Összehasonlítjuk a judo és a taekwondo | melyik a jobb

Az ázsiai harcművészetek különleges helyet foglalnak el a harcművészetek világában. Gazdag történelmük van, amely egyes esetekben több ezer évre nyúlik vissza, és a képzés szokatlan megközelítése. Az ázsiai harcművészetek önbizalmat, testkontrollt és erőnlétet tanítanak.

De sok ázsiai harcművészet létezik. Judo, karate, taekwondo, jiu-jitsu, aikido, wushu… Nehéz kiválasztani az Ön vagy gyermeke számára megfelelőt.

Fontos megérteni, hogy a harcművészeteknek két típusa van – a lecsapó és a dobó. Az előbbi a megfelelő harci taktikát tanítja. Ahogy a neve is mutatja, az ütéseket és rúgásokat gyakorolják precízen és erősen. A dobó harcművészetek célja, hogy legyőzzék az ellenfelet a földre dobva őt.

Ha már az ázsiai harcművészeteknél tartunk, az ütős fajtára a taekwondo, a dobós fajtára pedig a judo a legkézenfekvőbb példa. Tehát hasonlítsuk össze őket, és válasszuk ki, melyik a jobb – magad vagy gyermeked számára.

Judo

A judo egy japán dobó harcművészet, amelynek célja az önvédelmi képességek javítása. A képzés során valós („utcai”) körülményeket szimulálnak, beleértve az ellenfél taktikájának hiányát. Ugyanakkor a harcos fő célja az ellenfél „ledobása” és lefegyverzése.

Vannak különböző taktikák és technikák. A judo olyan technikákat tesz lehetővé, mint a fájdalmas ütések kézzel, fojtások, utazások, csúszások és dobások. De a legérdekesebb jellemzője ennek a harcművészet a megközelítés a harci.

Például maga a judo elnevezés „a lágy út”. A harcművészet megtanítja a sportolót arra, hogy tisztelettel bánjon az ellenfelével és engedelmeskedjen neki. Ha a győztes taktika visszavonulással jár, akkor jobb a visszavonulás.

Így a judo tanulása során az ember nemcsak technikákat és ütéseket tanul, hanem a lelkét is edzi. A sportoló magabiztossá válik önmagában és erősségeiben. A judo edzése magában foglalja a készségek, technikák hatékony használatát és a test uralását. A megtanult mozdulatok segítenek irányítani a testedet, hogy megfelelően fel tudd mérni, mennyi energiára van szükséged egy hatékony dobáshoz.

Általánosságban a judo a következőképpen jellemezhető:

1. Megtanulod a kéz- és lábrúgásokat, fojtásokat, technikákat az ellenfél megtartására és lefegyverzésére. Ennek a harcművészetnek a filozófiája azonban azt sugallja, hogy a sportolónak néha engednie kell, vagy vissza kell vonulnia, hogy a következő lökés hatékonyabb legyen;

2. Ez nemcsak a testünk teljes ellenőrzését jelenti, hanem az „energia ellenőrzését” is. Nincsenek olyan ütések, amelyekben minden erő benne van. Éppen ellenkezőleg, egy „tökéletes küzdelem” után a harcos nem érzi magát fáradtnak;

3. A megtanulandó mozdulatok és technikák halmaza nem túl nagy. A képzés során ezeket a technikákat többször megismétlik. Ennek köszönhetően a mérkőzés során sok mozdulat „automatikus”;

4. A lovagi tornában fontos, hogy helyesen számítsd ki az ellenfeled távolságát és testhelyzetét. Csak akkor lehet hatékony dobó- és lefegyverzőfogást végezni, ha ezeket a tényezőket megfelelően meghatározzák;

5. Azt is megtanulod, hogyan értékeld az ellenfelednek okozott kárt. Ez lehetővé teszi a technikák hatékonyabb alkalmazását, valamint a sérülésveszély minimalizálását a judo tanítása során;

6. „A Lágy Út fegyelmez, önuralomra, az ellenfél tiszteletére tanít, függetlenül annak státuszától vagy képességeitől, és fejleszti a higgadtságot, a félelemnélküliséget és az önbizalmat.

A judo olimpiai sportág. Ez azt jelenti, hogy sok szövetség van a hivatásos sportolók, klubok és szekciók számára. Könnyű jó helyszínt találni a képzéshez.

A judo önvédelmi hatékonyságát az is bizonyítja, hogy számos más sportág alapjául szolgált, beleértve például a szambót és a biztonsági erők speciális kiképzését.

Összefoglalva tehát.

Előnyök

• A judo nagyon hatékony önvédelemben, köszönhetően annak, hogy a sportág szabályai között szerepelnek a kéz alatti mozdulatok, dobások, fájdalmas fogások és fojtások. Néhány mozdulattal még egy erős vagy mozgékony ellenfelet is le lehet „tenni” és harcképtelenné lehet tenni;

• A dzsúdóban használt „puha út” módszertana számos pszichológiai tényezőt is edz, beleértve a fegyelmet (és az önfegyelmet), a kiegyensúlyozottságot, a félelemmentességet és a mások iránti tiszteletet;

• Az edzés során olyan valóságközeli környezetet teremtünk, amely segít a tanulónak, hogy magabiztosabban érezhesse magát a különböző utcai „verekedésekben”, ahol a fegyelmet nem tartják tiszteletben.

Hátrányok

• Általában nem ütős harcművészet, hanem dobó harcművészet. A judo nem taníthat meg arra, hogyan lehet „egy ütéssel földre vinni az ellenfelet”. Rugalmasságra és taktikára van szükség;

• A judo nem a fizikai erőt, hanem a reflexeket, a kézügyességet és a rugalmasságot fejleszti.

A judo filozófiájának legfontosabb szempontja, hogy figyelmen kívül hagyjuk az ellenfél fizikai erejét. Tehát hihetetlenül erős tud lenni, de a sportoló ettől nem fél. Az ellenfél fizikai ereje ellene irányul, míg a judoka különösebb nehézség nélkül hatástalanítja őt.

Taekwondo

A taekwondo egyszerre „fiatal” és ősi, ütős harcművészet. Hivatalosan a múlt század közepén vezették be – de akkor egyszerűen csak megalkották a szabályokat. A taekwondo pedig a koreai katonák által használt harci technikákon alapul.

A taekwondo egy nagyon érdekes harcművészet. Annak ellenére, hogy ez valójában ütés, a technikák közé tartozik az ugrás, a blokkolás és sok más technika is, amelyek célja az ellenfél gyors lefegyverzése. Az edzésen kézzel és lábbal történő ütéseket is tanítanak, az ellenféltől való távolságtól függően.

A taekwondo legfontosabb aspektusa a spirituális gyakorlás. A harcosnak higgadtnak és magabiztosnak kell lennie. Csak így lehetséges, hogy ütéseket és hatékony mozdulatokat vigyünk be anélkül, hogy az érzelmek – mint például a félelem vagy a bizonytalanság – megzavarnának. A taekwondo alapelvei között hangsúlyt kap az őszinteség, az erős szellem és a tiszta lelkiismeret. Ez az oka annak, hogy ez a harcművészet nagyszerű a gyermekek számára, mivel a legjobb emberi tulajdonságokat táplálja bennük.

A rúgótechnikáknál pedig gyakorolnak, hogy minden mozdulatot elsajátítsanak. Ezért tűnhet a taekwondo edzés nehéznek és fárasztónak. Minden egyes technikát tanulmányozunk és sokszor megismételjük, amíg teljesen automatikussá nem válik.

A taekwondo erőgyakorlatai is jelen vannak. Az ütéseknek pontosnak, precíznek és hatásosnak kell lenniük. A harcművészet gyakorlása különböző kemény tárgyak, például fadeszkák vagy téglatömbök szétzúzásával jár – de a sportoló minimális sérülésével.

A taekwondót általában a következők jellemzik:

1. A taekwondo célja az ellenfelek gyors és pontos legyőzése; edzéseinken megtanuljuk az ugrás, a rúgás és a hatékony ütés technikáit. A legtöbb technika azonban rúgásokkal jár;

2. Nagy hangsúlyt fektetnek a spirituális gyakorlatokra. A harcosnak higgadtnak, magabiztosnak és magabiztosnak kell lennie. Figyelmen kívül kell hagynia az érzelmeket és az ellenfélből vagy a környezetből származó veszélyt;

3. Ez sok mozdulat ismétlésével jár. Minden mozdulatot az automatizmusig kell csiszolni. Ezért egyesek számára a taekwondo órák nehéznek és kimerítőnek tűnhetnek;

4. Néhány taekwondo technika erővel jár. Ugyanakkor a fúvásoknak pontosnak és precíznek kell lenniük. Ez magában foglalja a kemény tárgyak kézzel és lábbal történő törését, mint például deszkák, téglatömbök stb;

5. Az órán azt is megtanuljuk, hogyan határozzuk meg az ellenfél távolságát, és hogyan válasszuk ki villámgyorsan az ideális taktikát. Ez azt jelenti, hogy a harcosnak a másodperc tört része alatt kell megtalálnia a megfelelő fogást, legyen az egy ugrás, rúgás, kézzel történő ütés vagy valamilyen más kiugrás.

A taekwondo szintén olimpiai sportág. Így a képzési hely kiválasztása az Ön vagy gyermeke számára nem jelenthet problémát. Minden városban vannak klubok, sportszakosztályok vagy szövetségek.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a taekwondónak több változata létezik. Például:

1. A TKD szellemi és fizikai aspektusai nagyjából ugyanazok;

2. A WTF-ben a hangsúly a rúgásokon van. Ez a képzés az esztergályozó ütések mélyebb tanulmányozását is magában foglalja. De a kezeket rosszul használják ebben a fajta taekwondóban

3. Az ITF-ben mind a kezeket, mind a lábakat használják, és az órák valós körülmények között zajlanak.

Következésképpen az önvédelemhez jobb az ITF-et választani, de a TKD-t a test és az elme edzésére. A WTF egy meglehetősen sajátos tudományág.

Összefoglalva tehát.

Előnyök

• A leütés erejének, pontosságának és hatékonyságának javítása érdekében. Egy profi harcos, aki folyékonyan ismeri a taekwondót, képes egy mozdulattal semlegesíteni az ellenfelet. Ugyanakkor a taekwondo birkózó nem érzi magát fáradtnak a küzdelem után;

• Nagy hangsúlyt fektetnek a spirituális gyakorlatokra. Az emelőnek félelmetlenné, higgadtá és céltudatossá kell válnia, és meg kell tanulnia figyelmen kívül hagyni a külső tényezőket;

• Kiváló ütéstechnika kézzel és lábbal egyaránt.

Hátrányok

• Rengeteg irány létezik, ami megnehezítheti a megfelelő irány kiválasztását;

• Az edzés kimerítőnek tűnhet, hiszen ugyanazt a mozdulatot kell sokszor, sokszor megismételni.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a képzés során nagy hangsúlyt fektetnek a spirituális gyakorlatokra. Ezért nem szabad a taekwondót pusztán sportágnak tekinteni.

Összehasonlítás

A judo tehát dobó harcművészet, míg a taekwondo ütő harcművészet. A különbségek azonban nem állnak meg itt.

Mindkét harcművészet jó. Tehát az Ön preferenciái szerint kell választania. Ha a rugalmasságot és az „energiatakarékos” harcot kedveli, akkor a judo a legjobb megoldás. Ha azt szeretné, hogy „letenni” ellenfelek egy csapással – kívánatos, hogy látogasson el a taekwondo.

A gyermeke számára a harcművészet kiválasztásának nemcsak az Ön céljain, hanem a fia vagy lánya vágyain is alapulnia kell. Ideális lenne, hogy részt vegyenek bemutatókon, nyílt napon vagy bármilyen versenyen együtt. Hagyja, hogy a gyermek válassza ki, melyik harcművészetet részesíti előnyben.