bebizonyította, hogy az értelem és az akarat segít átvészelni az embertelen próbát. Az elme egyensúlyának helyreállítása és a frusztrációk, depressziók okozta noogén neurózis elkerülése érdekében őlevezetett egy képletet két állandóval és egy változóval:

1. A motiváló erő az élet értelmének vágya, amely megakadályozza az apátiát és a frusztrációt.

2. Az értelmet akarás ellensúlyozza az önérvényesítési késztetést, hogy kompenzálja a pszichológiai komplexusokat.

3. A szenvedés értelmének keresése akkor megfelelő, ha az első két módszer nem elérhető.

Az egyénnek nem egy képzeletbeli világban kell keresnie őket, hanem a környező valóságban. Az emberek pozitív energiát merítenek a munkából és a kreativitásból; a természet, a művészet és a szenvedélyes szerelem esztétikai élményeiből; az életükre való reflektálás során szerzett pozitív tapasztalatokból.

Mi az egzisztenciális pszichoterápia?

Gyakorlati segítséget nyújt a válságokból való kilábaláshoz.Az alapaz egzisztenciális pszichoterápiaA négy szempont a következő:

1. állami azonosítás;

2. A probléma fenomenológiai megközelítése;

3. A tapasztalatok feltárása;

4. készség a párbeszédre önmagával és a külvilággal.

A programok Frankl logoterápiájára és az I. Yalom. A logóanalízis segít az értékek leltárba vételében a világkép és a kreatív képzelet kibontakoztatásával. Fóbiák, álmatlanság kezelésére alkalmas a paradox szándék. Hogy megszabaduljon a haláltól való félelemtől, a kliensnek ironikus megközelítést kínálnak a problémához: fantáziáljon temetésről, nézzen súlyos beteg embereket, írjon gyászjelentést magáról.

A pszichoterapeuták a dereflexiót használják az önmegfigyelésre való hiper-megszállott hajlam leküzdésére. A módszer lényege abban rejlik, hogy a jelentésekre és az értékekre tudunk összpontosítani. Ez a megközelítés lehetővé teszi a helyzet reális értékelését, elkerüli a neurózist és figyelmen kívül hagyja a válság tüneteit.

Mi az egzisztenciális vákuum?, a szabadsághoz kapcsolódóan a pszichoterapeuta a páciens akarati tényezőjén dolgozik:

1. ahhoz vezet, hogy felelősséget kell vállalnunk a sorsunkért;

2. Megtanuljuk keresni az ok-okozati összefüggést a visszaesésekkel kapcsolatban;

3. olyan helyzetek érzékelése, amelyeken nem lehet változtatni.

Az egzisztenciális üresség idején fontos az álmodozás, de terveket készíteni akkor lehet, ha érzelmileg kiegyensúlyozottak vagyunk. A blokkolt hatások kezelése időt vesz igénybe. De az elakadt érzések és a korlátozott gondolkodás természetének vizsgálata arra kényszerít, hogy új szemszögből tekintsünk a megszokott dolgokra.

Az izolációs szorongással való foglalkozás segít a páciensnek felismerni, hogy nincsenek egyedül. Kísérletezéssel dolgozza fel a problémát. Azt javasolják, hogy tudatosan töltsenek el néhány napot egyedül, hogy megértsék helyzetük borzalmait, amikor valóban el vannak zárva a világtól.

Ha az élet értelmetlenségéről kapunk panaszokat, a terapeuta ráébreszthet bennünket arra, hogy a létezés lényege, hogy értelmet adjunk, és hogy az egyén az, aki felelős azért, hogy a dolgok megtörténjenek. Az egzisztenciális pszichoterápia segíthet új távlatokat látni, megnyugvást találni, és kis veszteséggel kilábalni a válságból.

Befejezésül érdemes Paolo Coelhót idézni: „Mindenkinek egy kötelessége van: követni a saját útját, és vágyakkal megtölteni az életét.Ha valamit nagyon akarsz, akkor biztosan megkapod, mert az univerzum számol vele.