SDHC és SDXC memóriakártyák összehasonlítása | Melyik a jobb?

Többféle memóriakártya létezik. És nem csak az alkalmazott szabvány tekintetében különböznek egymástól. Még egy meghajtótípuson belül is több generációs meghajtók létezhetnek, amelyek szerencsés esetben nem kompatibilisek egymással.

A mobileszközök legnépszerűbb szabványa a Secure Digital (SD) egy kiváló példa erre. A típus történetében három olyan generáció volt, amelyek csak visszafelé kompatibilisek voltak. Ennek eredményeképpen ma már SDSC, SDHC és SDXC meghajtókat is találhat a piacon.

Ismerje meg az SDHC és az SDXC közötti különbségeket, és hogy melyiket válassza.

A Secure Digital szabvány története és az SDHC és az SDXC közötti fő különbség

A Secure Digital memóriakártyákat a 90-es évek elején vezették be. Ezek az apró vezérlővel ellátott szilícium ostyák kompakt méretűek voltak, jó mechanikai és hőstabilitással rendelkeztek, és kellően átütésbiztosak voltak a nem biztonságos kilövés esetén. Ez tette őket olyan népszerűvé – a videokameráktól kezdve a zenelejátszókig mindenben használták őket.

A szabvány az idők során fejlődött. A kártyák kapacitása folyamatosan nőtt, az olvasási és írási sebességek növekedtek, és a jobb teljesítmény érdekében új fájlrendszerek kerültek bevezetésre. Ezért jelenleg három generáció áll rendelkezésre.

1. SDSC(Secure Digital Standard Capacity) – a legelső. A 90-es évek elején vezették be. Fájlrendszer – csak FAT16 különböző módosításokkal és az ebből eredő következményekkel együtt. Maximális kapacitás 2 gigabájt.

2. SDHC(Secure Digital High Capacity) – második generációs. A 90-es évek végén vezették be. Fájlrendszer – FAT32 kiterjesztett olvasási, írási és véletlen hozzáférésű memóriaszegmensekkel. Kapacitás – 4 gigabájt és 32 gigabájt között.

3. SDHC(A Secure Digital Extended Capacity a harmadik és egyben legújabb iteráció. A fájlrendszer az exFAT, amely egy gyors író-olvasó rendszer, maximális fájlméret-korlátozás nélkül. Elméleti kapacitáshatár 2 terabájt, a gyakorlatban még az 1 terabájt is ritkaságnak számít. Minimum – 64 GB.

A szabványokkal az a fő probléma, hogy nem teljesen keresztkompatibilisek, csak visszafelé kompatibilisek. Rendben:

1. Ha az eszköz SDXC-kompatibilis, akkor SDXC, SDHC és SDSC formátumú memóriával működik;

2. Támogatja az SDHC-t – SDHC és SDSC;

3. Támogatja az SDSC-t – csak SDSC-vel.

Tehát nem tudsz 512 GB-os XC-t tenni egy régi kamerába, amely csak HC-vel működik. Kár.

Melyik memóriakártyát válassza??

A technikai korlátok tehát egyértelműek. Nem helyezhet új memóriakártyát egy régi készülékbe. És mihez kezdjünk az új kütyükkel??

A nagy „de” az, hogy, hogy a memóriakapacitás növekedésével a kártya írási-olvasási sebessége is nőtt. És a gyorsabb HC-kkel az XC-k még 4K videót is képesek streamelni, ami ma a kameratulajdonosok számára a legvonzóbb funkció. Kivéve persze, ha UHS sebességosztályú meghajtókról beszélünk.

Ha nem szeretne 4K videót (vagy akár FHD-t) rögzíteni, a legolcsóbb megoldás is megteszi. Például 16-32 gigabájtos SDHC-kártyák. Manapság ezek a legolcsóbbak, sokkal kevesebbe kerülnek, mint a 64GB-os XC.

De a kamerák, fényképezőgépek, videorögzítők és hasonló eszközök esetében, amelyek nagy bitsebességű tartalom rögzítésére szolgáló tárolóeszközt használnak, a legnagyobb sebességű megoldásokra van szükség.

Egy kicsit a gyorsasági osztályokról

A „kártya” kiválasztásakor a „sebességosztály” nevű paraméterre is figyelni kell. Meghatározza, hogy az adatok milyen gyorsan íródnak a meghajtóra. A leggyakoribb típusok a következők:

1. 2. osztály.Nagyon lassú adathordozók, csak dokumentumokhoz alkalmas. Alkalmas e-könyvekhez és hasonló eszközökhöz;

2. 4. osztály. Lassú, de nem olyan lassú, mint az elődeik. Alkalmas MP3-lejátszókhoz és tömörített adatokat lejátszó lejátszókhoz;

3. 6. osztály. „Az arany középút. Alkalmas régi point-and-shoot fényképezőgépekhez, hordozható játékkonzolokhoz és hasonlókhoz;

4. 10. osztály. Elég gyors a HD videó rögzítéséhez (és bizonyos esetekben F

   l HD). Alkalmas point-and-shoot kamerákhoz, alacsony és közepes felbontású autós DVR-khez és olcsó akciókamerákhoz;

   • UHS-I.Alkalmas DSLR, tükör nélküli fényképezőgépekhez és akciókamerákhoz;

   • USH-III. Alkalmas videokamerákhoz, nagy felbontású videofelvevő berendezésekhez.

Így a médium kiválasztásakor nemcsak a típusára, hanem a sebességosztályra is figyelnie kell.