Mit kell tudnia és tudnia a gyermeknek az iskola előtt

Az idők gyorsan változnak, az iskolai tantervek folyamatosan egyre bonyolultabbá válnak, és egyre több követelményt támasztanak az első osztályos „jelöltekkel” szemben.

Az emberi agy, annak fejlődése, kialakulása és fiziológiája azonban évszázadokon és évezredeken át változatlan maradt. Nem lehet átugrani a korosztályt anélkül, hogy a gyermek teljes fejlődése ne sérülne. Ezért célszerű kompromisszumot keresni és találni az iskola követelményei és az egyes gyermekek képességei között.

A legfontosabb dolog, amit nem szabad elfelejteni, hogy bármilyen jól felkészült is a gyermek, az iskolának kötelessége elfogadni és tanítani őt. Minden követelmény tanácsadó jellegű, és a középfokú oktatás szerencsére továbbra is kötelező az országban. De még mindig mérsékelten kell dolgozni, anélkül, hogy túlzott nyomást gyakorolnánk a gyermekre az iskolai felkészülés irányába.

Az iskoláskorba lépés sajátosságai

Közvetlenül az iskolakezdés előtt, hét és tíz éves kor között a gyermek tudata hatalmas személyes kinyilatkoztatással szembesül. Hétéves korában a gyermek felfedezi, hogy vannak érzései. Furcsának tűnhet, de ezt számos tudományos tanulmány igazolja.

Az érzések mindig is megvoltak benne, de csak hétéves korában döbben rá, hogy megvoltak. Ez az életkor ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy a gyermek elkezdi felismerni és megfogalmazni: „feldúlt vagyok”, „boldog vagyok”, „csalódott vagyok” és más hasonló érzéseket. A gyermek most megérti, hogy mindezek az érzések benne születnek, és a reflexió megtörténik. Ez még mindig felületes, de ez még mindig az első tapasztalat, hogy „magadba nézel”.

Az egyik fontos pont ebben az életkorban az, hogy a felnőttnek meg kell tanítania a gyermekét arra, hogy helyesen osztályozza érzéseit. Ha nem segítünk rajta, a gyermekeknél később borderline mentális zavarok alakulhatnak ki. Evgeniya Streletskaya pszichológus, részletesen feltárja ezt a témát.

Nem véletlen, hogy ebben az életkorban válik a gyermek igazán tudatossá a személyét körülvevő „más emberek” iránt, mivel az ő jelenlétük és a velük való interakció okozza ezeknek az érzéseknek a visszhangját. Valakit szeretnek és kedvelnek, valaki idegesíti őket, és valakitől félnek. Természetesen a gyermek tudatában volt a körülötte lévő emberek jelenlétének, de úgy értékelte őket, mint a világának kiegészítését, és az általános iskolában megérti a teljes autonómiájukat, és annak szükségességét, hogy számoljon vele.

Amikor egy gyermek eléri a hétéves kort és belép az iskolába, egy másik világba lép. Ha korábban csak egy bíró volt, általában a szülei, most a tanárokkal kell szembenéznie. A tanárok elkezdik majd értékelni őt, és az ő értékelésük befolyásolni fogja azt, ahogyan a szülei bánnak vele. Ez a tudás meglepetés a gyermek pszichéje számára. A második pont az lesz, hogy közelebb hozza őket társaikhoz. Nemcsak barátságok és első szerelmek várnak rá, hanem igazságtalanság, néha kegyetlenség és konfliktus is.

Mindezeknek az embereknek az elfogadása, akik ezt a társadalmat alkotják, a szabályok betartása anélkül, hogy elveszítenénk önmagunkat, pszichológiai szempontból a gyermek iskolára való felkészítésének alapvető hozzáállása.

Tudásigény önmagukról és környezetükről

A mindennapi életben felmerülő kérdések általános megértése természetes követelmény a gyermek számára, aki kezd kilépni a családi körből és belép a társadalomba. A gyerekek tehát könnyen elsajátítják ezt a tudást, feltéve, hogy a hozzájuk közel álló felnőttek normális módon bánnak velük.

Az alábbiakat a gyermeknek tudnia kell az iskola előtt:

1. Név, apai név, vezetéknév, születési idő és életkor, valamint F… Szülők és közeli hozzátartozók, a szülők életkora és foglalkozása.

2. a lakcímüket, a város (falu) nevét, ahol élnek, a fővárosukat.

3. Az évszakok, hónapok, számuk és sorrendjük, a hét napjai és a napszakok részei. Legyen képes leírni az évszakokhoz kapcsolódó jelenségeket, és megnevezni a hónapokat az évszakokkal összefüggésben.

4. Alapszínek és geometriai formák.

5. Az emberek fő foglalkozásai és azok köre.

6. Állatok, madarak, rovarok és a köztük lévő különbségek – húsevők és növényevők, háziállatok és vadon élő állatok stb..

7. Növények és különbségeik. – bokrok, fák, füvek, virágok, vadon termesztett, bogyósgyümölcsű, kertészkedő, kertészkedő, nevük és mások.

8. Hogyan tájékozódjunk a térben, – „jobbra-balra”, „fel-le”, „elöl-hátul” stb..

9. Önállóan fel- és leöltözik, és rendesen összehajtogatja a dolgokat.

Mindezt nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyermek nevelésében. Alkalmanként mindent elmondani és megmutatni nekik, és megkérdezni őket, hogy mit tanultak. a hiányosságokat időben be kell pótolni.

A tanulással kapcsolatos tudásigény

A felnőtteket emlékeztetni kell arra, hogy ezek a követelmények csupán tanácsok, és arra szolgálnak, hogy a gyermek számára megkönnyítsék a tanulást. A cél azonban nem az, hogy megkönnyítsük egy fiktív Mária Ivanovna munkáját, aki az általános iskolai osztályokban tanítja a gyermeket. A baglyot nem szabad „felhúzni a földgömbre”, hogy megfeleljen valaki más pedagógiai elvárásainak, hogy első osztályban „kész zseni” legyen. Mottó: – „Tedd, amit tenned kell, és ami lesz, az lesz!”, ebben az esetben nagyon is releváns.

A gyermekeknek az iskolai oktatás jövőjéről alkotott képét nem szabad összekapcsolni a tudás megszerzésére irányuló kemény munkával, amely során sok éven át „törik az agyukat”. A tanulmányi felkészítés szempontjából jobb, ha hűségesek és toleránsak vagyunk a gyermekhez, mint a folyamatosan változó iskolai tanterv követelményeihez.

Most pedig a követelményekről.

Rajzolás és kézimunka:

1. ceruzával, filctollal, ecsettel festeni;

2. Képek árnyékolása a körvonaluk megbontása nélkül;

3. képes legyen nehéz képeket pontosan kiszínezni;

4. Az ecset vagy ceruza nyomóerejének beállítása és a kéz mozgásának irányának megváltoztatása a kép formáitól függően;

5. pontosan lemásolva a mintát;

6. Rakják össze a képrejtvényeket önállóan;

7. A modellek összeállításának képessége egy mintadarab alapján egy építőkészletből;

8. a képesség, hogy ollóval összetett alakzatokat vágjon ki egy papírlapon;

9. Szabad és mintás illusztrációk készítése.

Figyelem és memória:

1. Képes 30-40 percig koncentrálni egy feladatra anélkül, hogy elterelnék a figyelmét

2. tárgyak vagy képek közötti különbségek megtalálása, 6-8 elem;

3. képes egyszerre 8-10 tárgyat szem előtt tartani;

4. képes legyen memorizálni 8-10 képet vagy tárgyat, amelyeket bizonyos időközönként mutatnak meg

5. 8-10 szó hallás utáni megértése.

Logika és gondolkodás:

1. azonosítsa és magyarázza meg a képek ellentmondásait;

2. képes legyen megtalálni a különbséget egy jelenség és egy tárgy között, és megmagyarázni azt;

3. logikusan kiszámítani egy adott tárgyhalmazból a felesleges tárgyat, és megindokolni a választását;

4. képes legyen az események sorrendjére és egy szöveg logikus sorrendben történő elbeszélésére;

5. Állítson össze néhány mondatos rövid történeteket, tetszőlegesen és egy javasolt kép alapján;

6. képesek legyenek beszélni a hobbijaikról és kedvenc tevékenységeikről.

A felsorolt készségek nagyon világosak, és nem igényelnek további magyarázatot. A következőkben az óvodáztatás lehetséges árnyalatairól fogunk beszélni.

Az óvodáskorú gyermekek számára ajánlott egyes tantárgyak néhány részlete és sajátossága

Ha a fentiek mindegyike eléggé elérhető a szülők számára, hogy önállóan végezzék el. Vagy tesztelhetik őket, ha a gyermek valahol a fejlesztési stúdióban vagy az óvodában kapja ezt a tudást, akkor az egyes pontokat meg kell magyarázni.

Az olvasás például számos olyan szabályt igényel, amelyek lehetővé teszik a gyermek számára, hogy a jövőben jól megbirkózzon ezzel a készséggel. Ha helytelenül tanítják, ez azt eredményezi, hogy a gyermeket újra kell tanítani, ami további stresszt okoz a gyermeknek és a felnőtt tekintélyébe vetett bizalom hiányát. Ugyanezek a pontok szerepelnek a többi kérdésben is, nézzük meg őket.

Kiejtés és beszédfejlődés,– az írás- és olvasástanulás, azaz az olvasás és az írás alapja. A gyermek köteles:

1. a hangok tiszta kiejtése (ha a kiejtéssel problémák vannak, logopédushoz kell fordulni);

2. Jó artikulációval rendelkezzenek;

3. képes legyen kiemelni egy adott hangot egy szóban, és megtalálni annak helyét a szóban;

4. a hangok számának és sorrendjének meghatározása rövid szavakban, „macska”, „ház” stb..;

5. a szavak szótagolása.

Képesség a gyermekkel együtt olvasni és megbeszélni az olvasottakat, hogy a gyermek megtanulja azokat. Tanítsa meg gyermekét arra, hogy világosan és következetesen fejezze ki gondolatait, írja le, amit olvasott. A gyermekeket mindig bátorítani kell arra, hogy beszéljenek, tisztázzák az olvasottak részleteit, és kérjék ki a véleményüket.

Matematika és számolási készség, ez kívánatos a gyermek számára:

1. Tudjon legalább 20-ig számolni;

2. Alapvető számolási készségekkel rendelkezik;

3. kezdetleges számtani ismeretekkel rendelkezik.

A matematikai bölcsesség és a számok elsajátításához meg kell számolni a gyermekkel a mindennapi tárgyakat, a madarakat, az autókat és általában mindent, ami kezelhető. Amikor egy egyszerű példa megoldásának lehetőségével szembesül, megkérheti a gyermeket, hogy oldja meg, például „Nekem van egy édességem, neked pedig három. Hányan vannak összesen?”. A számtan mellett megtanítja a gyermeket a feladatok hallás utáni érzékelésére, ami sokat segít a tanulásban.

Ezenkívül a gyermeket meg kell tanítani a számok írására, kavicsokkal együtt készítve őket, a homokba rajzolva egy bottal és a hagyományos módszerrel – ceruzával és papírral – rajzolva.

A finommotoros készségek fejlesztése. Ezek a készségek állnak az írástanulás középpontjában, de nem is ez a lényeg. A legújabb kutatások szerint az absztrakt gondolkodás és a memória fejlődését is befolyásolja. A gyermeknek a következőkre lesz szüksége:

1. Tartsa helyesen a tollat, ceruzát és ecsetet;

2. képesnek kell lennie az írás nyomásának és dőlésének beállítására.

A készségek fejlesztéséhez és fejlesztéséhez elengedhetetlen a modellezés és a kézművesség. Jó most a kézművesség anyagi ellátásában nincs hiány.

Olvasás(ezzel a kérdéssel visszatérve az elejére). Olvasni vagy nem olvasni, a gyermeknek képesnek kell lennie rá az iskola előtt, vagy sem??

Itt még a tanárok között sincs egyértelmű álláspont. A mai iskolákban azonban nem sok idő marad az ABC megtanulására. Ezt szem előtt tartva minden egyes esetet egyedileg kell megközelíteni:

1. Ha egy szülő vagy egy szülőhöz közel álló személy a családban, Képes gyakorolni pedagógiai tehetségét, és játékos módon, észrevétlenül és vidáman tanítja gyermekét a betűkre és arra, hogyan kell helyesen szótagokká, majd szavakká összeadni őket – örüljetek!. Ez a készség nagyon hasznos a gyermek számára a jövőben, és „jó kezdetet” ad a tanuláshoz;

2. Ha azonban ez nem így van, akkor érdemes nagy aggodalommal és figyelemmel kezelni a különböző tanulási központok javaslatait, hogy megtanítsa gyermekét olvasni. Csak akkor bízza rájuk gyermeke tanítását, ha megbízható tanúktól származó visszajelzést kap a szakmaiságukról, és csak akkor ellenőrizze személyesen, hogy gyermeke helyesen tanul-e olvasni. Ha egy ilyen teszt nehéz egy szülő számára, jobb, ha nem teszi meg. Az iskolában a tanár képes megtanítani a gyermekét helyesen olvasni, és ha úgy jön az iskolába, hogy nem tudja, hogyan kell olvasni, nos – akkor egy jó tanárnak keményen kell dolgoznia;

3. Sokkal fontosabb, hogy megtanítsa gyermekének az olvasásértést. Ehhez több jó és releváns könyvet és történetet kell olvasnia. Beszélje meg vele, kérje meg, hogy mesélje el újra, válaszoljon a kérdéseire, és kérdezze meg, hogy.

Mit kell megtanulniuk?

Az iskolát az emberiség pontosan azért hozta létre, hogy a gyermeket különböző tudományágakra tanítsa. A tanterv állandó reformjai és ingadozásai megterhelik a gyermekhez legközelebb állókat, a szülőket. De mégis – a szülők feladata és valódi lehetőségei más síkon vannak.

A végső nevelési siker, amelyre a szülőknek törekedniük kell, az önbizalommal teli, aktív, önálló, felelősségteljes, figyelmes és jószívű egyén nevelése. Egy férfi – aki tudja, hogy mit ér, és méltósággal megy végig az életen.

Ez az az irány, amelyben a szülőknek gondolkodniuk kell, és az iskola csak egy újabb lépcsőfok a felnőtté válás felé. Nem minden ott megszerzett tudás fog érni valamit a jövőben. A gyermek iskolára való felkészítésének folyamatát a gyermek képességeibe és egyediségébe vetett hitnek kell vezetnie. A szülők e hite az, ami segíti és ösztönzi a gyermekeket a sikerre, beleértve a tanulmányaikat is.

Ezt a cikket a könyvek alapján állította össze L.. Vygotsky, „Gondolkodás és beszéd”, A. Kurtpatov, „A boldog gyermek”, Bozhovich L..”A személyiség kialakulásának problémái: Válogatott pszichológiai munkák”; a „Szolnyickó” Gyermekotthon személyzetének nevelési gyakorlatáról szóló honlapok és szülői fórumok anyagai RK domsolnyickó.─ Az iskola csak egy újabb lépcsőfok a felnőttkor felé.