15 legfényesebb csillag

*A szerkesztők szerint a legjobbak összefoglalója. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem reklámnak vagy vásárlási útmutatónak szánják. Vásárlás előtt konzultáljon szakértővel.

Miért fényesebbek egyes csillagok, mint mások?

Az éjszakai égbolt – ezernyi csillag pompájában szikrázik, de csak akkor élvezheted a dicsőségét, ha távol vagy a város nyüzsgésétől. De miért van az, hogy egyesek fényesebbek, mint mások? Ehhez meg kell értenünk egy kozmikus test életciklusát. Amikor egy csillag kialakul, összetételét a hidrogén fogja uralni. Minél nagyobb az objektum, annál valószínűbb, hogy magfúziós reakció következik be: a hidrogénből hélium keletkezik.

Ahogy a csillag egyre nagyobb tömeget nyer, a magja egyre forróbbá és forróbbá válik. A legnagyobb tömegű csillagok nem élnek túl sokáig: a magban lévő hidrogén üzemanyag nagyon gyorsan elfogy. Ezután az objektum elkezdi égetni a nehéz elemeket, fokozatosan tágulva óriáscsillaggá válik. Ettől kezdve az égitest fényessége jelentősen megnő.

A felhasznált csillagok fényességindexe a látszólagos magnitúdó (m). Ez egy csillagtest fényességének mérőszáma a földi megfigyelő szemszögéből. Minél alacsonyabb a besorolás, annál nagyobb a tárgy fényereje.

Az égbolt legfényesebb csillagainak áttekintése

Jelölés	helyszín	Név	Látható nagyságrend
A legfényesebb csillagok értékelése az égen	15	Antares	0,96 (perem)
14	Aldebaran	0,85(PEREM)
13	Acrux	0,77(PEREM)
12	Altair	0,77 (PEREM)
11	Hadar	0,61(PEREM)
10	Betelgeuse	0,5(PEREM)
9	Ahernar	0,46 (PEREM)
8	Procyon	0,38(PEREM)
7	Rigel	0,12(PEREM)
6	Capella	0,08 (PEREM)
5	Vega	0,03(PEREM)
4	Arcturus	-0,05(PEREM)
3	Alfa Centauri	-0,27(PEREM)
2	Canopus	-0,72(PEREM)
1	Sirius	-1.46(PEREM)

Antares

Értékelés: 4.2

Látható erősség: 0,96 (PEREM)

A Skorpió legfényesebb csillaga és a Tejútrendszer egyik Vörös Óriása. És az égen az Antares vörös fényben látható. A neve Anti-Ares, ami a Mars ellenpólusát jelenti. A csillag fényes, jellegzetes ragyogása élénk érdeklődést váltott ki az ókori népek körében: a kínaiak a három legbefolyásosabb csillag egyikének tartották, a perzsák a királyi csillagok közé sorolták.

Az Antares 600 fényévre van bolygónktól. A Naphoz képest a megaóriás 800-szor nagyobb, mint a Nap, 400-szor nagyobb a kerülete és 65 000-szer fényesebb. Pedig az Antares tömege mindössze 17-szerese a Napénak. Egy ekkora csillag ilyen kis tömege arra utal, hogy az anyag, amelyből keletkezett, nem túl sűrű. Élvezze a legjobb kilátást az objektumra (különösen a napfény hátterében) májusban. Az Antares kísérőcsillagát 1813-ban fedezték fel, de nehezen látható a másik csillag fényessége miatt, bár nagynak számít (5. magnitúdó) és 170-szer fényesebb a Napnál.

Aldebaran

Értékelés: 4.3

Látható erősség: 0,85 (perem)

Ha a Földről nézzük az Aldebarant, úgy tűnik, mintha egyesülne a Hyades csillaghalmazzal (4 csillagot ábrázol, amelyeket a gravitáció egyesít). Együtt az angol V betűre hasonlítanak, de integritásuk csak látszólagos: az Aldebaran magányos. De nem egészen: egy vörös törpe kering körülötte, egy szerény kísérő, amely olyan halvány, hogy speciális felszerelés nélkül lehetetlen észrevenni. Legközelebbi „szomszédai” (a holdját nem számítva) 20 fényévre vannak az Aldebarantól.

A csillag az araboktól kapta a nevét, az „aldebaran” jelentése „követő”. De az óriásnak más neve is van: a rómaiak Paliliusnak, a drekiak Lamparusnak hívták. Az Aldebarant néha Bullseye-nek is nevezik. A csillag egy normális óriás, amely narancssárgán világít. 65 fényévre van a bolygónktól. A Napunknál 44-szer nagyobb és 150-szer erősebb óriás… A tudósok szerint az Aldebaran már elégette az összes hidrogént a felszínén, és most a héliumot pusztítja: a csillag mérete jelentősen megnőtt. A téli hónapokban az égbolton látható.

Acrux

Értékelés: 4.4

Látható erősség: 0,77

„Polaris”, a legfényesebb csillag a Déli Kereszt csillagképben, és egyike azon kevés csillagoknak az éjszakai égbolton, amelyek neve nem kapcsolódik a mitológiához. Magának a csillagképnek a nevéből alakult ki (latinul pontosan úgy hangzik, mint a „crux”), az Alpha Crux jelentése A-Crux. Az e században végzett megfigyelések azt mutatják, hogy az Acrux nem csupán egy csillag, hanem egy csillagkép, amely 3 égitestből áll.

A tudományos közösségben még mindig vita folyik arról, hogy a harmadik csillagot (Alpha 3) be kell-e sorolni az Akrux rendszerbe. Az ilyen kételyek két okból merültek fel: túl távoli és túl fényes az osztályához képest. Az Akrux rendszer fő csillagának tömege 14-szerese a Napénak, míg a másodiké 10-szerese a Napénak. A kutatások azt sugallják, hogy a jövőben mindkét objektum szupernóvává válhat egy robbanás következtében, mielőtt egy masszív fehér törpévé alakulna át.

Altair

Értékelés: 4.4

Látható erősség: 0,77

A nagy felbontású teleszkóp lehetővé tette egy olyan csillag mérését, amelynek mozgása olyan gyors, hogy alakja az egyenlítő mentén megnyúlik. Az Altair egy fehér, forró, nem gömb alakú csillag. Az első kép csak 2007-ben készült. Az Altair az egyik legközelebbi csillag a bolygónkhoz, ami egy egész sort alkot, amelyet Sas-családnak neveznek. A Föld és az Altair távolsága mindössze 16,8 fényév. Az Altair a „nyári-őszi háromszög” egyik csúcsa, és az északi féltekén a nyári-őszi időszakban figyelhető meg.

Csak hasonlítsuk össze az Altair sebességét a Nap sebességével, hogy lássuk, milyen gyors: ha a Napnak 25,05 napra van szüksége egy teljes kör megtételéhez, az Altairnak mindössze 8,9 órára van szüksége ehhez. A 2000-es években tanulmányokat végeztek, amelyek szerint a nagy forgási sebesség miatt az egyenlítőnél alacsonyabb a gravitáció és a hőmérséklet. A csillag egyenlítője szintén kevésbé fényes, mint a csillag többi része: ez az úgynevezett gravitációs sötétedés.

Hadar

Értékelés: 4.5

Látható erősség: 0,61 (cpm)

Hadar egy világoskék óriás. Ez az, amelyik az ausztrál zászlón is szerepel. Ez a második legfényesebb csillag a Centauri csillagképben, és minden bizonnyal az egyik legfényesebb csillag az éjszakai égbolton. A Hadar és a Föld távolsága 530 fényév, ami igencsak lenyűgöző. A Hadar vagy Hadar-A 2 csillagközi ikertestvér, 3 csillagászati egység (150 millió év) távolságra egymástól. km). A kozmikus objektumokról úgy gondolják, hogy ősiek: legalább 12 millió évesek. legalább 12 millió éves. Mindkét csillag tömege lenyűgöző, a különböző források szerint 11 és 133 naptömeg között mozog.

A csillag csak a déli félteke éjszakai égboltján látható. A legfrissebb adatok szerint a Hadar-A terjeszkedik… Egyes csillagászok úgy vélik, hogy az ikerpár szuperóriássá, vagy a robbanás után szupernóvává válik.

Betelgeuse

Értékelés: 4.5

Látható erősség: 0,5

Egyes források szerint ez a szupermasszív óriás bármikor veheti az utolsó lélegzetét, ami egy grandiózus szuperkitörést hozhat létre, és egy Rák-ködöt hagyhat maga után, amelynek középpontjában egy láthatatlan csillag vagy fekete lyuk van. A probléma az, hogy még távolról sem lehet megjósolni az eseményt, mivel a csillagászat nagyon fiatal tudomány, a Betelgeuse pedig egy titokzatos és kevéssé tanulmányozott csillag. Ami nem meglepő, hiszen elképzelhetetlenül messze van a bolygónktól: egyes adatok szerint 420-650 fényévre, mások szerint akár 1300 fényévre is.

A szuperóriás méretére és tömegére vonatkozó becslések meglehetősen átlagosak: a Betelgeuse tömege körülbelül 17 naptömeg, sugara pedig 950-1200 naprádiusz. Ami biztos, hogy nem egy közeli halmaz és nem egy kettős halmaz. Lesz robbanás?? Ezt nem tudjuk biztosan: csak annyi bizonyos, hogy a csillag az utolsó napciklusában van, amikor a szén és a nehéz elemek mennyisége olyan alacsony, hogy a stabil termonukleáris folyamatok fenntartása már nem lehetséges.

Ahernar

Értékelés: 4.5

Látható erősség: 0,46

Az Ahernar egy fényes csillag, amelynek tengelye körüli forgási sebessége hihetetlen, 260-310 km/s. Az Ahernar az Eridanus csillagkép tagja és legfényesebb objektuma. Az Ahernar a pólusai közelében a nagy forgási sebesség miatt erősen összenyomódik, így a hagyományos gömb alak helyett inkább ellipszoidot alkot. A hatalmas forgási sebesség a kozmikus test hőmérsékletét is befolyásolja: a pólusoknál kb. 20 000 K, az egyenlítőnél kb. 10000 K hőmérsékletet ér el.

Az Ahernar tömege meglehetősen nagy, körülbelül 8 naptömegű. 139 fényévre van bolygónktól. Ez a fényes űrobjektum csak a déli szélességeken látható. Ahernar novemberben teljes pompájában látható, és 33-tól délre

0 Ez a csillag az északi szélességen soha nem vonul vissza a horizont alá: az ázsiaiak és az egyenlítői ázsiaiak egész évben élvezhetik a látványát.

A csillag neve arabul annyit jelent, hogy „a folyó vége”. Az Ahernart egykor az Eridanus csillagkép (ma Akamar) utolsó csillagának tartották.

Vicces tény. A csillag neve gyakran szerepel fantasy-könyvekben: legalább hat ismert Ahernar említése van fantasy-regényekben.

Procyon

Értékelés: 4.6

Látható fényerősség 0,38

Ez a Kis Kutya csillagkép alfája. Nem túlzás azt állítani, hogy a Procyon a csillagkép. 2 optika nélkül is megfigyelhető csillag képviseli. A második Gomeiza. A csillag nevének eredete meglehetősen szokatlan, és hosszú megfigyelésen alapul. Szó szerint a görögből fordítva „a kutya előtt”. Az irodalmi fordításoknak van egy másik neve is, „a kutya hírnöke”. Ez azért van, mert a Procyon 40 perccel a Szíriusz kelése előtt jelenik meg az égen.

Az égi objektum nincs túl messze: mindössze 11,41 fényévre van tőlünk. Sugara 1,9 naptávolságú, fényessége pedig 8-szorosa a Napénak. A Procyon szubóriumnak számít, és fényének fényessége arra utal, hogy a hélium fúziója megszűnt a belsejében, és az objektum elkezdett tágulni. A csillag fokozatosan vörös óriássá válik.

A Kis Kutya csillagkép alacsonyan emelkedik a horizont fölé, mivel egyenlítői csillagkép. Ahhoz, hogy ezt és egyúttal a csillagot is láthassuk, dél felé kell fordulnunk, meg kell találnunk az Orion-övet, és az alsó fénypontjától kelet felé kell húznunk egy képzeletbeli vonalat. Csillagképében a Procyon a legfényesebb, így nem lesz nehéz megtalálni. A legjobb idő a téli időszakban keresni.

Rigel

Értékelés: 4.7

Látható fényerősség 0,12

A csillagot nem csak az Orion csillagkép egyik legfényesebb csillagaként tartják számon: a látható galaxisban gyakorlatilag nincs vetélytársa. Fényessége elképzelhetetlen, a csillag 85 000-szer fényesebb a Napnál. Az objektum távolsága olyan hatalmas, mint a fényessége: 773 fényév. A Rigel olyan erős, hogy kolosszális teret világít meg maga körül, láthatóvá téve csillagképének porfelhőit.

Egy óriás nem magányos. Egy 3 csillagból álló rendszer része, amelyből 2 távcsöves kettőscsillag, amelyeket a gravitációs erő egyesít. A kék-fehér óriás átmérője 68-szorosa a mi Napunkénak. A Rigel szeszélyes fényességéről nevezetes: a felszínén olyan folyamatok játszódnak le, amelyek a fényesség pulzálását okozzák.

Érdekes tény. A Rigel fényessége olyan nagy, hogy ha a Nap helyét átvenné, a rendszerünkben lévő bolygóknak nyoma sem maradna: a Naptól akár 150 millió centiméteres távolságban lévő bármely objektum teljesen megsemmisülne. azonnal elpárologna a kísérteties csillagszél áradatában.

Capella

Értékelés: 4.7

Látható erősség: 0,08

Az egyik legfényesebbnek tartják az égbolton, és méltán foglalja el a 6. helyet. A Capella fényereje nagyobb, mint néhány óriásé, például az Aldebarané és a Betelgeuse-é. 77-szer fényesebb, mint a Nap. A legutóbbi olvasatok szerint a Capella az életpályája végén jár, bár emberi mércével mérve ez nagyon-nagyon hamarosan bekövetkezik.

A Capellát kettős égitestnek tekintik: két egyenlő óriásból áll (Capella Aa és Capella Ab). Ezért látható olyan tisztán, még speciális optika nélkül is. Több mint 240 000 évvel ezelőtt a Capella volt a legfényesebb csillag a földi égbolton, és a bolygónkhoz legközelebbi csillag. Ma azonban egyharmaddal messzebb van, így fényességében több más csillagnál is gyengébb.

A Capella Aa fehér óriás vörös óriás, de a Capella Ab még nem követte az evolúciós útját. A fehér óriás belsejében a termonukleáris folyamatok befejeződtek, de a hélium még nem kezdett el égni. Egyébként, a különböző fejlettségi fokok ellenére mindkét objektum ugyanolyan korú – körülbelül 5,25 milliárd évesek. évek.

A Capella a legfényesebb és legnagyobb csillag az Aszcendens csillagképben. Az ókori görögök Erichthonius athéni királlyal, a lovas kocsival azonosították. A legenda szerint ő találta fel az első szekeret. A király vállán ül az égi kecske, Capella. A mitológiában ez a kecske etette tejével a kis Zeuszt, aki Krétán bujkált apja, Kronosz elől. Egy legenda szerint, miközben egy kecskével játszott, az isten véletlenül letörte annak szarvát, és a gazdagság kiömlött belőle. Ez volt a bőségszaru.

Vega

Értékelés: 4.7

Látható nagyság: 0,03

A nyári és őszi időszakban az északi félteke lakói megfigyelhetik a Nagy Nyári Háromszöget. A Vega a legmagasabb pontja. A Lyra csillagkép legfényesebbjének tartják. A távolsága a Naptól alig több mint 25 fényév. A Vega fontos szerepet játszott az asztrofizikában. Ez volt a referenciapontja az égitestek színének és fényességének meghatározására kifejlesztett fotometriai rendszernek.

A Vega volt az első fényképezett csillag a Nap után, és a Kr. e. 12. században.. az Északi-sark felé mutatott, azaz poláris volt, és 12 000 év múlva ismét poláris lesz. A Vega energiájának forrása a feltételezések szerint a hélium hidrogénből történő fúziójának folyamata. Fényessége 37-szer nagyobb, mint a Napé, de tömege csak 2-szer nagyobb. Lenyűgöző tömege miatt a Vega körülbelül 1 milliárd évig marad fehér óriás. év (a Nap élettartamának mindössze 1/10-e), majd vörös óriássá, később pedig fehér törpévé válik. A szakértők most az objektum lehetséges exobolygóit tanulmányozzák. Eddig a Vega körül csak egy porkorongot észleltek.

Arcturus

Értékelés: 4.8

Látható nagyságrend: -0,05 (százalék)

A Volopas csillagképben található nagy csillag, a Föld égboltjának egyik legfényesebb csillaga. Fényességét tekintve az Arcturus 110-szer erősebb, mint a Nap. Az égitest lenyűgöző paraméterei: bár tömege gyakorlatilag megegyezik a Napéval, sugara 27-szer nagyobb, mint a Nap sugara. A tárgy nagyon könnyű, alacsony nehézfémtartalmának köszönhetően.

De nem a fényesség az Arcturus fő jellemzője. Képes változtatni a helyzetét a térben, azaz saját mozgása van. Az égbolton megfigyelt összes csillag közül a saját mozgásuk sebességét tekintve az Arcturus az Alfa Centauri után a második helyen áll. A csillagászok észrevették, hogy az űrobjektum már régóta nem egyedül mozog: kisebb égitestek egész csoportja „kíséri”, amelyek száma meghaladja az 50-et. E csillagok magnitúdója és sajátsebessége nagyjából azonos, ezért úgy döntöttek, hogy a csoportot egy csillagcsoportba, az Arcturus Fluxusba egyesítik.

Az Arcturus egy öreg csillag, amelynek összetételében kevés nehézfém található. Ez extragalaktikus eredetre utal, mivel a Tejútrendszerben nincsenek hasonló összetételű csillagok. Azt, hogy az Arcturus „vendég” a galaxisunkban, az objektum kora és típusa is jelzi: egy 7,1 milliárd éves narancssárga óriás. éves.

Alfa Centauri

Értékelés: 4.8

Látható erősség: -0,27

A Naprendszerünkhöz legközelebbi csillagrendszer fényes, szokatlan és jól tanulmányozott. Az Alfa Centauri egy hármas csillag, amely a Centauri A, a Centauri B és a Proxima Centauri csillagokból áll. 2 milliárd évvel idősebb, mint a Nap. 6 milliárd éves. évek. Az első két csillagot szabad szemmel nem lehet megkülönböztetni egymástól, mert valódi tandemet alkotnak, hihetetlenül erős fényességgel. A Centauri A és a Centauri B által kibocsátott fény 4,3 év alatt éri el a Földet. A harmadik csillag viszont egy szerény vörös törpe.

A közelség ellenére az Alfa Centaurihoz való eljutás jelenleg lehetetlen: egy modern űrhajóval több mint 1 millió évig tartana az utazás. évek. A fényesen ragyogó Alpha Centauri gyönyörű látványát csak a déli félteke lakói láthatják. A csillag fontos a földi navigáció szempontjából: húzzunk egy vonalat a Centauri B-től a Déli Kereszt vonaláig, hogy jelezzük a pólust.

A fényes csillagot az ókori görögök már a Kr. e. 4. században feljegyezték a csillagatlaszban.e, és csak 1689-ben vált ketté két objektumra. A Proximát 1915-ben fedezték fel. A csillagászok sok időt és energiát fordítanak az Alfa Centauri rendszer tanulmányozására abban a reményben, hogy lakhatásra alkalmas bolygókat fedeznek fel. 2012-ben bejelentették, hogy egy, a Földnél valamivel nagyobb bolygót fedeztek fel, amely elfogadható sebességgel kering a csillaga körül. Kivéve, hogy túl meleg van. Helyzete a Merkúréhoz hasonló a mi rendszerünkben.

Canopus

Értékelés: 4.9

Látható nagyságrend: -0.72

Egy hihetetlenül fényes űrobjektum, amelynek fényereje 15000-szerese a Napénak. Egy sárgás szuperóriás 310 fényévre a Földtől. A Canopus még ilyen messze is jól látható a földi égbolton. A szokatlan világítótorony hosszú évek óta szerepet játszik a történelemben, a navigációban és a művészetekben. A hajósok számára a Canopus valóságos jelzőfény volt, gyakran nevezték „Déli Sarkcsillagnak”, mivel a Déli-sark irányába mutatott.

A Canopust az asztrokorrekcióban is használják: pozícióját rakéták indításakor irányadónak veszik. Bár az égbolt egyik legfényesebb csillagaként tartják számon, nem látható a világ minden pontján, mivel csak a déli féltekén ragyog. Néhány országban, például Új-Zélandon és Ausztráliában a kozmikus test mindig a horizont felett van.

A Canopust évezredekkel ezelőtt arab csillagászok fedezték fel. A fényes csillagra a leggyakoribb utalások indiai és egyiptomi forrásokban találhatók. Canopus a nevét a legendás navigátorról kapta, aki megrohamozta Tróját. A csillagászok a csillagot Alpha Kielnek nevezik: ez a Kiel csillagkép legfényesebb és legfőbb csillaga.

Sirius

Értékelés: 5.0

Látható erősség: -1.46

a legfényesebb csillag a Föld égboltján, a Nagy Kutya csillagképben ragyog, és az északi féltekén látható (különösen télen). A csillagot tartják a bolygónkhoz legközelebbinek: 8,6 fényévre található a Naptól. A Szíriusz a legkönnyebben fotózható objektum a nem hivatásos csillagászok számára. Ugyanakkor a Szíriusz fényessége megnehezíti a fényképezést: az így nyert adatok feldolgozása jelentős előkészületeket igényel.

A csillagászok megfigyelték a Szíriuszt, és megállapították, hogy a csillag pályája egy hullámos görbe. És a rezgések még rövid ideig is érzékelhetőek voltak, ami nagyon szokatlan, mivel a csillag hatalmas távolságban van tőlünk. A tudósok azt feltételezik, hogy egy 50 éves periódusú, a Szíriusz körül keringő rejtett objektum felelős ezért a pályáért. És majdnem 20 év után végre felfedeztek egy apró csillagot – az első fehér törpét, az egyik legnagyobb tömegű csillagot az eddig felfedezettek közül.