Nehéz elképzelni a világ nagyvárosainak normális létezését egy olyan kényelmes és gyors közlekedési rendszer nélkül, mint a metró. A XIX. század eleje óta egyre nagyobb szükség volt a forgalmas utcák zsúfoltságának enyhítésére, és végül 1863-ban valósult meg először a földalatti közlekedés ötlete. Londonban megépült az első metróvonal, amelynek teljes hossza kezdetben mindössze 6 kilométer volt. Ezt követően a földalatti gyors ütemben kezdett fejlődni, és a turizmus növekvő népszerűsége és hozzáférhetősége miatt egyre fontosabbá vált. Ma, másfél évszázaddal később, világszerte mintegy kétszáz földalatti közlekedési rendszer működik, amelyek lehetővé teszik a gyors és olcsó utazást a város bármely pontjára. Némelyikük valóban hatalmas, hatalmas számú állomással, több száz kilométeres vonalakkal és évente több milliárd utas kiszolgálásával. Íme a világ tíz legnagyobb metrója.
A világ legnagyobb metróhálózatának rangsora
| Jelölés | hely | Földalatti | Hosszúság | Éves utasforgalom |
| A VILÁG LEGNAGYOBB METRÓHÁLÓZATAINAK RANGSORA | 10 | Párizsi metró | 220 km. | 1,5 milliárd ember |
| 9 | METRO MEXICO | 226KM. | 1,5 milliárd ember | |
| 8 | A madridi metró | 293KM. | 560 millió ember | |
| 7 | TOKYO METRO | 304KM. | 3,2 MILLIÁRD EMBER | |
| 6 | Szöuli metró | 394KM. | 2,8 MILLIÁRD EMBER | |
| 5 | MOSZKVA METRO | 397KM. | 2,5 MILLIÁRD EMBER | |
| 4 | LONDONI METRÓ | 402KM. | 1,2 MILLIÁRD EMBER | |
| 3 | PEKING METRO | 608KM. | 3,2 MILLIÁRD EMBER | |
| 2 | A SANGHAJI FÖLDALATTI | 676KM. | 3,4 MILLIÁRD EMBER | |
| 1 | A New York-i földalatti rendszer | 1370KM. | 1,7 MILLIÁRD EMBER |
Párizsi metró
Értékelés: 4.1
A párizsi metrórendszer 1900 óta létezik, eredetileg „nagyvárosi vasút” néven. Fokozatosan változott az underground névre, amely végül sok más országban is elterjedt. A párizsi metróhálózat nemcsak magát a francia fővárost, hanem a környező külvárosokat is lefedi. 16 vonallal rendelkezik, amelyek teljes hossza 220 km, és 303 állomással. Becslések szerint évente 1,5 milliárd utas. A legforgalmasabb metróvonal az 1-es vonal, amely évente több mint 160 millió utast szállít.
A párizsi metró a tisztaságáról, rendezett építészetéről és magas szintű automatizáltságáról nevezetes. Az egyik állomás, a „Madeleine” különleges kialakítású, ólomüveg ablakokkal büszkélkedhet. Szintén érdekes, hogy néhány állomás orosz nevet visel, amelyet a Szovjetunió hős városaitól örököltek: Sztálingrád, Szevasztopol és mások.
Mexikóváros metró
Értékelés: 4.2
A mexikóvárosi metrórendszer 12 vonalból áll, amelyek teljes hossza 226 km, és 195 állomással rendelkeznek, amelyek közül 55 föld feletti és 25 föld feletti. Ez a szokatlan szerkezet a város hegyvidéki fekvésének köszönhető. Dél-Amerika legnagyobb földalattija, évente több mint 1,5 milliárd látogatóval.
Mexikóváros metrója 1969-ben nyílt meg, akkor még csak néhány állomással. A belső tér rendezett és áttekinthető, de nehezen birkózik meg a puszta forgalom mennyiségével, ami miatt a rendőröknek segíteniük kell az embereket a túlzsúfolt kocsikba préselődni. A vonat első három kocsiját csúcsidőben kizárólag nők és gyermekek számára tartják fenn. A mexikóvárosi metró másik furcsa jellemzője, hogy az állomások neveit és egyéb információs feliratokat képek másolják meg. Ennek az az oka, hogy sokan vannak, akik nem tudnak olvasni.
1967-ben, a metró építése során véletlenül felfedezték egy ősi azték templom maradványait, amelyet Eacatlnak szenteltek, és amely ma is megtekinthető a Pino Suarez állomáson.
Madridi metró
Értékelés: 4.3
A spanyol főváros földalatti tömegközlekedési hálózata 1919 óta működik. 293 kilométer hosszú, 13 vonalból és 289 állomásból áll. A moszkvai és a pekingi metrórendszerhez hasonlóan itt is vannak körkörös vonalak. Madridban évente összesen 560 millióan használják a metrót.
A spanyol főváros tartja a mozgólépcsők számának rekordját – összesen 1698 mozgólépcső és 522 lift van a metróban.
Az egyik állomás, Chambery, egyfajta múzeum, amelyet a helyiek a „Szellem” becenévvel illetnek. Ezt az állomást 1966-ban bezárták, mint felesleges pótlást, de ma már fogadja a turistákat, akik a huszadik század közepén szeretnék megtapasztalni a metrót.
Tokiói földalatti
Értékelés: 4.4
A felkelő nap országának fővárosa 304 kilométer hosszú metróhálózattal rendelkezik, amely 13 vonalból és 285 állomásból áll. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb állomást magáncég üzemelteti, de ez alig befolyásolja a jegyárak közötti különbséget. Maguk a japánok a földalatti rendszert „To:Kyo: Tikatetsu”-nak nevezik. A földalatti kocsik kényelmesek, és még fűtött ülésekkel is rendelkeznek.
A tokiói metró először 1927-ben nyílt meg, akkoriban egyetlen vonal volt, mindössze két állomással. Ma évente több mint hárommilliárd utast szállít. Az egyik legforgalmasabb állomás a Shinjuku, ahol naponta akár hárommillió utas is megfordul.
A japán főváros földalattijának van egy különös sajátossága, amely világszerte híressé tette – itt találták fel az „oshii” nevű különleges pozíciót. Ezeknek a dolgozóknak a feladata, hogy a csúcsforgalom idején az utasokat a túlzsúfolt kocsikba tuszkolják, valamint hogy szemmel tartsák a csomagjaikat, amelyek gyakran a záródó ajtók közé esnek.
Szöuli metró
Score : 4.5
A dél-koreai főváros metrója modernitásáról, automatizáltságáról és magas szintű kényelméről nevezetes. 436 állomást (kizárólag földalatti megállókat) és 18 vonalat foglal magában, amelyek teljes hossza 394 kilométer. A szöuli metró évente 2,8 milliárd utast szállít.
A vonalat 1974-ben nyitották meg. Érdekes, hogy nem az állam, hanem három magáncég üzemelteti, amelyek aktívan támogatják a tömegközlekedés fejlesztését és bővítését, valamint az új technológiák bevezetését. Például már jó ideje gyakorlatilag minden állomás ingyenes hozzáférést biztosít a vezeték nélküli internethez.
Szöulban van a világ leghosszabb metróvonala, az 5-ös vonal, amely 52 kilométer hosszú.
Moszkvai metró
Értékelés: 4.6
A moszkvai metró 230 működő állomásból és 15 vonalból áll, amelyek teljes hossza 397 km. Nemcsak maga a főváros, hanem a moszkvai régió része is. A moszkvai metró évente mintegy 2,5 milliárd utast szállít. Az állomások elrendezése rendkívül eltérő, a „Pechatniki” állomás csak 5 méter mély, a „Park Pobedy” állomás pedig 84 méter mély.
A moszkvai metró 1935-ben nyílt meg, és ez volt az első földalatti közlekedési rendszer a Szovjetunióban. Az első vonal 13 állomással rendelkezett, amelyeken 12 vonat közlekedett. Ha a 20. század elején nem történtek volna meg az orosz történelem viharos eseményei, a londoni metró. A metró jelenleg további bővítés alatt áll, a fővárosi kormány tervei szerint 2023-ig további 55 új állomást nyitnak meg.
A moszkvai metró fő jellemzője a kialakítása, amelyet a világ egyik legjobbjának tartanak. A stációkat gyönyörű díszlécek, pazar csillárok, impozáns oszlopok, falfestmények díszítik. A metró egy műalkotás, nem véletlenül hívják a helyiek Oroszországban, sőt más országokból érkező turisták is „földalatti palotáknak”
Londoni metró
Rangsor: 4.7
A világ legrégebbi földalatti rendszere 270 állomással és 11 vonallal rendelkezik, amelyek 402 km hosszan húzódnak. A londoni metró évente akár 1,2 milliárd embert is szállít. Mellesleg maguk az angolok nem szokták használni az „Underground” szót, itt általánosan elfogadott a földalatti vasút Underground vagy Tube elnevezése (ez utóbbi az alagutak csövekre emlékeztető formájából származik). De a nemzetközi név eredetileg itt jelent meg, akkoriban, amikor a Metropo
A londoni metró ma már a város egyik jelképének számít, és vonzza a turistákat. A városfejlesztési program részeként megvalósuló „Művészet az aluljáróban” kulturális projekt további érdekességeket kínál. Ennek köszönhetően a földalatti utasok megcsodálhatják a világ művészetének remekműveinek képeit, amelyeket hirdetőtáblákon közvetítenek, valamint híres szerzők verseit és költeményeit hallgathatják meg.
Pekingi földalatti
Értékelés: 4.8
A kínai főváros metróját gyakran hasonlítják a Kínai Nagy Falhoz, és ez nem is csoda, hiszen a 22 pálya teljes hossza meghaladja a 608 km-t. A metró 370 állomást foglal magában, és évente 3,2 milliárd utast szolgál ki. A napi utasforgalom tekintetében is rekordnak számít, mivel csúcsidőben akár 10 millió embert is képes szállítani. Ennek ellenére a kocsik továbbra is túlzsúfoltak, ezért a kínai hatóságok a metrórendszer további bővítését tervezik.
A pekingi metrórendszer 1969 óta működik, és szovjet szakemberek vettek részt az építésében. 1976-ig azonban a földalatti csak katonai és kormányzati célokra használták, a lakosság számára nem. 1976-tól 2002-ig csak néhány sora volt, majd gyors fejlődési pályára állt. A jelenlegi pekingi metró a világ egyik legjobbjának számít a világítás és a tisztaság tekintetében.
A sanghaji földalatti vasút
Értékelés: 4.9
A sanghaji metró az egyik legfejlettebb és leggyorsabban fejlődő nyilvános metrórendszer. A mindössze 1993-ban indult, mára 413 állomással rendelkezik 16 vonalon, amelyek együttes hossza 676 kilométer. A metró évente 3,4 milliárd utast szolgál ki.
Lenyűgöző, milyen gyorsan épült a sanghaji metró. Csak 2007-ben 92 kilométernyi új vonalat építettek és 70 állomást nyitottak meg. A kormány a következő években több mint száz új állomást kíván építeni a zsúfoltság leküzdésére.
Bár csúcsidőben zsúfolt, a metró mindig tiszta a kocsikban és az állomásokon. A sanghaji metró sajátosságai a nem rögzített viteldíjak (a távolság függvényében kiszámított) és az új állomásokon az átlátszó fal, amely elválasztja a kocsikat a perontól.
A New York-i metró
Értékelés: 5.0
A New York-i metrórendszer 1904-ben indult el egyetlen vonallal. Ma 472 állomással és 36 vonallal rendelkezik, amelyek hossza 1370 km (bár csak 1056 km-t használnak személyszállításra). A metró évente mintegy 1,7 milliárd embert szolgál ki, a napi utasforgalom eléri az 5,7 milliót.
A földalatti rendszer jellegzetessége, hogy az állomások mintegy 40 százaléka a föld felett van. Ezek közül a legmagasabb a Kilencedik utcai peron, amely 27 méter magasan található. De vannak mélyen fekvő állomások is, mint például a 191. utca, amely körülbelül 50 méterrel a föld alatt van.
A Kilencedik utcai peron a város legmagasabb peronja, amely 27 méteres magasságban található. Emiatt az állomások neveihez mellékelnek egy elágazásszámot, ami csak egy kis könnyebbség azoknak, akik még nem tanultak meg a városban navigálni.
A New York-i metró a nap 24 órájában üzemel, de éjfél után biztonsági okokból nem ajánlott a használata.
Mi a legnagyobb különbség a világ tíz legnagyobb metropolisza között?