A karfiol és a brokkoli megjelenésükben bizonyos hasonlóságokat mutatnak, fizikai tulajdonságaik és egészségügyi előnyeik tekintetében pedig különböznek a többi káposztafélétől (fehér káposzta, pekingi káposzta, kelbimbó, karalábé stb.).). Egyesek nem látnak különbséget a kettő között. Azonban két nagyon különböző zöldségről van szó, amelyek kémiai összetétele, íze, tápértéke és eredettörténete eltérő. Szakértőink mindent megtudtak a brokkoliról és a karfiolról, és készen állnak arra, hogy elmondják, miben különböznek egymástól.
Karfiol: háttér, összetétel, kalóriák
Karfiol – a káposztafélék családjába tartozó egynyári zöldségféle. Ehető része (feje) egy hatalmas virágzat, amely sok, szorosan egymáshoz préselt virágbimbóból áll, amelyeket zöld levelek szegélyeznek. Ezeket a „virágokat” fogyasztják (nem a leveleket, ellentétben a fehér káposztával). Innen ered a „karfiol” elnevezés. A krémfehér fejű káposzta a legismertebb számunkra, de vannak narancssárga, zöld és még lila bimbós fajták is.
A karfiol már ősidők óta ismert. A nagy orvos, Avicenna (1. sz.) ajánlott fogyasztani az egészség erősítése érdekében a téli időszakban.
A 12. századig csak a Közel-Kelet országaiban termesztették. Az arabok ezt a zöldségnövényt aztán Európába hozták. Sokáig szíriai káposztának hívták.
Mark Twain egyszer azt írta: „A karfiol közönséges (fehér káposzta) káposzta, csak felsőfokú végzettséggel”. És ez már csak így van. Ez is egészséges (hasonló a vitaminok és ásványi anyagok összetétele), de könnyebben és gyorsabban emészthető az emésztőrendszerben, kevesebb puffadást okoz, és több fehérjét tartalmaz.
Összetétel és kalóriatartalom
A karfiol 92%-a víz, és tartalmaz:
-
2,5 g fehérje;
-
0,3 g zsírok (ebből 0,243 g telítetlen omega-3 és omega-6 zsírsavak);
-
6,3 g szénhidrát (egyszerű cukrok 3,8 g, rost 2,5 g, pektin 0,6 g).
A nyers zöldség kalóriaértéke 30 kcal/100g. Főzve vagy párolva a kalóriaértéke ugyanaz marad, de a sült karfiolnak az olaj hozzáadása miatt 90-100 kcal kalóriaértéke lesz.
A zöldség nemcsak fehérjékben, telítetlen zsírsavakban és az emésztőrendszer számára egészséges rostokban gazdag, hanem rengeteg vitaminban és ásványi anyagban is. C-vitamin-tartalmával kétszeresen meghaladja a fehér káposzta mennyiségét (100 g-ban – napi adag – 90 mg).
A karfiol a legelterjedtebb:
-
folsav (B9-vitamin);
-
pantoténsav (B5-vitamin);
-
K-vitamin;
-
bór;
-
Szilícium;
-
molibdén;
-
kálium.
A zöldségnövény „karfiol” fajtái természetes színezékeket, bioflavonoidokat, antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező anyagokat tartalmaznak:
-
a lila fajták antociánokat tartalmaznak;
-
a narancsszínűek karotinoidokat tartalmaznak;
-
zöld színben – klorofill.
A növényi összetételben található béta-szitoszterin – koleszterin antagonista és glükorafanin – a szulforafán szerves vegyület előanyaga, amely erős gyulladáscsökkentő és rákellenes tulajdonságokkal rendelkezik.
A karfiol előnyei és ártalmai
-
A karfiol ajánlott diétás kezelésre és diétás étrendre cukorbetegség, májbetegség, epekövesség, érelmeszesedés esetén.
-
Gazdag kémiai összetételének köszönhetően a zöldség fogyasztása pozitív hatással van a szervezet egészségére.
-
Javítja az emésztőrendszert.
-
Erős csontokat és egészséges ízületeket biztosít, és megelőzi a csontritkulás, az ízületi gyulladás és az ízületi gyulladás kockázatát.
-
Normalizálja az endokrin rendszert, befolyásolja a hormonok termelését.
-
Erősíti az idegrendszert, javítja az alvást, megelőzi a depressziót.
-
Hozzájárul a szív megfelelő működéséhez, normalizálja a szervezet víz-só egyensúlyát.
-
Megakadályozza a homok lerakódását a húgyhólyagban, véd az urolithiasis ellen.
-
normalizálja a vércukorszintet, védi az érfalakat a károsodástól.
-
Csökkenti a vér koleszterinszintjét.
-
Véd a gyulladásos folyamatok kialakulása ellen a szervezetben és a rák ellen.
-
Kutatások kimutatták, hogy a karfiolban található szulforafán elpusztítja a rákos sejteket, gátolja a mell, a méh, a bél és a prosztata rosszindulatú daganatainak növekedését.
Annak ellenére, hogy nagy értéke és előnyei vannak a szervezet számára, a zöldség fogyasztása káros lehet, ha:
-
köszvény;
-
Pajzsmirigy túlműködés;
-
veseelégtelenség;
-
magas vérnyomás;
-
Hasi műtét után.
A karfiol allergiát vagy emésztési zavarokat okozhat, ha nem tolerálják.
Brokkoli: háttér, tartalom és kalóriatartalom
A brokkoli a keresztesvirágúak családjába tartozó egynyári zöldség, a káposzta hibridje, amelyet először az i. e. 16. században izoláltak. . Eredetileg a Földközi-tenger térségében termesztették az ősi nemesítők. Szó”
Elérhető a
A brokkoli a karfiol legközelebbi rokona. a 30-60 cm magas szár sok virágzatot képez, amelyeken apró, sötétzöld rügyek vannak. Még a virágzás és a sárgulás előtt fogyasztják őket.
A brokkoli a 16. század első feléig nem volt ismert Olaszországon kívül, de a felfedezések kezdetén mindenütt elterjedt Európában. „Olasz spárgának” nevezik, és hús, hal, baromfi mellé tálalják.
A brokkolit csak nemrég vezették be Oroszországban, de a rajongók száma folyamatosan növekszik. Sokan nem az íze miatt vonzódnak a káposztához, hanem az egészségügyi előnyei miatt.
Összetétel és kalória
A brokkoli 89%-ban vízből áll, tápértéke 34 kcal/100g, amelyből
-
6,64 g szénhidrát (ebből 3,3 g élelmi rost);
-
2,82 gramm fehérje;
-
0,64 g zsír.
A brokkoli fehérje- és élelmirost-tartalma (rost és pektin) alapján a káposztafélék között az első helyen áll. Ezenkívül gazdag vitamin-ásványi anyag összetételű: 100 g fedezi a szervezet napi szükségletét aszkorbinsavban, K-vitaminban – 85%-kal. A vitaminok nélkülözhetetlenek a normális vérképzéshez, valamint a kötő- és csontszövet működéséhez.
A brokkoli szerves savakat, fitoszterolokat és a szem egészségére értékes karotinoidokat, luteint és zeaxantint tartalmaz (az ajánlott napi bevitel 23,5%-át).
Tartalmazza továbbá:
-
B-vitaminok;
-
E-vitamin;
-
metilmetionin-szulfonium;
-
bór;
-
szilícium;
-
kálium;
-
kén;
-
jód;
-
foszfor.
A brokkoli a kénvegyületeket, a glükozinolátokat tartalmazza, amelyek a szervezetben izotiocianátokká (indol-3-karbinol és szulforafán) alakulnak át, amelyek erős rákellenes hatással rendelkeznek.
A brokkoli kivonatot a rák kezelésére és megelőzésére szolgáló gyógyszerek és étrend-kiegészítők gyártásában használják.
A brokkoli előnyei és ártalmai
A brokkoli antioxidáns, rákellenes, koleretikus és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező anyagok forrása. A C-vitamin, a szulforafán és az indolok tartalma erős rákellenes hatást biztosít, ha a zöldséget rendszeresen fogyasztják.
Tanulmányok kimutatták, hogy a brokkoliban található indolok csökkentik az ösztrogénfüggő rosszindulatú daganatok növekedését. Azoknak a nőknek, akiknek a szervezete gyorsan lebontja az ösztrogéneket, kisebb valószínűséggel alakul ki mell- és méhrák.
Jótékony tulajdonságainak köszönhetően a brokkoli megakadályozza a krónikus gyulladásos folyamatokból kialakuló rákos megbetegedéseket. Segít a hólyagrák, prosztatarák, vastagbélrák gyógyításában.
A brokkoli farmakológiai hatásai nem korlátozódnak a rákellenes hatásokra. Gazdag összetételének köszönhetően a zöldség pozitív hatással van az egész szervezetre:
-
normalizálja az emésztőrendszert;
-
Megakadályozza a gyomor- és gyomorfekély, bélgyulladás és vastagbélgyulladás kialakulását;
-
Normalizálja a vércukorszintet;
-
megtisztítja a testet;
-
Erősíti a csontokat és a fogakat;
-
méregteleníti a szervezetet;
-
Erősíti az idegrendszert;
-
Csökkenti a koleszterinszintet;
-
javítja a látást;
-
segít megszabadulni a súlyfeleslegtől;
-
javítja az állapotot tőgygyulladás esetén.
A brokkoli kivonat az alapja a tőgygyulladás komplex kezelésére szolgáló gyógyszerek előállításának: Indole Forte, Mastofit, Indinol.
A brokkoli egészségügyi előnyei ellenére fogyasztása káros lehet a szervezetre. A káposztafélék esetében a következő betegségeket és állapotokat kell korlátozni:
Fokozott gyomorsavtartalom és a gyomorhurut, gyomorfekély és nyombélfekély társuló tünetei (a brokkoli serkentheti a sósav kiválasztását, ami ronthat a helyzeten);
Trombózis és vérsűrűsödési hajlam (a vér viszkozitását befolyásoló magas K- és C-vitamin-tartalom miatt).
A brokkoli néha allergiás reakciókat okoz bőrkiütések vagy súlyos emésztési zavarok formájában az egyéni intolerancia miatt.
A zöldségek összehasonlító táblázata vitamin- és ásványianyag-tartalom szerint
Tápanyagtartalom, mg (a napi adag %-ában) |
Karfiol |
Brokkoli |
Vitaminok: |
||
1 |
0,13 mg (7%) |
0,07 mg (5%) |
2 |
0,12 mg (6%) |
0,12 mg (6%) |
5 |
0,9 µg (18%) |
0,57 mg (11%) |
6 |
0,16 mg (8%) |
0,18 mg (9%) |
9 |
220 mikrogramm (41%) |
63 mcg (16%) |
90 mg (100%) |
100 mg (110%) |
|
– |
0,78 mg (5%) |
|
16mg (13%) |
101 mg (90%) |
|
Béta-karotin |
102 µg (1,2%) |
361 mikrogramm (7%) |
Metilmetionin-szulfonium (U-vitamin) |
6 μg (2,5%) |
9 mg (7%) |
Lutein + zeaxantin |
– |
1405 mcg (23,5%) |
Ásványok: |
||
Kálium |
250 mg (8%) |
316 µg (13%) |
Foszfor |
50 mg (6%) |
66 mikrogramm (8%) |
Bór |
500 μg (714%) |
185 mikrogramm (264%) |
Vas |
1,3 mg (8%) |
0,73 mg (4%) |
Kén |
85 mg (8,5%) |
140 mg (14%) |
Szilícium |
22 mg (73%) |
78 mg (260%) |
Jód |
13 mikrogramm (7,2%) |
15 mcg (10%) |
Molibdén |
8 μg (12%) |
– |
hasonlóságok és különbségek
A brokkoli és a karfiol ugyanabba a családba, a keresztesvirágúak családjába tartozik, és „közeli rokonok”. Nem meglepően hasonló. A két zöldségnövény között azonban jelentős különbségek vannak.
Hasonlóságok
Hasonló tápanyagtartalommal és diétás tulajdonságokkal rendelkeznek.
Ezek a zöldségek lényegesen több C-vitamint és fehérjét tartalmaznak, mint a káposztafélék családjának más tagjai.
Gazdag B-vitaminokban, béta-karotinban, metilmetioszulfoniumban, amely védi az emésztőrendszert a gyulladásos betegségek kialakulásától.
A glükozinolátok nevű speciális anyagot tartalmaz, amely gátolja a rákos sejtek létrejöttét és növekedését a testszövetekben.
Bórban, szilíciumban, káliumban, foszforban, kénben, vasban bővelkedő ásványi anyagok.
Mindkét zöldség tartalmaz rostot, de sokkal kevesebbet, mint a fehér káposzta. Ezért nem irritálják a gyomornyálkahártyát és könnyen emészthetőek. Főtt formában engedélyezett és ajánlott hasnyálmirigy-gyulladás, epehólyaghurut, gyomorhurut (csökkent funkcióval), gyomorfekély és nyombélfekély esetén.
Mindkét káposztafajta nagyon ízletes.
A káposzta fejét használják fel, nem a leveleit.
Alacsony kalóriaértékkel és alacsony glikémiás indexszel rendelkeznek (15 egység).), ezért a táplálkozási szakemberek ideálisnak tartják őket a fogyás szempontjából.
A brokkoli és a karfiol egyaránt tartalmaz olyan összetevőket, amelyek segíthetnek az elhízás elleni küzdelemben:
-
Borkősav – zavarja az anyagcserét a szervezetben, zavarja a felesleges szénhidrátok zsírrá alakulását;
-
Glükorafanin – stabilizálja a vércukorszintet, növeli a glükózzal szembeni ellenállást, segít az étvágy szabályozásában
-
élelmi rostok és enzimek – általában javítja a hasnyálmirigy és az emésztőrendszer működését;
-
Szulforafán – elpusztítja a bélben lévő baktériumokat, amelyek toxinjai hozzájárulnak a túlsúlyhoz.
Gazdag biokémiai tartalmuk, diétás tulajdonságaik és ízük arról tanúskodik, hogy a brokkoli és a karfiol egyedülálló élelmiszerek. Terápiás és megelőzési céllal is fogyaszthatók – ezek a növényi kultúrák számos betegség kialakulása ellen védelmet nyújtanak: rák, érelmeszesedés, gyomorfekély, elhízás, cukorbetegség….
Különbségek
Bár ezek a káposztafajták ugyanabba a családba tartoznak, több szempontból is különböznek egymástól:
-
megjelenésében: a brokkoli zöld színű, míg a karfiol túlnyomórészt krémfehér színű (csak néhány fajta valóban „színes”), és kisebb, kevésbé sűrű virágzatú;
-
vitamin- és ásványi anyag összetétel tekintetében: a brokkoli valamivel gazdagabb, bár a karfiol folsav- és bórtartalom tekintetében a karfiol győz;
-
Íz: A karfiol enyhébb, míg a brokkoli enyhén fűszeres és fűszeres;
-
A brokkoli magasabb fehérjetartalmú;
-
az eredettörténet: a karfiol jelent meg először, és terjedt el a Föld nagy részén;
-
a termesztési feltételek tekintetében: a karfiol jó fényt és 15-18 fokos hőmérsékletet igényel
0 C és termékeny talaj mellett a brokkoli gyorsabban fejlődik párás, hűvös időben, 18-23 °C-on0 C, gyakran kell öntözni; -
Az érés időzítése: A brokkolinak kevesebb időre van szüksége a növekedéshez – az ültetés napjától számított 1-1,5 hónapra, a karfiol esetében legalább 3 hónapra.
-
Rákellenes tulajdonságaik: a brokkoli a leghatékonyabb és leghasznosabb zöldség a daganatos betegségek kialakulásának megelőzésére.
A brokkoli és a karfiol tehát különböző zöldségfajták, amelyeknek megvannak a saját jellemzőik, és sok tekintetben különböznek egymástól.
A szakértők következtetése
A brokkoli és a karfiol a káposztafélék családjának két legfinomabb és legegészségesebb tagja. Biokémiai összetételük gazdagságának köszönhetően mindkét zöldségfajta rendszeres használatával védi a szervezetet számos betegség kialakulása ellen, beleértve a rákot is. De a brokkoli rákellenes tulajdonságai sokkal erősebbek: kivonatait különböző gyógyszerek és étrend-kiegészítők előállításához használják.
Az ízlés szempontjából ez inkább ízlés kérdése: egyesek a brokkolit, míg mások a karfiolt részesítik előnyben.
Javasoljuk, hogy mindkettő szerepeljen az étrendben – együtt kétszeresen is jótékonyan hatnak a szervezetre.
Melyik zöldség, a karfiol vagy a brokkoli az egészségesebb? Milyen tápanyagokat tartalmaznak és miben különböznek egymástól? Fontos, hogy tisztában legyünk a választásaink hatásával az egészségünkre, ezért szeretnék több információt kapni a két zöldségről.