Az építők gyakran vitatkoznak arról, hogy melyik szigetelőanyag milyen körülmények között a legjobb. Egyesek szerint habosított műanyag, mások ragaszkodnak a jó öreg ásványgyapothoz. Általában mindkettő jól alkalmazható egy ház hőszigetelésére, mivel közel azonos hővezetési együtthatóval rendelkeznek. De egyébként gyökeresen más. Szakértőink megvizsgálták a kérdést: Melyik a jobb – a polisztirolhab vagy az ásványgyapot??
A legjobb kiválasztása
Annak érdekében, hogy meghatározhassa egy adott szigetelés optimális voltát, világosan meg kell értenie az egyes szigetelések jellemzőit. Elemzőink részletesen összehasonlították a két anyagot számos fontos kritérium alapján.
Élettartam
Egyesek tévesen úgy vélik, hogy a hablemez 7-10 év használat után teljesen használhatatlan. A valóságban ez a kellemetlen helyzet csak az anyag helytelen használata esetén fordul elő, különösen védőbevonat hiányában. De ha igen, akkor sem az eső, sem a nap nem befolyásolhatja hátrányosan a habot. Ami az ásványgyapotot illeti, tekintettel annak szerkezeti jellemzőire (az anyag szálai általában vulkáni kőzetek hozzáadásával készülnek), az agresszív környezet hatása semmilyen módon nem befolyásolja a szigetelés állapotát.
Környezetbarátság
Néhány évvel ezelőtt a hungarocell alapanyagául sztirolt használtak, és a szigetelés előállításához freongázt használtak. Ennek következtében ezt az anyagot nem lehetett lakásbelsőben használni, mivel káros gázokat bocsát ki. Napjainkban a gyártók megtagadták a freon használatát a habosított polisztirol gyártása során. A belső terek díszítésekor azonban nem szabad túlzásba vinni ennek a szigetelésnek a mennyiségét. A Minwoolnak nincsenek ilyen korlátai.
Éghetőség
Ebben a kérdésben az ásványgyapot abszolút vezető szerepet tölt be – egyszerűen nem ég el. By the way, egyes fajtái ez a szigetelés (bazalt), képes ellenállni a rekord magas hőmérséklet hatására – akár 1000
Hőveszteséggel szembeni ellenállás
A két hőszigetelő anyag hőátadási együtthatója többé-kevésbé megegyezik. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a habosított műanyag mégis megbízhatóbb ebben a kérdésben. De miért? Ez egyszerű: versenyezni szempontjából hővezető polisztirol hab csak szűk bazaltgyapot (födém), ami nem mondható el a tekercs termékek.
Páraáteresztő képesség
A habosított műanyagok gőzáteresztési együtthatója (fajtájától függetlenül) – 0,3 mg/m..Pa. Az ásványgyapot hasonló együtthatója 10-szer nagyobb, mint ez. És ez azt jelenti, hogy sokszorosan átjárhatóbb a párolgó nedvességgel szemben. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a falakat általában több rétegben szigetelik, és minden rétegnek megvan a maga páraáteresztő képessége. A végső vízgőzáteresztő képességet a legalacsonyabb értékkel rendelkező anyag alapján értékelik. Általában a szigetelők egyenlőek egymással.
Mindkét habtípus néhány sajátossága nem hagyható figyelmen kívül. Így egy polimer szerkezetű szigetelőrendszerben az ásványgyapot nem kívánatos, mivel mind az aljzat, mind a külső réteg nem engedi meg a nedvesség megfelelő áteresztését. A szabály egyszerű: a jobb párazáró képességű anyagot a ház külső oldalához közelebb kell beépíteni. A hungarocell nem ereszti ki a gőzt, de nem is halmozza fel. A pára belülről csak az illesztéseken és a befejezés hibáin keresztül távozik. Nehéz megmondani, hogy ez előny vagy hátrány.
Könnyű telepítés
Mind a normál, mind az extrudált habok nagyon rugalmasak és merevek, így csiszolásuk vagy darabokra hasításuk nem okoz gondot. A falfelülethez való rögzítés azonban trükkös: a hőhidak szinte elkerülhetetlenek az egyes elemek illesztéseinél. A probléma megoldható L-alakú lapok alkalmazásával. Ami az ásványgyapotot illeti, nem büszkélkedhet nagy sűrűséggel (kivéve a homlokzatba fektetett szőnyegeket). De egyáltalán nincsenek hőhidak.
A hőszigetelés alkalmazásának sajátosságai
Nem sokan tudják, hogy az ásványgyapot és a polisztirolhab különböző üzemi körülmények között másképp viselkedhet. Ez azt jelenti, hogy nem mindig lehetséges mindkét változatot használni ugyanarra a házra.
A hungarocell a következő esetekben a legalkalmasabb:
-
Monolitikus alapozású, pincehelyiség nélküli házak esetében – a hablemezeket egy kiegyenlített területre fektetik és betonnal öntik ki.
-
Földalatti építmények szigetelésére – a hab nem fél a talajból származó nedvességtől, ezért a legalkalmasabb ilyen célokra. A mérnöki szerkezetek még több tucat év elteltével is megbízhatóan védve lesznek a hideg hatásaitól.
-
Tömbházak/téglaépítésű házak falainak szigeteléséhez – az anyag megvédi a helyiségeket a hőveszteségtől a harmatpont kialakulásának veszélye nélkül (gőz-nedvesség átalakulás).
-
Nem szellőztetett (meleg, lapos) tetők esetében – a hab tökéletesen megvédi az ilyen szerkezetet a hidegtől, megakadályozva a kondenzáció kialakulását.
-
Padlószigeteléshez – a szigetelőlemezek tökéletesen szigetelik mind a padlót, mind a mennyezetet a szigetelőréteg kötelező használatával.
A Minwool alkalmas ilyen esetekben:
-
A padlások, ferde tetők szigetelésére – nincs jobb megoldás, mint a gyapjú (szellőzés jelenlétében).
-
A házak szigetelésére, fából épült – a „lélegző” falak hab – a legrosszabb megoldás, mivel valójában negligálja a fa hasznos tulajdonságait. Minwata – ideális megoldás.
-
Alacsony építésű, téglából épült házak szigeteléséhez – csak akkor, ha középső hőszigetelő rétegként ásványgyapotot használnak.
-
Fűtött épületek szigeteléséhez – az ásványgyapot tökéletesen véd a hőtől, akár 1000 °C-os hőmérsékletet is kibír
0 . -
Vázszerkezetek hőszigeteléséhez – és a szigetelés egyformán jó a különböző lejtésszögű felületek esetében is.
-
Bármilyen anyagból készült házak válaszfalainak/tetőszerkezetének burkolatához.
Az Ön véleménye szerint melyik a jobb választás: a hablemez vagy az ásványgyapot? Mi az Ön tapasztalata a két anyaggal? Melyiknek vannak előnyei és hátrányai? Kérjük, ossza meg a tudását és tapasztalatait a témában!