A világ 9 legnagyobb atomhatalma

*A legjobbak áttekintése a szerkesztők szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatónak. Vásárlás előtt konzultáció szükséges szakemberrel.

Azóta, hogy 1945 augusztusában az Egyesült Államok bombázói két atombombát dobtak le, amelyek majdnem eltörölték a japán Hirosima és Nagaszaki városát, számos nemzet elhatározta, hogy saját nukleáris fegyverprogramot fejleszt ki. A kölcsönös elrettentés ürügyén megállíthatatlan fegyverkezési verseny indult el, amely az 1980-as évek közepén érte el a csúcspontját. Katonai tudósok és mérnökök atombombákat építettek, amelyek hatóereje messze meghaladta a Q45 bombázásakor százezreket megölő atombombákét.

Miután csodával határos módon sikerült elkerülni az Amerika és a Szovjetunió közötti globális nukleáris válságot, olyan szerződéseket írtak alá, amelyek segítenek leszerelni és ellenőrizni ezeket a veszélyes tömegpusztító fegyvereket. Ezek a nemzetközi intézkedések a nukleáris készletek fokozatos csökkentéséhez vezettek, de még ma is több államnak vannak olyan készletei, amelyek emberek milliárdjainak halálát és a „nukleáris télnek” nevezett globális lehűlést okozhatják. Becslések szerint az atomfegyverek globális készlete közel 15 000 robbanófejre tehető. A közelmúltban az Egyesült Államok és Oroszország, valamint az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti kapcsolatok romlása miatt a nukleáris fegyverek csökkentése gyakorlatilag megállt.

Az alábbiakban az úgynevezett „nukleáris klub” országai következnek.

A világ vezető nukleáris hatalmai

Izrael

Értékelés: 4.2

Izrael hivatalosan soha nem erősítette meg és nem is tagadta, hogy az országban nukleáris fegyverek vannak. Nemzetközi szakértők szerint azonban, és a volt miniszterelnök utalásaiból kiindulva, ez nem kétséges, és az ország mintegy négyszáz robbanófejjel rendelkezik. A technológiailag fejlett állam már 1950-ben megépítette első reaktorát, és 10 évvel később úgy gondolják, hogy kifejlesztették az első atombombát. 1979-ben tesztelték (ismét spekuláció). Izrael ezt követően aláírta a tesztelési tilalmi szerződést, de nem részese az atomsorompó-egyezménynek. A feltételezések szerint az állam rendelkezik a nukleáris robbanófejek légi, tengeri és interkontinentális ballisztikus rakétákkal történő célba juttatásának eszközeivel. Egyes források még azt is állítják, hogy vannak olyan mini atomfegyverek, amelyek elférnek egy bőröndben, és folyamatban van a neutronfegyverek kutatása.

Észak-Korea

Rangsor: 4.3

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság agresszív külpolitikájáról, a legtöbb nemzetközi norma és szabály figyelmen kívül hagyásáról, de mindenekelőtt arról, hogy folyamatosan azzal fenyegetőzik, hogy atomfegyvereket vet be az Egyesült Államok ellen. Az állam jelenlegi arzenálja valószínűleg 35 és 50 robbanófej között van. A fegyverek pontos száma vagy a folyamatban lévő projektekre és kutatásokra vonatkozó információk nem kerülnek nyilvánosságra. Az észak-koreai tisztviselők először 2005-ben jelentették be, hogy atomfegyvereket fejlesztenek, és azóta hat tesztre került sor, amelyeket külső megfigyelők szeizmológiai és egyéb adatok elemzésével rögzítettek. 2017-ben a KNDK kormánya egy termonukleáris bomba sikeres teszteléséről számolt be.

Pakisztán

Értékelés: 4.4

Az elmaradott nemzetgazdaság és számos belpolitikai probléma ellenére Pakisztán folytatja nukleáris programjának fejlesztését. Először 1956-ban hozták létre, de aztán elnöki rendelettel felfüggesztették. A megszakított fegyverfejlesztés folytatásáról szóló döntést India nukleáris kísérleteire válaszul hozták meg. A pakisztáni miniszterelnök nyilvános beszédében biztosította, hogy a nukleáris programot akkor is végrehajtják, ha az ország polgárainak éhezniük kell. 1998-ban kétféle bombát teszteltek. Az ország két reaktorral rendelkezik, amelyek évente legfeljebb 12 kg fegyver minőségű plutónium előállítására képesek. Pakisztán jelenleg 130 nukleáris robbanófejjel rendelkezik.

India

Értékelés: 4.5

India és Pakisztán tartós és hosszú ideje tartó viszálya, amely többször fegyveres összecsapásokba torkollott, az egyik fő motivációs tényezője annak, hogy az ország aktívan fejleszti nukleáris képességeit. A második tényező Kína közelsége, amely a régió vezető szerepére törekszik. India a feltételezések szerint mintegy 120 robbanófejjel rendelkezik, beleértve az 5-6 ezer kilométeres távolság megtételére alkalmas interkontinentális rakétákat is. 1974-ben végeztek itt először nukleáris teszteket a rendkívül cinikus „Mosolygó Buddha” fedőnéven. Az utolsó tesztre 1998-ban került sor, ami Japán és más nyugati országok szankcióit vonta maga után. India a rakétákon kívül repülőgépekről, felszíni hajókról és atom-tengeralattjáróról is indíthat robbanófejeket. Pakisztánhoz hasonlóan ez az ország is a nemzetközi atomsorompó-egyezményen kívül fejleszti nukleáris programját.

Kína

Értékelés: 4.6

A kínai tudósok 1957 óta fejlesztenek nukleáris fegyvereket, és 1964-ben végezték el az első sikeres kísérletet egy 20 kilotonnás töltettel. Csak néhány évvel később Kína elkezdett hidrogénbombát építeni és tesztelni. 2009 óta a kínai kormány bejelentette, hogy fokozatosan fejleszteni kívánja nukleáris képességeit. Ezzel egy időben az ország védelmi minisztériuma egy úgynevezett fehér könyvet adott ki, amely kimondja, hogy nincs első nukleáris fegyverhasználat, és a nukleáris fegyverek számát a szükséges minimumra kell csökkenteni. Idővel azonban négy új típusú interkontinentális ballisztikus rakétát telepítettek, és az állam jelenleg mintegy 280 robbanófejjel rendelkezik.

Kína az egyetlen olyan ország a világon, amely dokumentumban kötelezte magát arra, hogy semmilyen körülmények között nem vet be nukleáris fegyvereket olyan országok ellen, amelyek nem rendelkeznek ilyen technológiával.

Franciaország

Rangsor: 4.7

Franciaország hivatalos álláspontja az, hogy nukleáris arzenálját a biztonság garantálásához szükséges minimális szinten tartja. Az ország kormánya sokáig nem gondolt ilyen fegyverek kifejlesztésére. A változást az indokínai háborúban elszenvedett vereség váltotta ki, röviddel a második világháború vége után. A szomszédos Nagy-Britannia példája is jelentős hatással volt. Megkezdődött az atombomba kifejlesztése, és Franciaország 1960-ban végrehajtotta az első kísérletet. Ez elégedetlenséget váltott ki az amerikai kormányban, amely megtiltotta a franciáknak a CDC 6600 szuperszámítógép exportját, amelyet nukleáris fegyverek építéséhez használnak. Ennek ellenére a szuperszámítógépet továbbra is becsempészték, és az ország katonai képességeinek fejlesztése folytatódott. Összesen 210 vizsgálatot végeztek. Franciaország jelenleg közel három és félszáz robbanófejjel rendelkezik nukleáris arzenáljában, amelyet mintegy száz repülőgép és tengeri hordozóeszköz támogat.

UK

Értékelés: 4.8

A Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti 1958-as kölcsönös védelmi szerződés óta az ország nukleáris fegyvereket fejlesztett. A szövetségesek sokáig szorosan együttműködtek ebben a kérdésben, megosztották egymással a tudományos eredményekre vonatkozó titkos adatokat, és ellátták egymást a bombák gyártásához szükséges kulcsfontosságú anyagokkal, például fegyverminőségű plutóniummal. Nagy-Britannia 1952-ben, Ausztrália közelében végezte el az első, mintegy 25 kilotonnás töltetet tartalmazó tesztet. A brit fegyveres erők összesen 45 tesztet végeztek. A korlátozott terület és az otthonául szolgáló sziget nagyszámú betelepülése miatt ezek mind a Csendes-óceánon vagy Ausztráliában zajlottak. Az ország jelenleg több mint kétszáz robbanófejjel rendelkezik, amelyeket tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták hordoznak.

US

Értékelés: 4.9

Az Egyesült Államok a világon elsőként fejlesztett ki nukleáris fegyvereket. Ez az egyetlen ország, amely a japán Hirosima és Nagaszaki bombázása során élő célpontok eltalálására használta. Az Egyesült Államok 1945-ben, nem sokkal a bevetés előtt hajtotta végre a világ első atombombakísérletét, a Trinity-bombát. Az amerikai tudósok és mérnökök azóta több mint száz különböző típusú és módosított nukleáris fegyvert építettek. 1945 és 1992 között összesen több mint 1000 vizsgálatot végeztek. Az 1960-as években tetőzött az építés, amikor a robbanófejek együttes hatóereje elérte a 20 000 megatonnát. Ezt később jelentősen csökkentették.

Ma az ország nukleáris képességének nagy része interkontinentális ballisztikus rakétákat szállító tengeralattjárókon nyugszik. Egyéb hordozóeszközök: szárazföldi és silóalapú ballisztikus rakéták, repülő rakéták és stratégiai bombázókon elhelyezett atombombák. Az Egyesült Államoknak 6800 fegyvere van, amelyből 1800 van azonnali műveleti készenlétben.

Oroszország

Értékelés: 5.0

Az orosz történelem első nukleáris tesztjére 1949-ben került sor. A hidegháború idején a Szovjetunió igyekezett folyamatosan növelni robbanófej-arzenálját, annak teljesítményét és hordozórakétáinak hatótávolságát. A szovjet hadsereg volt az, amely felrobbantotta az emberiség történetének legnagyobb atombombáját. Eredetileg 100.000 kilotonnás töltetet terveztek tesztelni, de miután kiszámították a hatalmas radioaktív sugárzás valószínűségét, a szakértők azt a megfontolt döntést hozták, hogy a kapacitást 57.000 kilotonnára csökkentik.

Az Orosz Föderáció, amely a Szovjetunió összeomlása után örökölte a hatalmas ország teljes arzenálját, mintegy 7000 nukleáris fegyverrel rendelkezik. Közel 1500-an vannak készenlétben, és különböző típusú hordozóeszközökön vannak bevetve: interkontinentális ballisztikus rakéták, stratégiai bombázók, tengeralattjáróról indítható nukleáris ballisztikus rakéták. A fegyverzet gerincét a Topol-M szárazföldi hordozható rakétarendszer és az R-36M2 nehéz ballisztikus rakéták alkotják, amelyeket a NATO-országokban Satan-nak neveznek.

Más országok – érdekes tények

Iránról már régóta feltételezik, hogy nukleáris fegyverkészletekkel rendelkezik, és ez a Nyugat részéről szankciók sorozatát váltotta ki. Az ország kormánya azonban tagadta ezeket az állításokat, és nem találtak valódi bizonyítékot az ellenkezőjére.

1960 és 1980 között Dél-Afrika egyike volt a nukleáris fegyverrel rendelkező államoknak. Ezt követően az ország hatóságai úgy döntöttek, hogy lemondanak a nukleáris fegyverekről, és mind a hat robbanófejet leselejtezték.

Elég sok szovjet atomfegyvert telepítettek Kazahsztánban, Ukrajnában és Fehéroroszországban. De miután az USA és a Független Államok Közössége országai aláírták a Lisszaboni Szerződést, a három állam lemondott erről a nemzetközi biztonsági garanciákért cserébe.