A 8 legkisebb béka

*A legjobbak áttekintése a szerkesztők szerint. A kiválasztási kritériumokról. A tartalom szubjektív, nem reklám, és nem jelent vásárlási ajánlást. Vásárlás előtt kérdezzen meg egy szakértőt.

A békák a bolygó egyik legősibb kétéltűje. Megszámolhatod, hány helyen nem láthatod őket: az Északi-sarkvidéken, az Antarktiszon, a Szaharában és az óceán távoli szigetein. Több mint 500 faj létezik ezekből a lényekből. Nemcsak méret és megjelenés, hanem viselkedés alapján is megkülönböztethetők.

A legkisebb példányok többnyire meleg, nedves trópusi éghajlaton élnek, a ragadozók elől a lehullott levelek, fű és fák között rejtőzködnek. Pápua Új-Guinea, Madagaszkár és a brazil dzsungel erdeiben élnek. Általában néhány tojást rak, amelyekből teljesen kialakult, apró békák kelnek ki. A család legkisebb tagjai közül néhányat az alábbiakban ismertetünk.

A legkisebb békák

8. helyezett: nyerges varangy (
achycephalus ephippium) – legfeljebb 19,7 mm

Rangsor: 4.3

Ez a faj a craugastoridae család tagja, és a perui Andokban, a Cusco régióban, 3000 m feletti magasságban élő endemikus faj. Egy közös német-amerikai expedíció ott fedezte fel ezeket a 11,1 mm-nél nem nagyobb hímek és 12,4 mm-nél nem nagyobb nőstények egyedeit.

A törpe béka színe a földön, lehullott levelekben való élethez alkalmazkodott. Alapszínezete világosbarna, sötét foltokkal. A béka hátát és oldalát sötétbarna, szaggatott vonalak díszítik. A szemek szintén sötétbarna színűek, narancssárga gyűrűvel.

A Noblella törpe egy másik jellegzetes tulajdonsággal is rendelkezik, amely nem található meg a többi perui törpe békánál – egy feltűnően hosszú mutatóujjjal.

Ahhoz, hogy észrevegyük ezt az apró kétéltűt, amely a lombos fák között rejtőzik, gondosan át kell vizsgálnunk a környező terület minden centiméterét. Főleg bokrokkal és lágyszárú növényekkel benőtt erdők szélén, vagy úgynevezett „manóerdőkben” található, ahol a fák göcsörtösek, törpék és a fűrétegben nagy a mohák aránya. A lombok között való színváltoztatásának és lopakodó viselkedésének köszönhetően nagymértékben védve van a ragadozóktól.

Az új nemzetséget Thomas Barbour amerikai zoológus nevezte el 1930-ban barátjáról és kollégájáról, Gladwin Kingsley Noble Noble Noble-ról. A törpe nemeslella állandóan egy helyen él, nem mozdul sehova, még a párzási játékok idején sem. A nőstények egyszerre csak két tojást raknak nedves levelekbe vagy moha alá, és védik őket a rovaroktól, amíg a békák ki nem kelnek a tojásokból. Az a tény, hogy a fajnak nem kell elhagynia az élőhelyét – még a tojásrakáshoz sem -, segít megvédeni a természetes ellenségektől.

6. helyezett: kubai törpe (fütyülős) (Eleutherodactylus

Értékelés: 4.5

A Sechellophryne gardineri a világ másik legkisebb békája. A kifejlett békák hossza az ormánytól a kloákáig a hímeknél 10,1 mm, a nőstényeknél 11,5 mm. S. gardineri a Seychelle-szigetek számos erdei élőhelyén gyakori, különösen Mahe és Silhouette szigeteken.

Feje lapos és széles, szemei nagyok, ormánya hegyes, túlnyúlik az alsó állkapcsán. Az orrlyukak közelebb vannak a pofacsúcshoz, mint a szemüreghez, és a békának nincsenek bőrredői a szemek között. Alkar karcsú. Az ujjakon úszóhártya található, amely nem fedi teljesen a hegyeket, és az ujjak teljes hosszának körülbelül egyharmadáig ér. A sípcsont karcsú és rövid. A sípcsont és a combok izmosak és körülbelül egyforma hosszúak. A csípő és az alsó rész sima. A lábujjhegyei kiszélesednek és hegyesek, de nincsenek barázdái. A kloáka hátrafelé irányul. Életben a példány hátán hét sor gumóból álló gömböcskék találhatók. Az első sorban négy gumó található, ebből kettő a szemek között, egy pedig mindkét szemhéjon, míg a másodiktól a hetedik sorban két-két gumó egyenletesen elosztva a hátoldalon.

A béka színezete visszafogott. Combok barna, fekete foltokkal. A hátoldal barna, bronzszínű pöttyökkel. A hasa fekete, szürke foltokkal. A keze és a lába fekete. Az írisz aranyszínű.

S. A gardineri általában a lehullott levelekből hallható, és egy magas hangú, a tücskök hangjához nagyon hasonló, egyetlen nyikorgásból vagy füttyből áll. Nincs ismétlés vagy másodlagos hang, és 0,09-0,2 másodpercig tart.

Apró gerinctelen állatokkal, köztük kullancsokkal, szúnyoglárvákkal, hangyákkal és kétéltűekkel táplálkozik. A tojásokat kis csoportokban rakja a nedves talajra, 8-16 db között. egyszerre. A lárvákból teljesen kifejlett, kis, mindössze 3 mm hosszú kifejlett békák kelnek ki. Bár a Gardiner-béka biztonságban van azokban a régiókban, ahol megtalálható, veszélyeztetettnek minősül.

Harmadik helyezett: Iberia eleutherodactylus – legfeljebb 10 mm

Értékelés: 4.8

Az Eleutherodactylus iberia a legkisebb béka az északi féltekén. Felnőttként csak kb. 10 mm hosszúságot ér el.

A háti bőr gyengén ráncos, ráncok nélkül. A fej olyan széles, mint a test, és olyan hosszú, mint a szélessége. A torkolat felülről és oldalról nézve hegyes. Van egy kis gerinc, lekerekített és hátulról enyhén homorú.

Ennek a kis békának sötétbarna hátszíne van, a szem környékén világos rézszínű csíkkal, amely a szemhéjakon fokozatosan narancssárgára változik, a szemek mögött aranysárgává és fehérré válik, majd hátul folytatódik, és a szemnyílás közelében szakaszos hátoldali csíkká válik. Oldalain szakaszosan fehér vonal húzódik. A mellső végtagokon egy narancssárga csík található. A csípőn átlós fehér vonalak húzódnak a lyuktól a térdig. A hasi rész színe sötétlila.

Kuba keleti részén endemikus. Csak Holguín tartományban ismert, többek között Nibujon közelében a tengerszinten és az Arroyo Sucio (Anacleto) Arriba-ban, a Monte Iberia nyugati lejtőjén, 600 m-en. Az Ibériai-hegy nyugati lejtőjének másodlagos lombhullató erdeiben a lehullott levelek alatt és a páfrányok gyökerei között él. Főleg atkákkal táplálkozik. Ennek a fajnak bőrmérgezései vannak.

2. díj: Izexona varangy, brazil aranybéka (
achycephalus didactylus) – legfeljebb 10 mm

Értékelés: 4.9

Az aedophryne amanuensis a legkisebb béka a világon. A hímek csak 7-8 mm-re nőnek meg! A nőstények mérete azonban ismeretlen, mivel a tudósok még nem fogtak ki nőstényeket. A Paedophryne amanuensis csak Pápua Új-Guineában fordul elő.

A béka sötétbarna színű, ami segít neki elrejtőzni a lehullott levelekben. Ráadásul a hátukon rozsdaszínű foltok vannak… A hasa viszont világosabb színű – akár palaszürke is lehet. A békának rövid és széles ormánya, nagy szemei és apró lábai vannak, még apróbb, kezdetleges lábujjakkal.

Ez egy éjszakai, szárazföldi béka. A legtöbb miniatűr békához hasonlóan nedves erdei alomban él. Úgy vélik, hogy közvetlen fejlődéssel szaporodik, kihagyva az ebihal stádiumot. Mivel azonban csak hímeket figyeltek meg, szaporodási viselkedésük részletei nem ismertek.

A béka „éneklése” is érdekes. Magas hangokat produkál, nagyon gyorsan – akár 1,5 hangot másodpercenként.

apró gerinctelen állatokkal, például pókfélékkel és kagylókkal táplálkoznak. Kis méretük és viszonylag széles körben elterjedt P. Az Amanuensis valószínűleg fontos tagja a trópusi esőerdők ökoszisztémáinak. Mivel kis termetű faj, valószínűleg érzékenyebb a gerinctelen ragadozókra, ami magyarázhatja a vízi élőhelyeken való hiányát, és azt, hogy inkább a hegyvidéki területeken él, ahol a gerinctelenek diverzitása alacsonyabb, mint a síkvidéki területeken.