A krokodilok kétségtelenül a legveszélyesebb lények közé tartoznak bolygónkon. Ezek a hüllők először a késő kréta idején, mintegy 83,5 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A krokodilokat ma már 25 különböző fajra osztják, köztük néhány fajra a gavial családból, 8 fajra az aligátorok és 15 fajra a valódi krokodilok közül. Az élőhelye a világ összes trópusi területére kiterjed. A krokodilok általában édesvízben telepednek meg, és a közelben lévő állatokra vadásznak. A létező összes ragadozó közül nekik van a legerősebb állkapcsuk, amely még egy olyan nagy állat, mint a leopárd csontjait is képes eltörni. Arról is híresek, hogy gyakran provokáció nélkül támadnak emberekre, és éles fogaik, rendkívül fürge farkuk és erős páncélzatuk még egy felfegyverzett ember számára is félelmetes ellenféllé teszik őket. A legtöbb krokodilfaj meglehetősen nagy, de mai válogatásunkban tíz óriáskrokodilt vizsgálunk meg, amelyek a Crocodi családba tartoznak
A világ legnagyobb krokodiljai
Jelölés | helyszín | név | Maximális hossz | Maximális súly |
A világ legnagyobb krokodiljai | 10 | Az új-guineai krokodil | 3,5 méter | – |
9 | Mocsári krokodil | 3.5M | 200 kg. | |
8 | A sziámi krokodil | 4M | 300KG. | |
7 | Mississippi aligátor | 4.5M | 400KG. | |
6 | Gangesz gavial | 5M | 250 KGG. | |
5 | Fekete Kajmán | 5M | 400KG. | |
4 | Az éles farkú amerikai krokodil | 5.3M | 500KG. | |
3 | Orinoc krokodil | 5,4 MÉTER | 380KG. | |
2 | Nílusi krokodil | 5,5 MÉTER | 1 000GY. | |
1 | Európai krokodil | 7MÉTER | 2 000 KG. |
10. hely – új-guineai krokodil
Értékelés: 4.1
Az új-guineai krokodil az Indonéziában és Új-Guinea szigetének nyugati részén élő, a valódi krokodilok családjába tartozó faj. A hímek elérik a három és fél méteres hosszúságot, a nőstények valamivel kisebbek, körülbelül 2,7 méteresek. A krokodilok szürkésbarna színűek, sötétbarnára színeződnek, a farkukon hosszúkás fekete foltokkal. A pofa keskeny és hosszú, előre nyúlik. Kétéltűekkel, halakkal és kisemlősökkel táplálkozik. A fiatal példányok először vízi gerinctelenekkel és rovarokkal táplálkoznak, majd érésük során nagyobb zsákmányra térnek át. Az új-guineai krokodil éjszakai ragadozó, nappal inkább a parton úszik, vagy a meredek folyópartokon ásott lyukakban rejtőzik el. Ezeknek a ragadozóknak az élettartama 60 év vagy annál is hosszabb.
9. hely – Mocsári krokodil
Rangsor: 4.2
A Mahera néven is ismert sósvízi krokodil Dél-Indiában, Srí Lankán, Pakisztánban és számos szomszédos országban él. A hímek hossza három és három és fél méter között mozog, súlyuk pedig 150-200 kilogramm között van. Az állat korától függően világos és sötét olajbogyó szín között változik. A gázló krokodilok mocsarakban, sekély tavakban és lassú folyású folyókban élnek. A kiszáradó tavakban vagy odút ásnak, vagy új helyre vándorolnak. A mocsári krokodil szabadon mozog a szárazföldön, akár 14 km/h sebességet is elérhet (bár csak rövid ideig). Vízi környezetben képesek 40 km/órás sebességgel üldözni zsákmányukat. A fiatal egyedek tápláléka gerinctelen állatokból áll; a felnőtt egyedek tápláléka halakat, teknősöket, kígyókat, madarakat és különféle emlősöket tartalmaz. A nap minden szakában vadásznak, leggyakrabban éjszaka jönnek partra. A krokodilok nem vetik meg az elpusztult állatokat, így hozzájárulnak a víztestek tisztításához. Néha a rablók maguk is nagyobb krokodilok vagy tigrisek áldozatává válnak.
8. hely – sziámi krokodil
Értékelés: 4.3
Ez a krokodilfaj Délkelet-Ázsiában él. Először Sziámban észlelték, innen a név. Ma a lakosság száma mindössze ötezer fő, a legnagyobb népességgel Kambodzsa rendelkezik. A krokodilok mocsarakban és folyókban szaporodnak; többnyire éjszaka vadásznak, nappal pedig többnyire menedéket keresnek. Főleg halakkal és vízi állatokkal, ritkábban a vízben élő emlősökkel táplálkoznak. A kifejlett hímek akár négy méter hosszúra is megnőhetnek és 300 kg-ot is nyomhatnak. Félelmetes megjelenése és impozáns mérete ellenére a sziámi krokodil viszonylag békés, és nagyon ritkán támad emberre, kivéve, ha a területét védi. A fajnak jól meghatározott társadalmi hierarchiája van, amely csak a szárazság idején szakad meg, amikor a hüllők kénytelenek nagy csoportokban összegyűlni a megmaradt víztestekben.
7. – Mississippi aligátor
Értékelés: 4.4
A Mississippi aligátor az Egyesült Államok délkeleti részén honos, és a legkülönbözőbb édesvízi medencékben található, általában az állóvizet választja. Az aligátor név a spanyol gyík szóból származik. A faj kifejlett hímjei körülbelül négy és fél méter hosszúak és gyakran több mint négyszáz kilogrammot nyomnak. A Mississippi aligátorok színe olajzöld vagy fekete, a hasuk sokkal világosabb, mint a test többi része. Kisebb és közepes méretű állatokra vadásznak, de más táplálékforrások hiányában megtámadhatják az itatóhelyre érkező nagytestű egyedeket is. A Mississippi alligátor képes olyan zsákmányt is kezelni, amely súlyban messze meghaladja őt. A kannibalizmus nem ritka, különösen nagy populációs sűrűségben.
6. helyezés – Gangesz Gavial
Értékelés: 4.5
A gávák családjának mindössze két fennmaradt tagja közül az egyik a fekete kajmán. Az indiai szubkontinens északi részén és az Indo-gangétikus síkságon található. A Gangesz-alligátor testhossza eléri az öt métert, és a nagy példányok súlya akár 250 kg is lehet. Színe a barnától a sötétzöldön át a majdnem fehérig változik. A faj egyedi jellemzője a hosszúkás állkapocs, amely majdnem ötször hosszabb, mint a szélessége. A nagy, éles állkapocsfogak miatt a gavial félelmetesnek tűnik, de az emberre nem jelent komoly veszélyt. A krokodilok mély, gyors folyású folyókban élnek, és főként halakkal táplálkoznak. A rosszul fejlett végtagizmok miatt rendkívül lassúak a szárazföldön, de ritkán mennek ki… De a gavial a természetes élőhelyén akár 30 kilométer/órás sebességet is elérhet.
5. hely – Fekete kajmán
Értékelés: 4.6
A fekete kajmán az aligátorfélék családjába tartozik, és Dél-Amerikában több mint hét országban található meg. Ez a legnagyobb az összes aligátorfaj közül, hímjei és farkuk több mint öt méter hosszúak lehetnek, és körülbelül 400 kg-ot nyomnak. Ahogy a neve is mutatja, pikkelyes bőrük fekete, ami kiváló álcázás éjszaka, és segít a hő jobb elnyelésében. A kajmánok általában nagy tavakban és folyókban élnek, és a legnagyobb számban az Amazonas folyóban és mellékfolyóiban fordulnak elő. Az Amazonas árvíz idején az ideiglenes víztározókba szétszóródnak, aszály idején viszont számos csoportba tömörülnek. Leginkább éjszaka aktívak, napközben a napon sütkéreznek, hogy fenntartsák optimális testhőmérsékletüket. Bármilyen állatra képes vadászni, mind az édesvízi, mind a vízlelőhelyre érkező állatokra. A fekete krokodil erős állkapcsa lehetővé teszi, hogy átmarja még a nagy teknősök páncélját is.
A 4. helyen – az éles farkú amerikai krokodil
Értékelés: 4.7
Dél- és Észak-Amerikában, elsősorban Floridában, Costa Ricában, a Dominikai Köztársaságban és a Karib-szigeteken található. Ez a széles választék nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a faj jól tűri a sós vizet. A krokodilok nevét hegyes, keskeny állkapcsukról kapták. A faj legnagyobb hímjei 5,2-5,3 méteresre nőnek, és 400-500 kg-ot nyomnak. Az éles farkú krokodilok fő tápláléka halakból áll, nagyon fürgék a vízben, és akár 32 km/h sebességet is elérhetnek. Télen a hüllők a folyópartok mentén ásnak odúkat, ahol kivárják a meleg évszakot. A faj nagyfokú agresszivitása miatt veszélyesnek számít az emberre – számos krokodiltámadást jegyeztek fel Panamában, Mexikóban és Costa Ricában.
3. hely – Orinocan krokodil
Értékelés: 4.8
Ez a dél-amerikai hüllő a valódi krokodilfélék családjába tartozik, és Kolumbiában és Venezuelában, főként az Orinoco folyó környékén él. Ez a faj a legnagyobb állat az egész dél-amerikai kontinensen, testhossza akár 5,4 méter is lehet. A nemi dimorfizmus kifejezett; a nőstények jóval kisebbek, mint a hímek, és nem haladják meg a 3,6 métert. A krokodilok színe a szürkésszürkétől az egyöntetűen sötétzöldig terjed. A fajra jellemző a víz alatti vadászathoz igazított keskeny orr. A kifejlett egyedek főként halakkal, közepes méretű hüllőkkel és félvízi emlősökkel, például vízidisznóval táplálkoznak. Csak akkor támadja meg a szárazföldi lakosokat, ha nagyon éhesek. Társasan az Orynocer krokodilok nagyon magányos ragadozók, minden állat a saját magánterületét foglalja el, és a párzási időszakot kivéve minden betolakodótól megvédi azt.
2. hely – nílusi krokodil
Értékelés: 4.9
A faj elterjedési területe szinte az egész afrikai kontinensre kiterjed a Szaharától délre. A nílusi krokodilok folyókban és édesvízi mocsarakban élnek, bár az alacsony sótartalmat is elviselik. Méretüknek köszönhetően a tápláléklánc csúcsán állnak Afrikában – szinte egyetlen más állat sem tud versenyre kelni egy több mint öt és fél méter hosszú és egy tonnát nyomó ragadozóval. Ezek a krokodilok hatalmas harapóerővel is rendelkeznek; egy német zoológus egyszer szemtanúja volt, amint egy kifejlett hím leharapta egy bika fejét. Lesből vadásznak, azonnal magukkal rántják a zsákmányt, ha túl közel kerülnek. Éjszaka a nílusi krokodilok néha 30-50 méterre leselkednek a víztől. Rövid ideig tartó üldözés során ügyetlenségük ellenére elérhetik a 17 km/h sebességet is. A vízben a hüllő kétszer olyan gyorsan tud mozogni. Táplálékuk főként nagytestű állatokból áll, beleértve a bivalyokat, cápákat és még a leopárdokat is. A krokodilok élőhelye közelében lévő települések nagy száma miatt az embereket sem ritkák a támadások.
1. hely – a fésült krokodil
Értékelés: 5.0
A dagonyázó krokodil a legnagyobb hüllő a Földön és a legnagyobb szárazföldi ragadozó. A hím hüllők maximális hossza hét méter, súlyuk pedig elérheti a két tonnát. A faj szokatlanul széles elterjedési területtel rendelkezik, India partjaitól Ázsián át egészen Ausztráliáig terjed. Ennek oka, hogy a krokodilok gyakran nagy távolságokat vándorolnak az óceáni áramlatok segítségével. Az ilyen utak során több mint 500 kilométert is megtesznek. Visszatelepíti a címeres krokodilokat a telt folyóvizű folyókban, mangrove mocsarakban, és néha sós vizű lagúnákban is megtalálható. Ez a faj tolerálja a sós vizet. Mivel rendkívül agresszív és erős állatok, gyakran felveszik a versenyt más csúcsragadozókkal, például a cápákkal és a nagymacskákkal. A krokodil hatalmas állkapcsa könnyedén összezúzza a bivaly koponyáját, nem is beszélve a kevésbé robusztus csontokról. A hüllő a nap nagy részét zsákmányra várva tölti, de ha megtámadják, a szárazföldön 11 kilométer/órás, a vízben pedig akár 30 kilométer/órás sebességre is képes. A hüllő az emberre is komoly veszélyt jelent, mivel hajlamos az embert potenciális prédának tekinteni.
Mennyire veszélyesek ezek az óriási krokodilok emberekre nézve?